{"id":953,"date":"2014-02-13T13:50:38","date_gmt":"2014-02-13T13:50:38","guid":{"rendered":"http:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/?p=953"},"modified":"2019-12-03T09:15:11","modified_gmt":"2019-12-03T09:15:11","slug":"istok-anna-da-capo-al-fine","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/istok-anna-da-capo-al-fine\/","title":{"rendered":"Ist\u00f3k Anna: Da capo al fine"},"content":{"rendered":"

Olvass\u00e1tok el koll\u00e9gan\u0151nk Ist\u00f3k Anna reg\u00e9ny\u00e9nek els\u0151 fejezet\u00e9t. \u00a0A\u00a0III. Aranymos\u00e1s mese- \u00e9s reg\u00e9nyp\u00e1ly\u00e1zaton<\/a> tudtok \u00a0szavazni a reg\u00e9nyr\u00e9szletre.<\/p>\n

Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vben nyilv\u00e1nos, nagyszab\u00e1s\u00fa v\u00e1logat\u00f3t tartottunk az Aranymos\u00e1s Irodalmi Magazin weboldal\u00e1n (http:\/\/aranymosas.konyvmolykepzo.hu<\/a>), \u00e9s\u00a0sok \u00edr\u00f3nak szerz\u0151d\u00e9st k\u00edn\u00e1ltunk<\/strong>. Most \u00fajra elindul a\u00a0K\u00f6nyvmolyk\u00e9pz\u0151 Kiad\u00f3<\/strong>\u00a0kultur\u00e1lis v\u00e1logat\u00f3ja!<\/p>\n

A f\u0151 c\u00e9l felfedezni a tehets\u00e9geket, \u00e9s\u00a0megjelentetni a m\u0171veiket<\/strong>.<\/p><\/blockquote>\n

<\/p>\n

Magdi<\/strong><\/p>\n

A t\u00e9l szokatlanul kor\u00e1n \u00e9rt v\u00e9gett. M\u00e9g csak febru\u00e1r eleje volt, de az \u0151szi b\u00faza harsog\u00f3, z\u00f6ld sz\u0151nyege m\u00e1r a tavaszt hirdette az \u00fat menti f\u00f6ldeken. Az orsz\u00e1g\u00fat ezen a r\u00e9szen er\u0151sen kanyargott, term\u00e9keny dombok k\u00f6z\u00f6tt egy patak foly\u00e1sir\u00e1ny\u00e1t k\u00f6vette. Magdi sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosa egy domb k\u00e9t oldal\u00e1ra \u00e9s az alatta h\u00faz\u00f3d\u00f3 v\u00f6lgybe \u00e9p\u00fclt, saj\u00e1tos mikrokl\u00edm\u00e1j\u00e1t is ennek k\u00f6sz\u00f6nhette, k\u00e9t-h\u00e1rom fokkal is h\u0171v\u00f6sebb volt, mint a legk\u00f6zelebbi nagyv\u00e1rosban, ami ny\u00e1ron megel\u00e9ged\u00e9ssel \u00e9s b\u00fcszkes\u00e9ggel t\u00f6lt\u00f6tte el az ittenieket, de az \u00e9v nagy r\u00e9sz\u00e9ben az\u00e9rt nem \u00edgy volt. Kora tavasszal k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00edzesen tudtak k\u00e1romkodni a gazd\u00e1k, \u00e9s m\u00e9g a legid\u0151sebbek sem eml\u00e9keztek olyan \u00e9vre, mikor valami ne fagyott volna el.<\/p>\n

Az alig h\u00e9t-nyolc ezer lelket sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 kisv\u00e1ros r\u00e9gen a mez\u0151gazdas\u00e1gb\u00f3l \u00e9lt, azt\u00e1n egy v\u00e1ratlan szerencs\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en felsorakozott a vid\u00e9ki gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151k n\u00e9pes t\u00e1bor\u00e1ba, a 60-as \u00e9vek olajf\u00far\u00e1si akci\u00f3j\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9nt. A helyiek t\u00f6bbs\u00e9ge valamilyen m\u00f3don az\u00f3ta is k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a f\u00fcrd\u0151h\u00f6z, ki szob\u00e1t adott ki, ki b\u00fcf\u00e9t \u00fczemeltetett, jutott bel\u0151le mindenkinek egy kis mell\u00e9kes, ahogy a gazd\u00e1lkod\u00e1sb\u00f3l is. Sokan m\u00e9g ma is kij\u00e1rtak h\u00e9tv\u00e9genk\u00e9nt a k\u00f6rny\u00e9kbeli lank\u00e1k nyeles telkeire, szinte mindenki termelt valamit. Persze a legt\u00f6bb a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6s volt, abb\u00f3l f\u0151zt\u00e9k a kis\u00fcstit, uni\u00f3s szab\u00e1lyoz\u00e1sok j\u00f6ttek-mentek, a helyiek csak r\u00e1ngatt\u00e1k a v\u00e1llukat, \u201ena \u00e9s?\u201d, azt\u00e1n f\u0151zte tov\u00e1bb mindenki hol leg\u00e1lisan \u2013 hol nem a cefr\u00e9t. Mikor mit mondott a t\u00f6rv\u00e9ny.<\/p>\n

A f\u00f6ldek nagyobbik r\u00e9sze, amit nem parcell\u00e1ztak fel a k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sok sor\u00e1n, a k\u00f6zeli mez\u0151gazdas\u00e1gi f\u0151iskola tangazdas\u00e1gaihoz tartozott. Magdi eml\u00e9kezett m\u00e9g, hogy minden augusztusban kij\u00e1rtak ide Eszterrel \u00e9s a haverokkal kukoric\u00e1t lopni. Tobiasnak sose mondta, hogy n\u00e1luk gyerekkor\u00e1ban m\u00e9g a rendszerv\u00e1lt\u00f3 \u00e9vek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n is nemcsak, hogy j\u00f3 heccnek sz\u00e1m\u00edtott az ilyen, hanem szinte mindenki \u00fagy \u00e9rezte, hogy a dics\u0151s\u00e9ges szocializmusb\u00f3l neki is j\u00e1r valami \u00e9s gyerek-feln\u0151tt egyar\u00e1nt kivette a r\u00e9sz\u00e9t a k\u00f6z\u00f6sb\u0151l. Tobias nem \u00e9rtette volna meg, \u0151 nem ebben n\u0151tt fel, igaz volt valami rokona neki is az NDK-ban, de aki nem \u00e9lt itt, az nem tudja meg\u00e9rteni sose, hogy ez nem t\u00f6rv\u00e9nyszeg\u00e9snek sz\u00e1m\u00edtott, hanem egy olyan v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1snak, mint mikor valaki el\u0151tt a f\u00f6ldre k\u00f6pnek.<\/p>\n

A k\u00f6rnyez\u0151 dombok most foltosan ter\u00fcltek el a d\u00e9lut\u00e1ni naps\u00fct\u00e9sben, a friss sz\u00e1nt\u00e1sok nedves h\u00f3naljukat sz\u00e1rogatt\u00e1k, a fekete f\u00f6ldet itt-ott \u00e1tsz\u00farta a tavalyi kukorica apr\u00f3 t\u00f6rekje.<\/p>\n

Az aut\u00f3 sz\u00e9lv\u00e9d\u0151je csupa maszat volt, bogarak ezrei sz\u00e1lltak b\u00f3dultan a leveg\u0151ben a hirtelen langymelegt\u0151l, sz\u00e9tken\u0151dtek, \u00fajak j\u00f6ttek, az ablakt\u00f6rl\u0151 piszkos s\u00e1vokat festett bel\u0151l\u00fck.<\/p>\n

Ny\u00fczsg\u00f6tt minden, tavasz volt.<\/p>\n

A v\u00e1rost\u00e1bla el\u0151tt az \u00fat ki\u00f6bl\u00f6s\u00f6d\u00f6tt, ak\u00e1cos kiserd\u0151 has\u00edtott a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldekbe. Magdi le\u00e1ll\u00edtotta a kocsit, m\u00e9g megvolt a kis pihen\u0151 fapadja, kik\u00e1sz\u00e1l\u00f3dott \u00e9s r\u00e1gy\u00fajtott. A m\u00f6g\u00f6tte j\u00f6v\u0151 kamionos, beceneve szerint K\u00e1r\u00f3, vigyorogva r\u00e1dud\u00e1lt a sz\u0151ke loknis, fiatal n\u0151re, Magdi visszaintett neki vid\u00e1man, ez olyan otthoni gesztus volt v\u00e9gre, \u00e9s hirtelen meg\u00f6r\u00fclt, hogy egyed\u00fcl van, hogy nem kell senkinek besz\u00e1molnia arr\u00f3l milyen \u00e9rz\u00e9s hazafel\u00e9 tartania ennyi id\u0151 ut\u00e1n.<\/p>\n

Hogy mennyire boldog, mert hazat\u00e9rni mindig \u00f6r\u00f6m\u00f6t jelent \u00e9s mennyire szomor\u00fa is v\u00e9gre, most hogy az elm\u00fal\u00e1s ilyen k\u00e9zzelfoghat\u00f3 k\u00f6zels\u00e9gbe ker\u00fclt. \u00c9s persze ideges is, hajnalban m\u00e1r arra \u00e9bredt, ki kell mennie a v\u00e9c\u00e9re, akkor m\u00e9g csak a teste tudta, hogy ma neh\u00e9z nap v\u00e1r r\u00e1, most m\u00e1r a gondolatai is cik\u00e1z\u00f3bb\u00e1 v\u00e1ltak, ahogy egyre k\u00f6zelebb \u00e9rt a v\u00e1roshoz.<\/p>\n

Tudta, hogy el kell j\u00f6nnie haza, abban a pillanatban d\u00f6bbent r\u00e1, mikor Judit telefonja ut\u00e1n haza\u00e9rt \u00e9s Tobias agg\u00f3d\u00f3 arc\u00e1ba pillantva hirtelen azt \u00e9rezte, ebben a steril k\u00f6rnyezetben semmit nem tud felfogni az otthoni dolgokb\u00f3l. Ott kint M\u00fcnchenben az \u00e9let csupa gyakorlatias \u00e9s semleges mozzanatokb\u00f3l \u00e1llt. A munk\u00e1ja az iskol\u00e1ban, a koll\u00e9g\u00e1i, az emberek az utc\u00e1n, az elad\u00f3k a boltban, akik mindig mosolyognak, a bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1s, a f\u0151z\u00e9s, az angol\u00f3r\u00e1k, az esti k\u00f6telez\u0151 kult\u00farprogram Tobias munkat\u00e1rsaival, vacsoramegh\u00edv\u00e1sok, koncertek, azt\u00e1n a lak\u00e1s csinos\u00edtgat\u00e1sa, szik\u00e1r leg\u00e9nylak\u00e1sb\u00f3l otthonn\u00e1 var\u00e1zsol\u00e1sa, \u00e9s persze a j\u00f3l\u00e9t id\u0151kit\u00f6lt\u0151 apr\u00f3 esem\u00e9nyei, ami Magdi sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g szinte \u00faj volt. H\u00e1t ezek mellett elk\u00e9pzelhetetlennek t\u0171nt, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt itthon, hogy van egy m\u00e1sik vil\u00e1g, valahol, ami szint\u00e9n Magdihoz tartozik.<\/p>\n

Judit telefon\u00e1lt neki tegnapel\u0151tt, elmondta a t\u00e9nyeket, r\u00f6viden, a hangj\u00e1n \u00e9rezte, hogy agg\u00f3dik \u00e9rte, pedig nem volt mi\u00e9rt, nem \u00e9rzett sem f\u00e1jdalmat, sem szomor\u00fas\u00e1got, sem pedig d\u00fch\u00f6t. Egyszer\u0171en csak nem tudta elk\u00e9pzelni, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9teznek m\u00e9g azok az emberek, az a hely, az az \u00e9let.<\/p>\n

D\u00e9lben \u00e9rte utol a telefon, aznap m\u00e1r nem volt t\u00f6bb \u00f3r\u00e1ja, megeb\u00e9delt az iskol\u00e1ban, fogalma sem volt, mit evett, csak r\u00e1gta az \u00e9telt \u00e9tv\u00e1gytalanul \u00e9s n\u00e9zte a fut\u00f3szalagon \u00e9rkez\u0151 \u00e9s \u00e9tkez\u0151, vihog\u00f3, csever\u00e9sz\u0151 kamaszokat k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. Az j\u00e1rt az esz\u00e9ben, hogy ezeknek fogalmuk sincsen arr\u00f3l, hogy \u0151 nem ide val\u00f3, nem ide sz\u00fcletett, nem tud m\u00e9g besz\u00e9lni sem perfekt\u00fcl a nyelv\u00fck\u00f6n, hogy van egy m\u00e1sik vil\u00e1g is, mint ez, amit ezek nem ismernek.<\/p>\n

Amit nem ismer senki itt, hi\u00e1ba lehet r\u00f3la hallani n\u00e9ha a t\u00e9v\u00e9ben, olvasni az \u00fajs\u00e1gokban, hi\u00e1ba van k\u00f6zel viszonylag, ha azok az emberek, akik ott \u00e9lnek m\u00e1shogy vannak k\u00f3dolva, m\u00e1s szavakkal besz\u00e9lnek, m\u00e1s eml\u00e9kekkel vannak tel\u00edtve, m\u00e1s hangokra dobog meg a sz\u00edv\u00fck. Az egy\u00e9nek tal\u00e1n k\u00e9pesek globaliz\u00e1l\u00f3dni, de a n\u00e9pek soha, az \u00f6sszgenetikus \u00e9lm\u00e9nyek nem adhat\u00f3k \u00e1t az internettel, nem lehet egy eg\u00e9sz nemzet m\u00faltj\u00e1t megosztani, mint egy f\u00e9nyk\u00e9pet, ahhoz t\u00fals\u00e1gosan sok dimenzi\u00f3s a k\u00e9p.<\/p>\n

Magdi g\u00e9piesen tette vissza a t\u00e1lc\u00e1j\u00e1t a menza \u00e1llv\u00e1ny\u00e1ra, fut\u00f3lag biccentett k\u00e9t koll\u00e9g\u00e1j\u00e1nak az ajt\u00f3ban, azt\u00e1n kil\u00e9pett az utc\u00e1ra.<\/p>\n

Nem a kocsij\u00e1hoz ment, elindult a belv\u00e1rosba, felsz\u00e1llt tal\u00e1lomra egy villamosra. Nem volt semmi c\u00e9lja, csak bolyongani akart, kibogozni az eml\u00e9keit \u00e9s az \u00e9rz\u00e9seit abb\u00f3l a kusza hom\u00e1lyb\u00f3l, ami befonta.<\/p>\n

Csak b\u00e1mult ki az ablakon, a villamos v\u00e9gigz\u00f6ty\u00f6g\u00f6tt a Maximilienplatz ment\u00e9n, elhagyt\u00e1k a Botanikus Kertet \u00e9s a p\u00e1lyaudvar fel\u00e9 kanyarogtak. Az utcak\u00e9p csak nagyon finoman cs\u00faszott \u00e1t az elitsz\u00edn\u0171 csillog\u00e1sb\u00f3l a k\u00fclv\u00e1rosi sz\u00fcrkes\u00e9gbe, itt nem volt olyan ord\u00edt\u00f3 a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, mint Pesten, ahol az ember let\u00e9r a turist\u00e1knak fenntartott f\u0151utc\u00e1r\u00f3l \u00e9s egyb\u0151l a gett\u00f3ban tal\u00e1lja mag\u00e1t. De az\u00e9rt a d\u00edszlet jobban eml\u00e9keztetett itt m\u00e1r a messzi f\u0151v\u00e1rosra. Magdi behunyta a szem\u00e9t \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lta elk\u00e9pzelni, hogy most Pesten van, a hatoson \u00fcl \u00e9s mindj\u00e1rt haza\u00e9r az Izabella utcai 28 n\u00e9gyzetm\u00e9teres lak\u00e1sba, kinyitja a b\u00e9rh\u00e1z kapuj\u00e1t, k\u00e1romkodik egyet, mert a n\u00edmandok megint telehugyozt\u00e1k a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zat, felmegy a l\u00e9pcs\u0151n a harmadikra, m\u00e1r rosszul van az eg\u00e9sz gangon elter\u00fcl\u0151 olajos s\u00fcltkrumpli, r\u00e1ntottcsirke szagt\u00f3l, bev\u00e1gja maga m\u00f6g\u00f6tt az ajt\u00f3t \u00e9s\u2026<\/p>\n

Egyszer\u0171en nem ment.<\/p>\n

Az pedig m\u00e9gannyira sem, hogy elk\u00e9pzelje az otthoniakat.<\/p>\n

A friss tavaszi sz\u00e9l beleborzolt a t\u00e1jba, megcib\u00e1lta a csupasz ak\u00e1cok \u00e1gait, azt\u00e1n sebesen tovalibbent. Magdi r\u00e1gy\u00fajtott m\u00e9g egy sz\u00e1l cigarett\u00e1ra, az el\u0151z\u0151t belep\u00f6ck\u00f6lte a kuk\u00e1ba, az ujja m\u00e9g eml\u00e9kezett a mozdulatra. K\u00e9t \u00e9ve hagyta abba.<\/p>\n

Most \u00f6r\u00fclt, hogy ragaszkodott hozz\u00e1, egyed\u00fcl j\u00f6jj\u00f6n. B\u00e1r m\u00e9g nagyon friss volt a jogos\u00edtv\u00e1nya \u00e9s soha nem vezetett ennyit egyhuzamban. Tobias agg\u00f3dott egy kiss\u00e9, de nem er\u0151ltette r\u00e1 mag\u00e1t, engedte, hadd menjen. Egy\u00e9bk\u00e9nt is egy hat\u00e1rid\u0151s p\u00e1ly\u00e1zatukon dolgoznak, csak viccesen jegyezte meg tegnap este, hogy szerinte Magdi direkt dugdossa el\u0151le a faluj\u00e1t, hogy megint n\u00e9lk\u00fcle megy le.<\/p>\n

Mindig \u00edgy mondta:\u00a0a faluj\u00e1t<\/em>, mert Tobias elk\u00e9pzelhetetlennek tartotta, hogy \u0151stermel\u0151k v\u00e1rosban \u00e9ljenek, sz\u00e1m\u00e1ra a mez\u0151gazdas\u00e1g piros musk\u00e1tlis kerteket, fachwerkes \u00e9p\u00fcleteket \u00e9s j\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lt legel\u0151k\u00f6n szabadon k\u00f3sz\u00e1l\u00f3 Holstein fr\u00edzeket jelentett.<\/p>\n

T\u00e9nyleg sosem j\u00e1rt m\u00e9g n\u00e1luk, fogalma sem volt, hogy egy v\u00e9gv\u00e1ri kisv\u00e1ros a szocializmust m\u00e9g ki sem hever\u0151, de m\u00e1r egyb\u0151l vadkapitalist\u00e1v\u00e1 vedlett lakosokkal nem azt jelenti, mint itt n\u00e1luk N\u00e9metorsz\u00e1gban, a j\u00f3llakott polg\u00e1rokkal \u00e9s rendezett el\u0151kertekkel.<\/p>\n

Mikor megismerkedtek, Magdi m\u00e1r Pesten lakott \u00e9s az alatt az egy \u00e9v alatt, am\u00edg Tobias Magyarorsz\u00e1gon dolgozott, valahogy nem siker\u00fclt lejutniuk a kisv\u00e1rosba. Az esk\u00fcv\u0151 is kint volt N\u00e9metorsz\u00e1gban, egyszer\u0171bb volt ez Magdi munkav\u00e1llal\u00e1sa miatt, a pap\u00edrok miatt, a t\u00e1vols\u00e1g meg nem sz\u00e1m\u00edtott. Magdi rokonai kiutaztak, Id\u00f6s persze s\u00edrt, azt hitte, v\u00e9gre megmutathatja az eg\u00e9sz v\u00e1rosnak, hogy elkelt az \u0151 l\u00e1nya is \u00e9s m\u00e9g milyen partit csin\u00e1lt! Villogni akart a k\u00fclf\u00f6ldi atyafis\u00e1ggal, \u00e9rvelt, kiab\u00e1lt, duzzogott, hogy \u0151 nem \u00edgy k\u00e9pzelte \u00e9s mit fognak sz\u00f3lni az emberek, m\u00e9g egy tisztess\u00e9ges ruh\u00e1ja sem lesz Magdinak, h\u00e1t milyen f\u00e9nyk\u00e9peket mutasson a szomsz\u00e9doknak, a koll\u00e9g\u00e1inak?<\/p>\n

Persze azt\u00e1n lehiggadt, Magdi elmosolyodott mert esz\u00e9be jutott Id\u00f6s arca, mikor megl\u00e1tta az esk\u00fcv\u0151 napj\u00e1n a lak\u00e1sukat. Tulajdonk\u00e9ppen Tobias is elb\u00e1mult, mikor megl\u00e1tta Magdit a k\u00e9t b\u0151r\u00f6ndj\u00e9vel, ahogy egy eleg\u00e1ns mozdulattal bev\u00e1gja maga m\u00f6g\u00f6tt az Izabella utcai b\u00e9rh\u00e1z vaskos ajtaj\u00e1t \u00e9s odas\u00e9t\u00e1l az aut\u00f3hoz.<\/p>\n

\u2013 Csak ennyi? \u00ad\u2013 k\u00e9rdezte Tobias \u00e1mulva, mert kiszerelte m\u00e9g a h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9seket is, hogy t\u00f6bb hely legyen a csomagoknak, szabadnapot vett ki k\u00e9t napra, hogy seg\u00edtsen Magdinak otthon kipakolni.<\/p>\n

\u2013 Ruh\u00e1k \u00e9s k\u00f6nyvek. Ami kell. \u2013 v\u00e1laszolta Magdi k\u00f6nnyed\u00e9n, az arca egyszerre nagyon z\u00e1rk\u00f3zott\u00e1 v\u00e1lt. Azt\u00e1n megfordult, feln\u00e9zett m\u00e9g utolj\u00e1ra, Judit az ablakban leste \u0151t, nem akart lej\u00f6nni. Mindketten ut\u00e1lt\u00e1k a b\u00facs\u00faz\u00f3s jeleneteket. Magdi intett, azt\u00e1n be\u00fclt az aut\u00f3ba. Magdi otthon hagyta az \u00e9let\u00e9t az Izabella utc\u00e1ban.<\/p>\n

Id\u00f6s mikor megl\u00e1tta az esk\u00fcv\u0151n, hogy a m\u00fcncheni lak\u00e1s szinte kong az \u00fcress\u00e9gt\u0151l, egyb\u0151l k\u00e1rogni kezdett. Szerinte Emese, Magdi r\u00e9gi koll\u00e9g\u00e1ja, aki alb\u00e9rl\u0151nek bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az Izabella utc\u00e1ba, biztos lop, de legal\u00e1bbis hanyag \u00e9s rendetlen. El fog mindent pocs\u00e9kolni \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt is, h\u00e1t mi\u00e9rt hagyott ott Magdi mindent, a b\u00fatorokat, a d\u00edszt\u00e1rgyakat, az eg\u00e9sz konyhai felszerel\u00e9st, a k\u00e9peket, a t\u00e9v\u00e9t, a hifit, a c\u00e9d\u00e9ket?<\/p>\n

Mindent.<\/p>\n

Magdi ezt is meg tudta magyar\u00e1zni, az anyja mellett Tobias is k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zett r\u00e1, \u0151 sem \u00e9rtette teljesen az \u00fcgyet. Magdi akkor hadart valamit nekik arr\u00f3l, hogy ne haragudjon Tobias az anyj\u00e1ra, ez olyan magyar mentalit\u00e1s, \u00fagyse fogja megszokni, hogy a magyarok t\u00edz k\u00f6r\u00f6mmel kapaszkodnak a megszerzett javaikba. Hogyis engedhetn\u00e9nek ki a markukb\u00f3l, azt, ami m\u00e1r az \u00f6v\u00e9k, ami\u00e9rt megdolgoztak, hiszen meg kell \u0151rizni mindent, ki tudja mire lesz m\u00e9g j\u00f3 egy t\u00f6r\u00f6tt b\u00f6gre, vagy egy kopott fotel, a bajra mindig sz\u00e1m\u00edtani kell, fel kell k\u00e9sz\u00fclni, semmit sem kidobni, \u00e9s csak v\u00e1rni a rosszat, ez a l\u00e9nyeg.<\/p>\n

Tobias \u00e9rtetlen\u00fcl pislogott, azt\u00e1n Magdi elkacagta mag\u00e1t, akkor v\u00e9gre meg\u00e9rtette, hogy g\u00fanyol\u00f3dik. Magdi meg Id\u00f6sh\u00f6z fordult \u00e9s megk\u00e9rdezte t\u0151le, hogy minek hi\u00e1nyolja azt a sok kacatot innen.<\/p>\n

\u2013 Egy\u00e9bk\u00e9nt is iszonyatosan dr\u00e1ga lett volna \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtani, fordulhattunk volna h\u00e1romszor a kocsival, sz\u00e1mold m\u00e1r ki dr\u00e1g\u00e1m, mennyibe ker\u00fclt volna! Tobiasnak meg szinte mindene van, minek kellene kett\u0151 mindenb\u0151l.<\/p>\n

A t\u00e1gas, napf\u00e9nyes, minim\u00e1l st\u00edlusban berendezett lak\u00e1s nappalij\u00e1ban \u00e1lltak, minden olyan \u00e9teri volt, sehol nem volt egy f\u00f6l\u00f6sleges zsin\u00f3r, vezet\u00e9k, szekr\u00e9ny, t\u00e1rgy, mintha nem is val\u00f3s\u00e1gos emberek lakn\u00e1nak itt, hanem valamif\u00e9le szellemek, olyan letisztult volt a t\u00e9r. Id\u00f6s akkor bel\u00e1tta, hogy igaza van Magdinak, a l\u00e1ny meg fels\u00f3hajtott megk\u00f6nnyebb\u00fclten.<\/p>\n

Azt val\u00f3ban egyik\u00fck sem gondolta volna, hogy Magdit voltak\u00e9ppen nem \u00e9rdekelte sem a lakberendez\u00e9s, sem a k\u00f6lts\u00e9gek, sem a gyakorlatiass\u00e1g. \u0150 az eg\u00e9sz eddigi \u00e9let\u00e9t akarta otthagyni az Izabella utc\u00e1ban, nem a k\u00e1v\u00e9f\u0151z\u0151t, meg a s\u00f6r\u00f6skors\u00f3 k\u00e9szlet\u00e9t. Neki nem kellenek r\u00e9gi eml\u00e9kek ebbe az \u00faj \u00e9letbe, \u0151 el\u00f6lr\u0151l akar kezdeni mindent.<\/p>\n

Tobias szerencs\u00e9re sose faggat\u00f3zott, minek is tette volna, negyven\u00e9vesen az ember m\u00e1r sok mindenen t\u00falvan, neki is van m\u00e1r elv\u00e1lt feles\u00e9ge \u00e9s ott a kicsi Karen, akit nem \u0151k nevelnek, de minden h\u00f3napban egy hetet vel\u00fck t\u00f6lt. Minek kellett volna v\u00e9gigk\u00e9rdezni a m\u00faltat, a r\u00e9gi szerelmeket, a r\u00e9gi \u0151r\u00fclts\u00e9geket, Tobiasnak el\u00e9g volt, hogy tudta ilyen fantasztikus n\u0151t m\u00e9g nem l\u00e1tott, tele ennyi energi\u00e1val, humorral \u00e9s aki k\u00e9pes volt ut\u00e1namenni, elhagyni a haz\u00e1j\u00e1t is, a bar\u00e1tait \u00e9s a csal\u00e1dj\u00e1t \u00e9rte, h\u00e1t nem el\u00e9g ennyi?<\/p>\n

Azt az elej\u00e9n eld\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, hogy kint fognak \u00e9lni.<\/p>\n

Tobias ezer apr\u00f3 figyelmess\u00e9ggel lepi m\u00e9g mostans\u00e1g is meg Magdit, szinte naponta felemlegeti neki \u00e9s mindenkinek, akikkel tal\u00e1lkoznak, mennyire h\u00e1l\u00e1s ez\u00e9rt a n\u0151nek, hogy otthagyta \u00e9rte a csal\u00e1dj\u00e1t, az otthon\u00e1t \u00e9s kiment vele k\u00fclf\u00f6ldre. Sose \u00e9rtette meg teljesen, hogy ez nem Magdi r\u00e9sz\u00e9r\u0151l volt sz\u00edvess\u00e9g, hogy vele mehetett, hanem \u00e9pp ford\u00edtva.<\/p>\n

Magdi elnyomta a cigarett\u00e1t, les\u00f6p\u00f6rte a homoksz\u00fcrke szokny\u00e1j\u00e1ra hullott hamut.\u00a0\u00a0Beleny\u00falt a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ba, egy levelet h\u00fazott ki bel\u0151le. K\u00f6r\u00fcln\u00e9zett, mintha valami illetlen dologra k\u00e9sz\u00fclne, de nem volt ott senki, csak az \u00fatment\u00e9n felhalmozott szem\u00e9tkupacok, a t\u00f6r\u00f6tt kuka, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny ver\u00e9b, ahogy a morzs\u00e1kat csipegette. Az \u00f3r\u00e1j\u00e1ra pillantott, h\u00e1rom volt pontosan, most kezd\u0151dik a temet\u00e9s.<\/p>\n

Hajnalban indult, a t\u00fcrelmetlens\u00e9g hajtotta. \u00c9veken \u00e1t megfosztotta mag\u00e1t az eml\u00e9keit\u0151l, most meg g\u00f6rcsbe \u00e1llt a l\u00e1ba a g\u00e1zped\u00e1lt\u00f3l, annyira rep\u00fclt haza. Itthon akart v\u00e9gre lenni.<\/p>\n

A szertart\u00e1sra nem akart kimenni, fogalma sem volt, mit \u00e9rezne, ha egyszerre l\u00e1tn\u00e1 meg Esztert, a r\u00e9gi bar\u00e1tait \u00e9s az \u0150 kopors\u00f3j\u00e1n a vir\u00e1gkoszor\u00fakat.<\/p>\n

Id\u0151re volt sz\u00fcks\u00e9ge, akklimatiz\u00e1l\u00f3dnia kellett m\u00e9g, hozz\u00e1szokni az itteni illatokhoz, \u00e9rz\u00e9sekhez \u00e9s \u00e1t akarta gondolni az eltelt \u00e9veket. Judit persze m\u00e1r v\u00e1rja \u0151t, majd azt mondja nehezen jutott \u00e1t a pesti dug\u00f3n, minek magyar\u00e1zkodjon. A lev\u00e9lre pillantott, nem b\u00edrta r\u00e1sz\u00e1nni mag\u00e1t, hogy nekikezdjen, pedig tudta, ha m\u00e9g erre sem k\u00e9pes, akkor feleslegesen utazott ennyit, Esztert megl\u00e1togatni m\u00e9g sokkal nehezebb lesz, mint a level\u00e9t elolvasni m\u00e9g egyszer.<\/p>\n

Nem voltak t\u00fal j\u00f3 eml\u00e9kei arr\u00f3l a napr\u00f3l, mikor el\u0151sz\u00f6r k\u00e9zbe vette Eszter level\u00e9t, az ember az esk\u00fcv\u0151j\u00e9n nem a zavaros m\u00faltj\u00e1ban szeretne elm\u00e9lyedni, el\u0151sz\u00f6r nem is \u00e9rtette, minek \u00edr h\u00e1t neki a l\u00e1ny, vagy t\u00edz \u00e9ve nem l\u00e1tt\u00e1k m\u00e1r akkor egym\u00e1st, semmi kapcsolat nem volt k\u00f6zt\u00fck. Id\u00f6s persze k\u00edv\u00e1ncsi volt r\u00e1, a k\u00e9z\u00edr\u00e1s\u00e1t megismerte, de mikor megl\u00e1tta Magdi els\u00f6t\u00e9t\u00fcl\u0151 arc\u00e1t, csak hebegett valamit, azt\u00e1n kisz\u00e9delgett a szob\u00e1b\u00f3l \u00e9s megkereste Juditot, aki az esk\u00fcv\u0151re ment ki vele egy\u00fctt \u00e9s bek\u00fcldte hozz\u00e1.<\/p>\n

Az esk\u00fcv\u0151 sz\u00f6rny\u0171 volt, Magdi egyre csak azokra gondolt, akik a lev\u00e9lben szerepeltek, Eszterre, R\u00e1, a sz\u00fcleire, a v\u00e1rosra. Nem volt szomor\u00fa, vagy nosztalgikus, ink\u00e1bb iszony\u00faan d\u00fch\u00f6s volt Eszterre, jobban, mint b\u00e1rmikor. Ha legal\u00e1bb Id\u00f6s nem pont az esk\u00fcv\u0151je napj\u00e1n adja oda neki, de h\u00e1t szerencs\u00e9tlen nem tudta mi van benne, Magdi meg azon t\u0171n\u0151d\u00f6tt vajon tudta-e Eszter, hogy most k\u00e9sz\u00fcl f\u00e9rjhez menni vagy ez is csak egy fat\u00e1lis v\u00e9letlen, melyek sora kettej\u00fck kapcsolat\u00e1t v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte.<\/p>\n

A levelet meg\u0151rizte, maga sem tudta mi\u00e9rt. Nem \u00e1llt sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban v\u00e1laszolni r\u00e1, ahhoz t\u00fals\u00e1gosan is d\u00fch\u00f6s volt r\u00e1, hogy m\u00e9g most sem hagyja b\u00e9k\u00e9n, mikor annyi energi\u00e1t ford\u00edtott arra, hogy megszabaduljon Eszter \u00e9s a t\u00f6bbiek eml\u00e9k\u00e9t\u0151l.<\/p>\n

Nem olvasta az\u00f3ta sem, hogy reszket\u0151 gyomorral igent mondott Tobiasnak.<\/p>\n

\u00c9s most itt \u00fcl, majd nyolcsz\u00e1z kilom\u00e9tert aut\u00f3zott az\u00e9rt, hogy tal\u00e1lkozzon a lev\u00e9l \u00edr\u00f3j\u00e1val, t\u00edz \u00e9v \u00e9s egy hal\u00e1leset kellett ahhoz, hogy r\u00e1j\u00f6jj\u00f6n, nem tud olyan messzire elfutni a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9t\u0151l, ahol nem \u00e9rik utol az eml\u00e9kek.<\/p>\n

De most m\u00e1r nem f\u00e9lt annyira.<\/p>\n

A f\u00e9rfi halott \u00e9s ez legal\u00e1bb n\u00e9mi biztos\u00edt\u00e9k arra, hogy nem fog megint a szakad\u00e9kba belezuhanni.<\/p>\n

Kihajtotta a levelet.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Olvass\u00e1tok el koll\u00e9gan\u0151nk Ist\u00f3k Anna reg\u00e9ny\u00e9nek els\u0151 fejezet\u00e9t. \u00a0A\u00a0III. Aranymos\u00e1s mese- \u00e9s reg\u00e9nyp\u00e1ly\u00e1zaton tudtok \u00a0szavazni a reg\u00e9nyr\u00e9szletre. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vben nyilv\u00e1nos, nagyszab\u00e1s\u00fa v\u00e1logat\u00f3t tartottunk … <\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":964,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[73,134,135,108],"class_list":["post-953","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-konyvajanlok-konyek-ajanlok-ajanlasok","tag-ajanlo","tag-istok-anna","tag-konyvmolykepzo","tag-regeny","latest_post"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/953","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=953"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/953\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2685,"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/953\/revisions\/2685"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media\/964"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=953"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=953"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.gvkik.hu\/blog\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=953"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}