„Török Ignác-szobor” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
11. sor: 11. sor:
  
 
== Az első szobor ==
 
== Az első szobor ==
 
+
[[Kép:toroksz7.jpg|thumb|right|150px|Török Ignác-szobor Gödöllőn]]
 
A hamvak végül nem kerültek Gödöllőre, de a szülővárosa mindenképp meg kívánt emlékezni a tábornokról. Az 1930-as évek elején, Sidó Lajos (ekkor még tanító) saját költségén már elkészíttette a tábornok bronz mellszobrát. Azonban a szobor talapzat hiányában ekkor még nem került felállításra. A helyi lapokban gyűjtés indult a talapzat elkészítésére és a szobor elhelyezésére az alvégi iskola előtt. A pénzadományok viszont lassan érkeztek, így a kezdeményezés elhalt. De a szoborállítás ötletének hatására a képviselő-testület határozatot hozott, hogy a Tégla utcát kereszteljék át Török Ignác tábornok utcára.  
 
A hamvak végül nem kerültek Gödöllőre, de a szülővárosa mindenképp meg kívánt emlékezni a tábornokról. Az 1930-as évek elején, Sidó Lajos (ekkor még tanító) saját költségén már elkészíttette a tábornok bronz mellszobrát. Azonban a szobor talapzat hiányában ekkor még nem került felállításra. A helyi lapokban gyűjtés indult a talapzat elkészítésére és a szobor elhelyezésére az alvégi iskola előtt. A pénzadományok viszont lassan érkeztek, így a kezdeményezés elhalt. De a szoborállítás ötletének hatására a képviselő-testület határozatot hozott, hogy a Tégla utcát kereszteljék át Török Ignác tábornok utcára.  
  
17. sor: 17. sor:
  
  
[[Kép:toroksz7.jpg|thumb|left|150px|Török Ignác-szobor Gödöllőn]]
+
 
  
 
== A második szobor ==
 
== A második szobor ==
 +
[[Kép:toroksz2.jpg|thumb|right|150px|Török Ignác-szobor Gödöllőn, 1995]]
 +
A szobor felállítása után pár évvel sok polgár véleményével azonosulva már az elöljáróság is azon az állásponton volt, hogy az alkotás, főleg annak méretei nem felelnek meg. Úgy vélték, hogy Török Ignác emlékét méltóbb módon kellene megörökíteni, így 1940-ben gyűjtést indítottak, hogy egy nagyobb méretű emlékmű készülhessen. A háborús időszak miatt az adományok ismét lassan csordogáltak, így a kezdeményezés, mint sok más esetben, most is elhalt. A szobor életében a következő változást az 1943-as év hozta, mikor a településen a Jamboree 10 éves évfordulójára emlékművet kívántak állítani. A legalkalmasabb helynek a Török Ignác szobor melletti területet vélték a barokk lakóház sarkán. A kisméretű szobor azonban nem illett a Jamboree emlékmű mellé, így azt 1943 októberében levették azzal az indokkal, hogy a kivitelének egy megfelelőbb helyet keresnek. Valószínű, hogy a háború akadályozta meg az elöljáróságot abban, hogy a szobrot egy általuk megfelelőbbnek tartott helyen felállíthassák. Végül a háború után, 1949-ben került Csikász László (A szobrászművész a XX. század elején Gödöllőn élt, a Minorita Gimnáziumban tanult, de mikor az Iparművészeti iskolában folytatott tanulmányokat −1920-as évek elején − már a fővárosban lakott.) alkotása a végső helyére a tábornokról elnevezett utca elejére, ahová már 1933-ban is szánták.
  
A szobor felállítása után pár évvel sok polgár véleményével azonosulva már az elöljáróság is azon az állásponton volt, hogy az alkotás, főleg annak méretei nem felelnek meg. Úgy vélték, hogy Török Ignác emlékét méltóbb módon kellene megörökíteni, így 1940-ben gyűjtést indítottak, hogy egy nagyobb méretű emlékmű készülhessen. A háborús időszak miatt az adományok ismét lassan csordogáltak, így a kezdeményezés, mint sok más esetben, most is elhalt. A szobor életében a következő változást az 1943-as év hozta, mikor a településen a Jamboree 10 éves évfordulójára emlékművet kívántak állítani. A legalkalmasabb helynek a Török Ignác szobor melletti területet vélték a barokk lakóház sarkán. A kisméretű szobor azonban nem illett a Jamboree emlékmű mellé, így azt 1943 októberében levették azzal az indokkal, hogy a kivitelének egy megfelelőbb helyet keresnek. Valószínű, hogy a háború akadályozta meg az elöljáróságot abban, hogy a szobrot egy általuk megfelelőbbnek tartott helyen felállíthassák. Végül a háború után, 1949-ben került Csikász László (A szobrászművész a XX. század elején Gödöllőn élt, a Minorita Gimnáziumban tanult, de mikor az Iparművészeti iskolában folytatott tanulmányokat −1920-as évek elején − már a fővárosban lakott.) alkotása a végső helyére a tábornokról elnevezett utca elejére, ahová már 1933-ban is szánták.
 
[[Kép:toroksz2.jpg|thumb|right|150px|Török Ignác-szobor Gödöllőn, 1995]]
 
  
  

A lap jelenlegi, 2019. június 20., 12:09-kori változata

Török Ignác megtalálása

Török Ignác

1932. május 12-én hétfőn földmunkások dolgoztak Arad mellett a Maros partján, hogy a töltést megemeljék. A munkálatokhoz szükséges földet a töltés mögül termelték ki, ott ahol a régi Maros-fahíd vári hídfője volt. Az egyik munkásnak megakadt az ásója, majd pár perc múlva egy koponyát fordított ki a földből. Ezzel kezdődött meg az Aradon kivégzett tábornokok sírjainak feltárása, melyről az Erdélyi Hírlap 1932-ben cikksorozatot is indított. Az akasztófán kivégzett tábornokok közül négynek a holttestét a kivégzést követően azonnal elszállították, azonban öt tábornok földi maradványai nem kerültek elő.

A megkezdődött régészeti feltárások során először Aulich Lajos maradványai kerültek a felszínre, majd ezután Poeltenberg Ernő, Nagy-Sándor József, Török Ignác és Knézich Károly sírjának beazonosítása következett. Az ásatásokat júliusban a román hatóságok betiltották és kötelezték a munka vezetőit a leletek azonnali elföldelésére. Eddig az időpontig Aulich Lajos, Nagy-Sándor József és Knézich Károly sírját sikerült részletesen föltárniuk a régészeknek. Végül a maradványok az aradi temetőben, egycsaládi kriptában leltek új nyughelyre. A munkálatokat csak 1933 szeptemberében folytathatták a régészek, mikor Poeltenberg Ernő, majd Török Ignác tábornok sírgödrét tárták fel részletesen.

Az exhumálás híre Gödöllőre is eljutott. A hír hallatán a település elöljárósága mozgalmat indított a tábornok hamvainak hazaszállítására. Úgy gondolták, hogy a legméltóbb hely az újratemetésre az isaszegi csatában elhunyt honvédek emlékére állított szobor előtti terület volna. A hamvak hazahozatala érdekében – Schláger Árpád apátplébános kezdeményezésére – intéző bizottságot is felállítottak, melyben többek közt helyet kapott a plébános mellett dr. Berente István orvos, vitéz Demeczky Miklós ezredes, Béky Ferenc erdőszámtanácsos, Gáll Imre méhészfelügyelő, Hajlamász János főjegyző, dr. Oszvald Arisztid és dr. Szopek Lóránd premontrei tanárok, Persler Kálmán és Sidó Lajos, iskolaigazgató.

A tábornok hamvainak hazaszállításával azonban sokak nem értettek egyet. Szerintük a román hatóságok nem engedélyeznék a szállítást, mivel ez a propaganda törekvéseiknek sokat ártana. A hatóságok szeretnék az egész sírfeltárást meg nem történtté nyilvánítani és agyonhallgatni. De más oldalról is ellenezték a hamvak hazaszállítását, mint a helyi sajtóban fogalmaztak: „Sokakban − odaát is, itt is − azt a hitet keltené, hogy belenyugodtunk a trianoni mészárlásba. Már a hősök hamvait is hazahozzuk. Mikor pedig ők ott is otthon vannak.”


Az első szobor

Török Ignác-szobor Gödöllőn

A hamvak végül nem kerültek Gödöllőre, de a szülővárosa mindenképp meg kívánt emlékezni a tábornokról. Az 1930-as évek elején, Sidó Lajos (ekkor még tanító) saját költségén már elkészíttette a tábornok bronz mellszobrát. Azonban a szobor talapzat hiányában ekkor még nem került felállításra. A helyi lapokban gyűjtés indult a talapzat elkészítésére és a szobor elhelyezésére az alvégi iskola előtt. A pénzadományok viszont lassan érkeztek, így a kezdeményezés elhalt. De a szoborállítás ötletének hatására a képviselő-testület határozatot hozott, hogy a Tégla utcát kereszteljék át Török Ignác tábornok utcára.

A szobor felállítására végül 1935-ben került sor, helyéül az akkori Ferenc József térnek a Hősök ligeti részén, az I. világháborús emlékművel szembeni területet jelölték ki. Az avatást október 6-ra időzítették, a vértanúk kivégzésének emléknapjára. Ezen a napon nemcsak a szobor került leleplezésre, hanem ekkor avatták fel az országzászlót is a kastélykápolna előtti területen. Először az országzászló avatására került sor délután 4 órakor, majd ezt követte a tábornok szobrának leleplezése. Az esemény alkalmával a gödöllői ipartestületi dalárda énekelt hazafias dalokat. Az ünnepi eseménysorozat zárásaként a Perslerféle Korona szálló nagytermében műsoros ünnepélyt tartottak. Az ünnepségen részt vett a tábornok nevét viselő győri árkászezred tiszti küldöttsége. A család képviseletében dr. Török Béla kormányfőtanácsos, Szeged főügyésze vett részt az eseményen.



A második szobor

Török Ignác-szobor Gödöllőn, 1995

A szobor felállítása után pár évvel sok polgár véleményével azonosulva már az elöljáróság is azon az állásponton volt, hogy az alkotás, főleg annak méretei nem felelnek meg. Úgy vélték, hogy Török Ignác emlékét méltóbb módon kellene megörökíteni, így 1940-ben gyűjtést indítottak, hogy egy nagyobb méretű emlékmű készülhessen. A háborús időszak miatt az adományok ismét lassan csordogáltak, így a kezdeményezés, mint sok más esetben, most is elhalt. A szobor életében a következő változást az 1943-as év hozta, mikor a településen a Jamboree 10 éves évfordulójára emlékművet kívántak állítani. A legalkalmasabb helynek a Török Ignác szobor melletti területet vélték a barokk lakóház sarkán. A kisméretű szobor azonban nem illett a Jamboree emlékmű mellé, így azt 1943 októberében levették azzal az indokkal, hogy a kivitelének egy megfelelőbb helyet keresnek. Valószínű, hogy a háború akadályozta meg az elöljáróságot abban, hogy a szobrot egy általuk megfelelőbbnek tartott helyen felállíthassák. Végül a háború után, 1949-ben került Csikász László (A szobrászművész a XX. század elején Gödöllőn élt, a Minorita Gimnáziumban tanult, de mikor az Iparművészeti iskolában folytatott tanulmányokat −1920-as évek elején − már a fővárosban lakott.) alkotása a végső helyére a tábornokról elnevezett utca elejére, ahová már 1933-ban is szánták.




A harmadik szobor

A tragikus sorsú honvédtábornok nevét viseli Gödöllőn az 1955-ben alapított gimnázium. Az iskola előtt 1995-ben egy másik mellszobrot is avattak Török Ignác emlékére, ahol október 6-án a kegyeleti megemlékezést tartja a város. A szobrot Török Ignác születésének 200. évfordulójára állította a Török Ignác szoboralapítvány, Gödöllő Város Önkormányzata és a Török Ignác Gimnázium tanulóifjúsága.


Forrás