GÖDÖLLŐI VÁROSI KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT

Herta Müller: Szívjószág (könyvajánló)

Besenyei Márk 2017-01-15 21:04:43

 

Herta Müller 2009-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, a diktatúrák, pontosabban a romániai diktatúra ábrázolásáért. Müller 1953-ban született Romániában, sváb felmenőktől. Szülei éppúgy részei vagy épp elszenvedői voltak a náci és a szovjet diktatúráknak, mint ahogy maga az írónő, aki egyetemi évei alatt egy ellenzéki csoport tagjaként tevékenykedett. Ezután folyamatosan a titkosrendőrség zaklatásainak volt kitéve, amitől még Németországba való emigrálása után sem tudott szabadulni. Ennek a kálváriának a története a Szívjószág, mely egyszerre önéletrajzi és fiktív, de olyan irodalmisággal íródott, mely megérdemelten emeli a legnagyobb művek közé.

Bővebben a kattintás után...

Nehezen barátkoztam meg a könyvvel, mivel Müller szövege darabos és elvont: furcsa, költői képek sorozatából ismerjük meg a történetet. Csakhogy míg más írók belebuknak a próbálkozásba, addig az írónő sikerrel veszi az akadályt és eléri a célját: az olvasó úgy érezheti, hogy egy végletekig kikészült fogoly elcsigázott, széteső vallomását hallgatja. És a regény alakjai ilyen emberek. A 70-es évek Romániájában megpróbálnak ellenállni a rendszernek, az azonban úgy felőrli őket, hogy Németországba való disszidálásuk után sem képesek azt maguk mögött hagyni.

Amiért kiemelkedik a diktatúrákat bemutató regények közül a Szívjószág, az az, hogy az átlagember mindennapjait látjuk ebben a teljesen őrült rendszerben. A diktátor távoli alak, akikkel szembesülünk, azok az ő végrehajtói – és ne feledjük, ezeknek a végrehajtóknak nem kötelező úgy viselkedniük, ahogy. Nem a diktátor jön el személyesen hozzád, nem ő köp be a titkosszolgálatnak, nem ő zaklat rendszeresen telefonon, nem ő vetkőztet meztelenre, nem ő erőszakol meg. Az emberi gonoszság találja meg így kifejezési formáit, így tehát Herta Müller komoly ítéletet mond – nem a diktatúrákról, hanem minden benne élőről. Mert a rendszer alkotóelemekből áll, egyrészt a hatalom kiszolgálóiból, másrészt pedig… megintcsak a hatalom kiszolgálóiból.

Müller könyve ugyanúgy eszi bele magát az ember agyába, mint Pjele százados szavai, és ezen a nyomasztó érzésen csak az segít, hogy ez egyben irodalmi élmény is.

  

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie!

Vissza

©Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ

Oldaltérkép

mobil változat

Bezárás
Oldalunk sütiket használ a tökéletesebb felhasználói élmény érdekében. Részleteket az adatkezelési tájékoztatóban talál.
Elfogadom