"Mindig kérdéses, hogy az író saját életébõl, emlékeibõl merít-e, vagy karakterei a képzelet élethûre formált szülöttei. Abban azonban bizonyosak lehetünk: még ha szemernyi valóságtartalma sincs az Euridiké halott egymással helyenként lazán összefüggõ történeteinek, szemünk elõtt sorról sorra életre fog kelni e nagyon is sajátos világ. Lüktetése van. Színes, szagos, tapintható. A gyermekkor paradicsoma, a felnõtté válás pokla; mikrokozmosz és nagyvilág; vágy, remény, veszteség - ezek Varga Zoltán Zsolt új novelláskötetének kulcsfogalmai. Legfontosabb erénye pedig a klasszikus történetíróké: olvasmányos. - Ritka kincs ez a kortárs prózában: magától értetõdõ természetességgel válunk befogadóivá."