Olvasókörök

Klubvezető: Bautista Soldevila Katalin – soldevila@gvkik.hu, (28) 515-531/106

Időpont: minden hónap egyik keddje, 18 óra

Helyszín: Kistárgyaló

Ajánlott korosztály: 20–99 év

 

Az Olvasókör tagjai minden hónapban összegyűlnek, hogy a közösen kiválasztott olvasmánnyal kapcsolatban megosszák egymással gondolataikat, érzéseiket. A különböző témájú könyvek és a tagok olvasásélményei adják a találkozók alapját. Az Olvasókörbe bárki jelentkezhet olvasási ízléstől függetlenül, a lényeg, hogy szeressen olvasni, és tagja legyen könyvtárunknak.

A klubtagság ingyenes, feltétele: érvényes olvasójegy.

 

2023 áprilisi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2023. április 25.

Amiről beszélgetünk: Petőfi Sándor életútja, munkássága.

"A magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították."

 

2023 februári olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2023. február 28.

W. G. Sebald: Kivándoroltak

"Henry Selwyn, Paul Bereyter, Ambros Adelwart, Max Ferber – az író e négy, különös, boldogtalan sorsú kivándorolt életének felderítésére vállalkozik hosszú elbeszéléseiben. Amerikába, Angliába, Svájcba utazik, hogy megismerje és lejegyezze egykori főbérlője, általános iskolai tanára, nagybátyja és festő barátja múltját, és a rokonok, ismerősök elbeszélései labirintusszerűen vezetik újabb és újabb sorsokhoz és helyszínekre, a nyomkeresés logikája szerint. Sebald szinte mániákus pontossággal jegyzi le a kivándoroltak történetének minden apró részletét, mígnem a lényegtelennek tűnő történetfoszlányokból, elhallgatott információkból és megfakult fényképekből kirajzolódik az otthontalanul leélt életek fájdalma, s megmenekülnek azok az emlékek, amelyektől olyan kétségbeesetten, akár tudatok vagy életük kioltása árán is szeretett volna megszabadulni a négy főhős. "

2022 novemberi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. november 22.

Guzel Jahina: Zulejka kinyitja a szemét

Guzel ​Jahina Kazanyban született és nőtt fel, az ottani egyetemen szerzett bölcsészdiplomát. Jelenleg Moszkvában él, ott jelent meg első regénye, a Zulejka kinyitja a szemét, amely a 2015-ös esztendő legnagyobb orosz könyvsikere lett: elnyerte a Nagy Könyv- és a Jasznaja Poljana-díjat.

"1930 telén egy eldugott kis tatár faluban Zulejka végzi mindennapos munkáját, mindenben engedelmeskedve idős, a kegyetlenségig szigorú férjének. Megismerték már az új, „kommunista” rendszer minden borzalmát, éheztek, tűrték a megaláztatást mint parasztok és mint tatárok – de ha fogcsikorgatva is, mindig összeszedték magukat. Tehát „kulákok”. Most újra a „vörös hordát” várják rettegve… és az újabb csapás minden eddiginél pusztítóbb."

2023 márciusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2023. március 28.

Konrád György: A látogató

„Orvos ​nincs beteg, bíró nincs vádlott, pap nincsen hívő nélkül, mesterségük tárgyaként a másik emberre hajló szakmák körül egymással összenőtt szerepkettősök alakulnak ki, melyeknek egyikét évtizedeken át ugyanaz a személy, párját viszont mindig másvalaki játssza. Könyvem egy ilyen szereppáros regénye, állandó tagját – a szöveg első személyben szóló alanyát – tekintsük egy gyámhatóság képviselőjének, aki az emberi kudarcoknak, a társadalmi együttélés üzemzavarainak, a normáinktól eltérő viselkedésmódoknak főképpen azzal a megszabott körével áll szemben mint anyagával, amelyek gyerekeket sújtanak. Ügyei – emberi sorsok és kapcsolatok rövidebb-tartósabb csődjei – meglehetős bőséggel és bizonyos statisztikai állandósággal újratermelődnek. A szereppár másik tagja tehát folyvást arcot cserél, mégis fájdalmasan ismerős. A regény beszélője egy zsúfolt munkanap lehetséges színhelyein végigmenetelve, rögzítve, amit épp abban a pillanatban, s értelmezve, amit általában csinál, megpróbálja némiképp világosabbá tenni helyzetének megszüntethetetlen konfliktusát: a személyes és a személytelen szolidaritás, morál és gyakorlat ütközéseit, végül is az én és a másik ember kapcsolatának néhány – számára fontos – elemét. Arcok és tárgyak, emlékek és lehetőségek járulnak közben elé, s nem tér ki a kísértés elől, hogy amennyire csak tud, odafigyeljen rájuk. Konrád György”

2022 decemberi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. december 13.

Julian Barnes: Felfelé folyik, hátrafelé lejt

"Tony Webster mindig is óvatosan élt, ám egy ügyvédi levél váratlanul felkavarja az elvált, magányos férfi nyugdíjas hétköznapjait. Kiderül, hogy az öröksége nem más, mint Adrian Finn, a mindig is különcnek tartott fiatalkori barát naplója. Negyven évvel ezelőtti szerelmek, barátságok, kamaszkori lázadások emlékei törnek a felszínre. Az idős férfi elhatározza, hogy felkutatja a rejtélyek kulcsfiguráját, első szerelmét, Veronicát. Személyes találkozásuk új megvilágításba helyezi a múltat és a saját felelősségét abban a tragikus halálesetben, amelyre már évtizedek óta nem gondolt."

2023 májusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2023. május 23.

Nádas Péter: Rémtörténetek

"A Rémtörténetek hősei a falu élőképének karakterisztikus alakjai: gazdák és napszámosok, katolikus pap és a református lelkész, egy szellemileg sérült fiatal nő, aki többszörös leányanya, és apja a községi pásztor, a tanító és egy hetven éve megesett öregasszony, aki azóta sem szerezte vissza a becsületét, egy ördögtől megszállott péksegéd és egy lenyűgöző diáklány, kitelepített arisztokraták és nyaraló úriasszonyok. Micsoda figurák és jellemek, valamennyien a jóságukba és a gonoszságukba merülve. Nem beszélve a kísértő szellemekről.

A néhány napot átfogó cselekményben az elesettség, kiszolgáltatottság, függőség és az erőszak újabb és újabb változatait ismerjük meg, amelyeket a szenvedők a saját egyetlen életükként érzékelnek."

2023 júniusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2023. június 23.

Zsoldos Péter: A Viking visszatér

"Az idegen földön rekedt űrhajós és egy paleolit kori ősember harcol a túlélésért a minden bozót mögött újabb veszélyt rejtő dzsungel sűrűjében. Vajon lehetséges-e az evolúció más-más fokán álló értelmes emberi lények közötti barátság, s lehetséges-e a földi ember tudását az ősember ösztöneivel ötvözve véghezvinni a csaknem lehetetlent: a sok ezer kilométeres út végén a cél elérését?

Zsoldos Péternek, a hazai tudományos-fantasztikus irodalom világhírű képviselőjének első, azóta trilógiává bővült Gregor Man-regénye nemcsak izgalmas fantasztikus regény, hanem filozofikus mű múltunkról, jövőnkről, a Robinson-lét értelméről. Az első megjelenés óta eltelt harminc év során sci-fi-rajongók ezreinek vált agyonolvasott kedvencévé."

 

2023 januári olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2023. január 24.

Bodor Ádám: Sinistra körzet

"Valahol ​a Kárpátok hegyláncai közt – mellékesen szólva: Európa közepén – egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai – s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin „City”-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát."

Az írótól olvastuk még: Verhovina ​madarai; Az ​érsek látogatása; Az értelmezés útvesztői; A barátkozás lehetőségei; Milyen is egy hágó?;

2022 októberi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. október 25.

Erlend Loe: Doppler

"Norvégia talán legnépszerűbb kortárs írójának ötödik regénye abszurd humorú komoly történet korunk sikeres és okos emberéről, aki nem akar többé korunk sikeres és okos embere lenni. Hirtelen elhatározásból felmond a munkahelyén, és családját hátrahagyva kiköltözik egy sátorba az erdőbe. Vadember lesz. Túlkoros, viking Maugli, modern Robinson, aki minden nehézsége ellenére megkísérli függetleníteni magát a civilizáció termékeitől és kötöttségeitől."

2022 szeptemberi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. szeptember 27.

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Ördögök

"Dosztojevszkij életművének vitathatatlanul legellentmondásosabb s mondhatjuk: legmeghökkentőbb darabja az Ördögök. A már teljesen kiforrott, zseniális alkotó szuggesztív művészettel hirdeti benne történelmi téveszméit. Egy akkoriban nagy port felvert bűnügyet: egy titkos anarchista szervezet politikai gyilkosságának történetét dolgozza fel pamfletjében. Szenvedélyes gyűlölettel ostorozza a „nihilizmust” s a nyugat felől fenyegető „szellemi fertőzést” – ám tragikus tévedésbe esik: forradalomellenes vádirat címén csupán a mozgalomtól távol álló anarchista-terrorista csoportok szélsőséges figuráit állítja elénk. A történelem azóta bebizonyította, hogy Dosztojevszkij e felfogása alapvetően hamis – az Ördögök azonban, sajátos módon, mégis szuggesztív hatású; monumentális figurái a dosztojevszkiji lélekelemzés szinte páratlan példái; s maga a történet, a politikai bűnügy nyomon követése mindvégig lebilincselő olvasmány."

2022 júliusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. július 19.

Rakovszky Zsuzsa: Célia

"Különleges családregény, a családok hiányairól. Hiányzó láncszemekről, negatív töltésekről. Vonzásokról és taszításokról. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. Arról, hogy mi adható tovább, és mi az, ami sorsszerűen megszakad. A nagyszerű költő, író korábbi regényeihez képest a Célia napjainkban játszódik és elbeszélője férfi. Míg korábbi nagyepikai munkáiban régebbi korok mélyére pillantott a szerző, addig ez a regény a közelmúlt és a ma Magyarországán és Budapestjén játszódik, még hozzá hatványozottan: agresszív reklámokkal és ostoba szolgáltatásokkal kidekorált, kommercializálódott hétköznapjaink díszletei között. E tárgyi világot olyan erősen rajzolja meg Rakovszky, hogy hirtelen saját életidőnk történeti mivoltára döbbenünk rá. A Célia másik újdonsága, hogy az elbeszélői hang egy férfihoz tartozik – és ő meséli el a történetet, amelyben a legfontosabb szereplő két nő. Hősünk évekkel később tudja meg, hogy véletlenül apa lett: ekképpen kerül életébe a lánya, a huszon-egynéhány éves Célia. Egy gyakorlatilag ismeretlen embernek kellene segítenie – közben pedig saját élete idegenségére is rápillant. A Célia lendületes, érzékeny próza, színes humorral, jól felépített fordulatokkal és Rakovszky Zsuzsára jellemző lírai karakterű nagyításokkal, lelki röntgenfelvételekkel."

2022 júniusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. június 14.

Chaim Potok: A kiválasztott

"Chaim ​Potok a legnagyobb huszadik századbeli amerikai zsidó írók – Henry Roth, Saul Bellow, Bernard Malamud, Isaac Bashevis Singer és Philip Roth – körébe tartozik. Sárospataki származású, ő maga már New Yorkban született 1929-ben. Tizenhat éves korától foglalkozott prózaírással, angol irodalomból és filozófiából doktorált.

A kiválasztott a kelet-európai közösség sajátos életformáját továbbörökítő New York-i haszidok különös világában játszódik, s a vallásos zsidóság két nemzedékének, az apjával és ugyanakkor önmagával viaskodó fiúnak állít szívbe markoló és felejthetetlen emléket."

2022 májusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. május 03.

"Klara, ​a gyermekek számára kifejlesztett Robotbarát az üzlet kirakatában várja leendő tulajdonosát. Addig is az utca épületeit, a járókelők viselkedését és a Nap járását, áldásos tevékenységét szemléli. A humanoid tulajdonságokkal rendelkező robot gyermeki ártatlansággal próbálja megérteni a körülötte zajló eseményeket. Miután otthonra lel, legjobb tudása szerint igyekszik Josie és családja segítségére lenni; naiv világlátásának köszönhető páratlan optimizmusa reményt ad a beteg lány szüleinek. Klara megfigyelései a változó világról és az emberi természetről nem csupán a robot racionalitásáról, hanem érzelmeiről is tanúskodnak. Klara feltétel nélkül hisz az általa mindenhatónak vélt Nap jóságában, amelynek fénye és melege végigkíséri a történetet.
A regény világa – a közeljövő világa? – nem radikálisan más, mint a miénk, de éppen ettől annyira felkavaró lassacskán szembesülni azzal, hogy az ember még magányosabb lett, az emberi kapcsolatok sekélyesebbek, a társadalmi egyenlőtlenségek még nagyobbak. És talán vigasz, talán nem, de mélyen elgondolkodtató, hogy mindez egy olyan robot elbeszélése nyomán tudatosul bennünk, aki megtanul szeretni."

2022 márciusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. március 22.

Arundhati Roy: Az apró dolgok istene

"Arundhati ​Roy harminchat évesen maradandó regényt alkotott. A siker titka valószínűleg az az egyszerű tény, hogy a könyv remekmű; fülledt érzékiséggel telített, letehetetlen krimi, mely kíméletlen pontosságú képet fest India titokzatos világáról – a kasztrendszerről, az asszonyi sorsról, a kommunizmusról, a brit uralom örökségéről. A regény egy viszonylag előkelő, kéralai szír keresztény család összeomlását írja le – egy reménytelen szerelem történetét, amely elkerülhetetlen tragédiába torkollik, s mindent és mindenkit magával sodor a pusztulásba. A hősnő, a szépséges Ammu elhagyja részeges férjét, s hazaköltözik családjához, hogy otthon nevelje két gyermekét, a hétéves ikerpárt. Ammu csodálatos anya, akiért rajonganak a gyermekei. Ám vannak olyan pillanatok, amikor titkon fellázad sorsa, a magányra ítélt, önfeláldozó anyuka sorsa ellen, és megszegi a törvényeket, amelyek előírják, hogy kit kell szeretni. És hogyan. És mennyire.
A cselekmény körbe-körbe forog a tragédia, a szerelem beteljesülése és az azt követő katasztrófa éjszakája körül: Ráhel és Eszta hol huszonöt év távlatából néznek vissza az eseményekre, hol tehetetlenül sodródnak velük az ismeretlen felé. A megrázó két hét története lassan, csapongva bontakozik ki és éri el a feszültség csúcspontját: a legfontosabb eseményeket az író a könyv utolsó oldalaira sűríti, s addig hagyja, hogy az olvasó izgatottan keringjen a különböző idő- és érzelmi síkok labirintusában.”

2022 februári olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. február 22.

Márai Sándor: Erősítő

"Márai adta ki először Torontóban, 1975-ben, aztán a Helikon kiadó 2002-ben jelentette meg a Történelmi regények II. kötetében. A történelmi háttér csupán díszlet, amelybe belehelyezi az író mindazt a tudást, tapasztalatot és emóciót, amit immár 75 évesen magába gyűjtött a diktatúra természetéről.

Az Úr 1598. esztendejében, amikor a Szent Inkvizíció működése szinte már napi természetességgé és rutinná válik, egy spanyol karmelita szerzetes – maga is gyakorló inkvizítor – több zarándoktársával együtt Rómába megy, hogy meglássa azt az Egyetlent, akinek jogában áll oldani és kötni, akinek jogában áll bárkire ránézve máglyára küldeni vagy szabadon engedni: a Főinkvizítort, aki uralja a Santo Ufficio épületét, celláit, kínzókamráit, börtöneit és tágas csarnokait. A történetet egyes szám első személyben elmesélő karmelita atya titkos küldetéssel jött. Tanulmányozni az olasz dominikánusok módszereit, mert a spanyolokban száz év után felmerült a kétely, miért van az, hogy még mindig nem lehetett elpusztítani az összes eretneket? Miért, hogy akadnak nyakasok és megátalkodottak, akik minden kínzás dacára sem térnek meg? Aztán meg miért van az, hogy az inkvizítorok viszont a megtértek esetében egyre gyakrabban kételkednek abban, hogy őszinte-e a megtérésük, mi az a módszer, ami elvezet a Célhoz: az egységes és őszinte Hithez? A szerzetes Rómában mindent megnézhet és kihallgathat, feladata, hogy erősítse a kínzásnak alávetett eretneket, nehogy idő előtt összeroppanjon, és így megszabaduljon a földi kínoktól.

Meg tudja-e törni az erőszak és a kínzás azt, ami maga az ember? Hosszú tapasztalatgyűjtés után így felel erre a szerzetes: „Attól tartok, az ember a saját feje szerint akar ember lenni. És akkor mi lesz velünk, szegényes és lelkes inkvizítorokkal?”

2022 januári olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2022. január 25.

Philiph Roth: Akárki című könyvéről beszélgetünk.

"Philip Roth 2006-os regénye egy életút lezárultával veszi kezdetét - nyitánya egy kis zsidó temetőben játszódik, ahol az elhunyt főszereplőt búcsúztatja a szerény létszámú, megrendült vagy éppenséggel közömbös rokonok alkotta gyásznép. Innen, a halál perspektívájából elevenedik meg a mindvégig névtelen férfi múltja: az ékszerész apa műhelyéhez kapcsolódó boldog gyermekévek, az újabb és újabb szerelmi kalandokra cserélt házasságok kudarcai, az egymást követő műtétek kálváriája, valamint a mind mélyebb magány uralta időskor mindennapos kihívásai. Bonctani perspektívából tárul fel "Akárki" profán sorsdrámája, egymásra vetítve élet- és kórtörténetet, a test kérlelhetetlen hanyatlását és a társas kötelékek visszafordíthatatlan erózióját.
A számos nagyregény alkotójaként híres Roth kisregénye súlyos és keserű írás: hétköznapiságában letaglózó - s egyben megrázó - történet..."

2021 decemberi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2021. december 14.

Márai Sándor: Erősítő

"Bereményi Géza régóta várt önéletrajzi regénye elsősorban a szerző gyermek- és ifjúkorával foglalkozik. A második világháború után eszmélő gyereket nagyszülei és a Teleki téri piac nevelik. 1956-ban tízévesen éli át a forradalom fordulatait, hogy kamaszkori lázadása és ifjúkori indulása egybeessen a Kádár-rendszer megszilárdulásával. Bereményi önéletírásában sorra veszi és ragyogó portrékban örökíti meg élete első huszonöt évének meghatározó figuráit és találkozásait. A szellemes anekdotákban bővelkedő regény a 20. századi magyar történelem krónikája emberközelből, és egy érzékeny művész vallomása.”

2021 novemberi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2021. november 16.

Bolano, Roberto: Szülőföld

"Írásainak újabb jellegzetességére utal, hogy elbeszélő művészetében határozottan jelen van az életrajz, és az aprólékosan följegyzett dátumok segítségével rekonstruálhatjuk az író élettörténetét: születését 1953-ban Chilében, mexikói éveit 1968 és 1977 között, majd 1977-es Barcelonába költözését; 1973-as chilei útját, hogy támogassa Salvador Allende kormányát; 1992-ben diagnosztizált májbetegségét, amely 2003-ban bekövetkezett haláláig szükségképpen meghatározza írásainak ritmusát. Innentől kezdve pedig egyre-másra jönnek a kiadatlan könyvek, köztük az, amelyik talán a legnagyobb hatású – bár nem olyan könnyen érthető, mint a szintúgy mesteri Vad nyomozók –: a 2666. (…) Mindezek a sajátosságok megjelennek a Szülőföld című kötetben, Bolano döbbenetes világának e döbbenetes darabjában. Szokás szerint semmi értelme azon igyekezni, hogy megkülönböztessük, három független részt vagy egy regényre jellemző egységet olvasunk-e. (…) Nem kezdem egyesével elemezni a kötetben szereplő történeteket vagy ragyogó jeleneteket, elvégre az olvasónak semmi szüksége sincs iránymutatásra.” – Részlet Juan Antonio Masoliver Ródenas előszavából”

2021 októberi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2021. október 19.

Marguerite Duras: Fájdalom

"Robert ​L. és felesége együtt csatlakoznak a francia ellenálláshoz, és egy bizonyos Morland vezetésével hamis dokumentumokat gyártanak szökött hadifoglyok számára. 1944 nyarán a csoport egy része lebukik, Robert börtönbe, majd koncentrációs táborba kerül. Az asszony tovább harcol, és veszélyes macska-egér játékba kezd a férjét letartóztató Gestapo-ügynökkel. A háború vége után Morland Dachauban a haldoklók között talál rá Robert-ra, és Párizsba viszi. A címadó elbeszélés a feleség kétségbeesett küzdelmének krónikája, melyet önmagával, környezetével és az idővel vív az életképtelen ronccsá lett férje megmentéséért, pedig addigra már egy másik férfival kötötte össze az életét.
Marguerite Duras korabeli naplójegyzetei és feljegyzései alapján írta meg saját háborús élményeit és férje, Robert Antelme hazatérését (Antelme Emberfaj című művében maga is közreadta fogságának történetét); Morland pedig nem más, mint François Mitterrand. Duras elbeszélései az elmondhatóság határát súrolva, a tabusértéstől sem riadva vissza örökítik meg a háború végének reménnyel és kétségekkel, árulással és bosszúval, kegyetlenséggel és várakozással terhes hónapjait. „A higgadt, az eseményeket leltárszerűen számba vevő naplóforma észrevétlenül változik az artikulálhatatlan érzés kifejezésévé. Az elbeszélő a fájdalom alanyából a fájdalom tárgyává változik. Magává a fájdalommá változik” – írja Forgách András a kötet utószavában.”

2021 szeptemberi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2021. szeptember 16.

Thornton Wilder: Szent Lajos király hídja

"Thornton Wilder (1897–1975) amerikai írót Kosztolányi Dezső fedezte fel a magyar közönség számára. Remekműként köszöntötte a Szent Lajos király hídját – „olyan alkotás, írta, mely … érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny” –, és tisztelete jeléül menten le is fordította a regényt, a szeretet apoteózisát. „Péntek délben, 1714. július 20-án Peru legszebbik hídja leszakadt, s öten, akik éppen átmenőben voltak, a mélységbe zuhantak” – ez a katasztrófa a regény kerete, és Wilder az öt szerencsétlenül járt személy életét teszi vizsgálata tárgyául: azt feszegeti, vajon véletlen volt-e, hogy épp őket és épp akkor érte a végzetes szerencsétlenség – vagy isteni rendelés.”

2021 augusztusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2021. augusztus 17.

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

"Első regénye generációkon és országhatárokon átívelő történet.

1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak.

Az Akik már nem leszünk sosem nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni?”

2021 júliusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2021. július 13.

Krasznahorkai László műveiről beszélgetünk, kiemelve új regényét, a Herscht 07769 - et.

"Herscht 07769 - mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a türingiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. Helyben vagyunk és időben: Krasznahorkai László új nagyszabású műve, melyet a szerző elbeszélésnek nevez, napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa."

2021 júniusi olvasókör

Olvasókörünk találkozója: 2021. június 1.

Idei évben az első találkozónk a járvány miatt.

Olga Tokarczuk: Nappali ház, éjjeli ház című könyvét olvastuk legutóbb, amit felelevenítünk. Mindenkinek lehetősége lesz ajánlani kedvenc könyvét, amit a pandémia alatt olvasott.

"Nowa Ruda (német nevén Neurode) sziléziai kisváros a cseh–lengyel határon, a háború előtt Németországhoz tartozott. Az ideköltöző narrátor, rejtélyes szomszédjával, a parókakészítő Martával folytatott beszélgetései nyomán, kisebb-nagyobb történetekből férceli össze az őt körülvevő valóság patchworkjét. Az emlékek és álmok különböző korokból származnak az idők kezdetétől a középkoron és a 18. századon át a jelenig. Az emberi élet állandó változása és a változatlan tér és természet, a történelem és a mítoszok, apokrifok világa, az egyén emlékei és a kollektív tudattalan archetípusai együtt alkotják az örök „hely” végtelen valóságát."

Klubjaink

Közösségi oldalaink

  1. Youtube
  2. Twitter
  3. Instagram
  4. Tiktok
  5. Moly
  6. Facebook
Oldalunk sütiket használ a tökéletesebb felhasználói élmény érdekében. Részleteket az adatkezelési tájékoztatóban talál.
Elfogadom