GöDöLLőI VáROSI KöNYVTáR éS INFORMáCIóS KöZPONT

A tábornok nyugdíjba megy (könyvajánló)

Besenyei Márk 2018-07-08 22:17:06

Ritkán olvashatunk itthon vietnámi szerzőktől akár regényeket, akár novellákat, pedig a "szocialista barátság" elmúltával a távol-keleti ország írói nem szűntek meg alkotni, sőt. Különleges világ a vietnámi, hiszen névlegesen még mindig szocialista a politikai berendezkedése, de valójában már igencsak előrehaladt a szabad piac útján. A vietnámi átlagember életét azonban nem az állampárt határozza meg elsősorban, hanem jóval inkább a mindennapi boldogulás igénye - itt ugyanis a szegénység mind a mai napig széles körben elterjedt, és mindenki úgy él túl, ahogy tud. Itt az ideológia legfeljebb a függetlenségi háborúból megmaradt emlékekben jelenik meg.

A vietnámi irodalom így tehát ezekből a mindennapokból és emlékekből táplálkozik elsősorban, ahogy az ebben a kötetben is látszódik. Érdemes belevágni a kötetbe, mert jó írások vannak benne, de jobb, ha az olvasó óvatos: a magas színvonalú szövegek gyakran vezetnek az emberi lélek mély és sötét bugyraiba.

A tovább után az egyes novellákról...

Dan Van Sinh: Ta Giang holdfényes éjszakája – Mesés-legendás szerelmi történet, szokásos távol-keleti stílusban, de van benne valami plusz… talán hogy egy kicsit mintha európaibb lenne a szokásos ázsiai történetekhez képest? Mindenesetre tetszett. 4/5

Nguyen Quang Thieu: Két asszony – Itt kezdődik a válogatás fő vonala, az a végtelen negativizmus, szenvedés és nyomor, ami a legtöbb történetben megtalálható. Ezúttal két asszony várja vissza férjét a – Vietnam 20. századi történelmét ismerve szinte végtelen – háborúból. Sajnos a logikát feláldozta a nagyobb drámaiságért, és így épp a drámaiság veszett el belőle. 3/5

Nguyen Minh Chau: Újhold – Háborús-szerelmes történet, kicsit propaganda-ízű, amiben a hős teherautósofőr (mármint katonai ellátmányt szállít, tehát ezért hős) és a szintén hős, kissé túlidealizált lány egymásra találnak az amerikaiak bombázása közben. Nagyjából ez az egyetlen pozitív kicsengésű történet a kötetben, ugyanakkor a propagandaíz is itt a legerősebb. Ettől függetlenül tetszett. 4/5

Bao Ninh: Szilaj szelek – Szerelem és háború, de ezúttal az áll a középpontban, hogy milyen tragikus hatással van az utóbbi az előbbire. Eléggé szívszorítóra sikeredett, és közben a háború napi valóságából is kapunk ízelítőt. 5/5

Nguyen Huy Thiep: A tábornok nyugdíjba megy – A címadó novella már továbblép a háborútól, annak utóhatásaival foglalkozik. A címszereplő tábornok szinte még gyermekként lép be a hadseregbe, hogy utána ott töltse el gyakorlatilag a teljes életét. Amikor aztán nyugdíjba megy, családjához költözik, és látni kezdi a mindennapi életet. Lehet tippelni, hogy milyen vége lesz. 5/5

Phan Huy Duong: Szerelemre halál – s a világ lelked köde-hamva – Hohó, micsoda cím! Egy Baudelaire idézet egyébként, az Útravaló című versből. Ezúttal a helyszín Párizs, az ott élő vietnamiakkal a középpontban. Maga a történet is jó, de sok érdekesség kiderül magáról a vietnami közösségről is – ami gyakorlatilag nincs is. 5/5

Nguyen Ngoc Tu: A végeláthatatlan mező – Nem a legkönnyebb kategória, de talán ez a legkegyetlenebb történet ebben a kötetben. Egy kamasz lány és öccse az apjukkal járják a vidéket, libákat terelnek, és megpróbálnak valahogy túlélni. Fokozatosan ismerjük meg életük történetét, hogy miért nincs anyjuk, hogy miért veri őket az apjuk, hogy miért tekintenek megváltóként egy prostira, vagy hogy milyen csapás az ő helyzetükben a madárinfluenza. És miután jól agyonrugdosott minket az író, és már épp tápászkodnánk fel a földről, akkor jön egy brutális mélyütés. 5/5

Quy The: Orvosi véna – A fiatal, nagy hivatástudatú orvos, és a mogorva rab találkozása, orvos-beteg viszonylatban. Erősen tanmese jellegű. 3/5

Nguyen Thuy Anh: A blogger – Ezúttal moszkvai vietnamiak között járunk, ahol a fiú a bloggerkedésen keresztül fedezi fel hazája kultúráját és történelmét. Nem tudtam eldönteni, hogy ez tanmese akart-e lenni, vagy valami egyebet akart-e ezzel mondani az író. 3/5

Thanh Huong: A vén festőművész – Egy excentrikus festő és a szerelme. Avagy Vietnamba is eljutott a modern művészet, annak szokásos alakjaival együtt. 4/5

Can Van Khanh: Az ajtórés mögött – Egy kis irodalmi kísérletezés, három szemszögből láthatjuk egy megcsalás történetét. A nem túl egyedi írói eszköztől eltekintve elég gyenge, kezdő szintű fogalmazvány. 2/5

Dang Thieu Quang: Az első hazugság – Hazugságra épülő szerelem (?), szintén kisiskolás szintű fogalmazvány, ennek megfelelő szintű „csattanóval”. 1/5

Phan Thi Vang Anh: Némajáték – Tragikusnak szánt, de inkább csak béna rövidke az apa-lánya viszonyról. 2/5

Nguyen Thi Thu Hue: Monszun – Egy öreg (?) nő egy régi, saigoni szerelemről mesél, de nem igazán értettem, hogy mit is akar mondani (azon kívül, hogy régen szerelmes volt). 3/5

Nguyen Quang Than: A bili tánca – Nehéz az értelmiségiek sorsa, hát még az ál-értelmiségieké, akiknek kb. mindent be kell vállalni, hogy boldoguljanak. Talán erről szólt. 3/5

Bui Ngoc Tan: A hangyaterelő – Egy vállalatigazgató ártatlanul börtönbe kerül, ahol folyamatosan megalázzák, és ettől szabadulása után sem tud szabadulni. Hát, ezt sem annyira értettem. 2/5

A vége felé található értékelések csalókának tűnhetnek, mert bár sok a negatív, de ezek 4-5 oldalas rövidkék, a kötet általános jó megítélését különösebben nem befolyásolják. Szerintem ez egy jó keresztmetszet a kortárs vietnami irodalomból, és bár témái rendkívül negatívak, szívesen olvasnék más válogatást és regényeket is ebből a körből.

  

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie!

Vissza

©Gödöllői Városi Könyvtár és Információs központ

Oldaltérkép

mobil változat

Bezárás
Oldalunk sütiket használ a tökéletesebb felhasználói élmény érdekében. Részleteket az adatkezelési tájékoztatóban talál.
Elfogadom