https://www.gvkik.hu/wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=GWiki 2026-04-06T14:59:44Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.39.17 https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Gy%C3%B6re_Zolt%C3%A1n&diff=6248 2025-01-23T09:17:23Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Feketefehér.jpg|200px|thumb|right|Györe Zoltán]]<br /> <br /> '''Györe Zoltán''' (1947, Budapest) zeneszerző, genealógus.<br /> <br /> <br /> ==Életútja==<br /> <br /> 1947-ben született Budapesten, 1968 óta él Gödöllőn. <br /> <br /> Először a helyi zeneoktatói munkaközösségben tanított, majd 1972-től 1981-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem művészeti vezetője volt. Ez idő alatt énekkart, zenekart vezetett, népművelőként irányította az egyetem néptáncegyüttesét, és más öntevékeny művészeti csoportokat.<br /> <br /> Zeneszerzőként is sokat dolgozott ebben az időben: írt kamarazenét, kórusműveket, zenekari darabokat. Számos zeneszerzői díjat nyert. Műveit sokfelé játsszák bel- és külföldön egyaránt, darabjai rendszeresen szerepelnek a rádiók és a televíziók műsorain. A Magyar Rádióban is sokat dolgozott, mintegy 60 rádiófelvétele készült. Fontos megbízásokat kapott az újvidéki és pozsonyi rádiótól is.<br /> <br /> <br /> ==Zeneszerzői munkássága==<br /> <br /> Kiváló zeneszerzői tevékenységét Gödöllő zeneszerető közönsége is nagyra értékeli és becsüli, hiszen a Gödöllői Leánykarnak, a Városi Vegyeskarnak, vagy [http://erkeliskola.hu/ az Erkel Ferenc Általános Iskola] kórusainak írt számos kórusművet.<br /> 1998. március 13-án mutatták be a Petőfi Sándor Művelődési Központban az 1848, te csillag… című oratóriumát a gödöllői [[Cavaletta Művészeti Egyesület]] előadásában. A műről CD-felvétel is készült. A Cavaletta koncertkörútján, az ország határain túl is bemutatásra került az oratórium. Előadták Franciaország több városában, Luxemburgban, a kárpátaljai Beregszászon, Erdélyben Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán is.<br /> <br /> A millennium évében, 2000. június 28-án volt a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájában, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján a [https://www.magyarmenedek.com/products/15939/Magyar_szazadok_CD_-_Gyore_Zoltan.htm Magyar Századok] című oratóriumának ősbemutatója, amelyet 2000. augusztus 20-án a gödöllői közönség is megismerhetett. Ez a mű is kiadásra került CD-n.<br /> <br /> <br /> ==Genealógiai munkássága==<br /> <br /> Györe Zoltán munkásságának másik fontos területe a genealógia: a családok leszármazási rendjét tanulmányozó tudomány. Ezen a területen is jelentős eredményeket ért el az általa kifejlesztett új módszer segítségével. Feldolgozta Gödöllő lakosságának leszármazási rendjét a kezdetektől 1906-ig, az anyakönyvek alapján. Ezzel egyedülálló, hiánypótló munkát végzett, amelyet CD-n is kiadott és terjesztett a Gödöllői Városi Múzeum.<br /> <br /> Györe Zoltán ma már a környező települések (Szada, Veresegyház, Őrbottyán, Fót, Rákospalota, Mogyoród, Kisszentmiklós, Vácbottyán, Kistarcsa, Nagytarcsa, Csömör, Cinkota) népességének teljes leszármazási rendjét is feldolgozta, valamint felkutatta Pest és Veszprém megye zsidóságának származási rendjét is. <br /> <br /> Genealógiai munkája nagy hasznára van a tudományos kutatóknak és a családja története iránt érdeklődő magánszemélyeknek is. Időigényes és nagy precizitást igénylő kutatásait tudóshoz méltó szenvedéllyel, szerényen és jelentősebb támogatás nélkül végzi, a köz javára.<br /> <br /> <br /> Tagja a [https://www.mhgt.hu/ Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaságnak]. <br /> <br /> <br /> Tagja a [http://hungaropus.hu/members/gyore/ Magyar Zeneszerzők Egyesületének]<br /> <br /> <br /> ==Díjai, elismerései==<br /> <br /> [[Fájl:300px-Terplasztika.jpg|200px|thumb|left|Gödöllő Városért Díj]]<br /> <br /> [[Gödöllő Városért Díj]], 2005.<br /> <br /> MÜPA Zeneműpályázat, díjazott kamarazenekari és kamaraszimfonikus kategóriában, 2020.<br /> <br /> [[Gödöllő Kultúrájáért Díj]], 2025.<br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> https://www.mupa.hu/f/89/28/MupaZenemupalyazat_DijazottPalyazatok.pdf?1608132145<br /> <br /> http://www.zengen.hu/<br /> <br /> http://web.godollo.hu/hirek/hirek/?newswf2_action=print&amp;newswf2_id=25513<br /> <br /> Gödöllői Szolgálat, 2005.03.17., 2. old.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Zenészek]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_Kult%C3%BAr%C3%A1j%C3%A1%C3%A9rt_D%C3%ADj&diff=6247 2025-01-23T09:09:37Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Kép:gkd.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő Kultúrájáért Díjat kapta a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány (2020)]]<br /> <br /> '''Gödöllő Kultúrájáért díj''' azoknak a személyeknek, közösségeknek, szervezeteknek adományozható, akik (amelyek) kiemelkedő eredményeket értek el:<br /> <br /> a.) a kulturális, művészeti tevékenységükkel és közművelődési munkájukkal,<br /> b.) a város különböző társadalmi rétegei, csoportjai művelődéséért végzett<br /> munkában,<br /> c.) a közművelődés irányításában, társadalmi megújításában, korszerű<br /> formáinak és módszereinek kidolgozásában és meghonosításában.<br /> <br /> A rendelet alapján, GÖDÖLLŐ KULTÚRÁJÁÉRT díjban évente legfeljebb egy személy és egy közösség, illetve szervezet, vagy legfeljebb két személy részesíthető.<br /> <br /> A díjat a Magyar Kultúra Napján, január 22-én adják át.<br /> <br /> A díjakhoz díszoklevél jár és pénzjutalom jár.<br /> <br /> <br /> <br /> == A díszoklevél leírása ==<br /> <br /> - fölül középen a város színes címere - DÍSZOKLEVÉL<br /> <br /> Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Név: ...................................... nak (nek) ................................................................. elismerve GÖDÖLLŐ VÁROSÉRT kitüntetést adományozza.<br /> <br /> Gödöllő, adományozás napja<br /> <br /> polgármester<br /> <br /> - alul középen a város pecsétjének lenyomata.<br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 1999. <br /> *Kecskés József<br /> *Gödöllői Leánykar<br /> <br /> 2000. <br /> *Ujváry Gézáné<br /> *Fréderic Chopen Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara<br /> <br /> 2001. <br /> *dr Bucsyné Prém Katalin<br /> *Gödöllői Városi Vegyeskar<br /> <br /> 2002. <br /> *Ella Attila<br /> *Duflex Fotográfiai Stúdió Egyesület<br /> <br /> 2003. <br /> *Kapuszta Katalin<br /> *[[Gödöllői Szimfonikus Zenekar]]<br /> <br /> 2004. <br /> *Gloserné Szabó Györgyi<br /> *Kresz Albert<br /> <br /> 2005. <br /> *Fülöp Attiláné<br /> *Fiatal Művészek Egyesülete<br /> <br /> 2006. <br /> *Kunszt Veronika<br /> *Gál Tamás<br /> <br /> 2007. <br /> *Gál Tamás<br /> *Kunszt Veronika<br /> <br /> 2008. <br /> *Benedek Krisztina<br /> *Gödöllő Táncegyüttes<br /> <br /> 2009. <br /> *Lőrincz Ferenc<br /> *Garabonciás Színtársulat<br /> <br /> 2010. <br /> *Balogh Gyula<br /> *[[Talamba Ütőegyüttes Gödöllő]]<br /> <br /> 2011. <br /> *Szabó Margit<br /> *Lábadi Károly<br /> <br /> 2012. <br /> *Őriné Nagy Cecília<br /> *Fodor László<br /> <br /> 2013.<br /> *Herczenik Anna<br /> *Virághné Vajda Göngyvér<br /> <br /> 2014. <br /> *Liskáné Fóthy Zsuzsanna<br /> *Danis János<br /> <br /> 2015. <br /> *dr. Horváth Zoltán<br /> *[[Levendula Galéria]]<br /> <br /> 2016. <br /> *Tóth Judit és Moussa Ahmed<br /> *Erkel Ferenc Általános Iskola Ének-zenei Szakmai Közössége<br /> <br /> 2017. <br /> *Csányi István<br /> *Cimbaliband<br /> <br /> 2018. <br /> *Horváth Gábor<br /> *[[Gödöllői Királyi Kastély]] Nkft. – Múzeumi Osztály szakmai közössége<br /> <br /> 2019. <br /> *Szlávik Jánosné<br /> *Gödöllő Város Népi Zenekara<br /> <br /> 2020. <br /> *Sukta Józsefné<br /> *Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány<br /> <br /> 2021.<br /> *Ferenczy Beáta a Gödöllői Frederic Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola tanára<br /> *Juniki Spartakus, hegedűművész, a [[Gödöllői Szimfonikus Zenekar]] koncertmestere<br /> <br /> 2022.<br /> *Kósáné Szabó Beáta Enikő, az [[Arpeggio Gitárzenekar]] vezetője<br /> *Seres Imre, a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] operatív referense<br /> <br /> 2023.<br /> *Hidasi Zsófia, a [[Gödöllői Iparművészeti Műhely]] művészeti vezetője, textiltervező művész <br /> *Kerényiné Bakonyi Eszter, a [[Gödöllői Városi Múzeum]] igazgatója, történész, múzeumpedagógus <br /> <br /> 2024.<br /> *Istók Anna író, a [[Gödöllői Városi Könyvtár]] igazgatóhelyettese <br /> *Tóth Péter Csaba, a DUFLEX Fotográfiai Stúdió elnöke<br /> <br /> 2025.<br /> *Györe Zoltán zeneszerző, genealógus<br /> *Cavaletta Művészeti Egyesület Ad Hoc Színháza<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://webtara.kozadat.hu/webfarma/download/arch.godollopolghiv/szsza/kapcs_szerv_vez/szerv_vez/1490350557882-19980012bb.pdf Önkormányzati rendelet a városi díjak alapításáról és adományozásáról]<br /> *[http://szolgalat.com/felhivas-godollo-kulturajaert-dij-jelolesre/ Gödöllői Szolgálat honlapja/FELHÍVÁS – Gödöllő Kultúrájáért díj jelölésre]<br /> <br /> <br /> == Kép ==<br /> <br /> *[http://korosfoi.hu/archivum/ A Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Heltai_Mikl%C3%B3s&diff=6246 2025-01-16T08:49:03Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:drhemi1.jpg|thumb|right|300px|Dr. Heltai Miklós]]<br /> <br /> [[Dr. Heltai Miklós]] (Pécel, 1967– ) okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember.<br /> <br /> <br /> <br /> == Életútja, családja ==<br /> Budapesten született 1967-ben, de Pécelen nőtt fel és ott végezte el az általános iskolát is. Onnantól kezdve viszont már minden [[Gödöllő]]höz köti. Itt érettségizett az Édesapja által vezetett Török Ignác Gimnáziumban, majd egy év sorkatonai szolgálat (Baja – első lépcsős lövészdandár – felderítő katona) után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte agrármérnöki tanulmányait. Itt 1992-ben végzett, de már a diploma kézhezvétele előtt szerződést kapott az egyetemtől, mai munkahelyétől. Azóta is ott dolgozik végig járva az egyetemi oktatói-tudományos ranglétrát. Doktori (PhD) fokozatát 2003-ban, habilitációs oklevelét 2011-ben, MTA Doktori Címét (DSc) 2017-ben, professzori kinevezését 2018-ban kapta meg. A tudományos pálya mellett folyamatosan képezte is magát, így 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnök, 2015-ben pedig jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakmérnök képzettséget szerzett.<br /> Mostanra hajdani alma materének, a Gödöllői Vadbiológia műhelynek a vezetője. A jelenlegi szerkezetben ez a [[MATE]] [https://vadgazdalkodas.uni-mate.hu/ Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetét] jelenti, három campuson (Gödöllő, Keszthely, Kaposvár), öt szervezeti egységgel, 42 munkatárssal és több, mit hatszáz hallgatóval.<br /> Feleségével Heltainé Sörös Anikóval (biológia-földrajz szakos tanár, jelenleg az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola iskolavezetője) házasságkötésük óta Gödöllőn élnek. Három lánygyermeket neveltek fel és egy unokájuk van.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Tudományterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadbiol%C3%B3gia vadbiológia], szakterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgazd%C3%A1lkod%C3%A1s vadgazdálkodás]. Tudományos és szakmai munkája elsősorban a hazánkban is előforduló emlős ragadozófajokhoz kötődik. E fajok elterjedésének és állományhelyzetének feltérképezésével, az ehhez szükséges monitoring módszerek fejlesztésével, az egyes fajok állományaival való tudatos gazdálkodás megalapozásával foglalkozik. Magyarországon bevezetője a városi vadgazdálkodás tudományterületének oktatásának és kutatásának is. <br /> Az egyetemi képzési rendszer minden szintjén (alapszak, mesterszak, szakmérnök képzés, doktori képzés), minden tagozatán (nappali és levelező tagozat, és határon túli kihelyezett képzések), angolul és magyarul is oktat. <br /> A vadgazda mérnök mesterszak magyar és angol nyelvű, valamint csíkszeredai kihelyezett képzésének szakvezetője, a vadgazdálkodási szakmérnök képzés vezetője. <br /> Témavezetésével eddig több, mint kétszázan készítették el szakdolgozatukat/diplomadolgozatukat. Hatan érték el a doktori (PhD) fokozatot, ketten abszolutóriumot szereztek és jelenleg a fokozatszerzés időszakában tartanak, ketten jelenleg is aktív doktori hallgatók.<br /> <br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> Tudományos pályafutása alatt eddig összesen 597 műve jelent meg az [https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun MTMT] nyilvántartása szerint.<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> ! Tudományos közlemények<br /> ! száma összesen<br /> ! száma részletezve<br /> ! független hivatkozások<br /> ! összes hivatkozás<br /> |-<br /> ! I. Tudományos folyóiratcikk<br /> | 170<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! külföldi kiadású szakfolyóiratban idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 63<br /> | 938<br /> | 1187<br /> |-<br /> ! hazai kiadású szakfolyóiratban idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 29<br /> | 84<br /> | 89<br /> |-<br /> ! hazai kiadású szakfolyóiratban magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 78<br /> | 73<br /> | 103<br /> |-<br /> ! II. Könyvek<br /> | 5<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! könyv, szerzőként<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 0<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! könyv, szerkesztőként<br /> | 3<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 1<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> |-<br /> ! III. Könyvrészlet<br /> | 48<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 7<br /> | 3<br /> | 3<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 41<br /> | 6<br /> | 11<br /> |-<br /> ! IV. Konferenciaközlemény folyóiratban vagy konferenciakötetben<br /> | 38<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 20<br /> | 10<br /> | 15<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 18<br /> | 10<br /> | 13<br /> |-<br /> ! Közlemények összesen (I-IV.)<br /> | 261<br /> | -<br /> | 1124<br /> | 1421<br /> |-<br /> ! Absztrakt<br /> | 153<br /> | -<br /> | 32<br /> | 41<br /> |-<br /> ! További tudományos művek<br /> | 60<br /> | -<br /> | 55<br /> | 56<br /> |-<br /> ! Összes tudományos közlemény<br /> | 474<br /> | -<br /> | 1211<br /> | 1518<br /> |-<br /> ! Hirsch index<br /> | -<br /> | -<br /> | 17<br /> | 21<br /> |-<br /> ! Oktatási mű<br /> | 13<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Felsőoktatási mű<br /> | 7<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Felsőoktatási tankönyv magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 5<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Felsőoktatási tankönyv része magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Oktatási anyag<br /> | 6<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Ismeretterjesztő művek<br /> | 103<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Folyóiratcikk<br /> | -<br /> | 66<br /> | 6<br /> | 8<br /> |-<br /> ! Könyvek<br /> | -<br /> | 1<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! További ismeretterjesztő mű<br /> | -<br /> | 36<br /> | 3<br /> | 5<br /> |-<br /> ! Közérdekű vagy nem besorolt jellegű mű<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! További közlemények<br /> | 4<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> |}<br /> <br /> <br /> <br /> == Díjak ==<br /> *Dékáni Dicséret, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a kar érdekében végzett munkáért, 2004.<br /> *Kitüntetés a Kari TDK munkáért, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a tehetséggondozásba elvégzett munkáért, 2006.<br /> *Szent István Egyetemi Babérkoszorú Arany Fokozat, Szent István Egyetem, az egyetem érdekében végzett munkáért, 2012.<br /> *„Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj” az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Új Nemzedék Központ kitüntetése ˝kiváló tehetségfejlesztő˝ munkáért (2017).<br /> *Mestertanár Aranyérem, az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetése az eredményes OTDK munkák témavezetéséért (2017).<br /> *„Venator Terrae Siculorum” kitüntető cím a vadászati kultúra megőrzése és népszerűsítése, a vad és élőhelyenének védelme, valamint Székelyföld népszerűsítése érdekében kifejtett példa értékű tevékenységért. A Vadon Közhasznú Egyesület (Sepsiszentgyörgy) kitüntetése (2020).<br /> *„A jövő generációk szolgálatáért díj 2023” kitüntettje (2024); <br /> *Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt kitüntetettje (2024)<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Drhemi1.jpg&diff=6245 2025-01-16T08:37:25Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div></div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Heltai_Mikl%C3%B3s&diff=6241 2025-01-16T07:12:07Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Dr. Heltai Miklós]] (Pécel, 1967– ) okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember.<br /> <br /> <br /> <br /> == Életútja, családja ==<br /> Budapesten született 1967-ben, de Pécelen nőtt fel és ott végezte el az általános iskolát is. Onnantól kezdve viszont már minden [[Gödöllő]]höz köti. Itt érettségizett az Édesapja által vezetett Török Ignác Gimnáziumban, majd egy év sorkatonai szolgálat (Baja – első lépcsős lövészdandár – felderítő katona) után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte agrármérnöki tanulmányait. Itt 1992-ben végzett, de már a diploma kézhezvétele előtt szerződést kapott az egyetemtől, mai munkahelyétől. Azóta is ott dolgozik végig járva az egyetemi oktatói-tudományos ranglétrát. Doktori (PhD) fokozatát 2003-ban, habilitációs oklevelét 2011-ben, MTA Doktori Címét (DSc) 2017-ben, professzori kinevezését 2018-ban kapta meg. A tudományos pálya mellett folyamatosan képezte is magát, így 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnök, 2015-ben pedig jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakmérnök képzettséget szerzett.<br /> Mostanra hajdani alma materének, a Gödöllői Vadbiológia műhelynek a vezetője. A jelenlegi szerkezetben ez a [[MATE]] [https://vadgazdalkodas.uni-mate.hu/ Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetét] jelenti, három campuson (Gödöllő, Keszthely, Kaposvár), öt szervezeti egységgel, 42 munkatárssal és több, mit hatszáz hallgatóval.<br /> Feleségével Heltainé Sörös Anikóval (biológia-földrajz szakos tanár, jelenleg az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola iskolavezetője) házasságkötésük óta Gödöllőn élnek. Három lánygyermeket neveltek fel és egy unokájuk van.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Tudományterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadbiol%C3%B3gia vadbiológia], szakterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgazd%C3%A1lkod%C3%A1s vadgazdálkodás]. Tudományos és szakmai munkája elsősorban a hazánkban is előforduló emlős ragadozófajokhoz kötődik. E fajok elterjedésének és állományhelyzetének feltérképezésével, az ehhez szükséges monitoring módszerek fejlesztésével, az egyes fajok állományaival való tudatos gazdálkodás megalapozásával foglalkozik. Magyarországon bevezetője a városi vadgazdálkodás tudományterületének oktatásának és kutatásának is. <br /> Az egyetemi képzési rendszer minden szintjén (alapszak, mesterszak, szakmérnök képzés, doktori képzés), minden tagozatán (nappali és levelező tagozat, és határon túli kihelyezett képzések), angolul és magyarul is oktat. <br /> A vadgazda mérnök mesterszak magyar és angol nyelvű, valamint csíkszeredai kihelyezett képzésének szakvezetője, a vadgazdálkodási szakmérnök képzés vezetője. <br /> Témavezetésével eddig több, mint kétszázan készítették el szakdolgozatukat/diplomadolgozatukat. Hatan érték el a doktori (PhD) fokozatot, ketten abszolutóriumot szereztek és jelenleg a fokozatszerzés időszakában tartanak, ketten jelenleg is aktív doktori hallgatók.<br /> <br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> Tudományos pályafutása alatt eddig összesen 597 műve jelent meg az [https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun MTMT] nyilvántartása szerint.<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> ! Tudományos közlemények<br /> ! száma összesen<br /> ! száma részletezve<br /> ! független hivatkozások<br /> ! összes hivatkozás<br /> |-<br /> ! I. Tudományos folyóiratcikk<br /> | 170<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! külföldi kiadású szakfolyóiratban idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 63<br /> | 938<br /> | 1187<br /> |-<br /> ! hazai kiadású szakfolyóiratban idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 29<br /> | 84<br /> | 89<br /> |-<br /> ! hazai kiadású szakfolyóiratban magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 78<br /> | 73<br /> | 103<br /> |-<br /> ! II. Könyvek<br /> | 5<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! könyv, szerzőként<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 0<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! könyv, szerkesztőként<br /> | 3<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 1<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> |-<br /> ! III. Könyvrészlet<br /> | 48<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 7<br /> | 3<br /> | 3<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 41<br /> | 6<br /> | 11<br /> |-<br /> ! IV. Konferenciaközlemény folyóiratban vagy konferenciakötetben<br /> | 38<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 20<br /> | 10<br /> | 15<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 18<br /> | 10<br /> | 13<br /> |-<br /> ! Közlemények összesen (I-IV.)<br /> | 261<br /> | -<br /> | 1124<br /> | 1421<br /> |-<br /> ! Absztrakt<br /> | 153<br /> | -<br /> | 32<br /> | 41<br /> |-<br /> ! További tudományos művek<br /> | 60<br /> | -<br /> | 55<br /> | 56<br /> |-<br /> ! Összes tudományos közlemény<br /> | 474<br /> | -<br /> | 1211<br /> | 1518<br /> |-<br /> ! Hirsch index<br /> | -<br /> | -<br /> | 17<br /> | 21<br /> |-<br /> ! Oktatási mű<br /> | 13<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Felsőoktatási mű<br /> | 7<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Felsőoktatási tankönyv magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 5<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Felsőoktatási tankönyv része magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Oktatási anyag<br /> | 6<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Ismeretterjesztő művek<br /> | 103<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Folyóiratcikk<br /> | -<br /> | 66<br /> | 6<br /> | 8<br /> |-<br /> ! Könyvek<br /> | -<br /> | 1<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! További ismeretterjesztő mű<br /> | -<br /> | 36<br /> | 3<br /> | 5<br /> |-<br /> ! Közérdekű vagy nem besorolt jellegű mű<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! További közlemények<br /> | 4<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> |}<br /> <br /> <br /> <br /> == Díjak ==<br /> *Dékáni Dicséret, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a kar érdekében végzett munkáért, 2004.<br /> *Kitüntetés a Kari TDK munkáért, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a tehetséggondozásba elvégzett munkáért, 2006.<br /> *Szent István Egyetemi Babérkoszorú Arany Fokozat, Szent István Egyetem, az egyetem érdekében végzett munkáért, 2012.<br /> *„Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj” az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Új Nemzedék Központ kitüntetése ˝kiváló tehetségfejlesztő˝ munkáért (2017).<br /> *Mestertanár Aranyérem, az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetése az eredményes OTDK munkák témavezetéséért (2017).<br /> *„Venator Terrae Siculorum” kitüntető cím a vadászati kultúra megőrzése és népszerűsítése, a vad és élőhelyenének védelme, valamint Székelyföld népszerűsítése érdekében kifejtett példa értékű tevékenységért. A Vadon Közhasznú Egyesület (Sepsiszentgyörgy) kitüntetése (2020).<br /> *„A jövő generációk szolgálatáért díj 2023” kitüntettje (2024); <br /> *Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt kitüntetettje (2024)<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Heltai_Mikl%C3%B3s&diff=6240 2025-01-10T17:06:15Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Dr. Heltai Miklós]] (Pécel, 1967– ) okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember.<br /> <br /> <br /> <br /> == Életútja, családja ==<br /> Budapesten született 1967-ben, de Pécelen nőtt fel és ott végezte el az általános iskolát is. Onnantól kezdve viszont már minden [[Gödöllő]]höz köti. Itt érettségizett az Édesapja által vezetett Török Ignác Gimnáziumban, majd egy év sorkatonai szolgálat (Baja – első lépcsős lövészdandár – felderítő katona) után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte agrármérnöki tanulmányait. Itt 1992-ben végzett, de már a diploma kézhezvétele előtt szerződést kapott az egyetemtől, mai munkahelyétől. Azóta is ott dolgozik végig járva az egyetemi oktatói-tudományos ranglétrát. Doktori (PhD) fokozatát 2003-ban, habilitációs oklevelét 2011-ben, MTA Doktori Címét (DSc) 2017-ben, professzori kinevezését 2018-ban kapta meg. A tudományos pálya mellett folyamatosan képezte is magát, így 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnök, 2015-ben pedig jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakmérnök képzettséget szerzett.<br /> Mostanra hajdani alma materének, a Gödöllői Vadbiológia műhelynek a vezetője. A jelenlegi szerkezetben ez a [[MATE]] Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetét jelenti, három campuson (Gödöllő, Keszthely, Kaposvár), öt szervezeti egységgel, 42 munkatárssal és több, mit hatszáz hallgatóval.<br /> Feleségével Heltainé Sörös Anikóval (biológia-földrajz szakos tanár, jelenleg az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola iskolavezetője) házasságkötésük óta Gödöllőn élnek. Három lánygyermeket neveltek fel és egy unokájuk van.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Tudományterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadbiol%C3%B3gia vadbiológia], szakterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgazd%C3%A1lkod%C3%A1s vadgazdálkodás]. Tudományos és szakmai munkája elsősorban a hazánkban is előforduló emlős ragadozófajokhoz kötődik. E fajok elterjedésének és állományhelyzetének feltérképezésével, az ehhez szükséges monitoring módszerek fejlesztésével, az egyes fajok állományaival való tudatos gazdálkodás megalapozásával foglalkozik. Magyarországon bevezetője a városi vadgazdálkodás tudományterületének oktatásának és kutatásának is. <br /> Az egyetemi képzési rendszer minden szintjén (alapszak, mesterszak, szakmérnök képzés, doktori képzés), minden tagozatán (nappali és levelező tagozat, és határon túli kihelyezett képzések), angolul és magyarul is oktat. <br /> A vadgazda mérnök mesterszak magyar és angol nyelvű, valamint csíkszeredai kihelyezett képzésének szakvezetője, a vadgazdálkodási szakmérnök képzés vezetője. <br /> Témavezetésével eddig több, mint kétszázan készítették el szakdolgozatukat/diplomadolgozatukat. Hatan érték el a doktori (PhD) fokozatot, ketten abszolutóriumot szereztek és jelenleg a fokozatszerzés időszakában tartanak, ketten jelenleg is aktív doktori hallgatók.<br /> <br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> Tudományos pályafutása alatt eddig összesen 597 műve jelent meg az [https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun MTMT] nyilvántartása szerint.<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> ! Tudományos közlemények<br /> ! száma összesen<br /> ! száma részletezve<br /> ! független hivatkozások<br /> ! összes hivatkozás<br /> |-<br /> ! I. Tudományos folyóiratcikk<br /> | 170<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! külföldi kiadású szakfolyóiratban idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 63<br /> | 938<br /> | 1187<br /> |-<br /> ! hazai kiadású szakfolyóiratban idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 29<br /> | 84<br /> | 89<br /> |-<br /> ! hazai kiadású szakfolyóiratban magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 78<br /> | 73<br /> | 103<br /> |-<br /> ! II. Könyvek<br /> | 5<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! könyv, szerzőként<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 0<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! könyv, szerkesztőként<br /> | 3<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 1<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> |-<br /> ! III. Könyvrészlet<br /> | 48<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 7<br /> | 3<br /> | 3<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 41<br /> | 6<br /> | 11<br /> |-<br /> ! IV. Konferenciaközlemény folyóiratban vagy konferenciakötetben<br /> | 38<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 20<br /> | 10<br /> | 15<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 18<br /> | 10<br /> | 13<br /> |-<br /> ! Közlemények összesen (I-IV.)<br /> | 261<br /> | -<br /> | 1124<br /> | 1421<br /> |-<br /> ! Absztrakt<br /> | 153<br /> | -<br /> | 32<br /> | 41<br /> |-<br /> ! További tudományos művek<br /> | 60<br /> | -<br /> | 55<br /> | 56<br /> |-<br /> ! Összes tudományos közlemény<br /> | 474<br /> | -<br /> | 1211<br /> | 1518<br /> |-<br /> ! Hirsch index<br /> | -<br /> | -<br /> | 17<br /> | 21<br /> |-<br /> ! Oktatási mű<br /> | 13<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Felsőoktatási mű<br /> | 7<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Felsőoktatási tankönyv magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 5<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Felsőoktatási tankönyv része magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Oktatási anyag<br /> | 6<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Ismeretterjesztő művek<br /> | 103<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! Folyóiratcikk<br /> | -<br /> | 66<br /> | 6<br /> | 8<br /> |-<br /> ! Könyvek<br /> | -<br /> | 1<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! További ismeretterjesztő mű<br /> | -<br /> | 36<br /> | 3<br /> | 5<br /> |-<br /> ! Közérdekű vagy nem besorolt jellegű mű<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! További közlemények<br /> | 4<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> |}<br /> <br /> <br /> <br /> == Díjak ==<br /> *Dékáni Dicséret, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a kar érdekében végzett munkáért, 2004.<br /> *Kitüntetés a Kari TDK munkáért, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a tehetséggondozásba elvégzett munkáért, 2006.<br /> *Szent István Egyetemi Babérkoszorú Arany Fokozat, Szent István Egyetem, az egyetem érdekében végzett munkáért, 2012.<br /> *„Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj” az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Új Nemzedék Központ kitüntetése ˝kiváló tehetségfejlesztő˝ munkáért (2017).<br /> *Mestertanár Aranyérem, az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetése az eredményes OTDK munkák témavezetéséért (2017).<br /> *„Venator Terrae Siculorum” kitüntető cím a vadászati kultúra megőrzése és népszerűsítése, a vad és élőhelyenének védelme, valamint Székelyföld népszerűsítése érdekében kifejtett példa értékű tevékenységért. A Vadon Közhasznú Egyesület (Sepsiszentgyörgy) kitüntetése (2020).<br /> *„A jövő generációk szolgálatáért díj 2023” kitüntettje (2024); <br /> *Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt kitüntetettje (2024)<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Heltai_Mikl%C3%B3s&diff=6239 2025-01-10T16:55:02Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Dr. Heltai Miklós]] (Pécel, 1967– ) okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember.<br /> <br /> <br /> <br /> == Életútja, családja ==<br /> Budapesten született 1967-ben, de Pécelen nőtt fel és ott végezte el az általános iskolát is. Onnantól kezdve viszont már minden [[Gödöllő]]höz köti. Itt érettségizett az Édesapja által vezetett Török Ignác Gimnáziumban, majd egy év sorkatonai szolgálat (Baja – első lépcsős lövészdandár – felderítő katona) után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte agrármérnöki tanulmányait. Itt 1992-ben végzett, de már a diploma kézhezvétele előtt szerződést kapott az egyetemtől, mai munkahelyétől. Azóta is ott dolgozik végig járva az egyetemi oktatói-tudományos ranglétrát. Doktori (PhD) fokozatát 2003-ban, habilitációs oklevelét 2011-ben, MTA Doktori Címét (DSc) 2017-ben, professzori kinevezését 2018-ban kapta meg. A tudományos pálya mellett folyamatosan képezte is magát, így 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnök, 2015-ben pedig jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakmérnök képzettséget szerzett.<br /> Mostanra hajdani alma materének, a Gödöllői Vadbiológia műhelynek a vezetője. A jelenlegi szerkezetben ez a [[MATE]] Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetét jelenti, három campuson (Gödöllő, Keszthely, Kaposvár), öt szervezeti egységgel, 42 munkatárssal és több, mit hatszáz hallgatóval.<br /> Feleségével Heltainé Sörös Anikóval (biológia-földrajz szakos tanár, jelenleg az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola iskolavezetője) házasságkötésük óta Gödöllőn élnek. Három lánygyermeket neveltek fel és egy unokájuk van.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Tudományterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadbiol%C3%B3gia vadbiológia], szakterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgazd%C3%A1lkod%C3%A1s vadgazdálkodás]. Tudományos és szakmai munkája elsősorban a hazánkban is előforduló emlős ragadozófajokhoz kötődik. E fajok elterjedésének és állományhelyzetének feltérképezésével, az ehhez szükséges monitoring módszerek fejlesztésével, az egyes fajok állományaival való tudatos gazdálkodás megalapozásával foglalkozik. Magyarországon bevezetője a városi vadgazdálkodás tudományterületének oktatásának és kutatásának is. <br /> Az egyetemi képzési rendszer minden szintjén (alapszak, mesterszak, szakmérnök képzés, doktori képzés), minden tagozatán (nappali és levelező tagozat, és határon túli kihelyezett képzések), angolul és magyarul is oktat. <br /> A vadgazda mérnök mesterszak magyar és angol nyelvű, valamint csíkszeredai kihelyezett képzésének szakvezetője, a vadgazdálkodási szakmérnök képzés vezetője. <br /> Témavezetésével eddig több, mint kétszázan készítették el szakdolgozatukat/diplomadolgozatukat. Hatan érték el a doktori (PhD) fokozatot, ketten abszolutóriumot szereztek és jelenleg a fokozatszerzés időszakában tartanak, ketten jelenleg is aktív doktori hallgatók.<br /> <br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> Tudományos pályafutása alatt eddig összesen 597 műve jelent meg az [https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun MTMT] nyilvántartása szerint.<br /> <br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> ! Tudományos közlemények<br /> ! száma összesen<br /> ! száma részletezve<br /> ! független hivatkozások<br /> ! összes hivatkozás<br /> |-<br /> ! I. Tudományos folyóiratcikk<br /> | 170<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! külföldi kiadású szakfolyóiratban idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 63<br /> | 938<br /> | 1187<br /> |-<br /> ! hazai kiadású szakfolyóiratban idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 29<br /> | 84<br /> | 89<br /> |-<br /> ! hazai kiadású szakfolyóiratban magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 78<br /> | 73<br /> | 103<br /> |-<br /> ! II. Könyvek<br /> | 5<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! könyv, szerzőként<br /> | 2<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 0<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! könyv, szerkesztőként<br /> | 3<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 1<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 2<br /> | 0<br /> | 0<br /> |-<br /> |-<br /> ! III. Könyvrészlet<br /> | 48<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 7<br /> | 3<br /> | 3<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 41<br /> | 6<br /> | 11<br /> |-<br /> ! IV. Konferenciaközlemény folyóiratban vagy konferenciakötetben<br /> | 38<br /> | -<br /> | -<br /> | -<br /> |-<br /> ! idegen nyelvű<br /> | -<br /> | 20<br /> | 10<br /> | 15<br /> |-<br /> ! magyar nyelvű<br /> | -<br /> | 18<br /> | 10<br /> | 13<br /> |-<br /> |}<br /> <br /> <br /> <br /> == Díjak ==<br /> *Dékáni Dicséret, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a kar érdekében végzett munkáért, 2004.<br /> *Kitüntetés a Kari TDK munkáért, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a tehetséggondozásba elvégzett munkáért, 2006.<br /> *Szent István Egyetemi Babérkoszorú Arany Fokozat, Szent István Egyetem, az egyetem érdekében végzett munkáért, 2012.<br /> *„Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj” az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Új Nemzedék Központ kitüntetése ˝kiváló tehetségfejlesztő˝ munkáért (2017).<br /> *Mestertanár Aranyérem, az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetése az eredményes OTDK munkák témavezetéséért (2017).<br /> *„Venator Terrae Siculorum” kitüntető cím a vadászati kultúra megőrzése és népszerűsítése, a vad és élőhelyenének védelme, valamint Székelyföld népszerűsítése érdekében kifejtett példa értékű tevékenységért. A Vadon Közhasznú Egyesület (Sepsiszentgyörgy) kitüntetése (2020).<br /> *„A jövő generációk szolgálatáért díj 2023” kitüntettje (2024); <br /> *Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt kitüntetettje (2024)<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Heltai_Mikl%C3%B3s&diff=6238 2025-01-10T15:25:53Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Dr. Heltai Miklós]] (Pécel, 1967– ) okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember.<br /> <br /> <br /> <br /> == Életútja, családja ==<br /> Budapesten született 1967-ben, de Pécelen nőtt fel és ott végezte el az általános iskolát is. Onnantól kezdve viszont már minden [[Gödöllő]]höz köti. Itt érettségizett az Édesapja által vezetett Török Ignác Gimnáziumban, majd egy év sorkatonai szolgálat (Baja – első lépcsős lövészdandár – felderítő katona) után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte agrármérnöki tanulmányait. Itt 1992-ben végzett, de már a diploma kézhezvétele előtt szerződést kapott az egyetemtől, mai munkahelyétől. Azóta is ott dolgozik végig járva az egyetemi oktatói-tudományos ranglétrát. Doktori (PhD) fokozatát 2003-ban, habilitációs oklevelét 2011-ben, MTA Doktori Címét (DSc) 2017-ben, professzori kinevezését 2018-ban kapta meg. A tudományos pálya mellett folyamatosan képezte is magát, így 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnök, 2015-ben pedig jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakmérnök képzettséget szerzett.<br /> Mostanra hajdani alma materének, a Gödöllői Vadbiológia műhelynek a vezetője. A jelenlegi szerkezetben ez a [[MATE]] Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetét jelenti, három campuson (Gödöllő, Keszthely, Kaposvár), öt szervezeti egységgel, 42 munkatárssal és több, mit hatszáz hallgatóval.<br /> Feleségével Heltainé Sörös Anikóval (biológia-földrajz szakos tanár, jelenleg az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola iskolavezetője) házasságkötésük óta Gödöllőn élnek. Három lánygyermeket neveltek fel és egy unokájuk van.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Tudományterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadbiol%C3%B3gia vadbiológia], szakterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgazd%C3%A1lkod%C3%A1s vadgazdálkodás]. Tudományos és szakmai munkája elsősorban a hazánkban is előforduló emlős ragadozófajokhoz kötődik. E fajok elterjedésének és állományhelyzetének feltérképezésével, az ehhez szükséges monitoring módszerek fejlesztésével, az egyes fajok állományaival való tudatos gazdálkodás megalapozásával foglalkozik. Magyarországon bevezetője a városi vadgazdálkodás tudományterületének oktatásának és kutatásának is. <br /> Az egyetemi képzési rendszer minden szintjén (alapszak, mesterszak, szakmérnök képzés, doktori képzés), minden tagozatán (nappali és levelező tagozat, és határon túli kihelyezett képzések), angolul és magyarul is oktat. <br /> A vadgazda mérnök mesterszak magyar és angol nyelvű, valamint csíkszeredai kihelyezett képzésének szakvezetője, a vadgazdálkodási szakmérnök képzés vezetője. <br /> Témavezetésével eddig több, mint kétszázan készítették el szakdolgozatukat/diplomadolgozatukat. Hatan érték el a doktori (PhD) fokozatot, ketten abszolutóriumot szereztek és jelenleg a fokozatszerzés időszakában tartanak, ketten jelenleg is aktív doktori hallgatók.<br /> <br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> Tudományos pályafutása alatt eddig összesen 597 műve jelent meg az [https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun MTMT] nyilvántartása szerint.<br /> <br /> <br /> <br /> == Díjak ==<br /> *Dékáni Dicséret, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a kar érdekében végzett munkáért, 2004.<br /> *Kitüntetés a Kari TDK munkáért, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a tehetséggondozásba elvégzett munkáért, 2006.<br /> *Szent István Egyetemi Babérkoszorú Arany Fokozat, Szent István Egyetem, az egyetem érdekében végzett munkáért, 2012.<br /> *„Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj” az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Új Nemzedék Központ kitüntetése ˝kiváló tehetségfejlesztő˝ munkáért (2017).<br /> *Mestertanár Aranyérem, az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetése az eredményes OTDK munkák témavezetéséért (2017).<br /> *„Venator Terrae Siculorum” kitüntető cím a vadászati kultúra megőrzése és népszerűsítése, a vad és élőhelyenének védelme, valamint Székelyföld népszerűsítése érdekében kifejtett példa értékű tevékenységért. A Vadon Közhasznú Egyesület (Sepsiszentgyörgy) kitüntetése (2020).<br /> *„A jövő generációk szolgálatáért díj 2023” kitüntettje (2024); <br /> *Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt kitüntetettje (2024)<br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Heltai_Mikl%C3%B3s&diff=6237 2025-01-10T15:21:12Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Dr. Heltai Miklós]] (Pécel, 1967– ) okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember.<br /> <br /> <br /> <br /> == Életútja, családja ==<br /> Budapesten született 1967-ben, de Pécelen nőtt fel és ott végezte el az általános iskolát is. Onnantól kezdve viszont már minden [[Gödöllő]]höz köti. Itt érettségizett az Édesapja által vezetett Török Ignác Gimnáziumban, majd egy év sorkatonai szolgálat (Baja – első lépcsős lövészdandár – felderítő katona) után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte agrármérnöki tanulmányait. Itt 1992-ben végzett, de már a diploma kézhezvétele előtt szerződést kapott az egyetemtől, mai munkahelyétől. Azóta is ott dolgozik végig járva az egyetemi oktatói-tudományos ranglétrát. Doktori (PhD) fokozatát 2003-ban, habilitációs oklevelét 2011-ben, MTA Doktori Címét (DSc) 2017-ben, professzori kinevezését 2018-ban kapta meg. A tudományos pálya mellett folyamatosan képezte is magát, így 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnök, 2015-ben pedig jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakmérnök képzettséget szerzett.<br /> Mostanra hajdani alma materének, a Gödöllői Vadbiológia műhelynek a vezetője. A jelenlegi szerkezetben ez a [[MATE]] Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetét jelenti, három campuson (Gödöllő, Keszthely, Kaposvár), öt szervezeti egységgel, 42 munkatárssal és több, mit hatszáz hallgatóval.<br /> Feleségével Heltainé Sörös Anikóval (biológia-földrajz szakos tanár, jelenleg az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola iskolavezetője) házasságkötésük óta Gödöllőn élnek. Három lánygyermeket neveltek fel és egy unokájuk van.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Tudományterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadbiol%C3%B3gia vadbiológia], szakterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgazd%C3%A1lkod%C3%A1s vadgazdálkodás]. Tudományos és szakmai munkája elsősorban a hazánkban is előforduló emlős ragadozófajokhoz kötődik. E fajok elterjedésének és állományhelyzetének feltérképezésével, az ehhez szükséges monitoring módszerek fejlesztésével, az egyes fajok állományaival való tudatos gazdálkodás megalapozásával foglalkozik. Magyarországon bevezetője a városi vadgazdálkodás tudományterületének oktatásának és kutatásának is. <br /> Az egyetemi képzési rendszer minden szintjén (alapszak, mesterszak, szakmérnök képzés, doktori képzés), minden tagozatán (nappali és levelező tagozat, és határon túli kihelyezett képzések), angolul és magyarul is oktat. <br /> A vadgazda mérnök mesterszak magyar és angol nyelvű, valamint csíkszeredai kihelyezett képzésének szakvezetője, a vadgazdálkodási szakmérnök képzés vezetője. <br /> Témavezetésével eddig több, mint kétszázan készítették el szakdolgozatukat/diplomadolgozatukat. Hatan érték el a doktori (PhD) fokozatot, ketten abszolutóriumot szereztek és jelenleg a fokozatszerzés időszakában tartanak, ketten jelenleg is aktív doktori hallgatók.<br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> Tudományos pályafutása alatt eddig összesen 597 műve jelent meg az [https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun MTMT] nyilvántartása szerint.<br /> <br /> <br /> <br /> == Díjak ==<br /> *Dékáni Dicséret, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a kar érdekében végzett munkáért, 2004.<br /> *Kitüntetés a Kari TDK munkáért, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a tehetséggondozásba elvégzett munkáért, 2006.<br /> *Szent István Egyetemi Babérkoszorú Arany Fokozat, Szent István Egyetem, az egyetem érdekében végzett munkáért, 2012.<br /> *„Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj” az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Új Nemzedék Központ kitüntetése ˝kiváló tehetségfejlesztő˝ munkáért (2017).<br /> *Mestertanár Aranyérem, az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetése az eredményes OTDK munkák témavezetéséért (2017).<br /> *„Venator Terrae Siculorum” kitüntető cím a vadászati kultúra megőrzése és népszerűsítése, a vad és élőhelyenének védelme, valamint Székelyföld népszerűsítése érdekében kifejtett példa értékű tevékenységért. A Vadon Közhasznú Egyesület (Sepsiszentgyörgy) kitüntetése (2020).<br /> *„A jövő generációk szolgálatáért díj 2023” kitüntettje (2024); <br /> *Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt kitüntetettje (2024);<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Heltai_Mikl%C3%B3s&diff=6236 2025-01-10T15:14:52Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Dr. Heltai Miklós]] (Pécel, 1967– ) okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember.<br /> <br /> <br /> <br /> == Életútja, családja ==<br /> Budapesten született 1967-ben, de Pécelen nőtt fel és ott végezte el az általános iskolát is. Onnantól kezdve viszont már minden [[Gödöllő]]höz köti. Itt érettségizett az Édesapja által vezetett Török Ignác Gimnáziumban, majd egy év sorkatonai szolgálat (Baja – első lépcsős lövészdandár – felderítő katona) után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte agrármérnöki tanulmányait. Itt 1992-ben végzett, de már a diploma kézhezvétele előtt szerződést kapott az egyetemtől, mai munkahelyétől. Azóta is ott dolgozik végig járva az egyetemi oktatói-tudományos ranglétrát. Doktori (PhD) fokozatát 2003-ban, habilitációs oklevelét 2011-ben, MTA Doktori Címét (DSc) 2017-ben, professzori kinevezését 2018-ban kapta meg. A tudományos pálya mellett folyamatosan képezte is magát, így 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnök, 2015-ben pedig jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakmérnök képzettséget szerzett.<br /> Mostanra hajdani alma materének, a Gödöllői Vadbiológia műhelynek a vezetője. A jelenlegi szerkezetben ez a [[MATE]] Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetét jelenti, három campuson (Gödöllő, Keszthely, Kaposvár), öt szervezeti egységgel, 42 munkatárssal és több, mit hatszáz hallgatóval.<br /> Feleségével Heltainé Sörös Anikóval (biológia-földrajz szakos tanár, jelenleg az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola iskolavezetője) házasságkötésük óta Gödöllőn élnek. Három lánygyermeket neveltek fel és egy unokájuk van.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Tudományterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadbiol%C3%B3gia vadbiológia], szakterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgazd%C3%A1lkod%C3%A1s vadgazdálkodás]. Tudományos és szakmai munkája elsősorban a hazánkban is előforduló emlős ragadozófajokhoz kötődik. E fajok elterjedésének és állományhelyzetének feltérképezésével, az ehhez szükséges monitoring módszerek fejlesztésével, az egyes fajok állományaival való tudatos gazdálkodás megalapozásával foglalkozik. Magyarországon bevezetője a városi vadgazdálkodás tudományterületének oktatásának és kutatásának is. <br /> Az egyetemi képzési rendszer minden szintjén (alapszak, mesterszak, szakmérnök képzés, doktori képzés), minden tagozatán (nappali és levelező tagozat, és határon túli kihelyezett képzések), angolul és magyarul is oktat. <br /> A vadgazda mérnök mesterszak magyar és angol nyelvű, valamint csíkszeredai kihelyezett képzésének szakvezetője, a vadgazdálkodási szakmérnök képzés vezetője. <br /> Témavezetésével eddig több, mint kétszázan készítették el szakdolgozatukat/diplomadolgozatukat. Hatan érték el a doktori (PhD) fokozatot, ketten abszolutóriumot szereztek és jelenleg a fokozatszerzés időszakában tartanak, ketten jelenleg is aktív doktori hallgatók.<br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> Tudományos pályafutása alatt eddig összesen 596 műve jelent meg. https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?nwi=1&amp;inited=1&amp;ty_on=1&amp;url_on=1&amp;cite_type=2&amp;orderby=3D1a&amp;location=mtmt&amp;stn=1&amp;AuthorID=10000268 .<br /> <br /> <br /> <br /> == Díjak ==<br /> *Dékáni Dicséret, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a kar érdekében végzett munkáért, 2004.<br /> *Kitüntetés a Kari TDK munkáért, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a tehetséggondozásba elvégzett munkáért, 2006.<br /> *Szent István Egyetemi Babérkoszorú Arany Fokozat, Szent István Egyetem, az egyetem érdekében végzett munkáért, 2012.<br /> *„Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj” az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Új Nemzedék Központ kitüntetése ˝kiváló tehetségfejlesztő˝ munkáért (2017).<br /> *Mestertanár Aranyérem, az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetése az eredményes OTDK munkák témavezetéséért (2017).<br /> *„Venator Terrae Siculorum” kitüntető cím a vadászati kultúra megőrzése és népszerűsítése, a vad és élőhelyenének védelme, valamint Székelyföld népszerűsítése érdekében kifejtett példa értékű tevékenységért. A Vadon Közhasznú Egyesület (Sepsiszentgyörgy) kitüntetése (2020).<br /> *„A jövő generációk szolgálatáért díj 2023” kitüntettje (2024); <br /> *Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt kitüntetettje (2024);<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Heltai_Mikl%C3%B3s&diff=6235 2025-01-10T15:12:17Z

<p>GWiki: Új oldal, tartalma: „Dr. Heltai Miklós (Pécel, 1967– ) okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember. == Életútja, családja == Budapesten született 1967-ben, de Pécelen nőtt fel és ott végezte el az általános iskolát is. Onnantól kezdve viszont már minden Gödöllőhöz köti. Itt érettségizett az Édesapja által vezetett Török Ignác Gimnáziumban, majd egy év sorkatonai szolgálat (Baja –…”</p> <hr /> <div>[[Dr. Heltai Miklós]] (Pécel, 1967– ) okleveles agrármérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakember.<br /> <br /> <br /> <br /> == Életútja, családja ==<br /> Budapesten született 1967-ben, de Pécelen nőtt fel és ott végezte el az általános iskolát is. Onnantól kezdve viszont már minden [[Gödöllő]]höz köti. Itt érettségizett az Édesapja által vezetett Török Ignác Gimnáziumban, majd egy év sorkatonai szolgálat (Baja – első lépcsős lövészdandár – felderítő katona) után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte agrármérnöki tanulmányait. Itt 1992-ben végzett, de már a diploma kézhezvétele előtt szerződést kapott az egyetemtől, mai munkahelyétől. Azóta is ott dolgozik végig járva az egyetemi oktatói-tudományos ranglétrát. Doktori (PhD) fokozatát 2003-ban, habilitációs oklevelét 2011-ben, MTA Doktori Címét (DSc) 2017-ben, professzori kinevezését 2018-ban kapta meg. A tudományos pálya mellett folyamatosan képezte is magát, így 1998-ban vadgazdálkodási szakmérnök, 2015-ben pedig jogi szakokleveles vadgazdálkodási szakmérnök képzettséget szerzett.<br /> Mostanra hajdani alma materének, a Gödöllői Vadbiológia műhelynek a vezetője. A jelenlegi szerkezetben ez a [[MATE]] Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetét jelenti, három campuson (Gödöllő, Keszthely, Kaposvár), öt szervezeti egységgel, 42 munkatárssal és több, mit hatszáz hallgatóval.<br /> Feleségével Heltainé Sörös Anikóval (biológia-földrajz szakos tanár, jelenleg az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola iskolavezetője) házasságkötésük óta Gödöllőn élnek. Három lánygyermeket neveltek fel és egy unokájuk van.<br /> <br /> <br /> == Munkássága ==<br /> Tudományterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadbiol%C3%B3gia vadbiológia], szakterülete a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Vadgazd%C3%A1lkod%C3%A1s vadgazdálkodás]. Tudományos és szakmai munkája elsősorban a hazánkban is előforduló emlős ragadozófajokhoz kötődik. E fajok elterjedésének és állományhelyzetének feltérképezésével, az ehhez szükséges monitoring módszerek fejlesztésével, az egyes fajok állományaival való tudatos gazdálkodás megalapozásával foglalkozik. Magyarországon bevezetője a városi vadgazdálkodás tudományterületének oktatásának és kutatásának is. <br /> Az egyetemi képzési rendszer minden szintjén (alapszak, mesterszak, szakmérnök képzés, doktori képzés), minden tagozatán (nappali és levelező tagozat, és határon túli kihelyezett képzések), angolul és magyarul is oktat. <br /> A vadgazda mérnök mesterszak magyar és angol nyelvű, valamint csíkszeredai kihelyezett képzésének szakvezetője, a vadgazdálkodási szakmérnök képzés vezetője. <br /> Témavezetésével eddig több, mint kétszázan készítették el szakdolgozatukat/diplomadolgozatukat. Hatan érték el a doktori (PhD) fokozatot, ketten abszolutóriumot szereztek és jelenleg a fokozatszerzés időszakában tartanak, ketten jelenleg is aktív doktori hallgatók.<br /> <br /> <br /> == Művei ==<br /> <br /> Tudományos pályafutása alatt eddig összesen 596 műve jelent meg. (https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10000268&amp;labelLang=hun https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?nwi=1&amp;inited=1&amp;ty_on=1&amp;url_on=1&amp;cite_type=2&amp;orderby=3D1a&amp;location=mtmt&amp;stn=1&amp;AuthorID=10000268 ).<br /> <br /> <br /> <br /> == Díjak ==<br /> *Dékáni Dicséret, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a kar érdekében végzett munkáért, 2004.<br /> *Kitüntetés a Kari TDK munkáért, Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudomány Kar, a tehetséggondozásba elvégzett munkáért, 2006.<br /> *Szent István Egyetemi Babérkoszorú Arany Fokozat, Szent István Egyetem, az egyetem érdekében végzett munkáért, 2012.<br /> *„Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díj” az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az Új Nemzedék Központ kitüntetése ˝kiváló tehetségfejlesztő˝ munkáért (2017).<br /> *Mestertanár Aranyérem, az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetése az eredményes OTDK munkák témavezetéséért (2017).<br /> *„Venator Terrae Siculorum” kitüntető cím a vadászati kultúra megőrzése és népszerűsítése, a vad és élőhelyenének védelme, valamint Székelyföld népszerűsítése érdekében kifejtett példa értékű tevékenységért. A Vadon Közhasznú Egyesület (Sepsiszentgyörgy) kitüntetése (2020).<br /> *„A jövő generációk szolgálatáért díj 2023” kitüntettje (2024); <br /> *Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkereszt kitüntetettje (2024);<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Polg%C3%A1rmesteri_Ez%C3%BCst%C3%A9rem_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91%C3%A9rt&diff=6234 2024-09-20T11:09:30Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div><br /> A '''POLGÁRMESTERI EZÜSTÉREM GÖDÖLLŐÉRT''' elismerés, azoknak a személyeknek, közösségeknek, szervezeteknek adományozható évente több alkalommal is, akik a város gazdasági, kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi,<br /> sport és közösségi életében maradandót alkottak, kiemelkedő eredményeket értek el, kiemelkedő szervező és irányító tevékenységet folytatnak, innovatív szakmai munkaprogramot dolgoznak ki és alkalmaznak, színvonalas és eredményes<br /> munkájukkal szolgálják a társadalmat és Gödöllő városát.<br /> <br /> A POLGÁRMESTERI EZÜSTÉREM GÖDÖLLŐÉRT elismeréshez oklevél mappában és Polgármesteri Ezüstérem Gödöllőért díszdobozban jár.<br /> <br /> <br /> <br /> == Az oklevél leírása ==<br /> <br /> A világos barnás hátterű papíron az alábbi szövegtartalommal:<br /> <br /> Középen nagy betűmérettel az elismerésben részesített személy neve, alatta középen kis betűmérettel elismerés indoklása, alatta középen nagy betűmérettel „POLGÁRMESTERI EZÜSTÉREM GÖDÖLLŐÉRT elismerésben részesül” szöveggel.<br /> alatta bal oldalon év, hónap, nap., alatta jobb oldalon polgármester neve, titulusa (aláírás) pecsét.<br /> <br /> == Ezsüstérem ==<br /> <br /> Az ezüstérem 4,3 cm kör átmérőjű ezüstérem műanyag tokban és sötétkék műanyag díszdobozban. Egyik oldalán Velekei József szobrászművész Életfa (új Világfa) című alkotásának képe, alatta Gödöllőért felirat, a másik oldalon Gödöllő város címere, alatta Gödöllő felirat látható.<br /> <br /> Az elismerés adományozásáról Gödöllő Város Polgármestere dönt.<br /> <br /> Az elismerés átadása nyilvános ünnepségen történik.<br /> <br /> Az elismerést a polgármester adja át.<br /> <br /> <br /> ==Kitüntetettek==<br /> <br /> 2024.<br /> *Soós Hajnalka, mesterkozmetikus<br /> *Seres Tímea Mária, Seres Jánosné és Seres István, a TIM-Style Kft. vezetősége<br /> <br /> <br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/wp-content/uploads/2019/04/19960012.pdf Önkormányzati rendelet a városi kitüntetések alapításáról és adományozásának rendjéről,valamint a polgármesteri tisztség hivatalos jelvényének viseléséről]<br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1llalkoz%C3%B3ja_D%C3%ADj&diff=6233 2024-09-20T11:07:13Z

<p>GWiki: /* Kitüntettek */</p> <hr /> <div>Gödöllő Város Önkormányzata Varga Árpád lokálpatrióta önkormányzati képviselő kezdeményezésére a vállalkozók munkájának elismerésére alapította a '''Gödöllő Vállalkozója Díjat'''.<br /> <br /> A létrehozott díj azoknak a <br /> *köztartozással nem rendelkező egyéni vállalkozóknak, <br /> *társas vállalkozások személyesen közreműködő tulajdonosainak, <br /> *illetve vezető tisztségviselőinek adható, akik olyan tradicionális, <br /> *illetve modern ipari, szolgáltatási tevékenységet folytatnak, <br /> <br /> amely a város gazdasági életében, a lakosság ellátásában tartósan kiemelkedőnek és színvonalasnak minősül, illetve jelentős eredményeket értek el a város fejlődését, szolgáltatásainak bővítését célzó vállalkozási tevékenységeikkel. <br /> <br /> A díjban évente két személy részesíthető.<br /> <br /> A díjhoz díszoklevél és Gödöllő város zászlaja és a pelikános kutat ábrázoló plakett jár.<br /> <br /> A díjat először 2002-ben adták át.<br /> <br /> A kitüntetést a Vállalkozók Napján (szeptember utolsó hétvégéje) adják át.<br /> <br /> <br /> <br /> == A díszoklevél leírása ==<br /> <br /> - fölül középen a város színes címere - DÍSZOKLEVÉL<br /> <br /> Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Név: ...................................... nak (nek) ................................................................. elismerve GÖDÖLLŐ VÁLLALKOZÓJA kitüntetést adományozza.<br /> <br /> Gödöllő, adományozás napja<br /> <br /> polgármester<br /> <br /> - alul középen a város pecsétjének lenyomata.<br /> <br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 2002. <br /> *Csontos Pál kőfaragó- és szobrász mester<br /> *Linkes Béla kovácsmester<br /> <br /> 2003. <br /> *Fülöp István autószerelő mester<br /> *Gerőfi László Géza kisiparos<br /> <br /> 2004. <br /> *Samu István asztalos mester<br /> *Szabadi László Gépjárműjavító Mester <br /> <br /> 2005. <br /> *Kőrösi Sándor Körösi Mühely<br /> *Hegedűs Ernő nyugdíjas lakatos mester<br /> <br /> 2006. <br /> *Varga Miklós géplakatos kisiparos<br /> *Varjú László esztergályos mester<br /> <br /> 2007. <br /> *Szarvady János fodrász mester<br /> *Kolozs István vállalkozó<br /> <br /> 2008. <br /> *Csombor Iván bádogos mester<br /> *Ferenczy Imre Fertechnik Kft. <br /> <br /> 2009. <br /> *Tóth Katalin Arzenál Áruház <br /> *Köntös Sándor K&amp;K Monarchia Kft. - Monarchia Rétesház<br /> <br /> 2010. <br /> *Surányi Mihály Surányi Műszaki Áruház <br /> *Simon Károly SI-MI 97. Kft.<br /> <br /> 2011. <br /> *Patócs László Patócs Autóház<br /> *Szabó László személyszállító vállalkozó<br /> <br /> 2012. <br /> *Dr. Varga Ferenc és Dr. Kovács Ilona KoVaVet Kisállatrendelő és Patika Bt.<br /> *Rab Péterné virágkötő, vállalkozó<br /> <br /> 2013. <br /> *Józsa Béla Józsa Kft.<br /> *Reményi Richárd Gödöllői Városi Filmszínház<br /> <br /> 2014. <br /> *Czédly Mónika D’Elia Esküvői <br /> *Sebők Ferenc Első Hókristály Hűtő- és Klímatechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.<br /> <br /> 2015. <br /> *Bíró Ferenc Gumis Bíró Ferenc<br /> *Solymosi Imre Országos Mesterséges Termékenyítő Zrt. vezetője<br /> <br /> 2016. <br /> *Bárdi Anna BB Stúdió Szépségszalon<br /> *Akác Balázs Holstein Genetika Kft.<br /> <br /> 2017. <br /> *Vígh Katalin Mop-Csi Clean Kft.<br /> *Papp Ferenc NoVo Café <br /> <br /> 2018 . <br /> *Kovács Istvánné és Falk László MG Falker GBBR Bt.<br /> *Mogyorósi Zsolt Barkács Center <br /> <br /> 2019. <br /> *Megyeri Péter Megyeri Kerékpár és Sí Szaküzlet<br /> *Szabadi Sándor Csaba Pizza Palazzo, Smarni Étterem<br /> <br /> 2020.<br /> *Dr. Gergely Péter, a Plastexpress Kereskedelmi Kft. tulajdonosa<br /> *Váraljai János, fotós, grafikus<br /> <br /> 2021.<br /> *Gyetvánné Szűcs Éva, a Kócos Szőrstúdió kutya-kozmetika tulajdonosa<br /> *Czövek Mihály, fémipari vállalkozó<br /> <br /> 2022.<br /> *Fodor Márta Bagoly könyvesbolt<br /> *dr. Virág Istvánné Natura kisállatkereskedés<br /> <br /> 2023.<br /> *Paulovicsné Domokos Erika és az Erikajálda Étterem közössége <br /> *Kruták Zsófia és a Karácsonyház közössége<br /> <br /> 2024.<br /> *Szél Terézia Mónika virágkötő, a Rézi Virág virág- és ajándékbolt tulajdonosa<br /> *Erőssy Andrea és Jaeger-Szelecki Dorka, a Caravella Café cégvezetői<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://webtara.kozadat.hu/webfarma/download/arch.godollopolghiv/szsza/kapcs_szerv_vez/szerv_vez/1490350557882-19980012bb.pdf Önkormányzati rendelet a városi díjak alapításáról és adományozásáról]<br /> *[https://www.godollo.hu/felhivas-godollo-vallalkozoja-dij-adomanyozasara-2/ Gödöllő Város honlapja/FELHÍVÁS GÖDÖLLŐ VÁLLALKOZÓJA díj adományozására]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n&diff=6232 2024-09-12T07:06:02Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>'''Dr. Mészáros István''' (Újpest, 1910. január 11. - [[Gödöllő]], 2006. május 11.) <br /> Kossuth-díjas állatorvos, egykori református egyházmegyei és egyházközségi főgondnok, egyházkerületi világi főjegyző, <br /> Gödöllő város díszpolgára<br /> <br /> Dr. Mészáros Istvánról a családja által készített videó [https://rb.gy/kbg1tr itt nézhető meg] .<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Idősebbtabló.jpg|200px|thumb|left|Mészáros István]]<br /> <br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Apai ágon dunapataji származású volt, „pataji” gyökereit egész életében számon tartotta. A földműves gazdálkodó családból származó édesapja a rendőri hivatást választotta, Pesten kapta kiképzését, és ott is alapított családot. A négygyermekes família az első világháború idején került Csepelre, ahol az édesapa alhadnagyként szolgált a kapitányságon. <br /> <br /> István, harmadik fiúgyermekként gimnáziumot végzett, majd állatorvosi tanulmányait a katonaság kötelékében, ún. egyetemi században végezte, ami tandíjmentességgel és némi zsolddal is járt. Így igyekezett szüleit mentesíteni taníttatásának kiadásaitól. Testvérei szakmát tanultak, és abban értek el sikereket, így segítettek be közösen a családi költségvetésbe.<br /> <br /> Csepelen ismerte meg feleségét, a tanítóképzőbe járó Szabó (szül.: Niederkirchner) Máriát, akivel 1937-ben keltek egybe, és akivel 62 évet élt szeretetteli házasságban. Négy gyermekük: dr. Mészáros István (sebész, urológus, 1938-2023), dr. Mészáros László (állatorvos, 1941-2008), Mészáros György (mezőgazdasági gépészmérnök, 1944-2021) és dr. Mészáros Zsuzsanna (fogorvos, 1955-) már Gödöllőn születtek, nevelkedtek. <br /> <br /> Az egykori Mária Valéria, ma Táncsics Mihály úton, a Kálváriával szemben, a mai játszótér helyén laktak, egy – az 1970-es évekbeli lakótelepépítés idején lebontott - polgári házban. A családban csak „A Gödöllő”-nek, majd „A régi Gödöllő”-nek emlegetett házuk bontását [[Remsey Gábor]] örökítette meg helytörténeti jelentőségű kisfilmjei egyikén.<br /> <br /> [[Fájl:Családicsoport.jpg|200px|thumb|right|A Mészáros István feleségével és gyermekeivel]]<br /> <br /> 9 unokájuk látott napvilágot, miután első unokájuk születésekor lelte halálát. Gyermekei, unokái közül többen is Gödöllőn telepedtek le. <br /> A Mészáros-család - amely déd- és ükunokákkal azóta is gyarapszik - példaállító családfőként tekint rá, és szeretettel ápolja emlékét.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Életútja==<br /> Dr. Mészáros István Újpesten született, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett, majd az Állatorvosi Főiskolán, katonai szolgálat mellett 1933-ban szerzett doktori diplomát summa cum laude minősítéssel. <br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hetzel_Henrik Hetzel Henrik] professzor felfigyelt a tehetséges és ambiciózus fiatalemberre, és meghívta az Állatorvosi Főiskola általa alapított Szülészeti Tanszékére. Az Országos Állategészségügyi Intézetben tevékenykedett 1936-ban egy éven át, majd két évig Nagylétán dolgozott. <br /> <br /> 1939-től [[Gödöllő]]n először járási állatorvos, azután pedig a koronauradalom főállatorvosa volt, irányítva a 12 000 holdas terület állattenyésztését és állategészségügyét.<br /> <br /> Élete, munkássága szorosan összekapcsolódott [[Gödöllő]]vel, ahol 1939-től haláláig, mintegy 67 éven át élt. <br /> 1946 és 1964 között a Földművelődésügyi Minisztériumban az Állattenyésztési Főosztályon dolgozott, Gödöllőről főleg „villamoson” (HÉV-vel) járt be a fővárosba. Feladata a mesterséges termékenyítés magyarországi megszervezése volt, részben miatta került a mesterséges termékenyítő állomások országos központja éppen Gödöllőre. <br /> <br /> Sikeres tevékenységét 1963-ban (két korábbi sikertelen felterjesztés után, amikor – vélhetően egyházi elköteleződése miatt - nem kaphatta meg az elismerést, végül) a Kossuth-díj bronz fokozatával jutalmazták.<br /> <br /> A szülői házból örökölt békés természete, kötelességtudata, katonai neveltetése, és keresztyén hite, a református egyházhoz való elkötelezett tartozása szabtak határozott irányt életének. Puritán protestáns személyiségének kisugárzása volt. <br /> <br /> Több évtizeden keresztül szolgálta a [https://www.reformatus.hu/ Magyarországi Református Egyházat]. 1942-től kezdve 57 éven át volt presbiter, 1944-től lett a [https://refgodollo.org/ Gödöllői Református Egyházközség] gondnoka (majd főgondnoka), amely tisztséget mintegy 55 évig áldozatos munkával töltött be, dacolva a korszellem egészen más típusú (egyházellenes, ateista) ideológiai elvárásaival. Mindemellett több mint 30 évig volt egyházmegyei gondnok, a [https://www.dmrek.hu/ Dunamelléki Egyházkerületben] pedig főjegyzői tisztet töltött be. Büszkén nyilatkozta, hogy egyházkerületi főjegyzői tisztségét legidősebb fia, István vette tőle át, második fia, László évtizedekig Dunapatajon szolgált presbiterként, majd főgondnokként, harmadik fia, György pedig, szintén presbiterként a gödöllői egyházközségnek volt igen aktív tagja, elévülhetetlen érdemeket szerezve a helyi református oktatás újraindításában, a [https://grl.hu/ Gödöllői Református Líceum] megalapításában.<br /> <br /> Alapító tagja és első elnöke volt a [http://telekipal.hu/ Gróf Teleki Pál Egyesületnek].<br /> <br /> Életében fontos szerepet töltött be a cserkészet, aktívan részt vett az 1933-as gödöllői Világdzsembori 60 éves évfordulójára 1993-ban rendezett gödöllői Dzsembori-emléktábor megszervezésében. <br /> <br /> Közéleti tevékenységéért 1999-ben Gödöllő Város Önkormányzata az elsők között avatta a város díszpolgárává, Dr. Habsburg Ottót, Dr. Fényi Ottó Józsefet és Kirchhofer Józsefet követően.<br /> <br /> 97. életévében, családi körben, békében hunyt el. Gödöllő városa saját halottjává nyilvánította. Feleségével közös sírja a gödöllői Dózsa György úti temetőben található, helyi védelmet élvez.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> A háborúban megtizedelt állatállomány gazdaságos szaporítására és a genetikai állomány javítására irányult kutatómunkája. Ezért a mesterséges termékenyítés állomásainak rendszerét fejlesztette tovább. <br /> <br /> A mesterséges termékenyítés rövid időn belül elterjedt az állattenyésztésben és jelentős eredményeket hozott. Mészáros István fáradhatatlan volt a szervezésben, laboratóriumot, termékenyítő állomások sorát építette ki szerte az országban, elhivatott csapatot alakított ki, inszeminátorokat képezett. <br /> <br /> [[Fájl:Mikroszkóppal.jpg|200px|thumb|left|Munka közben]]<br /> <br /> Sikerrel lobbizott a különböző kommunista/szocialista kormányoknál. Maga is aktívan művelte a tudományt, szakkönyvet, tankönyvet írt. <br /> <br /> Szaporodásbiológiát oktatott Budapesten a Maglódi úton az Állategészségügyi Felsőfokú Technikumban, és az Agrártudományi Egyetemen. <br /> <br /> Az 1960-as évek második felétől az Országos Mesterséges Termékenyítő Központ igazgatójaként bekapcsolta az országot a szarvasmarha-tenyésztés nemzetközi integrációjába.<br /> <br /> Angolul és németül beszélt, nemzetközi konferenciákon adott elő. Volt, hogy hívták egész munkatársi gárdájával együtt, hogy költözzenek át külföldre, de ő sosem szeretett volna máshol élni. Adódtak volna tehát anyagilag jobban jövedelmező lehetőségei, de ő büszke volt arra, hogy azt csinálta, amit szeretett, és mindezzel hazájában ért el sikereket.<br /> <br /> ==Művei, publikációi==<br /> <br /> A [https://univet.hu/wp-content/uploads/2023/10/MAL-2023-10_content.pdf Magyar Állatorvosok Lapjában], az [https://vmri.hu/acta-veterinaria-hungarica Acta Veterinariában], az [https://magyarmezogazdasag.hu/allattenyesztes/ Állattenyésztésben] több, mint hatvan szakközleménye jelent meg, és nem csak itthoni, hanem külföldi szaklapokban is.<br /> <br /> Fő műve: [https://www.antikvarium.hu/konyv/bolcshazy-kalman-allatorvosi-szuleszet-i-42812-0 Hetzel Henrik, Bölcsházy Kálmán, Mészáros István: Állatorvosi szülészet II. Mezőgazdasági Kiadó, 1962.]<br /> <br /> ==Díjai, elismerései==<br /> <br /> Munkája elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi fokozatot adományozott neki, alma matere pedig előbb címzetes professzorának habilitálta, majd Honoris Causa doktorává fogadta. <br /> <br /> 1963-ban [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth-d%C3%ADj Kossuth-díjat] kapott. <br /> <br /> Két alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrenddel, másodszor 1977-ben arany fokozattal, amikor 67 évesen nyugdíjba vonult. <br /> <br /> Az [https://konyvtar.univet.hu/plak/p72aujh.htm Újhelyi Imre-emlékérem] egyik első kitüntetettje volt.<br /> <br /> Külföldi levelező tagja volt a Milánói Mezőgazdasági Akadémia Állattenyésztési tagozatának.<br /> <br /> 1999. évben Gödöllő Város Önkormányzata egyik első [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_D%C3%ADszpolg%C3%A1ra díszpolgárának] választotta.<br /> <br /> Maradandó életművet alkotott.<br /> <br /> ==Anekdoták, családi történetek==<br /> <br /> Az ún. [https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi-korszak Rákosi]- és [https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_1957%E2%80%931989_k%C3%B6z%C3%B6tt Kádár-korszakban] a hatalom részéről egyházi szerepvállalását bár nem nézték jó szemmel, saját bevallása szerint református keresztyén hitét soha nem tagadta meg, és ezt végül felettesei is eltűrték, mert a munkájára szükségük volt. <br /> <br /> A szaporodásbiológia területén végzett szakmai tevékenységét ugyanis a szovjet kollégák, illetékesek is dicsérték. Amikor a minisztériumban dolgozott, nagypéntekenként például akkor is kiszakított egy-egy órát, hogy elmenjen délelőtt a templomba. <br /> Volt, hogy innen egyenesen a pártbizottságra kellett tárgyalásra mennie, táskájában a Bibliával és a zsoltárral. <br /> <br /> [[Fájl:Nagycsoport.jpg|200px|thumb|right|]]<br /> <br /> Az 1950-es évek kínzó élelmiszer- azon belül húshiánya idején közvetlenül [https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_M%C3%A1ty%C3%A1s Rákosi Mátyással] tárgyalt a szarvasmarha tenyészállat-állatállomány jelentős részének levágásáról, a mesterséges termékenyítőállomások telepítéséhez szükséges források biztosításáért cserébe. Az eljárás beindításának idején, szabotázst sejtetve számos szkeptikus rosszakarója akadt (ami ebben a korszakban szó szerinti egzisztenciális fenyegetést jelentett, mondhatni élet-halál kérdés volt), emiatt az állatok levágását követően, a mesterséges termékenyítési program sikerének beigazolódását várva hetekig bujkálnia kellett. <br /> <br /> Szakmai eredményessége és sikerei ellenére a „Rákosi-vészkorszak” majd a Kádári megtorlás időszaka számára is egy feszültséggel teli időszak volt. Az országos termékenyítő állomásokat, telephelyeket látogatva, a vidéket járva mindig otthonosan és viszonylagos nyugalomban érezte magát, de amint a kiszállásokból hazafelé tartva meglátta újra a főváros fényeit, összeszorult a gyomra. <br /> <br /> 1952-ben államosították, elvették az egyházak tulajdonát, így korábbi református iskolájukat is. Az egyházközség világi vezetőjeként az akkori lelkésszel, P. Tóth Lajossal kettőjüknek kellett aláírni az államosítással kapcsolatos jegyzőkönyveket. Hálás szívvel nyilatkozott később arról, Isten kegyelméből megérhette, hogy amikor az 1990-es évek elején visszakapta az egyházközség korábbi tulajdonát, egyházközségi főgondnokként ugyancsak ő írhatta alá az erről szóló jegyzőkönyvet, és harmadik fiával, a gödöllői presbiter Mészáros Györggyel közösen vehettek részt a református oktatás újraindításában, és a Gödöllői Református Líceum megalapításában.<br /> <br /> == Kitüntetései ==<br /> <br /> *Kiváló Munkás (1949)<br /> *Állatorvostudományok kandidátusa (1953)<br /> *Munka Érdemrend (1955)<br /> *Kossuth-díj (1963)<br /> *Egyetemi tanári cím (1964)<br /> *Munka Érdemrend arany fokozat (1977)<br /> *[[Gödöllő Város Díszpolgára]] díj (1999)<br /> *Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000)<br /> *Állatorvostudományi Főiskola (honoris causa) tiszteletbeli doktora<br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> <br /> „Tízéves a mesterséges megtermékenyítés Magyarországon” Népszabadság 11. lapszám (1957): 202.old.<br /> <br /> „Mészáros István dr. igazgató, c. egyet. tanár nyugalomba vonult” Magyar Állatorvosok Lapja (1978): 63.old.<br /> <br /> Radó Gábor: „Dr. Mészáros István, városunk díszpolgára – A tudományért és az egyházért” Gödöllői Szolgálat augusztus 12., (1999). Közélet rovat 5. oldal, írása<br /> <br /> Szabó Zsigmond: „Eszembe se jut, hogy ne patajinak tekintsem magam - Emberközelben: dr. Mészáros István Kossuth-díjas professzor” Pataji Hírlap, VIII. évf. 2. szám (41.szám): 8.old. <br /> <br /> https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ <br /> <br /> Dr. Mészáros István: „Családi feljegyzések” kézirat<br /> <br /> G. Merva Mária: Hírességek a gödöllői temetőben, Gödöllői Városi Múzeum<br /> <br /> https://godollo.mindigis.hu/uploads/cemetery/places/2843/32-2448-dr--m%C3%A9sz%C3%A1ros-istv%C3%A1n---%C3%A9letrajz---d%C3%ADszpolg%C3%A1r-5.pdf<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Mészáros család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n&diff=6231 2024-09-12T07:04:52Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>'''Mészáros István Dr.''' (Újpest, 1910. január 11. - [[Gödöllő]], 2006. május 11.) <br /> Kossuth-díjas állatorvos, egykori református egyházmegyei és egyházközségi főgondnok, egyházkerületi világi főjegyző, <br /> Gödöllő város díszpolgára<br /> <br /> Dr. Mészáros Istvánról a családja által készített videó [https://rb.gy/kbg1tr itt nézhető meg] .<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Idősebbtabló.jpg|200px|thumb|left|Mészáros István]]<br /> <br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Apai ágon dunapataji származású volt, „pataji” gyökereit egész életében számon tartotta. A földműves gazdálkodó családból származó édesapja a rendőri hivatást választotta, Pesten kapta kiképzését, és ott is alapított családot. A négygyermekes família az első világháború idején került Csepelre, ahol az édesapa alhadnagyként szolgált a kapitányságon. <br /> <br /> István, harmadik fiúgyermekként gimnáziumot végzett, majd állatorvosi tanulmányait a katonaság kötelékében, ún. egyetemi században végezte, ami tandíjmentességgel és némi zsolddal is járt. Így igyekezett szüleit mentesíteni taníttatásának kiadásaitól. Testvérei szakmát tanultak, és abban értek el sikereket, így segítettek be közösen a családi költségvetésbe.<br /> <br /> Csepelen ismerte meg feleségét, a tanítóképzőbe járó Szabó (szül.: Niederkirchner) Máriát, akivel 1937-ben keltek egybe, és akivel 62 évet élt szeretetteli házasságban. Négy gyermekük: dr. Mészáros István (sebész, urológus, 1938-2023), dr. Mészáros László (állatorvos, 1941-2008), Mészáros György (mezőgazdasági gépészmérnök, 1944-2021) és dr. Mészáros Zsuzsanna (fogorvos, 1955-) már Gödöllőn születtek, nevelkedtek. <br /> <br /> Az egykori Mária Valéria, ma Táncsics Mihály úton, a Kálváriával szemben, a mai játszótér helyén laktak, egy – az 1970-es évekbeli lakótelepépítés idején lebontott - polgári házban. A családban csak „A Gödöllő”-nek, majd „A régi Gödöllő”-nek emlegetett házuk bontását [[Remsey Gábor]] örökítette meg helytörténeti jelentőségű kisfilmjei egyikén.<br /> <br /> [[Fájl:Családicsoport.jpg|200px|thumb|right|A Mészáros István feleségével és gyermekeivel]]<br /> <br /> 9 unokájuk látott napvilágot, miután első unokájuk születésekor lelte halálát. Gyermekei, unokái közül többen is Gödöllőn telepedtek le. <br /> A Mészáros-család - amely déd- és ükunokákkal azóta is gyarapszik - példaállító családfőként tekint rá, és szeretettel ápolja emlékét.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Életútja==<br /> Dr. Mészáros István Újpesten született, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett, majd az Állatorvosi Főiskolán, katonai szolgálat mellett 1933-ban szerzett doktori diplomát summa cum laude minősítéssel. <br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hetzel_Henrik Hetzel Henrik] professzor felfigyelt a tehetséges és ambiciózus fiatalemberre, és meghívta az Állatorvosi Főiskola általa alapított Szülészeti Tanszékére. Az Országos Állategészségügyi Intézetben tevékenykedett 1936-ban egy éven át, majd két évig Nagylétán dolgozott. <br /> <br /> 1939-től [[Gödöllő]]n először járási állatorvos, azután pedig a koronauradalom főállatorvosa volt, irányítva a 12 000 holdas terület állattenyésztését és állategészségügyét.<br /> <br /> Élete, munkássága szorosan összekapcsolódott [[Gödöllő]]vel, ahol 1939-től haláláig, mintegy 67 éven át élt. <br /> 1946 és 1964 között a Földművelődésügyi Minisztériumban az Állattenyésztési Főosztályon dolgozott, Gödöllőről főleg „villamoson” (HÉV-vel) járt be a fővárosba. Feladata a mesterséges termékenyítés magyarországi megszervezése volt, részben miatta került a mesterséges termékenyítő állomások országos központja éppen Gödöllőre. <br /> <br /> Sikeres tevékenységét 1963-ban (két korábbi sikertelen felterjesztés után, amikor – vélhetően egyházi elköteleződése miatt - nem kaphatta meg az elismerést, végül) a Kossuth-díj bronz fokozatával jutalmazták.<br /> <br /> A szülői házból örökölt békés természete, kötelességtudata, katonai neveltetése, és keresztyén hite, a református egyházhoz való elkötelezett tartozása szabtak határozott irányt életének. Puritán protestáns személyiségének kisugárzása volt. <br /> <br /> Több évtizeden keresztül szolgálta a [https://www.reformatus.hu/ Magyarországi Református Egyházat]. 1942-től kezdve 57 éven át volt presbiter, 1944-től lett a [https://refgodollo.org/ Gödöllői Református Egyházközség] gondnoka (majd főgondnoka), amely tisztséget mintegy 55 évig áldozatos munkával töltött be, dacolva a korszellem egészen más típusú (egyházellenes, ateista) ideológiai elvárásaival. Mindemellett több mint 30 évig volt egyházmegyei gondnok, a [https://www.dmrek.hu/ Dunamelléki Egyházkerületben] pedig főjegyzői tisztet töltött be. Büszkén nyilatkozta, hogy egyházkerületi főjegyzői tisztségét legidősebb fia, István vette tőle át, második fia, László évtizedekig Dunapatajon szolgált presbiterként, majd főgondnokként, harmadik fia, György pedig, szintén presbiterként a gödöllői egyházközségnek volt igen aktív tagja, elévülhetetlen érdemeket szerezve a helyi református oktatás újraindításában, a [https://grl.hu/ Gödöllői Református Líceum] megalapításában.<br /> <br /> Alapító tagja és első elnöke volt a [http://telekipal.hu/ Gróf Teleki Pál Egyesületnek].<br /> <br /> Életében fontos szerepet töltött be a cserkészet, aktívan részt vett az 1933-as gödöllői Világdzsembori 60 éves évfordulójára 1993-ban rendezett gödöllői Dzsembori-emléktábor megszervezésében. <br /> <br /> Közéleti tevékenységéért 1999-ben Gödöllő Város Önkormányzata az elsők között avatta a város díszpolgárává, Dr. Habsburg Ottót, Dr. Fényi Ottó Józsefet és Kirchhofer Józsefet követően.<br /> <br /> 97. életévében, családi körben, békében hunyt el. Gödöllő városa saját halottjává nyilvánította. Feleségével közös sírja a gödöllői Dózsa György úti temetőben található, helyi védelmet élvez.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> A háborúban megtizedelt állatállomány gazdaságos szaporítására és a genetikai állomány javítására irányult kutatómunkája. Ezért a mesterséges termékenyítés állomásainak rendszerét fejlesztette tovább. <br /> <br /> A mesterséges termékenyítés rövid időn belül elterjedt az állattenyésztésben és jelentős eredményeket hozott. Mészáros István fáradhatatlan volt a szervezésben, laboratóriumot, termékenyítő állomások sorát építette ki szerte az országban, elhivatott csapatot alakított ki, inszeminátorokat képezett. <br /> <br /> [[Fájl:Mikroszkóppal.jpg|200px|thumb|left|Munka közben]]<br /> <br /> Sikerrel lobbizott a különböző kommunista/szocialista kormányoknál. Maga is aktívan művelte a tudományt, szakkönyvet, tankönyvet írt. <br /> <br /> Szaporodásbiológiát oktatott Budapesten a Maglódi úton az Állategészségügyi Felsőfokú Technikumban, és az Agrártudományi Egyetemen. <br /> <br /> Az 1960-as évek második felétől az Országos Mesterséges Termékenyítő Központ igazgatójaként bekapcsolta az országot a szarvasmarha-tenyésztés nemzetközi integrációjába.<br /> <br /> Angolul és németül beszélt, nemzetközi konferenciákon adott elő. Volt, hogy hívták egész munkatársi gárdájával együtt, hogy költözzenek át külföldre, de ő sosem szeretett volna máshol élni. Adódtak volna tehát anyagilag jobban jövedelmező lehetőségei, de ő büszke volt arra, hogy azt csinálta, amit szeretett, és mindezzel hazájában ért el sikereket.<br /> <br /> ==Művei, publikációi==<br /> <br /> A [https://univet.hu/wp-content/uploads/2023/10/MAL-2023-10_content.pdf Magyar Állatorvosok Lapjában], az [https://vmri.hu/acta-veterinaria-hungarica Acta Veterinariában], az [https://magyarmezogazdasag.hu/allattenyesztes/ Állattenyésztésben] több, mint hatvan szakközleménye jelent meg, és nem csak itthoni, hanem külföldi szaklapokban is.<br /> <br /> Fő műve: [https://www.antikvarium.hu/konyv/bolcshazy-kalman-allatorvosi-szuleszet-i-42812-0 Hetzel Henrik, Bölcsházy Kálmán, Mészáros István: Állatorvosi szülészet II. Mezőgazdasági Kiadó, 1962.]<br /> <br /> ==Díjai, elismerései==<br /> <br /> Munkája elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi fokozatot adományozott neki, alma matere pedig előbb címzetes professzorának habilitálta, majd Honoris Causa doktorává fogadta. <br /> <br /> 1963-ban [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth-d%C3%ADj Kossuth-díjat] kapott. <br /> <br /> Két alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrenddel, másodszor 1977-ben arany fokozattal, amikor 67 évesen nyugdíjba vonult. <br /> <br /> Az [https://konyvtar.univet.hu/plak/p72aujh.htm Újhelyi Imre-emlékérem] egyik első kitüntetettje volt.<br /> <br /> Külföldi levelező tagja volt a Milánói Mezőgazdasági Akadémia Állattenyésztési tagozatának.<br /> <br /> 1999. évben Gödöllő Város Önkormányzata egyik első [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_D%C3%ADszpolg%C3%A1ra díszpolgárának] választotta.<br /> <br /> Maradandó életművet alkotott.<br /> <br /> ==Anekdoták, családi történetek==<br /> <br /> Az ún. [https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi-korszak Rákosi]- és [https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_1957%E2%80%931989_k%C3%B6z%C3%B6tt Kádár-korszakban] a hatalom részéről egyházi szerepvállalását bár nem nézték jó szemmel, saját bevallása szerint református keresztyén hitét soha nem tagadta meg, és ezt végül felettesei is eltűrték, mert a munkájára szükségük volt. <br /> <br /> A szaporodásbiológia területén végzett szakmai tevékenységét ugyanis a szovjet kollégák, illetékesek is dicsérték. Amikor a minisztériumban dolgozott, nagypéntekenként például akkor is kiszakított egy-egy órát, hogy elmenjen délelőtt a templomba. <br /> Volt, hogy innen egyenesen a pártbizottságra kellett tárgyalásra mennie, táskájában a Bibliával és a zsoltárral. <br /> <br /> [[Fájl:Nagycsoport.jpg|200px|thumb|right|]]<br /> <br /> Az 1950-es évek kínzó élelmiszer- azon belül húshiánya idején közvetlenül [https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_M%C3%A1ty%C3%A1s Rákosi Mátyással] tárgyalt a szarvasmarha tenyészállat-állatállomány jelentős részének levágásáról, a mesterséges termékenyítőállomások telepítéséhez szükséges források biztosításáért cserébe. Az eljárás beindításának idején, szabotázst sejtetve számos szkeptikus rosszakarója akadt (ami ebben a korszakban szó szerinti egzisztenciális fenyegetést jelentett, mondhatni élet-halál kérdés volt), emiatt az állatok levágását követően, a mesterséges termékenyítési program sikerének beigazolódását várva hetekig bujkálnia kellett. <br /> <br /> Szakmai eredményessége és sikerei ellenére a „Rákosi-vészkorszak” majd a Kádári megtorlás időszaka számára is egy feszültséggel teli időszak volt. Az országos termékenyítő állomásokat, telephelyeket látogatva, a vidéket járva mindig otthonosan és viszonylagos nyugalomban érezte magát, de amint a kiszállásokból hazafelé tartva meglátta újra a főváros fényeit, összeszorult a gyomra. <br /> <br /> 1952-ben államosították, elvették az egyházak tulajdonát, így korábbi református iskolájukat is. Az egyházközség világi vezetőjeként az akkori lelkésszel, P. Tóth Lajossal kettőjüknek kellett aláírni az államosítással kapcsolatos jegyzőkönyveket. Hálás szívvel nyilatkozott később arról, Isten kegyelméből megérhette, hogy amikor az 1990-es évek elején visszakapta az egyházközség korábbi tulajdonát, egyházközségi főgondnokként ugyancsak ő írhatta alá az erről szóló jegyzőkönyvet, és harmadik fiával, a gödöllői presbiter Mészáros Györggyel közösen vehettek részt a református oktatás újraindításában, és a Gödöllői Református Líceum megalapításában.<br /> <br /> == Kitüntetései ==<br /> <br /> *Kiváló Munkás (1949)<br /> *Állatorvostudományok kandidátusa (1953)<br /> *Munka Érdemrend (1955)<br /> *Kossuth-díj (1963)<br /> *Egyetemi tanári cím (1964)<br /> *Munka Érdemrend arany fokozat (1977)<br /> *[[Gödöllő Város Díszpolgára]] díj (1999)<br /> *Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000)<br /> *Állatorvostudományi Főiskola (honoris causa) tiszteletbeli doktora<br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> <br /> „Tízéves a mesterséges megtermékenyítés Magyarországon” Népszabadság 11. lapszám (1957): 202.old.<br /> <br /> „Mészáros István dr. igazgató, c. egyet. tanár nyugalomba vonult” Magyar Állatorvosok Lapja (1978): 63.old.<br /> <br /> Radó Gábor: „Dr. Mészáros István, városunk díszpolgára – A tudományért és az egyházért” Gödöllői Szolgálat augusztus 12., (1999). Közélet rovat 5. oldal, írása<br /> <br /> Szabó Zsigmond: „Eszembe se jut, hogy ne patajinak tekintsem magam - Emberközelben: dr. Mészáros István Kossuth-díjas professzor” Pataji Hírlap, VIII. évf. 2. szám (41.szám): 8.old. <br /> <br /> https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ <br /> <br /> Dr. Mészáros István: „Családi feljegyzések” kézirat<br /> <br /> G. Merva Mária: Hírességek a gödöllői temetőben, Gödöllői Városi Múzeum<br /> <br /> https://godollo.mindigis.hu/uploads/cemetery/places/2843/32-2448-dr--m%C3%A9sz%C3%A1ros-istv%C3%A1n---%C3%A9letrajz---d%C3%ADszpolg%C3%A1r-5.pdf<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Mészáros család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n&diff=6230 2024-09-12T07:03:18Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>'''Mészáros István Dr.''' (Újpest, 1910. január 11. - [[Gödöllő]], 2006. május 11.) <br /> Kossuth-díjas állatorvos, egykori református egyházmegyei és egyházközségi főgondnok, egyházkerületi világi főjegyző, <br /> Gödöllő város díszpolgára<br /> <br /> Dr. Mészáros Istvánról a családja által készített videó [https://rb.gy/kbg1tr itt nézhető meg]<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Idősebbtabló.jpg|200px|thumb|left|Mészáros István]]<br /> <br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Apai ágon dunapataji származású volt, „pataji” gyökereit egész életében számon tartotta. A földműves gazdálkodó családból származó édesapja a rendőri hivatást választotta, Pesten kapta kiképzését, és ott is alapított családot. A négygyermekes família az első világháború idején került Csepelre, ahol az édesapa alhadnagyként szolgált a kapitányságon. <br /> <br /> István, harmadik fiúgyermekként gimnáziumot végzett, majd állatorvosi tanulmányait a katonaság kötelékében, ún. egyetemi században végezte, ami tandíjmentességgel és némi zsolddal is járt. Így igyekezett szüleit mentesíteni taníttatásának kiadásaitól. Testvérei szakmát tanultak, és abban értek el sikereket, így segítettek be közösen a családi költségvetésbe.<br /> <br /> Csepelen ismerte meg feleségét, a tanítóképzőbe járó Szabó (szül.: Niederkirchner) Máriát, akivel 1937-ben keltek egybe, és akivel 62 évet élt szeretetteli házasságban. Négy gyermekük: dr. Mészáros István (sebész, urológus, 1938-2023), dr. Mészáros László (állatorvos, 1941-2008), Mészáros György (mezőgazdasági gépészmérnök, 1944-2021) és dr. Mészáros Zsuzsanna (fogorvos, 1955-) már Gödöllőn születtek, nevelkedtek. <br /> <br /> Az egykori Mária Valéria, ma Táncsics Mihály úton, a Kálváriával szemben, a mai játszótér helyén laktak, egy – az 1970-es évekbeli lakótelepépítés idején lebontott - polgári házban. A családban csak „A Gödöllő”-nek, majd „A régi Gödöllő”-nek emlegetett házuk bontását [[Remsey Gábor]] örökítette meg helytörténeti jelentőségű kisfilmjei egyikén.<br /> <br /> [[Fájl:Családicsoport.jpg|200px|thumb|right|A Mészáros István feleségével és gyermekeivel]]<br /> <br /> 9 unokájuk látott napvilágot, miután első unokájuk születésekor lelte halálát. Gyermekei, unokái közül többen is Gödöllőn telepedtek le. <br /> A Mészáros-család - amely déd- és ükunokákkal azóta is gyarapszik - példaállító családfőként tekint rá, és szeretettel ápolja emlékét.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Életútja==<br /> Dr. Mészáros István Újpesten született, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett, majd az Állatorvosi Főiskolán, katonai szolgálat mellett 1933-ban szerzett doktori diplomát summa cum laude minősítéssel. <br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hetzel_Henrik Hetzel Henrik] professzor felfigyelt a tehetséges és ambiciózus fiatalemberre, és meghívta az Állatorvosi Főiskola általa alapított Szülészeti Tanszékére. Az Országos Állategészségügyi Intézetben tevékenykedett 1936-ban egy éven át, majd két évig Nagylétán dolgozott. <br /> <br /> 1939-től [[Gödöllő]]n először járási állatorvos, azután pedig a koronauradalom főállatorvosa volt, irányítva a 12 000 holdas terület állattenyésztését és állategészségügyét.<br /> <br /> Élete, munkássága szorosan összekapcsolódott [[Gödöllő]]vel, ahol 1939-től haláláig, mintegy 67 éven át élt. <br /> 1946 és 1964 között a Földművelődésügyi Minisztériumban az Állattenyésztési Főosztályon dolgozott, Gödöllőről főleg „villamoson” (HÉV-vel) járt be a fővárosba. Feladata a mesterséges termékenyítés magyarországi megszervezése volt, részben miatta került a mesterséges termékenyítő állomások országos központja éppen Gödöllőre. <br /> <br /> Sikeres tevékenységét 1963-ban (két korábbi sikertelen felterjesztés után, amikor – vélhetően egyházi elköteleződése miatt - nem kaphatta meg az elismerést, végül) a Kossuth-díj bronz fokozatával jutalmazták.<br /> <br /> A szülői házból örökölt békés természete, kötelességtudata, katonai neveltetése, és keresztyén hite, a református egyházhoz való elkötelezett tartozása szabtak határozott irányt életének. Puritán protestáns személyiségének kisugárzása volt. <br /> <br /> Több évtizeden keresztül szolgálta a [https://www.reformatus.hu/ Magyarországi Református Egyházat]. 1942-től kezdve 57 éven át volt presbiter, 1944-től lett a [https://refgodollo.org/ Gödöllői Református Egyházközség] gondnoka (majd főgondnoka), amely tisztséget mintegy 55 évig áldozatos munkával töltött be, dacolva a korszellem egészen más típusú (egyházellenes, ateista) ideológiai elvárásaival. Mindemellett több mint 30 évig volt egyházmegyei gondnok, a [https://www.dmrek.hu/ Dunamelléki Egyházkerületben] pedig főjegyzői tisztet töltött be. Büszkén nyilatkozta, hogy egyházkerületi főjegyzői tisztségét legidősebb fia, István vette tőle át, második fia, László évtizedekig Dunapatajon szolgált presbiterként, majd főgondnokként, harmadik fia, György pedig, szintén presbiterként a gödöllői egyházközségnek volt igen aktív tagja, elévülhetetlen érdemeket szerezve a helyi református oktatás újraindításában, a [https://grl.hu/ Gödöllői Református Líceum] megalapításában.<br /> <br /> Alapító tagja és első elnöke volt a [http://telekipal.hu/ Gróf Teleki Pál Egyesületnek].<br /> <br /> Életében fontos szerepet töltött be a cserkészet, aktívan részt vett az 1933-as gödöllői Világdzsembori 60 éves évfordulójára 1993-ban rendezett gödöllői Dzsembori-emléktábor megszervezésében. <br /> <br /> Közéleti tevékenységéért 1999-ben Gödöllő Város Önkormányzata az elsők között avatta a város díszpolgárává, Dr. Habsburg Ottót, Dr. Fényi Ottó Józsefet és Kirchhofer Józsefet követően.<br /> <br /> 97. életévében, családi körben, békében hunyt el. Gödöllő városa saját halottjává nyilvánította. Feleségével közös sírja a gödöllői Dózsa György úti temetőben található, helyi védelmet élvez.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> A háborúban megtizedelt állatállomány gazdaságos szaporítására és a genetikai állomány javítására irányult kutatómunkája. Ezért a mesterséges termékenyítés állomásainak rendszerét fejlesztette tovább. <br /> <br /> A mesterséges termékenyítés rövid időn belül elterjedt az állattenyésztésben és jelentős eredményeket hozott. Mészáros István fáradhatatlan volt a szervezésben, laboratóriumot, termékenyítő állomások sorát építette ki szerte az országban, elhivatott csapatot alakított ki, inszeminátorokat képezett. <br /> <br /> [[Fájl:Mikroszkóppal.jpg|200px|thumb|left|Munka közben]]<br /> <br /> Sikerrel lobbizott a különböző kommunista/szocialista kormányoknál. Maga is aktívan művelte a tudományt, szakkönyvet, tankönyvet írt. <br /> <br /> Szaporodásbiológiát oktatott Budapesten a Maglódi úton az Állategészségügyi Felsőfokú Technikumban, és az Agrártudományi Egyetemen. <br /> <br /> Az 1960-as évek második felétől az Országos Mesterséges Termékenyítő Központ igazgatójaként bekapcsolta az országot a szarvasmarha-tenyésztés nemzetközi integrációjába.<br /> <br /> Angolul és németül beszélt, nemzetközi konferenciákon adott elő. Volt, hogy hívták egész munkatársi gárdájával együtt, hogy költözzenek át külföldre, de ő sosem szeretett volna máshol élni. Adódtak volna tehát anyagilag jobban jövedelmező lehetőségei, de ő büszke volt arra, hogy azt csinálta, amit szeretett, és mindezzel hazájában ért el sikereket.<br /> <br /> ==Művei, publikációi==<br /> <br /> A [https://univet.hu/wp-content/uploads/2023/10/MAL-2023-10_content.pdf Magyar Állatorvosok Lapjában], az [https://vmri.hu/acta-veterinaria-hungarica Acta Veterinariában], az [https://magyarmezogazdasag.hu/allattenyesztes/ Állattenyésztésben] több, mint hatvan szakközleménye jelent meg, és nem csak itthoni, hanem külföldi szaklapokban is.<br /> <br /> Fő műve: [https://www.antikvarium.hu/konyv/bolcshazy-kalman-allatorvosi-szuleszet-i-42812-0 Hetzel Henrik, Bölcsházy Kálmán, Mészáros István: Állatorvosi szülészet II. Mezőgazdasági Kiadó, 1962.]<br /> <br /> ==Díjai, elismerései==<br /> <br /> Munkája elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi fokozatot adományozott neki, alma matere pedig előbb címzetes professzorának habilitálta, majd Honoris Causa doktorává fogadta. <br /> <br /> 1963-ban [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth-d%C3%ADj Kossuth-díjat] kapott. <br /> <br /> Két alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrenddel, másodszor 1977-ben arany fokozattal, amikor 67 évesen nyugdíjba vonult. <br /> <br /> Az [https://konyvtar.univet.hu/plak/p72aujh.htm Újhelyi Imre-emlékérem] egyik első kitüntetettje volt.<br /> <br /> Külföldi levelező tagja volt a Milánói Mezőgazdasági Akadémia Állattenyésztési tagozatának.<br /> <br /> 1999. évben Gödöllő Város Önkormányzata egyik első [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_D%C3%ADszpolg%C3%A1ra díszpolgárának] választotta.<br /> <br /> Maradandó életművet alkotott.<br /> <br /> ==Anekdoták, családi történetek==<br /> <br /> Az ún. [https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi-korszak Rákosi]- és [https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_1957%E2%80%931989_k%C3%B6z%C3%B6tt Kádár-korszakban] a hatalom részéről egyházi szerepvállalását bár nem nézték jó szemmel, saját bevallása szerint református keresztyén hitét soha nem tagadta meg, és ezt végül felettesei is eltűrték, mert a munkájára szükségük volt. <br /> <br /> A szaporodásbiológia területén végzett szakmai tevékenységét ugyanis a szovjet kollégák, illetékesek is dicsérték. Amikor a minisztériumban dolgozott, nagypéntekenként például akkor is kiszakított egy-egy órát, hogy elmenjen délelőtt a templomba. <br /> Volt, hogy innen egyenesen a pártbizottságra kellett tárgyalásra mennie, táskájában a Bibliával és a zsoltárral. <br /> <br /> [[Fájl:Nagycsoport.jpg|200px|thumb|right|]]<br /> <br /> Az 1950-es évek kínzó élelmiszer- azon belül húshiánya idején közvetlenül [https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_M%C3%A1ty%C3%A1s Rákosi Mátyással] tárgyalt a szarvasmarha tenyészállat-állatállomány jelentős részének levágásáról, a mesterséges termékenyítőállomások telepítéséhez szükséges források biztosításáért cserébe. Az eljárás beindításának idején, szabotázst sejtetve számos szkeptikus rosszakarója akadt (ami ebben a korszakban szó szerinti egzisztenciális fenyegetést jelentett, mondhatni élet-halál kérdés volt), emiatt az állatok levágását követően, a mesterséges termékenyítési program sikerének beigazolódását várva hetekig bujkálnia kellett. <br /> <br /> Szakmai eredményessége és sikerei ellenére a „Rákosi-vészkorszak” majd a Kádári megtorlás időszaka számára is egy feszültséggel teli időszak volt. Az országos termékenyítő állomásokat, telephelyeket látogatva, a vidéket járva mindig otthonosan és viszonylagos nyugalomban érezte magát, de amint a kiszállásokból hazafelé tartva meglátta újra a főváros fényeit, összeszorult a gyomra. <br /> <br /> 1952-ben államosították, elvették az egyházak tulajdonát, így korábbi református iskolájukat is. Az egyházközség világi vezetőjeként az akkori lelkésszel, P. Tóth Lajossal kettőjüknek kellett aláírni az államosítással kapcsolatos jegyzőkönyveket. Hálás szívvel nyilatkozott később arról, Isten kegyelméből megérhette, hogy amikor az 1990-es évek elején visszakapta az egyházközség korábbi tulajdonát, egyházközségi főgondnokként ugyancsak ő írhatta alá az erről szóló jegyzőkönyvet, és harmadik fiával, a gödöllői presbiter Mészáros Györggyel közösen vehettek részt a református oktatás újraindításában, és a Gödöllői Református Líceum megalapításában.<br /> <br /> == Kitüntetései ==<br /> <br /> *Kiváló Munkás (1949)<br /> *Állatorvostudományok kandidátusa (1953)<br /> *Munka Érdemrend (1955)<br /> *Kossuth-díj (1963)<br /> *Egyetemi tanári cím (1964)<br /> *Munka Érdemrend arany fokozat (1977)<br /> *[[Gödöllő Város Díszpolgára]] díj (1999)<br /> *Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000)<br /> *Állatorvostudományi Főiskola (honoris causa) tiszteletbeli doktora<br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> <br /> „Tízéves a mesterséges megtermékenyítés Magyarországon” Népszabadság 11. lapszám (1957): 202.old.<br /> <br /> „Mészáros István dr. igazgató, c. egyet. tanár nyugalomba vonult” Magyar Állatorvosok Lapja (1978): 63.old.<br /> <br /> Radó Gábor: „Dr. Mészáros István, városunk díszpolgára – A tudományért és az egyházért” Gödöllői Szolgálat augusztus 12., (1999). Közélet rovat 5. oldal, írása<br /> <br /> Szabó Zsigmond: „Eszembe se jut, hogy ne patajinak tekintsem magam - Emberközelben: dr. Mészáros István Kossuth-díjas professzor” Pataji Hírlap, VIII. évf. 2. szám (41.szám): 8.old. <br /> <br /> https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ <br /> <br /> Dr. Mészáros István: „Családi feljegyzések” kézirat<br /> <br /> G. Merva Mária: Hírességek a gödöllői temetőben, Gödöllői Városi Múzeum<br /> <br /> https://godollo.mindigis.hu/uploads/cemetery/places/2843/32-2448-dr--m%C3%A9sz%C3%A1ros-istv%C3%A1n---%C3%A9letrajz---d%C3%ADszpolg%C3%A1r-5.pdf<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Mészáros család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Solti_csal%C3%A1d&diff=6229 2024-08-30T09:21:34Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>Ide tartoznak a gödöllői Solti család tagjai<br /> [[Kategória:Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Solti_csal%C3%A1d&diff=6228 2024-08-30T09:20:32Z

<p>GWiki: Új oldal, tartalma: „Ide tartoznak a gödöllői Solti család tagjai”</p> <hr /> <div>Ide tartoznak a gödöllői Solti család tagjai</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Solti_Alp%C3%A1r_S%C3%A1ndor&diff=6226 2024-08-30T09:11:51Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>'''Solti Alpár Sándor''' (Telkibánya, 1942. június 30. – Gödöllő, 2021. május 10.) pedagógus<br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Édesapja Solti Sándor uradalmi, majd állami erdész, édesanyja Szabó Ilona. Középső gyermekként született. Telkibányán járt általános iskolába. Tanulmányait Sárospatakon az Állami Comenius Tanítóképzőben folytatta, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajz-földrajz szakon diplomázott.<br /> <br /> <br /> ==Pedagógiai munkája==<br /> <br /> Hivatását Valkón kezdte. 1977-től Gödöllőn tanított, az Erkel Ferenc Általános Iskolából ment nyugdíjba 2002-ben. Járás úttörő titkár 1974-től, majd járási úttörőelnök volt (1976?–1979?). <br /> <br /> Évtizedeken át táboroztatott gyerekeket bel- és külföldön egyaránt. Különösen a mozgalmasabb vándortáborokat szerette. Megkedveltette tanítványaival a nappali és éjszakai teljesítménytúrákat, melyek vonzották a szülőket és nevelőtársait is. Gyermekkora élményeit és tapasztalatait, melynek középpontjában a telkibányai erdő és a zempléni élővilág állandó és éltető közelsége állt, egész életében meghatározóak maradtak számára. Az ott elsajátított értékeket és szemléletet, mint a környezetvédelem vagy a természettel való kapcsolódás fontossága, kívánta túrái során másokkal is élményszerűen megosztani. Aktív kapcsolata a természettel élete végéig megmaradt.<br /> <br /> <br /> ==Egyéb feladatai==<br /> <br /> Az iskolai munkán kívül dolgozott a [[Gödöllői Városi Múzeum]]ban [[Polónyi Péter]]rel, a [[Gödöllői Királyi Kastély]]ban, az ELTE kihelyezett gödöllői tagozatán, földrajz szakon vezető tanárként, a [https://www.tig-godollo.edu.hu/ Török Ignác Gimnáziumban] a felnőttoktatás keretein belül, és a [https://romisuli.hu/cms/kiadonkrol.html ROMI-SULI Tankönyvkiadónál].<br /> <br /> <br /> ==Magánélete==<br /> <br /> Felesége Makó Mária (Gödöllő, 1949. június 24. –) tanítónő. Valkón kötöttek házasságot 1969-ben. Gyermekeik: Solti Alpár Csaba (Gödöllő, 1971. február 9. –). Solti Balázs Endre (Gödöllő, 1972. július 14. –) Gyermekeitől hat unokája született.<br /> <br /> <br /> ==Elismerései, díjai==<br /> <br /> Pedagógus Szolgálati Emlékérem, 2002<br /> <br /> Ezüstfokos Vándordíj, 2002<br /> <br /> Arany oklevél az 50 éves pedagógusi diploma elismeréseként, 2011<br /> <br /> Minisztériumi Dicséret <br /> <br /> Gyermekekért Érdemérem<br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> Városi Pedagógusnapi Ünnepség, In: Gödöllői Szolgálat, 2011.06.22, 3. old.<br /> <br /> Pedagógusnap, In: Gödöllői Szolgálat, 2002.06.13., 2.old.<br /> <br /> Gödöllői Panteon, In: Gödöllői Szolgálat, 1999.03.25., 8. old.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Solti család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1llalkoz%C3%B3ja_D%C3%ADj&diff=6225 2024-08-26T12:14:02Z

<p>GWiki: /* Kitüntettek */</p> <hr /> <div>Gödöllő Város Önkormányzata Varga Árpád lokálpatrióta önkormányzati képviselő kezdeményezésére a vállalkozók munkájának elismerésére alapította a '''Gödöllő Vállalkozója Díjat'''.<br /> <br /> A létrehozott díj azoknak a <br /> *köztartozással nem rendelkező egyéni vállalkozóknak, <br /> *társas vállalkozások személyesen közreműködő tulajdonosainak, <br /> *illetve vezető tisztségviselőinek adható, akik olyan tradicionális, <br /> *illetve modern ipari, szolgáltatási tevékenységet folytatnak, <br /> <br /> amely a város gazdasági életében, a lakosság ellátásában tartósan kiemelkedőnek és színvonalasnak minősül, illetve jelentős eredményeket értek el a város fejlődését, szolgáltatásainak bővítését célzó vállalkozási tevékenységeikkel. <br /> <br /> A díjban évente két személy részesíthető.<br /> <br /> A díjhoz díszoklevél és Gödöllő város zászlaja és a pelikános kutat ábrázoló plakett jár.<br /> <br /> A díjat először 2002-ben adták át.<br /> <br /> A kitüntetést a Vállalkozók Napján (szeptember utolsó hétvégéje) adják át.<br /> <br /> <br /> <br /> == A díszoklevél leírása ==<br /> <br /> - fölül középen a város színes címere - DÍSZOKLEVÉL<br /> <br /> Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Név: ...................................... nak (nek) ................................................................. elismerve GÖDÖLLŐ VÁLLALKOZÓJA kitüntetést adományozza.<br /> <br /> Gödöllő, adományozás napja<br /> <br /> polgármester<br /> <br /> - alul középen a város pecsétjének lenyomata.<br /> <br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 2002. <br /> *Csontos Pál kőfaragó- és szobrász mester<br /> *Linkes Béla kovácsmester<br /> <br /> 2003. <br /> *Fülöp István autószerelő mester<br /> *Gerőfi László Géza kisiparos<br /> <br /> 2004. <br /> *Samu István asztalos mester<br /> *Szabadi László Gépjárműjavító Mester <br /> <br /> 2005. <br /> *Kőrösi Sándor Körösi Mühely<br /> *Hegedűs Ernő nyugdíjas lakatos mester<br /> <br /> 2006. <br /> *Varga Miklós géplakatos kisiparos<br /> *Varjú László esztergályos mester<br /> <br /> 2007. <br /> *Szarvady János fodrász mester<br /> *Kolozs István vállalkozó<br /> <br /> 2008. <br /> *Csombor Iván bádogos mester<br /> *Ferenczy Imre Fertechnik Kft. <br /> <br /> 2009. <br /> *Tóth Katalin Arzenál Áruház <br /> *Köntös Sándor K&amp;K Monarchia Kft. - Monarchia Rétesház<br /> <br /> 2010. <br /> *Surányi Mihály Surányi Műszaki Áruház <br /> *Simon Károly SI-MI 97. Kft.<br /> <br /> 2011. <br /> *Patócs László Patócs Autóház<br /> *Szabó László személyszállító vállalkozó<br /> <br /> 2012. <br /> *Dr. Varga Ferenc és Dr. Kovács Ilona KoVaVet Kisállatrendelő és Patika Bt.<br /> *Rab Péterné virágkötő, vállalkozó<br /> <br /> 2013. <br /> *Józsa Béla Józsa Kft.<br /> *Reményi Richárd Gödöllői Városi Filmszínház<br /> <br /> 2014. <br /> *Czédly Mónika D’Elia Esküvői <br /> *Sebők Ferenc Első Hókristály Hűtő- és Klímatechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.<br /> <br /> 2015. <br /> *Bíró Ferenc Gumis Bíró Ferenc<br /> *Solymosi Imre Országos Mesterséges Termékenyítő Zrt. vezetője<br /> <br /> 2016. <br /> *Bárdi Anna BB Stúdió Szépségszalon<br /> *Akác Balázs Holstein Genetika Kft.<br /> <br /> 2017. <br /> *Vígh Katalin Mop-Csi Clean Kft.<br /> *Papp Ferenc NoVo Café <br /> <br /> 2018 . <br /> *Kovács Istvánné és Falk László MG Falker GBBR Bt.<br /> *Mogyorósi Zsolt Barkács Center <br /> <br /> 2019. <br /> *Megyeri Péter Megyeri Kerékpár és Sí Szaküzlet<br /> *Szabadi Sándor Csaba Pizza Palazzo, Smarni Étterem<br /> <br /> 2020.<br /> *Dr. Gergely Péter, a Plastexpress Kereskedelmi Kft. tulajdonosa<br /> *Váraljai János, fotós, grafikus<br /> <br /> 2021.<br /> *Gyetvánné Szűcs Éva, a Kócos Szőrstúdió kutya-kozmetika tulajdonosa<br /> *Czövek Mihály, fémipari vállalkozó<br /> <br /> 2022.<br /> *Fodor Márta Bagoly könyvesbolt<br /> *dr. Virág Istvánné Natura kisállatkereskedés<br /> <br /> 2023.<br /> *Paulovicsné Domokos Erika és az Erikajálda Étterem közössége <br /> *Kruták Zsófia és a Karácsonyház közössége<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://webtara.kozadat.hu/webfarma/download/arch.godollopolghiv/szsza/kapcs_szerv_vez/szerv_vez/1490350557882-19980012bb.pdf Önkormányzati rendelet a városi díjak alapításáról és adományozásáról]<br /> *[https://www.godollo.hu/felhivas-godollo-vallalkozoja-dij-adomanyozasara-2/ Gödöllő Város honlapja/FELHÍVÁS GÖDÖLLŐ VÁLLALKOZÓJA díj adományozására]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_Talentum_D%C3%ADj&diff=6224 2024-08-26T12:13:04Z

<p>GWiki: /* Kitüntettek */</p> <hr /> <div>[[Kép:gtd.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő Talentum Díj]]<br /> <br /> A '''GÖDÖLLŐ TALENTUM Díj''' adományozható annak a gödöllői lakóhellyel rendelkező és Gödöllőn élő 15-25 év közötti személynek, aki a város kulturális, művészeti, oktatási, sport életében, valamint tanulmányi eredményei során maradandót alkotott, kiemelkedő eredményt ért el, példás, magas színvonalú tevékenységével hozzájárult Gödöllő város jó hírneve növeléséhez.<br /> <br /> A rendelet alapján GÖDÖLLŐ TALENTUM díjban évente egy személy részesíthető.<br /> <br /> A díjhoz díszoklevél jár.<br /> <br /> A GÖDÖLLŐ TALENTUM díjban részesülő személy 100 000 Ft pénzjutalmat kap, díjban részesülő személy a díszoklevél mellé Erős Apolka Munkácsy-díjas szobrászművész által elkészített „kis Balázs” alakját megörökítő 3D <br /> lézerhasáb üvegdíjat kapja.<br /> <br /> Pedagógusnapon adják át a kitüntetést.<br /> <br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 2015. <br /> *Schlick-Szabó Anna Krisztina<br /> <br /> 2016. <br /> *Csigi Balázs<br /> <br /> 2017. <br /> *Lukács Lilla Réka<br /> <br /> 2018. <br /> *Hanzl Lilla Zsófia<br /> <br /> 2019. <br /> *Eszenyi Zsombor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Rendkívüli Tehetségek Képzője növendéke<br /> <br /> 2020.<br /> *Vecsey Fanni, a Gödöllői Röplabda Club strandröplabdázója, a Török Ignác Gimnázium diákja<br /> <br /> 2021.<br /> *Bajczi Levente<br /> <br /> 2022.<br /> *Lehoczky Anna<br /> <br /> 2023.<br /> *Papp Ágoston, a Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti iskola és Kollégium diákja<br /> <br /> 2024.<br /> *Kurják Szabolcs, a Török Ignác Gimnázium diákja<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://docplayer.hu/226441957-Godollo-varos-onkormanyzata-kepviselo-testuletenek-20-2020-vi-12-onkormanyzati-rendelete.html Önkormányzati rendelet városi cím és díjak alapításáról és adományozásának rendjéről, valamint a polgármesteri tisztség hivatalos jelvényének viseléséről]<br /> *[https://www.godollo.hu/felhivas-godollo-talentum-dij-adomanyozasara/ Gödöllő Város honlapja/FELHÍVÁS GÖDÖLLŐ TALENTUM DÍJ ADOMÁNYOZÁSÁRA]<br /> <br /> <br /> == Kép ==<br /> <br /> *[https://szolgalat.com/ok-vehetik-at-a-godollo-gyermekeiert-ifjusagaert-valamint-a-godollo-talentum-dijat/ Gödöllői Szolgálat honlapja/Ők vehetik át a Gödöllő Gyermekeiért, Ifjúságáért, valamint a Gödöllő Talentum díjat]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_Talentum_D%C3%ADj&diff=6223 2024-08-26T12:12:24Z

<p>GWiki: /* Kitüntettek */</p> <hr /> <div>[[Kép:gtd.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő Talentum Díj]]<br /> <br /> A '''GÖDÖLLŐ TALENTUM Díj''' adományozható annak a gödöllői lakóhellyel rendelkező és Gödöllőn élő 15-25 év közötti személynek, aki a város kulturális, művészeti, oktatási, sport életében, valamint tanulmányi eredményei során maradandót alkotott, kiemelkedő eredményt ért el, példás, magas színvonalú tevékenységével hozzájárult Gödöllő város jó hírneve növeléséhez.<br /> <br /> A rendelet alapján GÖDÖLLŐ TALENTUM díjban évente egy személy részesíthető.<br /> <br /> A díjhoz díszoklevél jár.<br /> <br /> A GÖDÖLLŐ TALENTUM díjban részesülő személy 100 000 Ft pénzjutalmat kap, díjban részesülő személy a díszoklevél mellé Erős Apolka Munkácsy-díjas szobrászművész által elkészített „kis Balázs” alakját megörökítő 3D <br /> lézerhasáb üvegdíjat kapja.<br /> <br /> Pedagógusnapon adják át a kitüntetést.<br /> <br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 2015. <br /> *Schlick-Szabó Anna Krisztina<br /> <br /> 2016. <br /> *Csigi Balázs<br /> <br /> 2017. <br /> *Lukács Lilla Réka<br /> <br /> 2018. <br /> *Hanzl Lilla Zsófia<br /> <br /> 2019. <br /> *Eszenyi Zsombor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Rendkívüli Tehetségek Képzője növendéke<br /> <br /> 2020.<br /> *Vecsey Fanni, a Gödöllői Röplabda Club strandröplabdázója, a Török Ignác Gimnázium diákja<br /> <br /> 2021.<br /> *Bajczi Levente<br /> <br /> 2022.<br /> *Lehoczky Anna<br /> <br /> 2023.<br /> *Papp Ágoston, (Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti iskola és Kollégium)<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://docplayer.hu/226441957-Godollo-varos-onkormanyzata-kepviselo-testuletenek-20-2020-vi-12-onkormanyzati-rendelete.html Önkormányzati rendelet városi cím és díjak alapításáról és adományozásának rendjéről, valamint a polgármesteri tisztség hivatalos jelvényének viseléséről]<br /> *[https://www.godollo.hu/felhivas-godollo-talentum-dij-adomanyozasara/ Gödöllő Város honlapja/FELHÍVÁS GÖDÖLLŐ TALENTUM DÍJ ADOMÁNYOZÁSÁRA]<br /> <br /> <br /> == Kép ==<br /> <br /> *[https://szolgalat.com/ok-vehetik-at-a-godollo-gyermekeiert-ifjusagaert-valamint-a-godollo-talentum-dijat/ Gödöllői Szolgálat honlapja/Ők vehetik át a Gödöllő Gyermekeiért, Ifjúságáért, valamint a Gödöllő Talentum díjat]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_Kult%C3%BAr%C3%A1j%C3%A1%C3%A9rt_D%C3%ADj&diff=6222 2024-08-26T12:10:52Z

<p>GWiki: /* Kitüntettek */</p> <hr /> <div>[[Kép:gkd.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő Kultúrájáért Díjat kapta a Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány (2020)]]<br /> <br /> '''Gödöllő Kultúrájáért díj''' azoknak a személyeknek, közösségeknek, szervezeteknek adományozható, akik (amelyek) kiemelkedő eredményeket értek el:<br /> <br /> a.) a kulturális, művészeti tevékenységükkel és közművelődési munkájukkal,<br /> b.) a város különböző társadalmi rétegei, csoportjai művelődéséért végzett<br /> munkában,<br /> c.) a közművelődés irányításában, társadalmi megújításában, korszerű<br /> formáinak és módszereinek kidolgozásában és meghonosításában.<br /> <br /> A rendelet alapján, GÖDÖLLŐ KULTÚRÁJÁÉRT díjban évente legfeljebb egy személy és egy közösség, illetve szervezet, vagy legfeljebb két személy részesíthető.<br /> <br /> A díjat a Magyar Kultúra Napján, január 22-én adják át.<br /> <br /> A díjakhoz díszoklevél jár és pénzjutalom jár.<br /> <br /> <br /> <br /> == A díszoklevél leírása ==<br /> <br /> - fölül középen a város színes címere - DÍSZOKLEVÉL<br /> <br /> Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Név: ...................................... nak (nek) ................................................................. elismerve GÖDÖLLŐ VÁROSÉRT kitüntetést adományozza.<br /> <br /> Gödöllő, adományozás napja<br /> <br /> polgármester<br /> <br /> - alul középen a város pecsétjének lenyomata.<br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 1999. <br /> *Kecskés József<br /> *Gödöllői Leánykar<br /> <br /> 2000. <br /> *Ujváry Gézáné<br /> *Fréderic Chopen Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekara<br /> <br /> 2001. <br /> *dr Bucsyné Prém Katalin<br /> *Gödöllői Városi Vegyeskar<br /> <br /> 2002. <br /> *Ella Attila<br /> *Duflex Fotográfiai Stúdió Egyesület<br /> <br /> 2003. <br /> *Kapuszta Katalin<br /> *[[Gödöllői Szimfonikus Zenekar]]<br /> <br /> 2004. <br /> *Gloserné Szabó Györgyi<br /> *Kresz Albert<br /> <br /> 2005. <br /> *Fülöp Attiláné<br /> *Fiatal Művészek Egyesülete<br /> <br /> 2006. <br /> *Kunszt Veronika<br /> *Gál Tamás<br /> <br /> 2007. <br /> *Gál Tamás<br /> *Kunszt Veronika<br /> <br /> 2008. <br /> *Benedek Krisztina<br /> *Gödöllő Táncegyüttes<br /> <br /> 2009. <br /> *Lőrincz Ferenc<br /> *Garabonciás Színtársulat<br /> <br /> 2010. <br /> *Balogh Gyula<br /> *[[Talamba Ütőegyüttes Gödöllő]]<br /> <br /> 2011. <br /> *Szabó Margit<br /> *Lábadi Károly<br /> <br /> 2012. <br /> *Őriné Nagy Cecília<br /> *Fodor László<br /> <br /> 2013.<br /> *Herczenik Anna<br /> *Virághné Vajda Göngyvér<br /> <br /> 2014. <br /> *Liskáné Fóthy Zsuzsanna<br /> *Danis János<br /> <br /> 2015. <br /> *dr. Horváth Zoltán<br /> *[[Levendula Galéria]]<br /> <br /> 2016. <br /> *Tóth Judit és Moussa Ahmed<br /> *Erkel Ferenc Általános Iskola Ének-zenei Szakmai Közössége<br /> <br /> 2017. <br /> *Csányi István<br /> *Cimbaliband<br /> <br /> 2018. <br /> *Horváth Gábor<br /> *[[Gödöllői Királyi Kastély]] Nkft. – Múzeumi Osztály szakmai közössége<br /> <br /> 2019. <br /> *Szlávik Jánosné<br /> *Gödöllő Város Népi Zenekara<br /> <br /> 2020. <br /> *Sukta Józsefné<br /> *Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány<br /> <br /> 2021.<br /> *Ferenczy Beáta a Gödöllői Frederic Chopin Zenei Alapfokú Művészeti Iskola tanára<br /> *Juniki Spartakus, hegedűművész, a [[Gödöllői Szimfonikus Zenekar]] koncertmestere<br /> <br /> 2022.<br /> *Kósáné Szabó Beáta Enikő, az [[Arpeggio Gitárzenekar]] vezetője<br /> *Seres Imre, a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] operatív referense<br /> <br /> 2023.<br /> *Hidasi Zsófia, a [[Gödöllői Iparművészeti Műhely]] művészeti vezetője, textiltervező művész <br /> *Kerényiné Bakonyi Eszter, a [[Gödöllői Városi Múzeum]] igazgatója, történész, múzeumpedagógus <br /> <br /> 2024.<br /> *Istók Anna író, a [[Gödöllői Városi Könyvtár]] igazgatóhelyettese <br /> *Tóth Péter Csaba, a DUFLEX Fotográfiai Stúdió elnöke<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://webtara.kozadat.hu/webfarma/download/arch.godollopolghiv/szsza/kapcs_szerv_vez/szerv_vez/1490350557882-19980012bb.pdf Önkormányzati rendelet a városi díjak alapításáról és adományozásáról]<br /> *[http://szolgalat.com/felhivas-godollo-kulturajaert-dij-jelolesre/ Gödöllői Szolgálat honlapja/FELHÍVÁS – Gödöllő Kultúrájáért díj jelölésre]<br /> <br /> <br /> == Kép ==<br /> <br /> *[http://korosfoi.hu/archivum/ A Körösfői-Kriesch Aladár Művészeti Alapítvány]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_Gyermekei%C3%A9rt,_Ifj%C3%BAs%C3%A1g%C3%A1%C3%A9rt_d%C3%ADj&diff=6221 2024-08-26T10:03:09Z

<p>GWiki: /* Kitüntettek */</p> <hr /> <div>A '''GÖDÖLLŐ GYERMEKEIÉRT, IFJÚSÁGÁÉRT DÍJ''' azoknak a személyeknek, közösségnek, szervezetnek adományozható, akik (amelyek):<br /> <br /> *kiemelkedő eredményeket értek el a nevelő-oktató munkában, illetve annak szervezésében, irányításában,<br /> *magas fokú pedagógiai, szakmai felkészültségük alapján élen járnak az újszerű és hatékony pedagógiai módszerek kidolgozásában és alkalmazásában,<br /> *színvonalas és eredményes munkájukkal szolgálták a gödöllői gyermekek, a gödöllői ifjúság gondozását, nevelését.<br /> <br /> A rendelet alapján GÖDÖLLŐ GYERMEKEIÉRT, IFJÚSÁGÁÉRT díjban évente legfeljebb két személy és egy közösség, illetve szervezet, vagy legfeljebb három személy részesíthető.<br /> <br /> A díjhoz díszoklevél és pénzjutalom jár.<br /> <br /> A díjat Pedagógusnapon adják át.<br /> <br /> A GÖDÖLLŐ GYERMEKEIÉRT, IFJÚSÁGÁÉRT DÍJAT először 1998-ban adták át.<br /> <br /> <br /> <br /> == A díszoklevél leírása ==<br /> <br /> - fölül középen a város színes címere - DÍSZOKLEVÉL<br /> <br /> Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Név: ...................................... nak (nek) ................................................................. elismerve GYERMEKEIÉRT, IFJÚSÁGÁÉRT DÍJ kitüntetést adományozza.<br /> <br /> Gödöllő, adományozás napja<br /> <br /> polgármester<br /> <br /> - alul középen a város pecsétjének lenyomata.<br /> <br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 1998. <br /> *Heltai Miklós Török Ignác Gimnázium<br /> *Tóthné Willin Katalin Damjanich János Általános Iskola<br /> *Kötél Béláné II.sz. Óvoda<br /> <br /> 1999. <br /> *Vancsó Imréné Premontrei Szent Norbert Gimnázium<br /> *Prém Edéné Montágh Imre Általános Iskola<br /> *Horváth Antalné Mókus Óvoda<br /> <br /> 2000. <br /> *Halász József Montágh Imre Általános Iskola<br /> *Dr. Fábri Mihály Török Ignác Gimnázium<br /> *Farkas Balázs Török Ignác Gimnázium<br /> <br /> 2001. <br /> *Kovács Jánosné János úti Óvoda<br /> *Benedek Endre<br /> *Ádám Pál Hajós Alfréd Általános Iskola<br /> <br /> 2002. <br /> *Galicz Tiborné Hajós Alfréd Általános Iskola<br /> *Mészáros Györgyné Logopédia<br /> *Szilasi Józsefné Szent Imre Katolikus Általános Iskola<br /> <br /> 2003. <br /> *Akác Jánosné Damjanich János Általános Iskola<br /> *Bíró Imre Madách Imre Szakközép és Szakiskola<br /> *dr. Kecskés Csabáné Damjanich János Általános Iskola<br /> <br /> 2004. <br /> *Füle Zoltánné Hajós Alfréd Általános Iskola<br /> *Monori Mihály Petőfi Sándor Általános Iskola<br /> *Sándor Iván Török Ignác Gimnázium<br /> <br /> 2005. <br /> *Váradi Ildikó Török Ignác Gimnázium<br /> *Hegedűs Andrásné Madách Imre Szakközép és Szakiskola<br /> *Kis Antalné Erkel Ferenc Általános Iskola<br /> <br /> 2006. <br /> *Táborszki Jánosné Petőfi Sándor Általános Iskola<br /> *Pál István Damjanich János Általános Iskola<br /> *Máthé Andrásné Tisza utcai Óvoda<br /> <br /> 2007. <br /> *Gergely Péter<br /> *Márton-Danku István Gödöllői Református Líceum<br /> *Solti Alpárné Erkel Ferenc Általános Iskola<br /> <br /> 2008. <br /> *Benkő Ákosné Polgármesteri Hivatal Közoktatási, Művelődési és Sport Irodája<br /> *Klementné Czeba Katalin V. számú Napköziotthonos Óvoda<br /> *Szabóné Papp Mária Török Ignác Gimnázium<br /> <br /> 2009. <br /> *Gombosné Suba Julianna János utcai Óvoda<br /> *Holecska Andrásné Szent Imre Katolikus Általános Iskola<br /> *Törökné Toma Mónika Táncsics Mihály úti Óvoda<br /> <br /> 2010. <br /> *Mácsárné Hevesi Mária Szent János utcai Óvoda<br /> *Heltai Pálné Gödöllői Református Líceum<br /> *Ferenczi Győző Royal Rangers<br /> <br /> 2011. <br /> *Pásztor Ferencné Palotakerti Óvoda<br /> *Némedy Zoltánné Szent Imre Katolikus Általános Iskola<br /> *Thuróczy Erzsébet Török Ignác Gimnázium<br /> <br /> 2012. <br /> *Barta Katalin Fréderic Chopin Zeneiskola<br /> *Karasz Gyöngyi Török Ignác Gimnázium<br /> *Bene Mihály Erkel Ferenc Általános Iskola<br /> <br /> 2013. <br /> *Dick Zsuzsanna Egységes Pedagógiai Szakszolgálat<br /> *Drávainé Tisza Éva Szent Imre Katolikus Általános Iskola<br /> *Szerdy Ildikó Kazinczy körúti óvoda<br /> <br /> 2014. <br /> *Bán Marcella<br /> *Gémesiné Sas Erzsébet<br /> *Pál István<br /> <br /> 2015. <br /> *Herczenikné Molnár Terézia<br /> *Lázárné Nagy Andrea,<br /> *Szent János utcai Óvoda nevelői közössége<br /> <br /> 2016. <br /> *Sipos Andrásné<br /> *Deme Istvánné<br /> *Gödöllői Török Ignác Gimnázium szakmai közössége<br /> <br /> 2017. <br /> *Gyulai Tiborné<br /> *Tápai Dóra<br /> *Gödöllői Kikelet Óvoda<br /> <br /> 2018.<br /> *Dr. Faust Dezsőné<br /> *Dr. Fancsovitsné Bőjtös Zsuzsanna<br /> *Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Óvoda szakmai közössége<br /> Gödöllői Palotakert Óvoda szakmai közössége<br /> <br /> 2019. <br /> *Szűcs Mária<br /> *dr. Katonáné Kármán Katalin<br /> *Gödöllői Kastélykert Óvoda (Martinovics utcai óvoda) szakmai közösségének<br /> *Gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskola szakmai közösségének<br /> <br /> 2020.<br /> *Fábián Tünde, a Petőfi Sándor Általános iskola volt tanára<br /> *Gubáné Csánki Ágnes, a Petőfi iskola nyugalomba vonuló igazgatója <br /> *Zöld Óvoda szakmai közössége<br /> <br /> 2021.<br /> *Kovács Éva, a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusa<br /> *Gambárné Szántai Ildikó, a Gödöllői Kastélykert Óvoda vezetője<br /> *A Gödöllői Mosolygó Óvoda szakma közössége<br /> <br /> 2022.<br /> *Kóródi Csabáné Gödöllői Óvoda Mesék Háza Tagóvodája<br /> *Tóthné Tarcali Marianna Gödöllői Óvoda Palotakert Tagóvodája<br /> *Pertis Szabolcsnak Gödöllői Református Líceum Gimnázium<br /> *Gödöllői Óvoda Fenyőliget Tagóvodája nevelőközössége<br /> <br /> 2023.<br /> *Zámbóné Lovró Mónika, a Gödöllői Egyesített Palotakert Bölcsőde kisgyermeknevelője <br /> *Pappné Kővári Erika, a Gödöllői Óvoda Kastélykert Tagóvodája dajkája <br /> *Fábián Bertalan, a Gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója <br /> *802. sz. Szent Korona Cserkészcsapat.<br /> <br /> 2024.<br /> *dr. Seres István (a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem docense, a Gödöllői Premontrei Iskolaközpont és a Gödöllői Református Líceum fizikatanára) <br /> *Kissné Papp Gabriella (a Gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola angol szakos pedagógusa, intézményvezető-helyettese) <br /> *Kiss Zsuzsanna (a Gödöllői Óvoda Zöld Tagóvoda óvodapedagógusa) <br /> *A Gödöllői Óvoda és Tagóvodáiban működő „Interdiszciplinális támogató csoport<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://szolgalat.com/felhivas-godollo-gyermekeiert-ifjusagaert-dij-adomanyozasara-2/ Gödöllői Szolgálat honlapja/FELHÍVÁS – GÖDÖLLŐ GYERMEKEIÉRT, IFJÚSÁGÁÉRT DÍJ adományozására]<br /> *[https://webtara.kozadat.hu/webfarma/download/arch.godollopolghiv/szsza/kapcs_szerv_vez/szerv_vez/1490350557882-19980012bb.pdf Önkormányzati rendelet a városi díjak alapításáról és adományozásáról]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_Eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgy%C3%A9%C3%A9rt_D%C3%ADj&diff=6220 2024-08-26T09:58:23Z

<p>GWiki: /* Kitüntettek */</p> <hr /> <div>[[Kép:ged.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő Egészségügyéért Díj,(2020)]]<br /> A '''Gödöllő Egészségügyéért Díj''' azoknak a személyeknek, vagy közösségeknek, illetve szervezeteknek adományozható, akik a város egészségügyi és szociális ellátása érdekében kiemelkedő tevékenységet folytattak a gyógyító – megelőző munkában, illetve a szociális gondoskodás területén jelentős eredményeket értek el.<br /> <br /> GÖDÖLLŐ EGÉSZSÉGÜGYÉÉRT díjban évente legfeljebb két személy és egy közösség, illetve szervezet részesíthető, amennyiben közösségre, illetve szervezetre nincs javaslat, három személy részesíthető a díjban.<br /> <br /> A díjhoz díszoklevél és pénzjutalom jár.<br /> <br /> A díjat 1998-ban alapították és Semmelweis Napon (július 1.) adják át.<br /> <br /> <br /> <br /> == A díszoklevél leírása ==<br /> <br /> - fölül középen a város színes címere - DÍSZOKLEVÉL<br /> <br /> Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Név: ...................................... nak (nek) ................................................................. elismerve GÖDÖLLŐ EGÉSZSÉGÜGYÉÉRT kitüntetést adományozza.<br /> <br /> Gödöllő, adományozás napja<br /> <br /> polgármester<br /> <br /> - alul középen a város pecsétjének lenyomata.<br /> <br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 1998.<br /> *Dr. Kocsmárszki Zsuzsanna<br /> *Dr. Klacsmann László<br /> *Móricz Sándorné<br /> <br /> 1999. <br /> *Dr. Makra Csaba<br /> *Dr. Tüske Gyula<br /> *Kunszt Veronika<br /> <br /> 2000. <br /> *Dr. Vámos Ignác<br /> *Dr. Syposs Tibor<br /> *Tüdőbeteggondozó Intézet<br /> <br /> 2001. <br /> *Dr. Pellet Sándor<br /> *Dr. Szathmári Elek<br /> *Tormay Károly Egészségügyi Központ laboratóriumának asszisztensi közössége<br /> <br /> 2002. <br /> *Dr. Párdányi Erzsébet<br /> *Dr. Mészöly Jenő<br /> *Egyesített Szociális Intézmény szakmai közössége<br /> <br /> 2003. <br /> *Dr. Kendy Erika<br /> *Dr. Kovács Katalin<br /> *Tormay Károly Egészségügyi Központ Védőnői Szolgálat szakmai közössége<br /> <br /> 2004. <br /> *Dr. Békési Ildikó<br /> *Fábián Jenő<br /> *Tormay Károly Egészségügyi Központ radiológiai-ultrahang szakrendelése<br /> <br /> 2005. <br /> *Dr. Vámos János<br /> *Dr. Szabadfalvi András<br /> *Dr. Farkas Éva<br /> <br /> 2006. <br /> *Dr. Matúz Márta<br /> *Dr. Zsohár Imre<br /> *Tormay Károly Egészségügyi Központ Bőr - Nemibeteg Gondozó részlege<br /> <br /> 2007. <br /> *dr. Solymos Katalin<br /> *Varga Miklósné<br /> *1.sz. Városi Bölcsőde<br /> <br /> 2008. <br /> *dr. Vámosi István<br /> *Bácskai Levente fogtechnikus<br /> *ÁNTSZ<br /> <br /> 2009. <br /> *Annusné Nagy Katalin<br /> *Kovács Zoltánné<br /> *Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Szakmai Közössége<br /> <br /> 2010. <br /> *Havay Ildikó<br /> *Kovács Jánosné<br /> *Egyetemi Gyógyszertár szakmai közössége<br /> <br /> 2011. Dr. Oraveczné Dr. Kiss Éva<br /> Samu Jánosné<br /> Kossuth Lajos utcai Bölcsőde Szakmai Közössége<br /> <br /> 2012. <br /> *Dr. Tóth Mária<br /> *Hetényi Péterné<br /> *Tormay Károly Egészségügyi Központ Szakmai Közössége<br /> <br /> 2013. <br /> *Dr. Károlyi János Pál<br /> *Dr. Túry Judit<br /> *Tormay Károly Egészségügyi Központ fizioterápia szakmai közössége<br /> <br /> 2014. <br /> *Szabóné Szabó Judit<br /> *Németh Szilvia<br /> *Tormay Károly Egészségügyi Központ gyermekfogászat kollektívája<br /> <br /> 2015. <br /> *Pintér Mihályné<br /> *Kolozs Istvánné Kovalik Anna<br /> *Nefelejcs Napközi, Fogyatékosok Nappali Intézményének szakmai közössége<br /> <br /> 2016. <br /> *Jeneyné dr. Szkalák Ilona háziorvos<br /> *Kovácsné Sorger Katalin iskolavédőnő<br /> <br /> 2017. <br /> *Dr. Váradi Mária<br /> *Novákné Finta Erzsébet<br /> *Tüdőbeteg szakellátó- és gondozó intézet szakmai kollektívája<br /> <br /> 2018. <br /> *Dr. Ilonczai Larissza fül-orr-gégész főorvos<br /> *Turai Lajos Ferencné, a Gödöllői Palotakert Bölcsőde intézményvezető-helyettese<br /> *Dr. Bhuyan Shafiqul Islam háziorvos<br /> <br /> 2019. <br /> *Dr. Bernáthné Dr. Fehér Ágnes<br /> *Lakné dr. Kriston Katalin<br /> *Dr. Oravecz László<br /> <br /> 2020.<br /> *Dr. Tőke István<br /> *Dr. Kostyál Anna<br /> *Dr. Pédery Zsuzsanna<br /> <br /> 2021.<br /> *Dr. Kövesi Margit, háziorvos<br /> *Bencsikné Katona Anna, a Tormay Károly Egészségügyi Központ fizioterápiás szakasszisztense<br /> *Az Országos Mentőszolgálat Gödöllői Mentőállomása szakmai közössége<br /> <br /> 2022.<br /> *Dr. Boros Gyuláné dr. Korchmáros Mária fogszakorvos<br /> *Dr. Zsohár Imre reumatológus<br /> <br /> 2023.<br /> *Forrainé Murányi Judit, a Gödöllői Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője <br /> *dr. Kántor Mihály urológus főorvos <br /> *Gödöllői Egyesített Szociális Intézmény Szakmai közössége <br /> <br /> 2024.<br /> *dr. Elek Ilona szemész főorvos <br /> *dr. Gulácsy Szeréna háziorvos<br /> *A Magyar Rákellenes Liga Gödöllő Alapszervezete<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://webtara.kozadat.hu/webfarma/download/arch.godollopolghiv/szsza/kapcs_szerv_vez/szerv_vez/1490350557882-19980012bb.pdf Önkormányzati rendelet a városi díjak alapításáról és adományozásáról]<br /> *[https://szolgalat.com/felhivas-godollo-egeszsegugyeert-dij-adomanyozasara-vonatkozo-javaslattetelre-3/ Gödöllői Szolgálat honlapja/FELHÍVÁS GÖDÖLLŐ EGÉSZSÉGÜGYÉÉRT DÍJ adományozására vonatkozó javaslattételre]<br /> <br /> == Kép ==<br /> <br /> *[https://szolgalat.com/atadtak-a-godollo-egeszsegugyeert-dijakat-3/ Gödöllői Szolgálat honlapja/Átadták a Gödöllő Egészségügyéért Díjakat]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=6219 2024-08-26T09:55:59Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>&lt;font size=&quot;5&quot;&gt; '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' &lt;/font&gt;<br /> <br /> &lt;p align=&quot;justify&quot;&gt; Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. <br /> Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. &lt;/p&gt;<br /> &lt;p&gt; Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.&lt;/p&gt;<br /> <br /> &lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, <br /> megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! <br /> &lt;br&gt;<br /> <br /> Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! &lt;/p&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;p align=&quot;justify&quot;&gt;Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' <br /> &lt;/br&gt;<br /> &lt;/br&gt;<br /> <br /> A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.<br /> &lt;/p&gt;<br /> <br /> <br /> <br /> == Gödöllő ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő]<br /> <br /> == Gödöllő Város díjai ==<br /> <br /> *[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_d%C3%ADjai Gödöllő Város díjai]<br /> <br /> == Tematikus évek ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek Tematikus évek]<br /> <br /> == Személyek ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek]<br /> <br /> == Épületek ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek]<br /> <br /> == Természeti értékek ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek]<br /> <br /> == Művészeti csoportok ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok]<br /> <br /> == Közterületek ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek]<br /> <br /> == Emlékművek ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kategória:Emlékművek Emlékművek]<br /> <br /> == Gazdaság ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság]<br /> <br /> == Közlekedés ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés]<br /> <br /> == Üzemek ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek]<br /> <br /> == Kisebbségek ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek]<br /> <br /> == Partnerintézmények ==<br /> <br /> *[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények]<br /> <br /> == Híres Gödöllői Családok ==<br /> <br /> *[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:H%C3%ADres_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Csal%C3%A1dok Híres Gödöllői Családok]<br /> <br /> <br /> [//www.gvkik.hu/ Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros%C3%A9rt_D%C3%ADj&diff=6218 2024-08-23T12:16:15Z

<p>GWiki: /* Kitüntettek */</p> <hr /> <div>[[Kép:terplasztika.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő Városáért díj, kapta a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] (2003)]]<br /> '''GÖDÖLLŐ VÁROSÉRT''' kitüntetés adományozható azoknak a személyeknek, közösségeknek és szervezeteknek, akik (amelyek) munkájukkal közmegbecsülést érdemeltek ki, példás, magas színvonalú tevékenységükkel hozzájárultak Gödöllő város fejlődéséhez, jó híre növeléséhez. <br /> <br /> <br /> GÖDÖLLŐ VÁROSÉRT kitüntetésben évente legfeljebb két személy és egy közösség részesíthető. <br /> <br /> Kivételes esetekben a jelöltek számára és érdemük elismerésére való tekintettel – a Kulturális, Sport és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának javaslata alapján a képviselő-testület határozhat úgy, hogy adott évben fenti szabálytól eltérően több személyt vagy szervezetet részesít a díjban. A kitüntetés megosztva is adományozható, közös alkotás, együttesen elért eredmény alapján.<br /> <br /> A GÖDÖLLŐ VÁROSÉRT kitüntetéshez díszoklevél, térplasztika és pénzjutalom jár. <br /> <br /> A díjat a március 15-i ünnepség keretében adják át.<br /> <br /> <br /> == A díszoklevél leírása ==<br /> [[Kép:okevel.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő Városáért díszoklevél, kapta a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] (2003)]]<br /> <br /> - fölül középen a város színes címere<br /> - DÍSZOKLEVÉL<br /> <br /> Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete<br /> Név: ...................................... nak (nek) ................................................................. elismerve GÖDÖLLŐ VÁROSÉRT kitüntetést adományozza.<br /> <br /> Gödöllő, adományozás napja<br /> <br /> polgármester<br /> <br /> - alul középen a város pecsétjének lenyomata.<br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 1998. <br /> *[[Dr. Szabó Béláné dr. Szanathy Júlia]]<br /> *[[Dr. Barabás Andor]]<br /> <br /> 1999. <br /> *Kiss Éva<br /> *Szente Péter<br /> *Ferenczi Anna<br /> <br /> 2000. <br /> *Vass Károlyné<br /> *[[P. Nagy László Tamás]]<br /> *Gödöllői Kertbarát Kör<br /> <br /> 2001. <br /> *Barthos Zoltánné<br /> *Kulai László<br /> *Remsey család<br /> <br /> 2002.<br /> *Ferenczi Anna<br /> *Tóth Krisztina<br /> *[[Gödöllői Városi Múzeum]]<br /> <br /> 2003.<br /> *Katona Szabó Erzsébet <br /> *[[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]]<br /> <br /> 2004.<br /> *[[Szekeres Erzsébet]]<br /> *Architekton Rt.<br /> <br /> 2005.<br /> *Györe Zoltán<br /> *Fekete Attila<br /> *Kalória Gödöllői Gyermek- és Közétkeztetési Nonprofit Közhasznú Kft. <br /> <br /> 2006.<br /> *Pécsi Ildikó<br /> *dr. Fábri Mihály<br /> *Gödöllői Lovas Sport és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület<br /> <br /> 2007. <br /> *vitéz dr. Bucsy László<br /> *Széplaki Istvánné<br /> *Ganz Mérőgyár<br /> <br /> 2008.<br /> *Gaálné dr. Merva Mária<br /> *Rétfalvi Antalné<br /> *GÉV-Huniber Építőipari Kft. (Csaba Antal)<br /> <br /> 2009. <br /> *Dr. Mészáros László<br /> *Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Szolgálat<br /> <br /> 2010.<br /> *Gloserné Szabó Györgyi<br /> *Szabadfalvy András<br /> *Máthé László<br /> <br /> 2011. <br /> *Hegedűs Lajos<br /> *Tóth Csaba<br /> *Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesület<br /> <br /> 2012. <br /> *Benedek Krisztina<br /> *Márton Danku István<br /> *VÜSZI Nonprofit Kft. dolgozói közössége<br /> <br /> 2013.<br /> *Buka Enikő<br /> *[[Művészetek Háza]] dolgozói közössége<br /> *Benkő Ákos (nem fogadta el)<br /> <br /> 2014.<br /> *Six Edit<br /> *Bárdy Péter<br /> *Zöld Híd Régió Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. dolgozói közössége<br /> <br /> 2015.<br /> *prof. dr. Körösvölgyi László<br /> *dr. Révészt T. Mihály<br /> *dr. Sivadó János<br /> *Talamba Üttőegyüttes<br /> <br /> 2016. <br /> *Fodor László<br /> *Mészáros Beáta<br /> *A HUMAN BioPlazma Kft. dolgozói közössége<br /> <br /> 2017. <br /> *Susanne Feichtinger<br /> *Reményi Richárd<br /> *A Gödöllő COOP Zrt. Szabadság tér 4. szám alatti üzlet kollektívája<br /> <br /> 2018.<br /> *dr. Nánási Éva címzetes főjegyző<br /> *Fülöp Attilánénak, a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] vezetője<br /> *Opel Gaál Autóház Kft. kollektívája<br /> <br /> 2019.<br /> *Kiss Jánosné<br /> *Kája Sándor<br /> *Egyesített Szociális Intézmény szakmai közössége<br /> <br /> 2020.<br /> *Kecskés József<br /> *Czédly Mónika<br /> *GlaxoS m i t h K l i n e B i o l o g i c a l s Kft. gödöllői vakcinagyár<br /> <br /> 2021.<br /> *Liskáné Fóthy Zsuzsanna, a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] igazgatója<br /> *Dr. Bucsyné Prém Katalin, a Gödöllői Montágh Imre Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola igazgatója<br /> <br /> 2022.<br /> *Sebő Györgyné, a Gödöllői Kertbarát Kör vezetője, a Gödöllő Városi Nyugdíjasok Egyesülete titkára <br /> *Varga András, a Szent Imre Katolikus Általános Iskola nyugalmazott igazgatója <br /> *WG-WG Alapítvány, (Wageningen, Gödöllő holland testvérvárosnak alapítványa)<br /> <br /> 2023.<br /> *Zmák Julianna Borbála, a Hajós Alfréd Általános Iskola nyugalmazott igazgatója <br /> *dr. Fábián Zsolt, Gödöllő város nyugalmazott alpolgármestere <br /> *Gadanecz György, a MATE­-GEAC atlétika edzője, testnevelő tanár<br /> <br /> 2024.<br /> *dr. Kovács Ilona állatorvos<br /> *dr. Varga Ferenc állatorvos<br /> *Pataki Pál, a Gödöllői Nyugdíjasok Egyesülete elnöke<br /> *a [[Gödöllői Királyi Kastély]] munkaközössége<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://www.godollo.hu/felhivas-godollo-varosert-dijra/ Gödöllő Város honlapja/FELHÍVÁS GÖDÖLLŐ VÁROSÉRT díjra]<br /> *[https://docplayer.hu/226441957-Godollo-varos-onkormanyzata-kepviselo-testuletenek-20-2020-vi-12-onkormanyzati-rendelete.html Önkormányzati rendelet városi cím és díjak alapításáról és adományozásának rendjéről, valamint a polgármesteri tisztség hivatalos jelvényének viseléséről]<br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_D%C3%ADszpolg%C3%A1ra&diff=6217 2024-08-23T12:09:17Z

<p>GWiki: /* Kitüntettek */</p> <hr /> <div>[[Kép:gvd1.jpg|thumb|right|300px|Gödöllő Város Díszpolgára kitüntető cím, kapta a [[Szekeres Erzsébet]] (2018)]]<br /> A '''GÖDÖLLŐ VÁROS DÍSZPOLGÁRA''' kitüntető cím Gödöllő Város Önkormányzatának legmagasabb szintű elismerése, mely azoknak a magyar vagy nem magyar személyeknek adható, akik:<br /> <br /> *a város gazdasági, társadalmi, tudományos vagy művészeti életében maradandót<br /> alkottak;<br /> <br /> *egész életművükkel, kiemelkedő munkásságukkal szolgálták az emberi civilizáció, a kultúra, a művészet ügyét, hozzájárulva a város tekintélyének gyarapításához, jó hírnevének növeléséhez.<br /> <br /> <br /> Díszpolgári cím évente legfeljebb 1 személynek adományozható, európai vagy világszínvonalú teljesítmény elismeréseként kivételes esetben több személynek is adományozható.<br /> <br /> A díszpolgári címhez díszoklevél és a város címerével ékesített arany pecsétgyűrű - belső oldalán a kitüntetett monogramja és az adományozás éve -, valamint pénzjutalom jár.<br /> <br /> Gödöllő város díszpolgárát a város megkülönböztetett tiszteletben és megbecsülésben részesíti.<br /> <br /> A kitüntetések adományozására javaslatot tehetnek az önkormányzat szervei, társadalmi szervezetek, közösségek, személyek. <br /> <br /> A kitüntetés posztumusz nem adományozható.<br /> <br /> A díjat először 1976-ban adták át.<br /> <br /> <br /> == A díszoklevél leírása ==<br /> <br /> - fölül középen a város színes címere - DÍSZOKLEVÉL<br /> <br /> Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Név: ...................................... nak (nek) ................................................................. elismerve GÖDÖLLŐ VÁROSÉRT kitüntetést adományozza.<br /> <br /> Gödöllő, adományozás napja<br /> <br /> polgármester<br /> <br /> - alul középen a város pecsétjének lenyomata.<br /> <br /> Az oklevél szövegében üresen hagyott helyen, a kitüntetésben részesült személyérdemeit kell megfogalmazni.<br /> <br /> <br /> <br /> == Kitüntettek ==<br /> <br /> 1976. <br /> *Forgách Ferenc (a város első rendőrkapitánya)<br /> <br /> 1977.<br /> *[[Remsey Jenő György]]<br /> <br /> 1986.<br /> *[[Csiba József]]<br /> <br /> 1987. <br /> *Cservenka Ferencné<br /> <br /> 1996.<br /> *Dr. Habsburg Ottó<br /> <br /> 1997. <br /> *Fényi Ottó<br /> <br /> 1998. <br /> *[[Kirchhofer József]]<br /> <br /> 1999. <br /> *[[Dr. Mészáros István]]<br /> <br /> 2000. <br /> *Steiner László<br /> <br /> 2001. <br /> *dr. Vámos János<br /> <br /> 2002. <br /> *dr Bodó Szilárd<br /> <br /> 2003. <br /> *Heltai Miklós<br /> *Winkler Nándor<br /> <br /> 2004. <br /> *dr. [[Fallenbüchl Zoltán]]<br /> <br /> 2005. <br /> *Szendrő Szabolcs<br /> <br /> 2006. <br /> *Dr. Makra Csaba<br /> <br /> 2007. <br /> *Szecsődi Péter atya<br /> <br /> 2008. <br /> *Tóth Krisztina<br /> <br /> 2009. <br /> *Fábry Mihály<br /> <br /> 2010. <br /> *Pécsi Ildikó<br /> <br /> 2011. <br /> *elmaradt<br /> <br /> 2012. <br /> *Oszvald Marika<br /> <br /> 2013. <br /> *Szűcs Lajos<br /> <br /> 2014. <br /> *Ferenczi Anna<br /> <br /> 2015. <br /> *Vass Károlyné<br /> <br /> 2016. <br /> *nem lett átadva<br /> <br /> 2017. <br /> *Vancsó Imre Gyuláné<br /> <br /> 2018. <br /> *[[Szekeres Erzsébet]]<br /> <br /> 2019. <br /> *dr. Ángyán József<br /> <br /> 2020.<br /> *dr. Révész T. Mihály<br /> <br /> 2021.<br /> *Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi- és Príma-díjas textilművész, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke<br /> *Gémesi Csanád vívó, a tokiói olimpián bronz érmet szerzett kardcsapat tagja<br /> <br /> 2022.<br /> *Ullmann Péter Ágoston nyugalmazott premontrei kormányzó perjel<br /> <br /> 2023.<br /> *Batizi Sándor Bay Béla életműdíjas vívó-mesteredző<br /> <br /> 2024.<br /> *Danis János EFIAP/P fotóművész, a Duflex Fotográfiai Stúdió művészeti vezetője<br /> <br /> == Forrás ==<br /> <br /> *[https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ Gödöllő Város honlapja/Városi díjak, kitüntetések]<br /> *[https://szolgalat.com/felhivas-godollo-varos-diszpolgara-kitunteto-cim-adomanyozasara-3/ Gödöllői Szolgálat honlapja/FELHÍVÁS GÖDÖLLŐ VÁROS DÍSZPOLGÁRA kitüntető cím adományozására]<br /> *[https://docplayer.hu/226441957-Godollo-varos-onkormanyzata-kepviselo-testuletenek-20-2020-vi-12-onkormanyzati-rendelete.html Önkormányzati rendelet városi cím és díjak alapításáról és adományozásának rendjéről, valamint a polgármesteri tisztség hivatalos jelvényének viseléséről]<br /> <br /> <br /> <br /> == Kép ==<br /> <br /> *[http://web.godollo.hu/hirek/hirek/index.php?newswf2_id=53702&amp;newswf2_action= Gödöllő Városi Infomációs Portál/Szekeres Erzsébet textilművész Gödöllő új díszpolgára]<br /> <br /> <br /> <br /> [[Kategória: Gödöllő Város díjai]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Klacsmann_L%C3%A1szl%C3%B3&diff=6216 2024-07-16T13:20:57Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Ifjú_doktor.jpg|200px|thumb|right|Dr Klacsmann László]]<br /> '''Dr. Klacsmann László''' (Budapest, 1915. április 13. - [[Gödöllő]], 2010. április 1.) Szülész-nőgyógyász szakorvos.<br /> <br /> A Klacsmann Dorottya által írt teljes pályázati anyag, amelyet a &quot;Mi vagyunk Gödöllő&quot; történetíró pályázatra adott le [https://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/kalcsmann_wiki_szocikk.pdf itt olvasható].<br /> <br /> <br /> <br /> ==Élete==<br /> <br /> 1915. április 13-án született Budapesten, a Városmajor utcai Klinikán (ma Érsebészeti). Édesapja, Klacsmann Károly egy szobabútor árát fizette a szülésért, hogy fiát magyar gyereknek anyakönyvezzék, mivel ők akkoriban Belgrád mellett, Zimonyban éltek. Édesanyja, Tomor Szeréna erdélyi származású tanítónő volt, ezen kívül perzsaszőnyegszövő iskolát tartott fenn. A II. világháborúban egy részeg orosz tiszt lőtte agyon.<br /> <br /> 1929-ben a nagy gazdasági világválság idején őket is utolérte a végzet: szülei elszegényedtek, apja elvesztette minden vagyonát, mert „jóakarói” belerángatták egy bányavásárlásba, ami ugyan gazdag volt ércben, de nem vezetett hozzá vasút, így belebukott vállalkozásába.<br /> <br /> [[Fájl:Fiatal.jpg|200px|thumb|right|Az ifjú Klacsmann László]]<br /> <br /> Elemi- és középiskolai tanulmányait Zimony/Zemunban Jugoszláviában folytatta, 1934-ben érettségizett. Érettségi után minden nehézség nélkül bekerült a jogi egyetemre, de fél év után ott is hagyta, mert valójában az orvosi pálya vonzotta. Késve került át az orvosi karra (belgrádi Orvosi Egyetem), nagyon keményen meg kellett küzdenie a tanulnivalókkal. Így esett, hogy itt is bukással kezdte – szülészetből kétszer próbálkozott hiábavalóan. Professzora le is tett róla: „Magából fiam, sose lesz szülész!” Ekkor fogadta meg, hogy márpedig kiváló szülész lesz belőle mint példaképe, Semmelweis Ignác. <br /> <br /> <br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> Az egyetem elvégzése után, 1940-ben a zimonyi Irgalmas Nővérek Kórházában kapott állást. Akkoriban nem kellett rezidensként működni, rögtön bedobták a fiatal doktort a mélyvízbe, ahogy azt már medikus korában megtették vele. Munkájáért fizetést és élelmezést kapott.<br /> <br /> 1940. áprilisában behívták katonának a jugoszláv hadseregbe. Orvosként tiszti rangot kapott. Az albán határ mellé helyezték századukat, ahol az volt a feladata, hogy szervezze meg a tábor rendjét egészségügyi szempontból. A német-jugoszláv háború alatt a valjenovói kórházban tevékenykedett, 1941. áprilisa és júniusa között. Jugoszlávia felbomlása, illetve a Délvidék visszacsatolása után a zombori Városi Kórház belgyógyászati, később szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként, majd 1942. augusztusától megbízott osztályvezetőként.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Dr_Klacsmann_László.jpg|200px|thumb|left|Dr. Klacsmann László]]<br /> <br /> <br /> A háború nagy változást hozott a multinacionális országban: felütötte fejét az idegengyűlölet. Ekkor úgy döntött, repatriál. Nővére Szegedre ment férjhez és a szülei is odaköltöztek. [[Dr. Klacsmann László]] a Szegedi Egyetem Női Klinikájának lett díjtalan klinikai gyakornoka 1943. augusztusától. Szakorvosi képesítésének megszerzése érdekében döntött úgy, hogy Dr. Batizfalvi János professzortól szeretné a szakmát elsajátítani. <br /> <br /> 1944. októberében a magyar hadsereg kötelékébe került, a Kárpátok vonulatát védte egy utász zászlóaljban, amíg orosz fogságba nem esett. Jánosházán, 1945. május-augusztusa között szervezte a közegészségügyet a hadifoglyok között. A hadifogságból több társával együtt sikerült megszöknie. Erről írt a vele együtt raboskodó [https://hu.wikipedia.org/wiki/Jo%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3 Joó László] színész is a [https://www.antikvarium.hu/konyv/joo-laszlo-burokban-szulettem-613886-0 Burokban születtem] című önéletírásában. Szökése után visszatért Szegedre, majd Ózdra került a Vasgyári Kórház nőgyógyászati és sebészeti osztályára, alorvosként. <br /> <br /> Egy évet dolgozott alorvosként a Vöröskereszt Gyógyfürdő Kórházban is, ahol megismerte későbbi feleségét, aki isiászát ment oda kezeltetni. 1948-ban kötött házasságot Kertész Valériával. Házasságukból két gyermek született.<br /> <br /> 1947. februárjában tett sikeres szakvizsgát a szülészet nőgyógyászat tárgyköréből.<br /> <br /> A Vöröskereszt Erzsébet Kórház (későbbi Sportkórház) lett az újabb munkahelye. Itt vált példaképévé [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/salacz-pal-778F5/ Dr. Salacz Pál] egyetemi magántanár, a „Tanár Úr”, aki a szakma minden csínjára-bínjára megtanította. <br /> <br /> A Sportkórházba bejárt Erdélyi Gyula doktor, aki a gödöllői Szülészetet vezette. Egyszer-kétszer ő is kijárt Erdélyi Gyulát helyettesíteni, míg fel nem ajánlotta, hogy cseréljenek. Klacsmann kapva kapott az alkalmon, hisz így önálló főorvosként tevékenykedhetett. 1952 ősze már [[Gödöllő]n találta, de hivatalosan 1953. január elsejétől vette át a [[gödöllő]]i kórház vezetését.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Gödöllő==<br /> <br /> 1953. január elsejétől 1979. június 30-ig volt a gödöllői Járási, majd Városi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztály vezetője, egyben igazgató főorvosa. A 26,5 év alatt 73 616 beteget ápoltak, ebből 61 053 szülészeti, 12 546 nőgyógyászati eset és 17 háborús sérült volt az 1956-os forradalom következtében.<br /> Szülések száma: 26 592, vetélések száma: 28 995 – ebből művi vetélés: 23 611, méhen kívüli terhesség 200, konzervatív kezelésben részesült 5 266 fő.<br /> <br /> [[Fájl:A_Gödöllői_Városi_Kórház.jpg|200px|thumb|right|A gödöllői Városi Kórház épülete]]<br /> <br /> Az 1956-os forradalom idején a városi Forradalmi Bizottság elnöke volt.<br /> <br /> A gödöllői Városi Kórházat 1930-ban, Tauffer Vilmos professzor tervei alapján építették fel a gödöllői Egészségügyi Mintajárásban. A mintajárást amerikai tapasztalatok alapján, amerikai pénzen, nevezetesen a Rockefeller Alapítvány segítségével alakították ki, Dr. Johan Béla egészségügyi államtitkár szervezésében. Az eredetileg 16 ágyas szülőotthonból [[Dr. Klacsmann László]] igazgatósága alatt 50 ágyas szülészeti osztállyá vált.<br /> <br /> 1956-tól engedélyezték a legális terhesség-megszakításokat az Abortusz Bizottságok felállításával. Ebbe [[Dr. Klacsmann László]] haláláig nem tudott belenyugodni, mindvégig küzdött ellene. De erről valljon Ő maga: „Terhesség-megszakítást elvi okokból nem végeztem. Úgy éreztem, egy életet megszakítani főbenjáró bűn. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem végeztem el a beavatkozást, ha annak indoka súlyos betegség, vagy az anya életének veszélyeztetése volt, mert az egészen más. De szerintem ez olyan durva beavatkozás, amelyet később a nők nagy része nem tud feldolgozni és soha el nem múló sebeket hagy bennük. Számomra ez derült ki, mivel sok olyan nővel beszéltem, akik túlestek a műtéten. Hatvanhat évig voltam a szakmámban, higgye el, elég tapasztalatot szereztem. Ezalatt a hatvanhat év alatt úgy végeztem munkámat, ahogyan azt az eskümben megfogadtam.” (Korondi Judit: Hippokratész szellemében – beszélgetés Dr. Klacsmann László-val; Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29.)<br /> <br /> [[Fájl:1979, a Városi Kórház dolgozói az utolsó fotón.jpg|200px|thumb|left|Az utolsó fotó a dolgozókról a Városi Kórház bezárásakor. 1979.]]<br /> <br /> Szülészeti műtéteket, nőgyógyászati műtéteket hajtottak végre, ezer császármetszésből csak 4 haláleset fordult elő. Egyéb feladatként terhestanácsadást tartottak a kórház orvosai a szülészeti és nőgyógyászati tevékenységen kívül. „Négy helyett már a hatszori megjelenést szorgalmaztuk. De a tanácsadások is egyre újabb szempontok szerint bővültek. Ilyen az RH- és vércsoportszűrés, cytológiai vizsgálatok, AFP-szűrés, a belső vizsgálatokon kívül alkalmanként ultrahang kontroll.” <br /> <br /> A Vöröskereszt felkérésére rákszűrést végeztek a környező községekben és az üzemekben is. A Rendelőintézet megalakulásáig a kórház orvosai látták el az elsősegély-nyújtást, később csak rendelési időn túl és hétvégeken. Részt vettek a medikus képzésben is, fogadva a nyári gyakorlatra érkező szigorló orvosokat. Az ápolónőképzőben előadóként szerepeltek, de a mentőápolók képzésében is részük volt. Klacsmann doktor önként vállalt kötelezettsége volt a felvilágosító előadások tartása a gimnáziumban és a Madách iskolában.<br /> <br /> A kórházat 1979. június 30-án zárták be, a város akkori vezetői közül senki se vette a fáradtságot, hogy elbúcsúztassa ezt a lelkes kis csapatot. 82 éves korában vonult nyugállományba. Élete végéig [[Gödöllő]]n élt.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Kitüntetései==<br /> <br /> <br /> Katonai:<br /> <br /> 1944. december 4. Első fokozatú (kardos és koszorús) Tűzkereszt kitüntetés a karpaszományos őrmester részére<br /> <br /> 1945. március 2. Magyar bronz Vitézségi Érem – őrmesteri kitüntetés<br /> <br /> <br /> Szakszervezeti:<br /> <br /> Ezüst, bronz, arany: Hűséggel a nép egészségéért jelvény<br /> <br /> 1972. VII. 1. Arany törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1976. VII. 1. Arany aranykoszorús törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1986. VII. 1. Péterfy Sándor utcai Kórház oklevele törzsgárda tagságról<br /> <br /> <br /> Vöröskereszt: <br /> <br /> 1976. június 6. Kiváló egészségnevelő munkáért jelvény<br /> <br /> 1977. július 1. Ezüstérem<br /> <br /> <br /> Városi:<br /> <br /> 1972. július 1. Oklevél 20 éve folytatott eredményes eü. munkáért<br /> <br /> 1988. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1993. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1987. március 25. 40 éves jubileumi jutalom (Péterfy Kórház)<br /> <br /> 2004. július 1. Lumniczer-díj (Lumniczer Sándor alapítvány) <br /> <br /> <br /> Politikai:<br /> <br /> 1991. október 1956-os emlékérem (MDF=Magyar Demokrata Fórum)<br /> <br /> <br /> <br /> ==Könyvei==<br /> <br /> <br /> 1961. június 1. Rendellenes méhűri vérzések- továbbképző előadás kollégáknak<br /> <br /> 1968. A fertilitás kérdése collumrehabilitatio után Dr. Tornai - Dr. Klacsmann<br /> <br /> 1975. A dysmaturitas okai és következményei Dr. Klacsmann - Dr. Petrás Barna <br /> <br /> 1978. A gödöllői Kórház 10 évi kolposzkópos leleteinek értékelése Dr. Klacsmann- Dr. Brasch Pest megyei Orvosi napok tudományos közleményei<br /> <br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> <br /> Hippokratész szellemében - beszélgetés Dr Klacsmann Lászlóval. In: Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29., 3. old.<br /> <br /> In memoriam Klacsmann László (1915-2010). In: Gödöllői Szolgálat, 2010. április 14., 5. old.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Orvosok]]<br /> [[Kategória: Klacsmann család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Solti_Alp%C3%A1r_S%C3%A1ndor&diff=6215 2024-07-09T08:42:06Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>'''Solti Alpár Sándor''' (Telkibánya, 1942. június 30. – Gödöllő, 2021. május 10.) pedagógus<br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Édesapja Solti Sándor uradalmi, majd állami erdész, édesanyja Szabó Ilona. Középső gyermekként született. Telkibányán járt általános iskolába. Tanulmányait Sárospatakon az Állami Comenius Tanítóképzőben folytatta, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajz-földrajz szakon diplomázott.<br /> <br /> <br /> ==Pedagógiai munkája==<br /> <br /> Hivatását Valkón kezdte. 1977-től Gödöllőn tanított, az Erkel Ferenc Általános Iskolából ment nyugdíjba 2002-ben. Járás úttörő titkár 1974-től, majd járási úttörőelnök volt (1976?–1979?). <br /> <br /> Évtizedeken át táboroztatott gyerekeket bel- és külföldön egyaránt. Különösen a mozgalmasabb vándortáborokat szerette. Megkedveltette tanítványaival a nappali és éjszakai teljesítménytúrákat, melyek vonzották a szülőket és nevelőtársait is. Gyermekkora élményeit és tapasztalatait, melynek középpontjában a telkibányai erdő és a zempléni élővilág állandó és éltető közelsége állt, egész életében meghatározóak maradtak számára. Az ott elsajátított értékeket és szemléletet, mint a környezetvédelem vagy a természettel való kapcsolódás fontossága, kívánta túrái során másokkal is élményszerűen megosztani. Aktív kapcsolata a természettel élete végéig megmaradt.<br /> <br /> <br /> ==Egyéb feladatai==<br /> <br /> Az iskolai munkán kívül dolgozott a [[Gödöllői Városi Múzeum]]ban [[Polónyi Péter]]rel, a [[Gödöllői Királyi Kastély]]ban, az ELTE kihelyezett gödöllői tagozatán, földrajz szakon vezető tanárként, a [https://www.tig-godollo.edu.hu/ Török Ignác Gimnáziumban] a felnőttoktatás keretein belül, és a [https://romisuli.hu/cms/kiadonkrol.html ROMI-SULI Tankönyvkiadónál].<br /> <br /> <br /> ==Magánélete==<br /> <br /> Felesége Makó Mária (Gödöllő, 1949. június 24. –) tanítónő. Valkón kötöttek házasságot 1969-ben. Gyermekeik: Solti Alpár Csaba (Gödöllő, 1971. február 9. –). Solti Balázs Endre (Gödöllő, 1972. július 14. –) Gyermekeitől hat unokája született.<br /> <br /> <br /> ==Elismerései, díjai==<br /> <br /> Pedagógus Szolgálati Emlékérem, 2002<br /> <br /> Ezüstfokos Vándordíj, 2002<br /> <br /> Arany oklevél az 50 éves pedagógusi diploma elismeréseként, 2011<br /> <br /> Minisztériumi Dicséret <br /> <br /> Gyermekekért Érdemérem<br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> Városi Pedagógusnapi Ünnepség, In: Gödöllői Szolgálat, 2011.06.22, 3. old.<br /> <br /> Pedagógusnap, In: Gödöllői Szolgálat, 2002.06.13., 2.old.<br /> <br /> Gödöllői Panteon, In: Gödöllői Szolgálat, 1999.03.25., 8. old.</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Solti_Alp%C3%A1r_S%C3%A1ndor&diff=6214 2024-07-09T08:41:40Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>'''Solti Alpár Sándor''' (Telkibánya, 1942. június 30. – Gödöllő, 2021. május 10.) pedagógus<br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Édesapja Solti Sándor uradalmi, majd állami erdész, édesanyja Szabó Ilona. Középső gyermekként született. Telkibányán járt általános iskolába. Tanulmányait Sárospatakon az Állami Comenius Tanítóképzőben folytatta, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajz-földrajz szakon diplomázott.<br /> <br /> <br /> ==Pedagógiai munkája==<br /> <br /> Hivatását Valkón kezdte. 1977-től Gödöllőn tanított, az Erkel Ferenc Általános Iskolából ment nyugdíjba 2002-ben. Járás úttörő titkár 1974-től, majd járási úttörőelnök volt (1976?–1979?). <br /> <br /> Évtizedeken át táboroztatott gyerekeket bel- és külföldön egyaránt. Különösen a mozgalmasabb vándortáborokat szerette. Megkedveltette tanítványaival a nappali és éjszakai teljesítménytúrákat, melyek vonzották a szülőket és nevelőtársait is. Gyermekkora élményeit és tapasztalatait, melynek középpontjában a telkibányai erdő és a zempléni élővilág állandó és éltető közelsége állt, egész életében meghatározóak maradtak számára. Az ott elsajátított értékeket és szemléletet, mint a környezetvédelem vagy a természettel való kapcsolódás fontossága, kívánta túrái során másokkal is élményszerűen megosztani. Aktív kapcsolata a természettel élete végéig megmaradt.<br /> <br /> <br /> ==Egyéb feladatai==<br /> <br /> Az iskolai munkán kívül dolgozott a [[Gödöllői Városi Múzeum]]ban [[Polónyi Péter]]rel, a [[Gödöllői Királyi Kastély]]ban, az ELTE kihelyezett gödöllői tagozatán, földrajz szakon vezető tanárként, a [https://www.tig-godollo.edu.hu/ Török Ignác Gimnáziumban] a felnőttoktatás keretein belül, és a [https://romisuli.hu/cms/kiadonkrol.html ROMI-SULI Tankönyvkiadónál].<br /> <br /> <br /> ==Magánélete==<br /> <br /> Felesége Makó Mária (Gödöllő, 1949. június 24. –) tanítónő. Valkón kötöttek házasságot 1969-ben. Gyermekeik: Solti Alpár Csaba (Gödöllő, 1971. február 9. –). Solti Balázs Endre (Gödöllő, 1972. július 14. –) Gyermekeitől hat unokája született.<br /> <br /> <br /> ==Elismerései, díjai==<br /> <br /> Pedagógus Szolgálati Emlékérem 2002<br /> <br /> Ezüstfokos Vándordíj 2002<br /> <br /> Arany oklevél az 50 éves pedagógusi diploma elismeréseként, 2011<br /> <br /> Minisztériumi Dicséret (?)<br /> <br /> Gyermekekért Érdemérem (?)<br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> Városi Pedagógusnapi Ünnepség, In: Gödöllői Szolgálat, 2011.06.22, 3. old.<br /> <br /> Pedagógusnap, In: Gödöllői Szolgálat, 2002.06.13., 2.old.<br /> <br /> Gödöllői Panteon, In: Gödöllői Szolgálat, 1999.03.25., 8. old.</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Solti_Alp%C3%A1r_S%C3%A1ndor&diff=6213 2024-07-09T08:34:09Z

<p>GWiki: /* Elismerései, díjai */</p> <hr /> <div>'''Solti Alpár Sándor''' (Telkibánya, 1942. június 30. – Gödöllő, 2021. május 10.) pedagógus<br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Édesapja Solti Sándor uradalmi, majd állami erdész, édesanyja Szabó Ilona. Középső gyermekként született. Telkibányán járt általános iskolába. Tanulmányait Sárospatakon az Állami Comenius Tanítóképzőben folytatta, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajz-földrajz szakon diplomázott.<br /> <br /> <br /> ==Pedagógiai munkája==<br /> <br /> Hivatását Valkón kezdte. 1977-től Gödöllőn tanított, az Erkel Ferenc Általános Iskolából ment nyugdíjba 2002-ben. Járás úttörő titkár 1974-től, majd járási úttörőelnök volt (1976?–1979?). <br /> <br /> Évtizedeken át táboroztatott gyerekeket bel- és külföldön egyaránt. Különösen a mozgalmasabb vándortáborokat szerette. Megkedveltette tanítványaival a nappali és éjszakai teljesítménytúrákat, melyek vonzották a szülőket és nevelőtársait is. Gyermekkora élményeit és tapasztalatait, melynek középpontjában a telkibányai erdő és a zempléni élővilág állandó és éltető közelsége állt, egész életében meghatározóak maradtak számára. Az ott elsajátított értékeket és szemléletet, mint a környezetvédelem vagy a természettel való kapcsolódás fontossága, kívánta túrái során másokkal is élményszerűen megosztani. Aktív kapcsolata a természettel élete végéig megmaradt.<br /> <br /> <br /> ==Egyéb feladatai==<br /> <br /> Az iskolai munkán kívül dolgozott a [[Gödöllői Városi Múzeum]]ban [[Polónyi Péter]]rel, a [[Gödöllői Királyi Kastély]]ban, az ELTE kihelyezett gödöllői tagozatán, földrajz szakon vezető tanárként, a [https://www.tig-godollo.edu.hu/ Török Ignác Gimnáziumban] a felnőttoktatás keretein belül, és a [https://romisuli.hu/cms/kiadonkrol.html ROMI-SULI Tankönyvkiadónál].<br /> <br /> <br /> ==Magánélete==<br /> <br /> Felesége Makó Mária (Gödöllő, 1949. június 24. –) tanítónő. Valkón kötöttek házasságot 1969-ben. Gyermekeik: Solti Alpár Csaba (Gödöllő, 1971. február 9. –). Solti Balázs Endre (Gödöllő, 1972. július 14. –) Gyermekeitől hat unokája született.<br /> <br /> <br /> ==Elismerései, díjai==<br /> <br /> Pedagógus Szolgálati Emlékérem 2002<br /> <br /> Ezüstfokos Vándordíj 2002<br /> <br /> Arany oklevél az 50 éves pedagógusi diploma elismeréseként, 2011<br /> <br /> Minisztériumi Dicséret (?)<br /> <br /> Gyermekekért Érdemérem (?)</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Solti_Alp%C3%A1r_S%C3%A1ndor&diff=6212 2024-07-09T08:25:56Z

<p>GWiki: /* Elismerései, díjai */</p> <hr /> <div>'''Solti Alpár Sándor''' (Telkibánya, 1942. június 30. – Gödöllő, 2021. május 10.) pedagógus<br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Édesapja Solti Sándor uradalmi, majd állami erdész, édesanyja Szabó Ilona. Középső gyermekként született. Telkibányán járt általános iskolába. Tanulmányait Sárospatakon az Állami Comenius Tanítóképzőben folytatta, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajz-földrajz szakon diplomázott.<br /> <br /> <br /> ==Pedagógiai munkája==<br /> <br /> Hivatását Valkón kezdte. 1977-től Gödöllőn tanított, az Erkel Ferenc Általános Iskolából ment nyugdíjba 2002-ben. Járás úttörő titkár 1974-től, majd járási úttörőelnök volt (1976?–1979?). <br /> <br /> Évtizedeken át táboroztatott gyerekeket bel- és külföldön egyaránt. Különösen a mozgalmasabb vándortáborokat szerette. Megkedveltette tanítványaival a nappali és éjszakai teljesítménytúrákat, melyek vonzották a szülőket és nevelőtársait is. Gyermekkora élményeit és tapasztalatait, melynek középpontjában a telkibányai erdő és a zempléni élővilág állandó és éltető közelsége állt, egész életében meghatározóak maradtak számára. Az ott elsajátított értékeket és szemléletet, mint a környezetvédelem vagy a természettel való kapcsolódás fontossága, kívánta túrái során másokkal is élményszerűen megosztani. Aktív kapcsolata a természettel élete végéig megmaradt.<br /> <br /> <br /> ==Egyéb feladatai==<br /> <br /> Az iskolai munkán kívül dolgozott a [[Gödöllői Városi Múzeum]]ban [[Polónyi Péter]]rel, a [[Gödöllői Királyi Kastély]]ban, az ELTE kihelyezett gödöllői tagozatán, földrajz szakon vezető tanárként, a [https://www.tig-godollo.edu.hu/ Török Ignác Gimnáziumban] a felnőttoktatás keretein belül, és a [https://romisuli.hu/cms/kiadonkrol.html ROMI-SULI Tankönyvkiadónál].<br /> <br /> <br /> ==Magánélete==<br /> <br /> Felesége Makó Mária (Gödöllő, 1949. június 24. –) tanítónő. Valkón kötöttek házasságot 1969-ben. Gyermekeik: Solti Alpár Csaba (Gödöllő, 1971. február 9. –). Solti Balázs Endre (Gödöllő, 1972. július 14. –) Gyermekeitől hat unokája született.<br /> <br /> <br /> ==Elismerései, díjai==<br /> <br /> Pedagógus Szolgálati Emlékérem 2002<br /> <br /> Ezüstfokos Vándordíj 2002<br /> <br /> Minisztériumi Dicséret (?)<br /> <br /> Gyermekekért Érdemérem (?)</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Solti_Alp%C3%A1r_S%C3%A1ndor&diff=6211 2024-07-09T08:25:23Z

<p>GWiki: Új oldal, tartalma: „&#039;&#039;&#039;Solti Alpár Sándor&#039;&#039;&#039; (Telkibánya, 1942. június 30. – Gödöllő, 2021. május 10.) pedagógus ==Családja== Édesapja Solti Sándor uradalmi, majd állami erdész, édesanyja Szabó Ilona. Középső gyermekként született. Telkibányán járt általános iskolába. Tanulmányait Sárospatakon az Állami Comenius Tanítóképzőben folytatta, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajz-földrajz szakon diplomázott. ==Pedagógiai mun…”</p> <hr /> <div>'''Solti Alpár Sándor''' (Telkibánya, 1942. június 30. – Gödöllő, 2021. május 10.) pedagógus<br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Édesapja Solti Sándor uradalmi, majd állami erdész, édesanyja Szabó Ilona. Középső gyermekként született. Telkibányán járt általános iskolába. Tanulmányait Sárospatakon az Állami Comenius Tanítóképzőben folytatta, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán rajz-földrajz szakon diplomázott.<br /> <br /> <br /> ==Pedagógiai munkája==<br /> <br /> Hivatását Valkón kezdte. 1977-től Gödöllőn tanított, az Erkel Ferenc Általános Iskolából ment nyugdíjba 2002-ben. Járás úttörő titkár 1974-től, majd járási úttörőelnök volt (1976?–1979?). <br /> <br /> Évtizedeken át táboroztatott gyerekeket bel- és külföldön egyaránt. Különösen a mozgalmasabb vándortáborokat szerette. Megkedveltette tanítványaival a nappali és éjszakai teljesítménytúrákat, melyek vonzották a szülőket és nevelőtársait is. Gyermekkora élményeit és tapasztalatait, melynek középpontjában a telkibányai erdő és a zempléni élővilág állandó és éltető közelsége állt, egész életében meghatározóak maradtak számára. Az ott elsajátított értékeket és szemléletet, mint a környezetvédelem vagy a természettel való kapcsolódás fontossága, kívánta túrái során másokkal is élményszerűen megosztani. Aktív kapcsolata a természettel élete végéig megmaradt.<br /> <br /> <br /> ==Egyéb feladatai==<br /> <br /> Az iskolai munkán kívül dolgozott a [[Gödöllői Városi Múzeum]]ban [[Polónyi Péter]]rel, a [[Gödöllői Királyi Kastély]]ban, az ELTE kihelyezett gödöllői tagozatán, földrajz szakon vezető tanárként, a [https://www.tig-godollo.edu.hu/ Török Ignác Gimnáziumban] a felnőttoktatás keretein belül, és a [https://romisuli.hu/cms/kiadonkrol.html ROMI-SULI Tankönyvkiadónál].<br /> <br /> <br /> ==Magánélete==<br /> <br /> Felesége Makó Mária (Gödöllő, 1949. június 24. –) tanítónő. Valkón kötöttek házasságot 1969-ben. Gyermekeik: Solti Alpár Csaba (Gödöllő, 1971. február 9. –). Solti Balázs Endre (Gödöllő, 1972. július 14. –) Gyermekeitől hat unokája született.<br /> <br /> <br /> ==Elismerései, díjai==<br /> <br /> Pedagógus Szolgálati Emlékérem 2002<br /> Ezüstfokos Vándordíj 2002<br /> Minisztériumi Dicséret (?)<br /> Gyermekekért Érdemérem (?)</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Szabadi_L%C3%A1szl%C3%B3&diff=6210 2024-07-08T13:14:40Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Idősen.jpg|200px|thumb|right|Szabadi László]]<br /> '''Szabadi László''' ([[Gödöllő]], 1935 - [[Gödöllő]], 2019) [[Gödöllő]]n élő gépjárműjavító mester.<br /> <br /> <br /> A Szabadi Krisztina által írt teljes pályázati anyag, amelyet a &quot;Mi vagyunk Gödöllő&quot; történetíró pályázatra adott le [https://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/szabadi_wiki_szocikk.pdf itt olvasható].<br /> <br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Felmenői generációk óta Gödöllőn éltek. Nagyapja, Szabadi Sándor 1892-ben született és haláláig, 1946-ig Gödöllőn élt feleségével, Pokorádi Máriával (1887-1954) a Kerektó utcában, ami a mai Bethlen Gábor utca. Földműveléssel foglalkoztak, és lovakat tartottak. Három gyermekük született István, Sándor és Margit. <br /> <br /> Első gyermekük, István 1912. november 8-án látta meg a napvilágot. A szülők gyermeküket reformátusnak kereszteltették és a Református Elemi Népiskolába is [[Gödöllő]]n járt. István, akit később már mindenki Pista bácsinak hívott, kitanulta a kőműves szakmát, és elmondhatjuk, hogy [[Gödöllő]]n talán nincs is olyan utca ahol ne lenne úgynevezett „kádár kocka”, amit nem Ő épített.<br /> <br /> <br /> Nagyanyja, Szikora Erzsébet 1914. január 17-én született Illés Gyula (1896-1979) és Illés Gyuláné (1898-1979) gyermekeként. Gyula szintén kőműves volt. Idősebb korában szívesen járt Budapestre a téli időszakban havat lapátolni, vagy éppen a Haller utcai piacon kisegíteni. <br /> Illés Gyuláné aki valójában Olasz Istvánné volt (ezt még a mai napig is titok övezi, de reméljük erre a titokra is fény derül majd egyszer) gyermekével Erzsébettel Aszódról került Gödöllőre. Szakácsnőként dolgozott, és nem túlzás azt állítani, hogy remekül főzött és sütött. Esküvőkön a teljes menü elkészítését rábízták, már szerdán el kellett kezdenie főzni és csak vasárnap térhetett haza a lakodalomból. Illés Gyula és felesége életük végéig Gödöllőn éltek a Kör utcában.<br /> <br /> <br /> Szabadi István és Szikora Erzsébet 1934. augusztus 25-én kötöttek házasságot. 1935. június 11-én [[Gödöllő]]n megszületett a Knapp József utcában (mai Surin utca) első gyermekük, László. 1948-ban megszületett Erzsébet gyermekük is. Lászlót reformátusnak kereszteltették, mivel abban egyeztek meg a szülők, ha fiúgyermekük születik református lesz (mint az apa), ha pedig leány akkor pedig evangélikus (mint az anya).<br /> <br /> A család 1951-ben költözött a Bethlen Gábor utca 45. szám alá ahol a szülők életük végéig éltek. <br /> <br /> István, az édesapa 1948. szeptember 7-én molnár képesítést szerzett, így a család már nem csak az apa kőműves fizetéséből élt, hanem egy darálót is üzemeltettek a családi ház hátsó részében. Ebben az időben az emberek nem mindig pénzzel fizettek a termények megdarálásáért, hanem a termény egy részét hagyták ott fizetségként. István és felesége is tartottak állatokat, sertéseket is neveltek, így hagyománnyá vált a családban, hogy minden télen volt disznóvágás. Szabadi István 1976 nyarán szikvízüzemet is nyitott a Bethlen Gábor utcában (Szabadi Szikvíz), ami egészen 1992-ig működött is.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Életútja==<br /> <br /> [[Fájl:Éva_és_lászló.jpg|200px|thumb|left|Szabadi László és Gudricza Éva esküvői képe]]<br /> <br /> [[Szabadi László]] alapfokú iskolai tanulmányait [[Gödöllő]]n végezte, a Szabadság téren a templom melletti épületben működő iskolában, ahol ma a [[Gödöllői Református Líceum Gimnázium]] működik.<br /> <br /> <br /> A technika, a motorok iránti érdeklődése igen fiatalon megmutatkozott. Már 1953-ban rendelkezett motorkerékpár-vezetői engedéllyel, majd 1955-ben hivatásos jogosítványa is volt. Budapesten tanult tovább és 1954. november 4-én szerzett autószerelő szakmunkás bizonyítványt. <br /> <br /> Rövidebb ideig dolgozott [[Gödöllő]]n a GÖFÉM-nél, majd 1954-ben a Magyar Néphadsereg dolgozója lett. Az ott eltöltött évek jó alkalmat adtak arra, hogy egyrészt szakmájában gyakorlatot szerezzen, másrészt a Honvédség szerteágazó tevékenységéből adódóan új ismeretek birtokába jusson. Felsőfokú garázsmesteri, autóelektromossági, valamint művezető továbbképző tanfolyamokon vett részt ez idő alatt. Sorkatonai szolgálatát Cegléden töltötte, ami igen meghatározó volt az életében. 1963-ban a harckocsi-vezetői engedélyt is megszerezte, ami nagy ritkaság volt.<br /> <br /> <br /> Az 1960-as évek elején a Magyar Honvédségnél Mátyásföldön ismerkedett meg egy budapesti lánnyal, Gudricza Évával (1946-2005), akivel 1966. október 22-én kötöttek házasságot Budapesten. Az esküvő utáni vacsora a Feneketlen tónál volt, ami ma már Hemingway Étterem néven működik. [[Gödöllő]]n alapítottak családot és a Bethlen Gábor utcában éltek. Első gyermekük Krisztina 1968. december 10-én született Budapesten, majd 6 és fél évvel később második gyermekük, Mónika 1975. március 6-án látta meg a napvilágot. <br /> <br /> [[Fájl:Pötyi_lászló_krisztina.jpg|200px|thumb|right|Szabadi László lányaival, Krisztinával és Mónikával]]<br /> <br /> [[Szabadi László]] egyik tanulója volt Berki József, aki később a veje lett. Családi vállalkozásuk 2016 óta, mint SZAB-BER Autó kft. működik, Berki József ügyvezető igazgató vezetésével. Első unokája az 1989-ben született Ádám, aki szintén autószerelő lett a nagypapa nyomdokaiba lépve. Ő is a vállalkozásban dolgozik a mai napig. [[Szabadi László]] élete végéig szívesen töltött hosszabb-rövidebb időt a műhelyben, figyelve a fiatalok munkáját.<br /> <br /> <br /> Két leány gyermek után az élet hatalmas ajándéka volt számára, amikor megszülettek az unokái.<br /> <br /> Krisztina gyermekei: <br /> Ádám (1989), Bálint (1993), Bence (1998). <br /> Mónika gyermekei: <br /> Bálint (2007), Milán (2014). <br /> <br /> Felesége halála után is megpróbált teljes életet élni, unokái nevelésébe is besegített. [[Szabadi László]] igazi lokálpatrióta volt, ahogy az egész család. Itt élnek, itt dolgoznak, a gyermekek itt jártak, és járnak iskolába.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Szakmai életútja==<br /> <br /> [[Fájl:Tanulókkal.jpg|200px|thumb|left|Szabadi László szakmunkás tanulókkal, 1992]]<br /> <br /> Szakmai területen sokoldalú és megbízható tudásra tett szert, és 1966. június 14-én gépjárműjavító és szerelő szakmában sikeres mestervizsgát tett. 1969-ben döntött úgy, hogy [[Gödöllő]]n, lakóhelyén gépjárműjavítással fog foglalkozni, de ekkor még csak másodállású iparengedélyt váltott ki. Ügyfelei a munkájával meg voltak elégedve, számuk egyre gyarapodott. <br /> <br /> 1973-ra már kicsinek bizonyult a régi műhely, ezért az önálló ipar beindításával egy időben új műhelyt is épített, és 1974 szeptemberében önálló kisiparos lett. A vállalkozás azóta is működik a Bethlen Gábor utca 29. szám alatt (ami 2024-ben ünnepli az 50. évfordulóját). <br /> <br /> [[Fájl:Vállalkozódíj.jpg|200px|thumb|right|Gödöllő Vállalkozója Díj]]<br /> <br /> Soha nem érezte úgy, hogy már tud mindent, folyamatosan képezte magát, itthon és külföldön is. 1989-ben Németországban Stuttgartban töltött 5 napot a Mercedes gyár meghívására, majd 1990-ben és 1992-ben Traunsteinben vett részt továbbképzéseken.<br /> <br /> A szakma iránti szeretete abban is megnyilvánult, hogy már 1975-től tanulókat is foglalkoztatott, és megpróbálta a szakmai tudását és a szakma iránti szeretetét átadni nekik. A szakmunkástanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért 1979 márciusában a [https://hu.museum-digital.org/people/81173 KIOSZ] Pest megyei vezetőség oklevéllel tüntette ki.<br /> <br /> 2004-ben [[Gödöllő Vállalkozója Díj]]jal tüntették ki, és ismerték el munkásságát. Nagyon büszke volt erre a kitüntetésére.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Egyéb tevékenysége==<br /> <br /> <br /> A sport is fontos szerepet játszott az életében. Már kora gyermekkorától szeretett focizni a gödöllői Dózsában, majd Mátyásföldön a Honvéd színeiben rúgta a labdát hátvédként. Sokszor emlegette, hogy Ő még Puskás Öcsivel is focizott! 2007-ben született Bálint nevű unokája viszi tovább a nagypapa foci iránti szeretetét és tehetségét.<br /> <br /> Fiatalon az egyik legkedvesebb elfoglaltsága a galambászat volt. Römmer Ottó tanította mindenre, amit a galambokról és a röptetésükről tudni kell, de gyerekkori jóbarátjától Radics Ignáctól is sokat tanult. 1958-ban a fiatal galambok versenyén Miskolc-Gödöllő közötti verseny első díját nyerte.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Anekdoták, családi történetek==<br /> <br /> [[Fájl:Családfa.png|200px|thumb|right|A Szabadi családfa]]<br /> <br /> Illés nagymama a többnapos esküvői főzések alkalmával dupla kötényt hordott, hogy az alsó kötény zsebeiben eldugva finom süteményeket tudjon hazahozni a kisunokáinak (Lacikának és Erzsikének, az utóbbi valószínűleg tőle örökölte, hogy isteni sütiket tud sütni).<br /> <br /> <br /> Szabadi nagypapa nem csak helyben, a Bethlen Gábor utcában árulta a szódát, hanem lovaskocsival is vitte szerte a városban. Hatalmas jutalom volt az unokáknak, amikor őket is elvitte magával. Rázta a kolompot jelezve a családoknak, hogy megjött a szóda.<br /> <br /> <br /> [[Szabadi László]] és Gudricza Éva esküvőjén élő zene volt. Az egyik kedves hölgyvendég, a Bözsi, olyan jól érezte magát, hogy beleugrott a nagybőgőbe, de szó szerint beleugrott! (Persze a nagybőgő nem élte túl.)<br /> <br /> <br /> Gyerekszáj (Néhány gondolat [[Szabadi László]]ról, az öt unokától): <br /> <br /> Ádám: Jászszentandrás strand. Papa mindig azt mondta, hogy „rántott húst kell enni, mert azt mindig frissen sütik”.<br /> <br /> Bálint: Egy szép emlék, amikor Papa a Wartburgon tanított autót vezetni…<br /> <br /> Bence: Minden tekintetben Papa a példaképem!<br /> <br /> Bálint: Életvidám, örökmozgó, sportos, Csokipapa, imádta az unokáit!<br /> <br /> Milán: Kedves, humoros, huncut…<br /> <br /> <br /> <br /> ==Elismerései==<br /> <br /> [[Gödöllő Vállalkozója Díj]], 2004<br /> <br /> Kisiparosok Országos Szervezete elismerő oklevele a szakmunkástanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, 1979<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Szabadi család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Klacsmann_L%C3%A1szl%C3%B3&diff=6209 2024-07-08T13:13:20Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Ifjú_doktor.jpg|200px|thumb|right|Dr Klacsmann László]]<br /> '''Dr. Klacsmann László''' (Budapest, 1915. április 13. - [[Gödöllő]], 2010. április 1.) Kossuth-díjas szülész-nőgyógyász szakorvos.<br /> <br /> A Klacsmann Dorottya által írt teljes pályázati anyag, amelyet a &quot;Mi vagyunk Gödöllő&quot; történetíró pályázatra adott le [https://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/kalcsmann_wiki_szocikk.pdf itt olvasható].<br /> <br /> <br /> <br /> ==Élete==<br /> <br /> 1915. április 13-án született Budapesten, a Városmajor utcai Klinikán (ma Érsebészeti). Édesapja, Klacsmann Károly egy szobabútor árát fizette a szülésért, hogy fiát magyar gyereknek anyakönyvezzék, mivel ők akkoriban Belgrád mellett, Zimonyban éltek. Édesanyja, Tomor Szeréna erdélyi származású tanítónő volt, ezen kívül perzsaszőnyegszövő iskolát tartott fenn. A II. világháborúban egy részeg orosz tiszt lőtte agyon.<br /> <br /> 1929-ben a nagy gazdasági világválság idején őket is utolérte a végzet: szülei elszegényedtek, apja elvesztette minden vagyonát, mert „jóakarói” belerángatták egy bányavásárlásba, ami ugyan gazdag volt ércben, de nem vezetett hozzá vasút, így belebukott vállalkozásába.<br /> <br /> [[Fájl:Fiatal.jpg|200px|thumb|right|Az ifjú Klacsmann László]]<br /> <br /> Elemi- és középiskolai tanulmányait Zimony/Zemunban Jugoszláviában folytatta, 1934-ben érettségizett. Érettségi után minden nehézség nélkül bekerült a jogi egyetemre, de fél év után ott is hagyta, mert valójában az orvosi pálya vonzotta. Késve került át az orvosi karra (belgrádi Orvosi Egyetem), nagyon keményen meg kellett küzdenie a tanulnivalókkal. Így esett, hogy itt is bukással kezdte – szülészetből kétszer próbálkozott hiábavalóan. Professzora le is tett róla: „Magából fiam, sose lesz szülész!” Ekkor fogadta meg, hogy márpedig kiváló szülész lesz belőle mint példaképe, Semmelweis Ignác. <br /> <br /> <br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> Az egyetem elvégzése után, 1940-ben a zimonyi Irgalmas Nővérek Kórházában kapott állást. Akkoriban nem kellett rezidensként működni, rögtön bedobták a fiatal doktort a mélyvízbe, ahogy azt már medikus korában megtették vele. Munkájáért fizetést és élelmezést kapott.<br /> <br /> 1940. áprilisában behívták katonának a jugoszláv hadseregbe. Orvosként tiszti rangot kapott. Az albán határ mellé helyezték századukat, ahol az volt a feladata, hogy szervezze meg a tábor rendjét egészségügyi szempontból. A német-jugoszláv háború alatt a valjenovói kórházban tevékenykedett, 1941. áprilisa és júniusa között. Jugoszlávia felbomlása, illetve a Délvidék visszacsatolása után a zombori Városi Kórház belgyógyászati, később szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként, majd 1942. augusztusától megbízott osztályvezetőként.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Dr_Klacsmann_László.jpg|200px|thumb|left|Dr. Klacsmann László]]<br /> <br /> <br /> A háború nagy változást hozott a multinacionális országban: felütötte fejét az idegengyűlölet. Ekkor úgy döntött, repatriál. Nővére Szegedre ment férjhez és a szülei is odaköltöztek. [[Dr. Klacsmann László]] a Szegedi Egyetem Női Klinikájának lett díjtalan klinikai gyakornoka 1943. augusztusától. Szakorvosi képesítésének megszerzése érdekében döntött úgy, hogy Dr. Batizfalvi János professzortól szeretné a szakmát elsajátítani. <br /> <br /> 1944. októberében a magyar hadsereg kötelékébe került, a Kárpátok vonulatát védte egy utász zászlóaljban, amíg orosz fogságba nem esett. Jánosházán, 1945. május-augusztusa között szervezte a közegészségügyet a hadifoglyok között. A hadifogságból több társával együtt sikerült megszöknie. Erről írt a vele együtt raboskodó [https://hu.wikipedia.org/wiki/Jo%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3 Joó László] színész is a [https://www.antikvarium.hu/konyv/joo-laszlo-burokban-szulettem-613886-0 Burokban születtem] című önéletírásában. Szökése után visszatért Szegedre, majd Ózdra került a Vasgyári Kórház nőgyógyászati és sebészeti osztályára, alorvosként. <br /> <br /> Egy évet dolgozott alorvosként a Vöröskereszt Gyógyfürdő Kórházban is, ahol megismerte későbbi feleségét, aki isiászát ment oda kezeltetni. 1948-ban kötött házasságot Kertész Valériával. Házasságukból két gyermek született.<br /> <br /> 1947. februárjában tett sikeres szakvizsgát a szülészet nőgyógyászat tárgyköréből.<br /> <br /> A Vöröskereszt Erzsébet Kórház (későbbi Sportkórház) lett az újabb munkahelye. Itt vált példaképévé [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/salacz-pal-778F5/ Dr. Salacz Pál] egyetemi magántanár, a „Tanár Úr”, aki a szakma minden csínjára-bínjára megtanította. <br /> <br /> A Sportkórházba bejárt Erdélyi Gyula doktor, aki a gödöllői Szülészetet vezette. Egyszer-kétszer ő is kijárt Erdélyi Gyulát helyettesíteni, míg fel nem ajánlotta, hogy cseréljenek. Klacsmann kapva kapott az alkalmon, hisz így önálló főorvosként tevékenykedhetett. 1952 ősze már [[Gödöllő]n találta, de hivatalosan 1953. január elsejétől vette át a [[gödöllő]]i kórház vezetését.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Gödöllő==<br /> <br /> 1953. január elsejétől 1979. június 30-ig volt a gödöllői Járási, majd Városi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztály vezetője, egyben igazgató főorvosa. A 26,5 év alatt 73 616 beteget ápoltak, ebből 61 053 szülészeti, 12 546 nőgyógyászati eset és 17 háborús sérült volt az 1956-os forradalom következtében.<br /> Szülések száma: 26 592, vetélések száma: 28 995 – ebből művi vetélés: 23 611, méhen kívüli terhesség 200, konzervatív kezelésben részesült 5 266 fő.<br /> <br /> [[Fájl:A_Gödöllői_Városi_Kórház.jpg|200px|thumb|right|A gödöllői Városi Kórház épülete]]<br /> <br /> Az 1956-os forradalom idején a városi Forradalmi Bizottság elnöke volt.<br /> <br /> A gödöllői Városi Kórházat 1930-ban, Tauffer Vilmos professzor tervei alapján építették fel a gödöllői Egészségügyi Mintajárásban. A mintajárást amerikai tapasztalatok alapján, amerikai pénzen, nevezetesen a Rockefeller Alapítvány segítségével alakították ki, Dr. Johan Béla egészségügyi államtitkár szervezésében. Az eredetileg 16 ágyas szülőotthonból [[Dr. Klacsmann László]] igazgatósága alatt 50 ágyas szülészeti osztállyá vált.<br /> <br /> 1956-tól engedélyezték a legális terhesség-megszakításokat az Abortusz Bizottságok felállításával. Ebbe [[Dr. Klacsmann László]] haláláig nem tudott belenyugodni, mindvégig küzdött ellene. De erről valljon Ő maga: „Terhesség-megszakítást elvi okokból nem végeztem. Úgy éreztem, egy életet megszakítani főbenjáró bűn. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem végeztem el a beavatkozást, ha annak indoka súlyos betegség, vagy az anya életének veszélyeztetése volt, mert az egészen más. De szerintem ez olyan durva beavatkozás, amelyet később a nők nagy része nem tud feldolgozni és soha el nem múló sebeket hagy bennük. Számomra ez derült ki, mivel sok olyan nővel beszéltem, akik túlestek a műtéten. Hatvanhat évig voltam a szakmámban, higgye el, elég tapasztalatot szereztem. Ezalatt a hatvanhat év alatt úgy végeztem munkámat, ahogyan azt az eskümben megfogadtam.” (Korondi Judit: Hippokratész szellemében – beszélgetés Dr. Klacsmann László-val; Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29.)<br /> <br /> [[Fájl:1979, a Városi Kórház dolgozói az utolsó fotón.jpg|200px|thumb|left|Az utolsó fotó a dolgozókról a Városi Kórház bezárásakor. 1979.]]<br /> <br /> Szülészeti műtéteket, nőgyógyászati műtéteket hajtottak végre, ezer császármetszésből csak 4 haláleset fordult elő. Egyéb feladatként terhestanácsadást tartottak a kórház orvosai a szülészeti és nőgyógyászati tevékenységen kívül. „Négy helyett már a hatszori megjelenést szorgalmaztuk. De a tanácsadások is egyre újabb szempontok szerint bővültek. Ilyen az RH- és vércsoportszűrés, cytológiai vizsgálatok, AFP-szűrés, a belső vizsgálatokon kívül alkalmanként ultrahang kontroll.” <br /> <br /> A Vöröskereszt felkérésére rákszűrést végeztek a környező községekben és az üzemekben is. A Rendelőintézet megalakulásáig a kórház orvosai látták el az elsősegély-nyújtást, később csak rendelési időn túl és hétvégeken. Részt vettek a medikus képzésben is, fogadva a nyári gyakorlatra érkező szigorló orvosokat. Az ápolónőképzőben előadóként szerepeltek, de a mentőápolók képzésében is részük volt. Klacsmann doktor önként vállalt kötelezettsége volt a felvilágosító előadások tartása a gimnáziumban és a Madách iskolában.<br /> <br /> A kórházat 1979. június 30-án zárták be, a város akkori vezetői közül senki se vette a fáradtságot, hogy elbúcsúztassa ezt a lelkes kis csapatot. 82 éves korában vonult nyugállományba. Élete végéig [[Gödöllő]]n élt.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Kitüntetései==<br /> <br /> <br /> Katonai:<br /> <br /> 1944. december 4. Első fokozatú (kardos és koszorús) Tűzkereszt kitüntetés a karpaszományos őrmester részére<br /> <br /> 1945. március 2. Magyar bronz Vitézségi Érem – őrmesteri kitüntetés<br /> <br /> <br /> Szakszervezeti:<br /> <br /> Ezüst, bronz, arany: Hűséggel a nép egészségéért jelvény<br /> <br /> 1972. VII. 1. Arany törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1976. VII. 1. Arany aranykoszorús törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1986. VII. 1. Péterfy Sándor utcai Kórház oklevele törzsgárda tagságról<br /> <br /> <br /> Vöröskereszt: <br /> <br /> 1976. június 6. Kiváló egészségnevelő munkáért jelvény<br /> <br /> 1977. július 1. Ezüstérem<br /> <br /> <br /> Városi:<br /> <br /> 1972. július 1. Oklevél 20 éve folytatott eredményes eü. munkáért<br /> <br /> 1988. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1993. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1987. március 25. 40 éves jubileumi jutalom (Péterfy Kórház)<br /> <br /> 2004. július 1. Lumniczer-díj (Lumniczer Sándor alapítvány) <br /> <br /> <br /> Politikai:<br /> <br /> 1991. október 1956-os emlékérem (MDF=Magyar Demokrata Fórum)<br /> <br /> <br /> <br /> ==Könyvei==<br /> <br /> <br /> 1961. június 1. Rendellenes méhűri vérzések- továbbképző előadás kollégáknak<br /> <br /> 1968. A fertilitás kérdése collumrehabilitatio után Dr. Tornai - Dr. Klacsmann<br /> <br /> 1975. A dysmaturitas okai és következményei Dr. Klacsmann - Dr. Petrás Barna <br /> <br /> 1978. A gödöllői Kórház 10 évi kolposzkópos leleteinek értékelése Dr. Klacsmann- Dr. Brasch Pest megyei Orvosi napok tudományos közleményei<br /> <br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> <br /> Hippokratész szellemében - beszélgetés Dr Klacsmann Lászlóval. In: Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29., 3. old.<br /> <br /> In memoriam Klacsmann László (1915-2010). In: Gödöllői Szolgálat, 2010. április 14., 5. old.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Orvosok]]<br /> [[Kategória: Klacsmann család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Klacsmann_L%C3%A1szl%C3%B3&diff=6208 2024-07-08T13:12:17Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Ifjú_doktor.jpg|200px|thumb|right|Dr Klacsmann László]]<br /> '''Dr. Klacsmann László''' (Budapest, 1915. április 13. - [[Gödöllő]], 2010. április 1.) Kossuth-díjas szülész-nőgyógyász szakorvos.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Élete==<br /> <br /> 1915. április 13-án született Budapesten, a Városmajor utcai Klinikán (ma Érsebészeti). Édesapja, Klacsmann Károly egy szobabútor árát fizette a szülésért, hogy fiát magyar gyereknek anyakönyvezzék, mivel ők akkoriban Belgrád mellett, Zimonyban éltek. Édesanyja, Tomor Szeréna erdélyi származású tanítónő volt, ezen kívül perzsaszőnyegszövő iskolát tartott fenn. A II. világháborúban egy részeg orosz tiszt lőtte agyon.<br /> <br /> 1929-ben a nagy gazdasági világválság idején őket is utolérte a végzet: szülei elszegényedtek, apja elvesztette minden vagyonát, mert „jóakarói” belerángatták egy bányavásárlásba, ami ugyan gazdag volt ércben, de nem vezetett hozzá vasút, így belebukott vállalkozásába.<br /> <br /> [[Fájl:Fiatal.jpg|200px|thumb|right|Az ifjú Klacsmann László]]<br /> <br /> Elemi- és középiskolai tanulmányait Zimony/Zemunban Jugoszláviában folytatta, 1934-ben érettségizett. Érettségi után minden nehézség nélkül bekerült a jogi egyetemre, de fél év után ott is hagyta, mert valójában az orvosi pálya vonzotta. Késve került át az orvosi karra (belgrádi Orvosi Egyetem), nagyon keményen meg kellett küzdenie a tanulnivalókkal. Így esett, hogy itt is bukással kezdte – szülészetből kétszer próbálkozott hiábavalóan. Professzora le is tett róla: „Magából fiam, sose lesz szülész!” Ekkor fogadta meg, hogy márpedig kiváló szülész lesz belőle mint példaképe, Semmelweis Ignác. <br /> <br /> <br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> Az egyetem elvégzése után, 1940-ben a zimonyi Irgalmas Nővérek Kórházában kapott állást. Akkoriban nem kellett rezidensként működni, rögtön bedobták a fiatal doktort a mélyvízbe, ahogy azt már medikus korában megtették vele. Munkájáért fizetést és élelmezést kapott.<br /> <br /> 1940. áprilisában behívták katonának a jugoszláv hadseregbe. Orvosként tiszti rangot kapott. Az albán határ mellé helyezték századukat, ahol az volt a feladata, hogy szervezze meg a tábor rendjét egészségügyi szempontból. A német-jugoszláv háború alatt a valjenovói kórházban tevékenykedett, 1941. áprilisa és júniusa között. Jugoszlávia felbomlása, illetve a Délvidék visszacsatolása után a zombori Városi Kórház belgyógyászati, később szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként, majd 1942. augusztusától megbízott osztályvezetőként.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Dr_Klacsmann_László.jpg|200px|thumb|left|Dr. Klacsmann László]]<br /> <br /> <br /> A háború nagy változást hozott a multinacionális országban: felütötte fejét az idegengyűlölet. Ekkor úgy döntött, repatriál. Nővére Szegedre ment férjhez és a szülei is odaköltöztek. [[Dr. Klacsmann László]] a Szegedi Egyetem Női Klinikájának lett díjtalan klinikai gyakornoka 1943. augusztusától. Szakorvosi képesítésének megszerzése érdekében döntött úgy, hogy Dr. Batizfalvi János professzortól szeretné a szakmát elsajátítani. <br /> <br /> 1944. októberében a magyar hadsereg kötelékébe került, a Kárpátok vonulatát védte egy utász zászlóaljban, amíg orosz fogságba nem esett. Jánosházán, 1945. május-augusztusa között szervezte a közegészségügyet a hadifoglyok között. A hadifogságból több társával együtt sikerült megszöknie. Erről írt a vele együtt raboskodó [https://hu.wikipedia.org/wiki/Jo%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3 Joó László] színész is a [https://www.antikvarium.hu/konyv/joo-laszlo-burokban-szulettem-613886-0 Burokban születtem] című önéletírásában. Szökése után visszatért Szegedre, majd Ózdra került a Vasgyári Kórház nőgyógyászati és sebészeti osztályára, alorvosként. <br /> <br /> Egy évet dolgozott alorvosként a Vöröskereszt Gyógyfürdő Kórházban is, ahol megismerte későbbi feleségét, aki isiászát ment oda kezeltetni. 1948-ban kötött házasságot Kertész Valériával. Házasságukból két gyermek született.<br /> <br /> 1947. februárjában tett sikeres szakvizsgát a szülészet nőgyógyászat tárgyköréből.<br /> <br /> A Vöröskereszt Erzsébet Kórház (későbbi Sportkórház) lett az újabb munkahelye. Itt vált példaképévé [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/salacz-pal-778F5/ Dr. Salacz Pál] egyetemi magántanár, a „Tanár Úr”, aki a szakma minden csínjára-bínjára megtanította. <br /> <br /> A Sportkórházba bejárt Erdélyi Gyula doktor, aki a gödöllői Szülészetet vezette. Egyszer-kétszer ő is kijárt Erdélyi Gyulát helyettesíteni, míg fel nem ajánlotta, hogy cseréljenek. Klacsmann kapva kapott az alkalmon, hisz így önálló főorvosként tevékenykedhetett. 1952 ősze már [[Gödöllő]n találta, de hivatalosan 1953. január elsejétől vette át a [[gödöllő]]i kórház vezetését.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Gödöllő==<br /> <br /> 1953. január elsejétől 1979. június 30-ig volt a gödöllői Járási, majd Városi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztály vezetője, egyben igazgató főorvosa. A 26,5 év alatt 73 616 beteget ápoltak, ebből 61 053 szülészeti, 12 546 nőgyógyászati eset és 17 háborús sérült volt az 1956-os forradalom következtében.<br /> Szülések száma: 26 592, vetélések száma: 28 995 – ebből művi vetélés: 23 611, méhen kívüli terhesség 200, konzervatív kezelésben részesült 5 266 fő.<br /> <br /> [[Fájl:A_Gödöllői_Városi_Kórház.jpg|200px|thumb|right|A gödöllői Városi Kórház épülete]]<br /> <br /> Az 1956-os forradalom idején a városi Forradalmi Bizottság elnöke volt.<br /> <br /> A gödöllői Városi Kórházat 1930-ban, Tauffer Vilmos professzor tervei alapján építették fel a gödöllői Egészségügyi Mintajárásban. A mintajárást amerikai tapasztalatok alapján, amerikai pénzen, nevezetesen a Rockefeller Alapítvány segítségével alakították ki, Dr. Johan Béla egészségügyi államtitkár szervezésében. Az eredetileg 16 ágyas szülőotthonból [[Dr. Klacsmann László]] igazgatósága alatt 50 ágyas szülészeti osztállyá vált.<br /> <br /> 1956-tól engedélyezték a legális terhesség-megszakításokat az Abortusz Bizottságok felállításával. Ebbe [[Dr. Klacsmann László]] haláláig nem tudott belenyugodni, mindvégig küzdött ellene. De erről valljon Ő maga: „Terhesség-megszakítást elvi okokból nem végeztem. Úgy éreztem, egy életet megszakítani főbenjáró bűn. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem végeztem el a beavatkozást, ha annak indoka súlyos betegség, vagy az anya életének veszélyeztetése volt, mert az egészen más. De szerintem ez olyan durva beavatkozás, amelyet később a nők nagy része nem tud feldolgozni és soha el nem múló sebeket hagy bennük. Számomra ez derült ki, mivel sok olyan nővel beszéltem, akik túlestek a műtéten. Hatvanhat évig voltam a szakmámban, higgye el, elég tapasztalatot szereztem. Ezalatt a hatvanhat év alatt úgy végeztem munkámat, ahogyan azt az eskümben megfogadtam.” (Korondi Judit: Hippokratész szellemében – beszélgetés Dr. Klacsmann László-val; Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29.)<br /> <br /> [[Fájl:1979, a Városi Kórház dolgozói az utolsó fotón.jpg|200px|thumb|left|Az utolsó fotó a dolgozókról a Városi Kórház bezárásakor. 1979.]]<br /> <br /> Szülészeti műtéteket, nőgyógyászati műtéteket hajtottak végre, ezer császármetszésből csak 4 haláleset fordult elő. Egyéb feladatként terhestanácsadást tartottak a kórház orvosai a szülészeti és nőgyógyászati tevékenységen kívül. „Négy helyett már a hatszori megjelenést szorgalmaztuk. De a tanácsadások is egyre újabb szempontok szerint bővültek. Ilyen az RH- és vércsoportszűrés, cytológiai vizsgálatok, AFP-szűrés, a belső vizsgálatokon kívül alkalmanként ultrahang kontroll.” <br /> <br /> A Vöröskereszt felkérésére rákszűrést végeztek a környező községekben és az üzemekben is. A Rendelőintézet megalakulásáig a kórház orvosai látták el az elsősegély-nyújtást, később csak rendelési időn túl és hétvégeken. Részt vettek a medikus képzésben is, fogadva a nyári gyakorlatra érkező szigorló orvosokat. Az ápolónőképzőben előadóként szerepeltek, de a mentőápolók képzésében is részük volt. Klacsmann doktor önként vállalt kötelezettsége volt a felvilágosító előadások tartása a gimnáziumban és a Madách iskolában.<br /> <br /> A kórházat 1979. június 30-án zárták be, a város akkori vezetői közül senki se vette a fáradtságot, hogy elbúcsúztassa ezt a lelkes kis csapatot. 82 éves korában vonult nyugállományba. Élete végéig [[Gödöllő]]n élt.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Kitüntetései==<br /> <br /> <br /> Katonai:<br /> <br /> 1944. december 4. Első fokozatú (kardos és koszorús) Tűzkereszt kitüntetés a karpaszományos őrmester részére<br /> <br /> 1945. március 2. Magyar bronz Vitézségi Érem – őrmesteri kitüntetés<br /> <br /> <br /> Szakszervezeti:<br /> <br /> Ezüst, bronz, arany: Hűséggel a nép egészségéért jelvény<br /> <br /> 1972. VII. 1. Arany törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1976. VII. 1. Arany aranykoszorús törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1986. VII. 1. Péterfy Sándor utcai Kórház oklevele törzsgárda tagságról<br /> <br /> <br /> Vöröskereszt: <br /> <br /> 1976. június 6. Kiváló egészségnevelő munkáért jelvény<br /> <br /> 1977. július 1. Ezüstérem<br /> <br /> <br /> Városi:<br /> <br /> 1972. július 1. Oklevél 20 éve folytatott eredményes eü. munkáért<br /> <br /> 1988. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1993. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1987. március 25. 40 éves jubileumi jutalom (Péterfy Kórház)<br /> <br /> 2004. július 1. Lumniczer-díj (Lumniczer Sándor alapítvány) <br /> <br /> <br /> Politikai:<br /> <br /> 1991. október 1956-os emlékérem (MDF=Magyar Demokrata Fórum)<br /> <br /> <br /> <br /> ==Könyvei==<br /> <br /> <br /> 1961. június 1. Rendellenes méhűri vérzések- továbbképző előadás kollégáknak<br /> <br /> 1968. A fertilitás kérdése collumrehabilitatio után Dr. Tornai - Dr. Klacsmann<br /> <br /> 1975. A dysmaturitas okai és következményei Dr. Klacsmann - Dr. Petrás Barna <br /> <br /> 1978. A gödöllői Kórház 10 évi kolposzkópos leleteinek értékelése Dr. Klacsmann- Dr. Brasch Pest megyei Orvosi napok tudományos közleményei<br /> <br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> A Klacsmann Dorottya által írt teljes pályázati anyag, amelyet a &quot;Mi vagyunk Gödöllő&quot; történetíró pályázatra adott le [https://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/kalcsmann_wiki_szocikk.pdf itt olvasható].<br /> <br /> Hippokratész szellemében - beszélgetés Dr Klacsmann Lászlóval. In: Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29., 3. old.<br /> <br /> In memoriam Klacsmann László (1915-2010). In: Gödöllői Szolgálat, 2010. április 14., 5. old.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Orvosok]]<br /> [[Kategória: Klacsmann család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Gy%C3%B6re_Zolt%C3%A1n&diff=6207 2024-07-08T11:13:02Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Feketefehér.jpg|200px|thumb|right|Györe Zoltán]]<br /> <br /> '''Györe Zoltán''' (1947, Budapest) zeneszerző, genealógus.<br /> <br /> ==Életútja==<br /> <br /> 1947-ben született Budapesten, 1968 óta él Gödöllőn. <br /> <br /> Először a helyi zeneoktatói munkaközösségben tanított, majd 1972-től 1981-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem művészeti vezetője volt. Ez idő alatt énekkart, zenekart vezetett, népművelőként irányította az egyetem néptáncegyüttesét, és más öntevékeny művészeti csoportokat.<br /> <br /> Zeneszerzőként is sokat dolgozott ebben az időben: írt kamarazenét, kórusműveket, zenekari darabokat. Számos zeneszerzői díjat nyert. Műveit sokfelé játsszák bel- és külföldön egyaránt, darabjai rendszeresen szerepelnek a rádiók és a televíziók műsorain. A Magyar Rádióban is sokat dolgozott, mintegy 60 rádiófelvétele készült. Fontos megbízásokat kapott az újvidéki és pozsonyi rádiótól is.<br /> <br /> ==Zeneszerzői munkássága==<br /> <br /> Kiváló zeneszerzői tevékenységét Gödöllő zeneszerető közönsége is nagyra értékeli és becsüli, hiszen a Gödöllői Leánykarnak, a Városi Vegyeskarnak, vagy [http://erkeliskola.hu/ az Erkel Ferenc Általános Iskola] kórusainak írt számos kórusművet.<br /> 1998. március 13-án mutatták be a Petőfi Sándor Művelődési Központban az 1848, te csillag… című oratóriumát a gödöllői [[Cavaletta Művészeti Egyesület]] előadásában. A műről CD-felvétel is készült. A Cavaletta koncertkörútján, az ország határain túl is bemutatásra került az oratórium. Előadták Franciaország több városában, Luxemburgban, a kárpátaljai Beregszászon, Erdélyben Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán is.<br /> <br /> A millennium évében, 2000. június 28-án volt a Gödöllői Királyi Kastély Lovardájában, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján a [https://www.magyarmenedek.com/products/15939/Magyar_szazadok_CD_-_Gyore_Zoltan.htm Magyar Századok] című oratóriumának ősbemutatója, amelyet 2000. augusztus 20-án a gödöllői közönség is megismerhetett. Ez a mű is kiadásra került CD-n.<br /> <br /> ==Genealógiai munkássága==<br /> <br /> <br /> Györe Zoltán munkásságának másik fontos területe a genealógia: a családok leszármazási rendjét tanulmányozó tudomány. Ezen a területen is jelentős eredményeket ért el az általa kifejlesztett új módszer segítségével. Feldolgozta Gödöllő lakosságának leszármazási rendjét a kezdetektől 1906-ig, az anyakönyvek alapján. Ezzel egyedülálló, hiánypótló munkát végzett, amelyet CD-n is kiadott és terjesztett a Gödöllői Városi Múzeum.<br /> <br /> Györe Zoltán ma már a környező települések (Szada, Veresegyház, Őrbottyán, Fót, Rákospalota, Mogyoród, Kisszentmiklós, Vácbottyán, Kistarcsa, Nagytarcsa, Csömör, Cinkota) népességének teljes leszármazási rendjét is feldolgozta, valamint felkutatta Pest és Veszprém megye zsidóságának származási rendjét is. <br /> <br /> Genealógiai munkája nagy hasznára van a tudományos kutatóknak és a családja története iránt érdeklődő magánszemélyeknek is. Időigényes és nagy precizitást igénylő kutatásait tudóshoz méltó szenvedéllyel, szerényen és jelentősebb támogatás nélkül végzi, a köz javára.<br /> <br /> <br /> Tagja a [https://www.mhgt.hu/ Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaságnak]. <br /> <br /> <br /> Tagja a [http://hungaropus.hu/members/gyore/ Magyar Zeneszerzők Egyesületének]<br /> <br /> <br /> ==Díjai, elismerései==<br /> <br /> [[Fájl:300px-Terplasztika.jpg|200px|thumb|left|Gödöllő Városért Díj]]<br /> <br /> [[Gödöllő Városért Díj]], 2005.<br /> <br /> MÜPA Zeneműpályázat, díjazott kamarazenekari és kamaraszimfonikus kategóriában, 2020.<br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> https://www.mupa.hu/f/89/28/MupaZenemupalyazat_DijazottPalyazatok.pdf?1608132145<br /> <br /> http://www.zengen.hu/<br /> <br /> http://web.godollo.hu/hirek/hirek/?newswf2_action=print&amp;newswf2_id=25513<br /> <br /> Gödöllői Szolgálat, 2005.03.17., 2. old.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Zenészek]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Glosern%C3%A9_Szab%C3%B3_Gy%C3%B6rgyi&diff=6206 2024-07-08T11:12:27Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Fotó.jpg|200px|thumb|right|Gloserné Szabó Györgyi]]<br /> <br /> '''Gloserné Szabó Györgyi''' Könyvtáros, a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] nyugalmazott igazgatója.<br /> <br /> <br /> ==Szakmai életútja==<br /> <br /> <br /> Gloserné Szabó Györgyi, a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] egykori igazgatója. 1963-ban kezdte a könyvtáros pályát a Gödöllői Járási Könyvtárban. 47 éves pályafutása során megismerte a közművelődési könyvtárak valamennyi munkaterületét. <br /> <br /> Gyermekkönyvtárosként indult, dolgozott felnőtt olvasószolgálatban és területi módszertanosként, volt a [https://www.gvkik.hu/ gödöllői könyvtár] igazgatóhelyettese és 1994-től 2009-ig, 15 éven át ő irányította az intézményt.<br /> <br /> Aktív könyvtárszakmai tevékenységével nem csak a közvetlen környezetére hatott, hanem könyvtárügy egészének előrehaladását is szolgálta.<br /> <br /> Pályakezdésének időszakában alakultak ki a közkönyvtárakban a gyermekeknek összeállított gyűjtemények, később részlegek, és indult el a speciális könyvtár-pedagógiai munka. A gyermekekkel való, iskolán kívüli foglalkozások úttörő munkáját végezte. A gyerekek olvasóvá nevelésében fontos szerepet töltenek be a könyvtári órák, amelyek módszertanának kialakításában részt vett, s bár a módszerek azóta sokat változtak, de alapjaiban a gyermek-könyvtárügy ma is ugyanezt az utat járja.<br /> <br /> Területi módszertanos munkája idejére esett a könyvtári hálózatok megszervezésének és működtetésének időszaka. Az akkori Juhász Gyula Városi és Járási Könyvtárhoz 26 környező település könyvtárának gondozása, módszertani ellátása tartozott. Ezt a munkát végezte Gloserné Szabó Györgyi. A módszertanosnak nagy része van abban, hogy milyen gyűjtemény alakult ki a falvak könyvtáraiban. Feladata volt, hogy kapcsolatot tartson a település vezetőivel és minél jobb pozíciókat harcoljon ki a könyvtár és az olvasók számára. Sikert jelentett, ha egy faluban tágasabb helyiségbe költözhetett a könyvtár, vagy csinosabb bútorokra, újabb polcokra sikerült cserélni a kopottas, öreg bútorzatot. A könyvtárak szakszerű rendezése, a cédula katalógusok kiépítése és a könyvtárosok szakmai-módszertani segítése mind olyan feladat volt, amivel Gloserné Szabó Györgyi elérte, hogy az olvasóknak elkötelezett könyvtárak működjenek a kistelepüléseken.<br /> <br /> A könyvtári hálózatépítés következő korszakában ellátórendszerek szerveződtek, azért, hogy a gyűjtemények az olvasók igényeinek és a szakma elvárásainak megfelelőek legyenek.<br /> <br /> Az ellátórendszerek szervezése és annak kialakítása a környező községekben, illetve Gödöllő általános iskoláiban Gloserné Szabó Györgyi érdeme. Az ellátórendszerek megszervezése nagyon sok és módszeres munkát igényelt. Meg kellett győzni a községek vezetőit a rendszer előnyeiről, megszerezni a működtetés költségeit, beszerezni a könyveket, kijuttatni a falvakba, építeni a katalógust. Ez a fajta gyűjteményszervezési munka alapozta meg a falvakban a könyvtári gyűjtemények törzsanyagát.<br /> <br /> A gyerekekkel való foglalkozás egész pályája során nagyon közel állt hozzá, habár csak pályafutása elején volt gyermekkönyvtáros. Része volt abban, hogy Gödöllőn és a környező településeken, meghonosodtak a játszóházak. A játszóházak egészen új színt vittek a könyvtári gyerekfoglalkozásokba és a gyerekek oktatásába. Az élmény szinten megélt történelem egy teljesen új pedagógiai módszer volt és Ő az elsők között ismerte fel és művelte Gödöllőn és a környező falvakban. <br /> <br /> <br /> ==Igazgatói tevékenysége==<br /> <br /> <br /> A 90-es években a könyvtárügyben nagy változás és megújulás indult el. Ekkor dőlt el, hogy egy intézmény nyitott-e a változásokra és egy új típusú könyvtári modell és szolgáltatás működtetésére. Gloserné Szabó Györgyi képes volt arra, hogy irányításával, a klasszikus könyvtár értékeit megtartva új információs szolgáltatások induljanak a város könyvtárában.<br /> <br /> Vezetése alatt a könyvtár – az országban elsőként 1996-ban megkapta az &quot;Év könyvtára” elismerő címet. (Az &quot;Év könyvtára&quot; elismerés azóta [https://www.ki.oszk.hu/minoseg/konyvtari-minosegi-dij &quot;Könyvtári Minőségi Díj&quot;] néven nyerhető el, amelyet a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] el is nyert, 2018-ban.)<br /> <br /> Gloserné Szabó Györgyi igazgatóságának egyik legnagyobb feladata a könyvtár új épületbe való költöztetése volt. Az egyre népszerűbb könyvtár túlnőtte a régi épület lehetőségeit és megérlelte a városvezetésben azt a gondolatot, hogy Gödöllőn új könyvtár épüljön. <br /> <br /> Az új épület 27 hónapos előkészítési fázis után, 9 és fél hónap alatt épült fel. Gloserné Szabó Györgyi a folyamat minden fázisában aktívan részt vett. Nem csak a tervezésben, de a kivitelezés során is naponta szemmel tartotta a munkálatokat. Az elkészült épület, amelynek vezető tervezői [https://epiteszforum.hu/fogalmak/epiteszek-alkotok/kalman-erno Kálmán Ernő] és [https://www.kozep.bme.hu/munkatarsak/major-gyorgy-dla Major György] voltak, 2002-ben elnyerte [https://epiteszforum.hu/dosszie/pest-megye-epiteszeti-nivodija Pest Megyei Építészeti Nívódíját], illetve szintén 2002-ben [https://epiteszforum.hu/dosszie/az-ev-akadalymentes-epulete Az Év akadálymentes épülete] elismerést is. <br /> [[Fájl:Könyvtár.jpg|200px|thumb|right|A Gödöllői Városi Könyvtár épülete]] <br /> <br /> <br /> ==Országos könyvtárszakmai tevékenysége==<br /> <br /> <br /> 1963 óta tagja a [https://mke.info.hu/ Magyar Könyvtárosok Egyesületének], az egyesületen belül elsősorban a [https://pemeksz.hu/cikk.php?dijegyeb Pest Megyei Szervezet] munkájában tevékenykedett.<br /> <br /> Két [https://mkevandorgyules.hu/gyik/ könyvtáros vándorgyűlés] szervezésében vett részt aktívan: 1985-ben, majd 20 év múlva, 2005-ben is Gödöllő adott otthont a szakmai tanácskozásnak. Ez utóbbi találkozót igazgatóként szervezte. Irányításával a gödöllői városi könyvtár munkatársai a problémák iránti nyitottságukról, szakmai, szervezői hozzáértésükről, összetartó erejükről tanúbizonyságot téve feleltek meg a több mint 600 fős tanácskozás nem kis szervezői feladatának. <br /> <br /> A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Pest Megyei Szervezete 2006-ban Gloserné Szabó Györgyit tüntette ki az [https://mke.info.hu/tevekenysege/dijak/mke-dijak/mke-emlekerem/ MKE Emlékéremmel]. <br /> <br /> [[Fájl:Mke_emlékérem.jpg|200px|thumb|left|MKE Emlékérem]]<br /> <br /> <br /> ==Gödöllő==<br /> <br /> Gödöllő város kulturális életében az új [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] megnyitását követően tette le nagyon karakteresen a névjegyét.<br /> Vezetése alatt valósultak meg azok a nagy programok, amelyek azóta is részei a város kulturális életének:<br /> <br /> - „A könyv Ünnepe Gödöllőn” színes forgataga, amely az Ünnepi Könyvhéthez kötődik. <br /> <br /> - A [https://fidelio.hu/jazz-world/fa-aga-rugyevel-fesztival-godollon-108391.html „Fa ága Rügyével”] Kárpát-medencei Magyar Népmesemondó Találkozók sora, amely a még mindig meglévő népmesei értékeinket, és a népmese öröklődésének folyamatát prezentálták. <br /> <br /> - Az [https://www.gvkik.hu/erzsebet_szavaloverseny_felhivas__2023.html Erzsébet királyné szavalóverseny] – civil és intézményi összefogással - immár 29 éve adnak lehetőséget arra, hogy a tehetséges gyerekeket teret, s nyilvánosságot kapjanak.<br /> <br /> A [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] ma kiemelkedő helyet tölt be a város kulturális életében. A lakosok nagy számban látogatják és szívesen tartózkodnak a falai között. A klasszikus könyvkultúra értékeit megtartva, a kor igényeinek megfelelő információs szolgáltatásokat nyújtó, gazdag programmal rendelkező közösségi térré vált. <br /> Az intézmény nyitott szellemű, az új szakmai dolgokra fogékony szemléletét, eredményeit, megbecsültségét a Gloserné Szabó Györgyi átgondolt és messzire látó irányítása alapozta meg.<br /> <br /> <br /> ==Közéleti tevékenysége==<br /> <br /> <br /> Munkája mellett aktívan részt vett a közéletben is. A Testvérvárosi Egyesület alapító tagja, egykori elnöke. Emellett a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesületben is tevékenykedik.<br /> <br /> <br /> ==Díjai, elismerései==<br /> <br /> Magyar Könyvtárosok Egyesülete Emlékérem (2006)<br /> <br /> Gödöllő Kultúrájáért Díj (2004)<br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> http://onkormanyzat.mti.hu/hir/4393/godollo_varosert_elismeres<br /> <br /> http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2008/atadtak-ev-konyvtara<br /> <br /> https://pemeksz.hu/cikk.php?gloserne<br /> <br /> https://www.godollo.hu/70-eves-a-konyvtar/<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Könyvtárosok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Heltai_csal%C3%A1d&diff=6205 2024-07-08T11:09:55Z

<p>GWiki: Új oldal, tartalma: „Ide tartoznak a gödöllői Heltai család tagjai Kategória:Híres Gödöllői Családok”</p> <hr /> <div>Ide tartoznak a gödöllői Heltai család tagjai<br /> [[Kategória:Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:M%C3%A9sz%C3%A1ros_csal%C3%A1d&diff=6204 2024-07-08T11:09:18Z

<p>GWiki: Új oldal, tartalma: „Ide tartoznak a gödöllői Mészáros család tagjai Kategória:Híres Gödöllői Családok”</p> <hr /> <div>Ide tartoznak a gödöllői Mészáros család tagjai<br /> [[Kategória:Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Szabadi_csal%C3%A1d&diff=6203 2024-07-08T11:08:40Z

<p>GWiki: Új oldal, tartalma: „Ide tartoznak a gödöllői Szabadi család tagjai Kategória:Híres Gödöllői Családok”</p> <hr /> <div>Ide tartoznak a gödöllői Szabadi család tagjai<br /> [[Kategória:Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kateg%C3%B3ria:Klacsmann_csal%C3%A1d&diff=6202 2024-07-08T11:07:54Z

<p>GWiki: Új oldal, tartalma: „Ide tartoznak a gödöllői Klacsmann család tagjai Kategória:Híres Gödöllői Családok”</p> <hr /> <div>Ide tartoznak a gödöllői Klacsmann család tagjai<br /> [[Kategória:Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Klacsmann_L%C3%A1szl%C3%B3&diff=6197 2024-07-08T10:59:39Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Ifjú_doktor.jpg|200px|thumb|right|Dr Klacsmann László]]<br /> '''Dr. Klacsmann László''' (Budapest, 1915. április 13. - [[Gödöllő]], 2010. április 1.) Kossuth-díjas szülész-nőgyógyász szakorvos.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Élete==<br /> <br /> 1915. április 13-án született Budapesten, a Városmajor utcai Klinikán (ma Érsebészeti). Édesapja, Klacsmann Károly egy szobabútor árát fizette a szülésért, hogy fiát magyar gyereknek anyakönyvezzék, mivel ők akkoriban Belgrád mellett, Zimonyban éltek. Édesanyja, Tomor Szeréna erdélyi származású tanítónő volt, ezen kívül perzsaszőnyegszövő iskolát tartott fenn. A II. világháborúban egy részeg orosz tiszt lőtte agyon.<br /> <br /> 1929-ben a nagy gazdasági világválság idején őket is utolérte a végzet: szülei elszegényedtek, apja elvesztette minden vagyonát, mert „jóakarói” belerángatták egy bányavásárlásba, ami ugyan gazdag volt ércben, de nem vezetett hozzá vasút, így belebukott vállalkozásába.<br /> <br /> [[Fájl:Fiatal.jpg|200px|thumb|right|Az ifjú Klacsmann László]]<br /> <br /> Elemi- és középiskolai tanulmányait Zimony/Zemunban Jugoszláviában folytatta, 1934-ben érettségizett. Érettségi után minden nehézség nélkül bekerült a jogi egyetemre, de fél év után ott is hagyta, mert valójában az orvosi pálya vonzotta. Késve került át az orvosi karra (belgrádi Orvosi Egyetem), nagyon keményen meg kellett küzdenie a tanulnivalókkal. Így esett, hogy itt is bukással kezdte – szülészetből kétszer próbálkozott hiábavalóan. Professzora le is tett róla: „Magából fiam, sose lesz szülész!” Ekkor fogadta meg, hogy márpedig kiváló szülész lesz belőle mint példaképe, Semmelweis Ignác. <br /> <br /> <br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> Az egyetem elvégzése után, 1940-ben a zimonyi Irgalmas Nővérek Kórházában kapott állást. Akkoriban nem kellett rezidensként működni, rögtön bedobták a fiatal doktort a mélyvízbe, ahogy azt már medikus korában megtették vele. Munkájáért fizetést és élelmezést kapott.<br /> <br /> 1940. áprilisában behívták katonának a jugoszláv hadseregbe. Orvosként tiszti rangot kapott. Az albán határ mellé helyezték századukat, ahol az volt a feladata, hogy szervezze meg a tábor rendjét egészségügyi szempontból. A német-jugoszláv háború alatt a valjenovói kórházban tevékenykedett, 1941. áprilisa és júniusa között. Jugoszlávia felbomlása, illetve a Délvidék visszacsatolása után a zombori Városi Kórház belgyógyászati, később szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként, majd 1942. augusztusától megbízott osztályvezetőként.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Dr_Klacsmann_László.jpg|200px|thumb|left|Dr. Klacsmann László]]<br /> <br /> <br /> A háború nagy változást hozott a multinacionális országban: felütötte fejét az idegengyűlölet. Ekkor úgy döntött, repatriál. Nővére Szegedre ment férjhez és a szülei is odaköltöztek. [[Dr. Klacsmann László]] a Szegedi Egyetem Női Klinikájának lett díjtalan klinikai gyakornoka 1943. augusztusától. Szakorvosi képesítésének megszerzése érdekében döntött úgy, hogy Dr. Batizfalvi János professzortól szeretné a szakmát elsajátítani. <br /> <br /> 1944. októberében a magyar hadsereg kötelékébe került, a Kárpátok vonulatát védte egy utász zászlóaljban, amíg orosz fogságba nem esett. Jánosházán, 1945. május-augusztusa között szervezte a közegészségügyet a hadifoglyok között. A hadifogságból több társával együtt sikerült megszöknie. Erről írt a vele együtt raboskodó [https://hu.wikipedia.org/wiki/Jo%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3 Joó László] színész is a [https://www.antikvarium.hu/konyv/joo-laszlo-burokban-szulettem-613886-0 Burokban születtem] című önéletírásában. Szökése után visszatért Szegedre, majd Ózdra került a Vasgyári Kórház nőgyógyászati és sebészeti osztályára, alorvosként. <br /> <br /> Egy évet dolgozott alorvosként a Vöröskereszt Gyógyfürdő Kórházban is, ahol megismerte későbbi feleségét, aki isiászát ment oda kezeltetni. 1948-ban kötött házasságot Kertész Valériával. Házasságukból két gyermek született.<br /> <br /> 1947. februárjában tett sikeres szakvizsgát a szülészet nőgyógyászat tárgyköréből.<br /> <br /> A Vöröskereszt Erzsébet Kórház (későbbi Sportkórház) lett az újabb munkahelye. Itt vált példaképévé [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/salacz-pal-778F5/ Dr. Salacz Pál] egyetemi magántanár, a „Tanár Úr”, aki a szakma minden csínjára-bínjára megtanította. <br /> <br /> A Sportkórházba bejárt Erdélyi Gyula doktor, aki a gödöllői Szülészetet vezette. Egyszer-kétszer ő is kijárt Erdélyi Gyulát helyettesíteni, míg fel nem ajánlotta, hogy cseréljenek. Klacsmann kapva kapott az alkalmon, hisz így önálló főorvosként tevékenykedhetett. 1952 ősze már [[Gödöllő]n találta, de hivatalosan 1953. január elsejétől vette át a [[gödöllő]]i kórház vezetését.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Gödöllő==<br /> <br /> 1953. január elsejétől 1979. június 30-ig volt a gödöllői Járási, majd Városi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztály vezetője, egyben igazgató főorvosa. A 26,5 év alatt 73 616 beteget ápoltak, ebből 61 053 szülészeti, 12 546 nőgyógyászati eset és 17 háborús sérült volt az 1956-os forradalom következtében.<br /> Szülések száma: 26 592, vetélések száma: 28 995 – ebből művi vetélés: 23 611, méhen kívüli terhesség 200, konzervatív kezelésben részesült 5 266 fő.<br /> <br /> [[Fájl:A_Gödöllői_Városi_Kórház.jpg|200px|thumb|right|A gödöllői Városi Kórház épülete]]<br /> <br /> Az 1956-os forradalom idején a városi Forradalmi Bizottság elnöke volt.<br /> <br /> A gödöllői Városi Kórházat 1930-ban, Tauffer Vilmos professzor tervei alapján építették fel a gödöllői Egészségügyi Mintajárásban. A mintajárást amerikai tapasztalatok alapján, amerikai pénzen, nevezetesen a Rockefeller Alapítvány segítségével alakították ki, Dr. Johan Béla egészségügyi államtitkár szervezésében. Az eredetileg 16 ágyas szülőotthonból [[Dr. Klacsmann László]] igazgatósága alatt 50 ágyas szülészeti osztállyá vált.<br /> <br /> 1956-tól engedélyezték a legális terhesség-megszakításokat az Abortusz Bizottságok felállításával. Ebbe [[Dr. Klacsmann László]] haláláig nem tudott belenyugodni, mindvégig küzdött ellene. De erről valljon Ő maga: „Terhesség-megszakítást elvi okokból nem végeztem. Úgy éreztem, egy életet megszakítani főbenjáró bűn. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem végeztem el a beavatkozást, ha annak indoka súlyos betegség, vagy az anya életének veszélyeztetése volt, mert az egészen más. De szerintem ez olyan durva beavatkozás, amelyet később a nők nagy része nem tud feldolgozni és soha el nem múló sebeket hagy bennük. Számomra ez derült ki, mivel sok olyan nővel beszéltem, akik túlestek a műtéten. Hatvanhat évig voltam a szakmámban, higgye el, elég tapasztalatot szereztem. Ezalatt a hatvanhat év alatt úgy végeztem munkámat, ahogyan azt az eskümben megfogadtam.” (Korondi Judit: Hippokratész szellemében – beszélgetés Dr. Klacsmann László-val; Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29.)<br /> <br /> [[Fájl:1979, a Városi Kórház dolgozói az utolsó fotón.jpg|200px|thumb|left|Az utolsó fotó a dolgozókról a Városi Kórház bezárásakor. 1979.]]<br /> <br /> Szülészeti műtéteket, nőgyógyászati műtéteket hajtottak végre, ezer császármetszésből csak 4 haláleset fordult elő. Egyéb feladatként terhestanácsadást tartottak a kórház orvosai a szülészeti és nőgyógyászati tevékenységen kívül. „Négy helyett már a hatszori megjelenést szorgalmaztuk. De a tanácsadások is egyre újabb szempontok szerint bővültek. Ilyen az RH- és vércsoportszűrés, cytológiai vizsgálatok, AFP-szűrés, a belső vizsgálatokon kívül alkalmanként ultrahang kontroll.” <br /> <br /> A Vöröskereszt felkérésére rákszűrést végeztek a környező községekben és az üzemekben is. A Rendelőintézet megalakulásáig a kórház orvosai látták el az elsősegély-nyújtást, később csak rendelési időn túl és hétvégeken. Részt vettek a medikus képzésben is, fogadva a nyári gyakorlatra érkező szigorló orvosokat. Az ápolónőképzőben előadóként szerepeltek, de a mentőápolók képzésében is részük volt. Klacsmann doktor önként vállalt kötelezettsége volt a felvilágosító előadások tartása a gimnáziumban és a Madách iskolában.<br /> <br /> A kórházat 1979. június 30-án zárták be, a város akkori vezetői közül senki se vette a fáradtságot, hogy elbúcsúztassa ezt a lelkes kis csapatot. 82 éves korában vonult nyugállományba. Élete végéig [[Gödöllő]]n élt.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Kitüntetései==<br /> <br /> <br /> Katonai:<br /> <br /> 1944. december 4. Első fokozatú (kardos és koszorús) Tűzkereszt kitüntetés a karpaszományos őrmester részére<br /> <br /> 1945. március 2. Magyar bronz Vitézségi Érem – őrmesteri kitüntetés<br /> <br /> <br /> Szakszervezeti:<br /> <br /> Ezüst, bronz, arany: Hűséggel a nép egészségéért jelvény<br /> <br /> 1972. VII. 1. Arany törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1976. VII. 1. Arany aranykoszorús törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1986. VII. 1. Péterfy Sándor utcai Kórház oklevele törzsgárda tagságról<br /> <br /> <br /> Vöröskereszt: <br /> <br /> 1976. június 6. Kiváló egészségnevelő munkáért jelvény<br /> <br /> 1977. július 1. Ezüstérem<br /> <br /> <br /> Városi:<br /> <br /> 1972. július 1. Oklevél 20 éve folytatott eredményes eü. munkáért<br /> <br /> 1988. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1993. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1987. március 25. 40 éves jubileumi jutalom (Péterfy Kórház)<br /> <br /> 2004. július 1. Lumniczer-díj (Lumniczer Sándor alapítvány) <br /> <br /> <br /> Politikai:<br /> <br /> 1991. október 1956-os emlékérem (MDF=Magyar Demokrata Fórum)<br /> <br /> <br /> <br /> ==Könyvei==<br /> <br /> <br /> 1961. június 1. Rendellenes méhűri vérzések- továbbképző előadás kollégáknak<br /> <br /> 1968. A fertilitás kérdése collumrehabilitatio után Dr. Tornai - Dr. Klacsmann<br /> <br /> 1975. A dysmaturitas okai és következményei Dr. Klacsmann - Dr. Petrás Barna <br /> <br /> 1978. A gödöllői Kórház 10 évi kolposzkópos leleteinek értékelése Dr. Klacsmann- Dr. Brasch Pest megyei Orvosi napok tudományos közleményei<br /> <br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> Hippokratész szellemében - beszélgetés Dr Klacsmann Lászlóval. In: Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29., 3. old.<br /> <br /> In memoriam Klacsmann László (1915-2010). In: Gödöllői Szolgálat, 2010. április 14., 5. old.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Orvosok]]<br /> [[Kategória: Klacsmann család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Szabadi_L%C3%A1szl%C3%B3&diff=6196 2024-07-08T10:57:48Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Idősen.jpg|200px|thumb|right|Szabadi László]]<br /> '''Szabadi László''' ([[Gödöllő]], 1935 - [[Gödöllő]], 2019) [[Gödöllő]]n élő gépjárműjavító mester.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Felmenői generációk óta Gödöllőn éltek. Nagyapja, Szabadi Sándor 1892-ben született és haláláig, 1946-ig Gödöllőn élt feleségével, Pokorádi Máriával (1887-1954) a Kerektó utcában, ami a mai Bethlen Gábor utca. Földműveléssel foglalkoztak, és lovakat tartottak. Három gyermekük született István, Sándor és Margit. <br /> <br /> Első gyermekük, István 1912. november 8-án látta meg a napvilágot. A szülők gyermeküket reformátusnak kereszteltették és a Református Elemi Népiskolába is [[Gödöllő]]n járt. István, akit később már mindenki Pista bácsinak hívott, kitanulta a kőműves szakmát, és elmondhatjuk, hogy [[Gödöllő]]n talán nincs is olyan utca ahol ne lenne úgynevezett „kádár kocka”, amit nem Ő épített.<br /> <br /> <br /> Nagyanyja, Szikora Erzsébet 1914. január 17-én született Illés Gyula (1896-1979) és Illés Gyuláné (1898-1979) gyermekeként. Gyula szintén kőműves volt. Idősebb korában szívesen járt Budapestre a téli időszakban havat lapátolni, vagy éppen a Haller utcai piacon kisegíteni. <br /> Illés Gyuláné aki valójában Olasz Istvánné volt (ezt még a mai napig is titok övezi, de reméljük erre a titokra is fény derül majd egyszer) gyermekével Erzsébettel Aszódról került Gödöllőre. Szakácsnőként dolgozott, és nem túlzás azt állítani, hogy remekül főzött és sütött. Esküvőkön a teljes menü elkészítését rábízták, már szerdán el kellett kezdenie főzni és csak vasárnap térhetett haza a lakodalomból. Illés Gyula és felesége életük végéig Gödöllőn éltek a Kör utcában.<br /> <br /> <br /> Szabadi István és Szikora Erzsébet 1934. augusztus 25-én kötöttek házasságot. 1935. június 11-én [[Gödöllő]]n megszületett a Knapp József utcában (mai Surin utca) első gyermekük, László. 1948-ban megszületett Erzsébet gyermekük is. Lászlót reformátusnak kereszteltették, mivel abban egyeztek meg a szülők, ha fiúgyermekük születik református lesz (mint az apa), ha pedig leány akkor pedig evangélikus (mint az anya).<br /> <br /> A család 1951-ben költözött a Bethlen Gábor utca 45. szám alá ahol a szülők életük végéig éltek. <br /> <br /> István, az édesapa 1948. szeptember 7-én molnár képesítést szerzett, így a család már nem csak az apa kőműves fizetéséből élt, hanem egy darálót is üzemeltettek a családi ház hátsó részében. Ebben az időben az emberek nem mindig pénzzel fizettek a termények megdarálásáért, hanem a termény egy részét hagyták ott fizetségként. István és felesége is tartottak állatokat, sertéseket is neveltek, így hagyománnyá vált a családban, hogy minden télen volt disznóvágás. Szabadi István 1976 nyarán szikvízüzemet is nyitott a Bethlen Gábor utcában (Szabadi Szikvíz), ami egészen 1992-ig működött is.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Életútja==<br /> <br /> [[Fájl:Éva_és_lászló.jpg|200px|thumb|left|Szabadi László és Gudricza Éva esküvői képe]]<br /> <br /> [[Szabadi László]] alapfokú iskolai tanulmányait [[Gödöllő]]n végezte, a Szabadság téren a templom melletti épületben működő iskolában, ahol ma a [[Gödöllői Református Líceum Gimnázium]] működik.<br /> <br /> <br /> A technika, a motorok iránti érdeklődése igen fiatalon megmutatkozott. Már 1953-ban rendelkezett motorkerékpár-vezetői engedéllyel, majd 1955-ben hivatásos jogosítványa is volt. Budapesten tanult tovább és 1954. november 4-én szerzett autószerelő szakmunkás bizonyítványt. <br /> <br /> Rövidebb ideig dolgozott [[Gödöllő]]n a GÖFÉM-nél, majd 1954-ben a Magyar Néphadsereg dolgozója lett. Az ott eltöltött évek jó alkalmat adtak arra, hogy egyrészt szakmájában gyakorlatot szerezzen, másrészt a Honvédség szerteágazó tevékenységéből adódóan új ismeretek birtokába jusson. Felsőfokú garázsmesteri, autóelektromossági, valamint művezető továbbképző tanfolyamokon vett részt ez idő alatt. Sorkatonai szolgálatát Cegléden töltötte, ami igen meghatározó volt az életében. 1963-ban a harckocsi-vezetői engedélyt is megszerezte, ami nagy ritkaság volt.<br /> <br /> <br /> Az 1960-as évek elején a Magyar Honvédségnél Mátyásföldön ismerkedett meg egy budapesti lánnyal, Gudricza Évával (1946-2005), akivel 1966. október 22-én kötöttek házasságot Budapesten. Az esküvő utáni vacsora a Feneketlen tónál volt, ami ma már Hemingway Étterem néven működik. [[Gödöllő]]n alapítottak családot és a Bethlen Gábor utcában éltek. Első gyermekük Krisztina 1968. december 10-én született Budapesten, majd 6 és fél évvel később második gyermekük, Mónika 1975. március 6-án látta meg a napvilágot. <br /> <br /> [[Fájl:Pötyi_lászló_krisztina.jpg|200px|thumb|right|Szabadi László lányaival, Krisztinával és Mónikával]]<br /> <br /> [[Szabadi László]] egyik tanulója volt Berki József, aki később a veje lett. Családi vállalkozásuk 2016 óta, mint SZAB-BER Autó kft. működik, Berki József ügyvezető igazgató vezetésével. Első unokája az 1989-ben született Ádám, aki szintén autószerelő lett a nagypapa nyomdokaiba lépve. Ő is a vállalkozásban dolgozik a mai napig. [[Szabadi László]] élete végéig szívesen töltött hosszabb-rövidebb időt a műhelyben, figyelve a fiatalok munkáját.<br /> <br /> <br /> Két leány gyermek után az élet hatalmas ajándéka volt számára, amikor megszülettek az unokái.<br /> <br /> Krisztina gyermekei: <br /> Ádám (1989), Bálint (1993), Bence (1998). <br /> Mónika gyermekei: <br /> Bálint (2007), Milán (2014). <br /> <br /> Felesége halála után is megpróbált teljes életet élni, unokái nevelésébe is besegített. [[Szabadi László]] igazi lokálpatrióta volt, ahogy az egész család. Itt élnek, itt dolgoznak, a gyermekek itt jártak, és járnak iskolába.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Szakmai életútja==<br /> <br /> [[Fájl:Tanulókkal.jpg|200px|thumb|left|Szabadi László szakmunkás tanulókkal, 1992]]<br /> <br /> Szakmai területen sokoldalú és megbízható tudásra tett szert, és 1966. június 14-én gépjárműjavító és szerelő szakmában sikeres mestervizsgát tett. 1969-ben döntött úgy, hogy [[Gödöllő]]n, lakóhelyén gépjárműjavítással fog foglalkozni, de ekkor még csak másodállású iparengedélyt váltott ki. Ügyfelei a munkájával meg voltak elégedve, számuk egyre gyarapodott. <br /> <br /> 1973-ra már kicsinek bizonyult a régi műhely, ezért az önálló ipar beindításával egy időben új műhelyt is épített, és 1974 szeptemberében önálló kisiparos lett. A vállalkozás azóta is működik a Bethlen Gábor utca 29. szám alatt (ami 2024-ben ünnepli az 50. évfordulóját). <br /> <br /> [[Fájl:Vállalkozódíj.jpg|200px|thumb|right|Gödöllő Vállalkozója Díj]]<br /> <br /> Soha nem érezte úgy, hogy már tud mindent, folyamatosan képezte magát, itthon és külföldön is. 1989-ben Németországban Stuttgartban töltött 5 napot a Mercedes gyár meghívására, majd 1990-ben és 1992-ben Traunsteinben vett részt továbbképzéseken.<br /> <br /> A szakma iránti szeretete abban is megnyilvánult, hogy már 1975-től tanulókat is foglalkoztatott, és megpróbálta a szakmai tudását és a szakma iránti szeretetét átadni nekik. A szakmunkástanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért 1979 márciusában a [https://hu.museum-digital.org/people/81173 KIOSZ] Pest megyei vezetőség oklevéllel tüntette ki.<br /> <br /> 2004-ben [[Gödöllő Vállalkozója Díj]]jal tüntették ki, és ismerték el munkásságát. Nagyon büszke volt erre a kitüntetésére.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Egyéb tevékenysége==<br /> <br /> <br /> A sport is fontos szerepet játszott az életében. Már kora gyermekkorától szeretett focizni a gödöllői Dózsában, majd Mátyásföldön a Honvéd színeiben rúgta a labdát hátvédként. Sokszor emlegette, hogy Ő még Puskás Öcsivel is focizott! 2007-ben született Bálint nevű unokája viszi tovább a nagypapa foci iránti szeretetét és tehetségét.<br /> <br /> Fiatalon az egyik legkedvesebb elfoglaltsága a galambászat volt. Römmer Ottó tanította mindenre, amit a galambokról és a röptetésükről tudni kell, de gyerekkori jóbarátjától Radics Ignáctól is sokat tanult. 1958-ban a fiatal galambok versenyén Miskolc-Gödöllő közötti verseny első díját nyerte.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Anekdoták, családi történetek==<br /> <br /> [[Fájl:Családfa.png|200px|thumb|right|A Szabadi családfa]]<br /> <br /> Illés nagymama a többnapos esküvői főzések alkalmával dupla kötényt hordott, hogy az alsó kötény zsebeiben eldugva finom süteményeket tudjon hazahozni a kisunokáinak (Lacikának és Erzsikének, az utóbbi valószínűleg tőle örökölte, hogy isteni sütiket tud sütni).<br /> <br /> <br /> Szabadi nagypapa nem csak helyben, a Bethlen Gábor utcában árulta a szódát, hanem lovaskocsival is vitte szerte a városban. Hatalmas jutalom volt az unokáknak, amikor őket is elvitte magával. Rázta a kolompot jelezve a családoknak, hogy megjött a szóda.<br /> <br /> <br /> [[Szabadi László]] és Gudricza Éva esküvőjén élő zene volt. Az egyik kedves hölgyvendég, a Bözsi, olyan jól érezte magát, hogy beleugrott a nagybőgőbe, de szó szerint beleugrott! (Persze a nagybőgő nem élte túl.)<br /> <br /> <br /> Gyerekszáj (Néhány gondolat [[Szabadi László]]ról, az öt unokától): <br /> <br /> Ádám: Jászszentandrás strand. Papa mindig azt mondta, hogy „rántott húst kell enni, mert azt mindig frissen sütik”.<br /> <br /> Bálint: Egy szép emlék, amikor Papa a Wartburgon tanított autót vezetni…<br /> <br /> Bence: Minden tekintetben Papa a példaképem!<br /> <br /> Bálint: Életvidám, örökmozgó, sportos, Csokipapa, imádta az unokáit!<br /> <br /> Milán: Kedves, humoros, huncut…<br /> <br /> <br /> <br /> ==Elismerései==<br /> <br /> [[Gödöllő Vállalkozója Díj]], 2004<br /> <br /> Kisiparosok Országos Szervezete elismerő oklevele a szakmunkástanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, 1979<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Szabadi család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._M%C3%A9sz%C3%A1ros_Istv%C3%A1n&diff=6195 2024-07-08T10:57:19Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>'''Dr. Mészáros István''' (Újpest, 1910. január 11. - [[Gödöllő]], 2006. május 11.) <br /> Kossuth-díjas állatorvos, egykori református egyházmegyei és egyházközségi főgondnok, egyházkerületi világi főjegyző, <br /> Gödöllő város díszpolgára<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Idősebbtabló.jpg|200px|thumb|left|Mészáros István]]<br /> <br /> <br /> ==Családja==<br /> <br /> Apai ágon dunapataji származású volt, „pataji” gyökereit egész életében számon tartotta. A földműves gazdálkodó családból származó édesapja a rendőri hivatást választotta, Pesten kapta kiképzését, és ott is alapított családot. A négygyermekes família az első világháború idején került Csepelre, ahol az édesapa alhadnagyként szolgált a kapitányságon. <br /> <br /> István, harmadik fiúgyermekként gimnáziumot végzett, majd állatorvosi tanulmányait a katonaság kötelékében, ún. egyetemi században végezte, ami tandíjmentességgel és némi zsolddal is járt. Így igyekezett szüleit mentesíteni taníttatásának kiadásaitól. Testvérei szakmát tanultak, és abban értek el sikereket, így segítettek be közösen a családi költségvetésbe.<br /> <br /> Csepelen ismerte meg feleségét, a tanítóképzőbe járó Szabó (szül.: Niederkirchner) Máriát, akivel 1937-ben keltek egybe, és akivel 62 évet élt szeretetteli házasságban. Négy gyermekük: dr. Mészáros István (sebész, urológus, 1938-2023), dr. Mészáros László (állatorvos, 1941-2008), Mészáros György (mezőgazdasági gépészmérnök, 1944-2021) és dr. Mészáros Zsuzsanna (fogorvos, 1955-) már Gödöllőn születtek, nevelkedtek. <br /> <br /> Az egykori Mária Valéria, ma Táncsics Mihály úton, a Kálváriával szemben, a mai játszótér helyén laktak, egy – az 1970-es évekbeli lakótelepépítés idején lebontott - polgári házban. A családban csak „A Gödöllő”-nek, majd „A régi Gödöllő”-nek emlegetett házuk bontását [[Remsey Gábor]] örökítette meg helytörténeti jelentőségű kisfilmjei egyikén.<br /> <br /> [[Fájl:Családicsoport.jpg|200px|thumb|right|A Mészáros István feleségével és gyermekeivel]]<br /> <br /> 9 unokájuk látott napvilágot, miután első unokájuk születésekor lelte halálát. Gyermekei, unokái közül többen is Gödöllőn telepedtek le. <br /> A Mészáros-család - amely déd- és ükunokákkal azóta is gyarapszik - példaállító családfőként tekint rá, és szeretettel ápolja emlékét.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Életútja==<br /> Dr. Mészáros István Újpesten született, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban érettségizett, majd az Állatorvosi Főiskolán, katonai szolgálat mellett 1933-ban szerzett doktori diplomát summa cum laude minősítéssel. <br /> <br /> [https://hu.wikipedia.org/wiki/Hetzel_Henrik Hetzel Henrik] professzor felfigyelt a tehetséges és ambiciózus fiatalemberre, és meghívta az Állatorvosi Főiskola általa alapított Szülészeti Tanszékére. Az Országos Állategészségügyi Intézetben tevékenykedett 1936-ban egy éven át, majd két évig Nagylétán dolgozott. <br /> <br /> 1939-től [[Gödöllő]]n először járási állatorvos, azután pedig a koronauradalom főállatorvosa volt, irányítva a 12 000 holdas terület állattenyésztését és állategészségügyét.<br /> <br /> Élete, munkássága szorosan összekapcsolódott [[Gödöllő]]vel, ahol 1939-től haláláig, mintegy 67 éven át élt. <br /> 1946 és 1964 között a Földművelődésügyi Minisztériumban az Állattenyésztési Főosztályon dolgozott, Gödöllőről főleg „villamoson” (HÉV-vel) járt be a fővárosba. Feladata a mesterséges termékenyítés magyarországi megszervezése volt, részben miatta került a mesterséges termékenyítő állomások országos központja éppen Gödöllőre. <br /> <br /> Sikeres tevékenységét 1963-ban (két korábbi sikertelen felterjesztés után, amikor – vélhetően egyházi elköteleződése miatt - nem kaphatta meg az elismerést, végül) a Kossuth-díj bronz fokozatával jutalmazták.<br /> <br /> A szülői házból örökölt békés természete, kötelességtudata, katonai neveltetése, és keresztyén hite, a református egyházhoz való elkötelezett tartozása szabtak határozott irányt életének. Puritán protestáns személyiségének kisugárzása volt. <br /> <br /> Több évtizeden keresztül szolgálta a [https://www.reformatus.hu/ Magyarországi Református Egyházat]. 1942-től kezdve 57 éven át volt presbiter, 1944-től lett a [https://refgodollo.org/ Gödöllői Református Egyházközség] gondnoka (majd főgondnoka), amely tisztséget mintegy 55 évig áldozatos munkával töltött be, dacolva a korszellem egészen más típusú (egyházellenes, ateista) ideológiai elvárásaival. Mindemellett több mint 30 évig volt egyházmegyei gondnok, a [https://www.dmrek.hu/ Dunamelléki Egyházkerületben] pedig főjegyzői tisztet töltött be. Büszkén nyilatkozta, hogy egyházkerületi főjegyzői tisztségét legidősebb fia, István vette tőle át, második fia, László évtizedekig Dunapatajon szolgált presbiterként, majd főgondnokként, harmadik fia, György pedig, szintén presbiterként a gödöllői egyházközségnek volt igen aktív tagja, elévülhetetlen érdemeket szerezve a helyi református oktatás újraindításában, a [https://grl.hu/ Gödöllői Református Líceum] megalapításában.<br /> <br /> Alapító tagja és első elnöke volt a [http://telekipal.hu/ Gróf Teleki Pál Egyesületnek].<br /> <br /> Életében fontos szerepet töltött be a cserkészet, aktívan részt vett az 1933-as gödöllői Világdzsembori 60 éves évfordulójára 1993-ban rendezett gödöllői Dzsembori-emléktábor megszervezésében. <br /> <br /> Közéleti tevékenységéért 1999-ben Gödöllő Város Önkormányzata az elsők között avatta a város díszpolgárává, Dr. Habsburg Ottót, Dr. Fényi Ottó Józsefet és Kirchhofer Józsefet követően.<br /> <br /> 97. életévében, családi körben, békében hunyt el. Gödöllő városa saját halottjává nyilvánította. Feleségével közös sírja a gödöllői Dózsa György úti temetőben található, helyi védelmet élvez.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> A háborúban megtizedelt állatállomány gazdaságos szaporítására és a genetikai állomány javítására irányult kutatómunkája. Ezért a mesterséges termékenyítés állomásainak rendszerét fejlesztette tovább. <br /> <br /> A mesterséges termékenyítés rövid időn belül elterjedt az állattenyésztésben és jelentős eredményeket hozott. Mészáros István fáradhatatlan volt a szervezésben, laboratóriumot, termékenyítő állomások sorát építette ki szerte az országban, elhivatott csapatot alakított ki, inszeminátorokat képezett. <br /> <br /> [[Fájl:Mikroszkóppal.jpg|200px|thumb|left|Munka közben]]<br /> <br /> Sikerrel lobbizott a különböző kommunista/szocialista kormányoknál. Maga is aktívan művelte a tudományt, szakkönyvet, tankönyvet írt. <br /> <br /> Szaporodásbiológiát oktatott Budapesten a Maglódi úton az Állategészségügyi Felsőfokú Technikumban, és az Agrártudományi Egyetemen. <br /> <br /> Az 1960-as évek második felétől az Országos Mesterséges Termékenyítő Központ igazgatójaként bekapcsolta az országot a szarvasmarha-tenyésztés nemzetközi integrációjába.<br /> <br /> Angolul és németül beszélt, nemzetközi konferenciákon adott elő. Volt, hogy hívták egész munkatársi gárdájával együtt, hogy költözzenek át külföldre, de ő sosem szeretett volna máshol élni. Adódtak volna tehát anyagilag jobban jövedelmező lehetőségei, de ő büszke volt arra, hogy azt csinálta, amit szeretett, és mindezzel hazájában ért el sikereket.<br /> <br /> ==Művei, publikációi==<br /> <br /> A [https://univet.hu/wp-content/uploads/2023/10/MAL-2023-10_content.pdf Magyar Állatorvosok Lapjában], az [https://vmri.hu/acta-veterinaria-hungarica Acta Veterinariában], az [https://magyarmezogazdasag.hu/allattenyesztes/ Állattenyésztésben] több, mint hatvan szakközleménye jelent meg, és nem csak itthoni, hanem külföldi szaklapokban is.<br /> <br /> Fő műve: [https://www.antikvarium.hu/konyv/bolcshazy-kalman-allatorvosi-szuleszet-i-42812-0 Hetzel Henrik, Bölcsházy Kálmán, Mészáros István: Állatorvosi szülészet II. Mezőgazdasági Kiadó, 1962.]<br /> <br /> ==Díjai, elismerései==<br /> <br /> Munkája elismeréseképpen a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi fokozatot adományozott neki, alma matere pedig előbb címzetes professzorának habilitálta, majd Honoris Causa doktorává fogadta. <br /> <br /> 1963-ban [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth-d%C3%ADj Kossuth-díjat] kapott. <br /> <br /> Két alkalommal tüntették ki a Munka Érdemrenddel, másodszor 1977-ben arany fokozattal, amikor 67 évesen nyugdíjba vonult. <br /> <br /> Az [https://konyvtar.univet.hu/plak/p72aujh.htm Újhelyi Imre-emlékérem] egyik első kitüntetettje volt.<br /> <br /> Külföldi levelező tagja volt a Milánói Mezőgazdasági Akadémia Állattenyésztési tagozatának.<br /> <br /> 1999. évben Gödöllő Város Önkormányzata egyik első [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_D%C3%ADszpolg%C3%A1ra díszpolgárának] választotta.<br /> <br /> Maradandó életművet alkotott.<br /> <br /> ==Anekdoták, családi történetek==<br /> <br /> Az ún. [https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi-korszak Rákosi]- és [https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_1957%E2%80%931989_k%C3%B6z%C3%B6tt Kádár-korszakban] a hatalom részéről egyházi szerepvállalását bár nem nézték jó szemmel, saját bevallása szerint református keresztyén hitét soha nem tagadta meg, és ezt végül felettesei is eltűrték, mert a munkájára szükségük volt. <br /> <br /> A szaporodásbiológia területén végzett szakmai tevékenységét ugyanis a szovjet kollégák, illetékesek is dicsérték. Amikor a minisztériumban dolgozott, nagypéntekenként például akkor is kiszakított egy-egy órát, hogy elmenjen délelőtt a templomba. <br /> Volt, hogy innen egyenesen a pártbizottságra kellett tárgyalásra mennie, táskájában a Bibliával és a zsoltárral. <br /> <br /> [[Fájl:Nagycsoport.jpg|200px|thumb|right|]]<br /> <br /> Az 1950-es évek kínzó élelmiszer- azon belül húshiánya idején közvetlenül [https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kosi_M%C3%A1ty%C3%A1s Rákosi Mátyással] tárgyalt a szarvasmarha tenyészállat-állatállomány jelentős részének levágásáról, a mesterséges termékenyítőállomások telepítéséhez szükséges források biztosításáért cserébe. Az eljárás beindításának idején, szabotázst sejtetve számos szkeptikus rosszakarója akadt (ami ebben a korszakban szó szerinti egzisztenciális fenyegetést jelentett, mondhatni élet-halál kérdés volt), emiatt az állatok levágását követően, a mesterséges termékenyítési program sikerének beigazolódását várva hetekig bujkálnia kellett. <br /> <br /> Szakmai eredményessége és sikerei ellenére a „Rákosi-vészkorszak” majd a Kádári megtorlás időszaka számára is egy feszültséggel teli időszak volt. Az országos termékenyítő állomásokat, telephelyeket látogatva, a vidéket járva mindig otthonosan és viszonylagos nyugalomban érezte magát, de amint a kiszállásokból hazafelé tartva meglátta újra a főváros fényeit, összeszorult a gyomra. <br /> <br /> 1952-ben államosították, elvették az egyházak tulajdonát, így korábbi református iskolájukat is. Az egyházközség világi vezetőjeként az akkori lelkésszel, P. Tóth Lajossal kettőjüknek kellett aláírni az államosítással kapcsolatos jegyzőkönyveket. Hálás szívvel nyilatkozott később arról, Isten kegyelméből megérhette, hogy amikor az 1990-es évek elején visszakapta az egyházközség korábbi tulajdonát, egyházközségi főgondnokként ugyancsak ő írhatta alá az erről szóló jegyzőkönyvet, és harmadik fiával, a gödöllői presbiter Mészáros Györggyel közösen vehettek részt a református oktatás újraindításában, és a Gödöllői Református Líceum megalapításában.<br /> <br /> == Kitüntetései ==<br /> <br /> *Kiváló Munkás (1949)<br /> *Állatorvostudományok kandidátusa (1953)<br /> *Munka Érdemrend (1955)<br /> *Kossuth-díj (1963)<br /> *Egyetemi tanári cím (1964)<br /> *Munka Érdemrend arany fokozat (1977)<br /> *[[Gödöllő Város Díszpolgára]] díj (1999)<br /> *Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000)<br /> *Állatorvostudományi Főiskola (honoris causa) tiszteletbeli doktora<br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> <br /> „Tízéves a mesterséges megtermékenyítés Magyarországon” Népszabadság 11. lapszám (1957): 202.old.<br /> <br /> „Mészáros István dr. igazgató, c. egyet. tanár nyugalomba vonult” Magyar Állatorvosok Lapja (1978): 63.old.<br /> <br /> Radó Gábor: „Dr. Mészáros István, városunk díszpolgára – A tudományért és az egyházért” Gödöllői Szolgálat augusztus 12., (1999). Közélet rovat 5. oldal, írása<br /> <br /> Szabó Zsigmond: „Eszembe se jut, hogy ne patajinak tekintsem magam - Emberközelben: dr. Mészáros István Kossuth-díjas professzor” Pataji Hírlap, VIII. évf. 2. szám (41.szám): 8.old. <br /> <br /> https://www.godollo.hu/varosi-dijak-kituntetesek/ <br /> <br /> Dr. Mészáros István: „Családi feljegyzések” kézirat<br /> <br /> G. Merva Mária: Hírességek a gödöllői temetőben, Gödöllői Városi Múzeum<br /> <br /> https://godollo.mindigis.hu/uploads/cemetery/places/2843/32-2448-dr--m%C3%A9sz%C3%A1ros-istv%C3%A1n---%C3%A9letrajz---d%C3%ADszpolg%C3%A1r-5.pdf<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Mészáros család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Dr._Klacsmann_L%C3%A1szl%C3%B3&diff=6194 2024-07-08T10:56:41Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Fájl:Ifjú_doktor.jpg|200px|thumb|right|Dr Klacsmann László]]<br /> '''Dr. Klacsmann László''' (Budapest, 1915. április 13. - [[Gödöllő]], 2010. április 1.) Kossuth-díjas szülész-nőgyógyász szakorvos.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Élete==<br /> <br /> 1915. április 13-án született Budapesten, a Városmajor utcai Klinikán (ma Érsebészeti). Édesapja, Klacsmann Károly egy szobabútor árát fizette a szülésért, hogy fiát magyar gyereknek anyakönyvezzék, mivel ők akkoriban Belgrád mellett, Zimonyban éltek. Édesanyja, Tomor Szeréna erdélyi származású tanítónő volt, ezen kívül perzsaszőnyegszövő iskolát tartott fenn. A II. világháborúban egy részeg orosz tiszt lőtte agyon.<br /> <br /> 1929-ben a nagy gazdasági világválság idején őket is utolérte a végzet: szülei elszegényedtek, apja elvesztette minden vagyonát, mert „jóakarói” belerángatták egy bányavásárlásba, ami ugyan gazdag volt ércben, de nem vezetett hozzá vasút, így belebukott vállalkozásába.<br /> <br /> [[Fájl:Fiatal.jpg|200px|thumb|right|Az ifjú Klacsmann László]]<br /> <br /> Elemi- és középiskolai tanulmányait Zimony/Zemunban Jugoszláviában folytatta, 1934-ben érettségizett. Érettségi után minden nehézség nélkül bekerült a jogi egyetemre, de fél év után ott is hagyta, mert valójában az orvosi pálya vonzotta. Késve került át az orvosi karra (belgrádi Orvosi Egyetem), nagyon keményen meg kellett küzdenie a tanulnivalókkal. Így esett, hogy itt is bukással kezdte – szülészetből kétszer próbálkozott hiábavalóan. Professzora le is tett róla: „Magából fiam, sose lesz szülész!” Ekkor fogadta meg, hogy márpedig kiváló szülész lesz belőle mint példaképe, Semmelweis Ignác. <br /> <br /> <br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> Az egyetem elvégzése után, 1940-ben a zimonyi Irgalmas Nővérek Kórházában kapott állást. Akkoriban nem kellett rezidensként működni, rögtön bedobták a fiatal doktort a mélyvízbe, ahogy azt már medikus korában megtették vele. Munkájáért fizetést és élelmezést kapott.<br /> <br /> 1940. áprilisában behívták katonának a jugoszláv hadseregbe. Orvosként tiszti rangot kapott. Az albán határ mellé helyezték századukat, ahol az volt a feladata, hogy szervezze meg a tábor rendjét egészségügyi szempontból. A német-jugoszláv háború alatt a valjenovói kórházban tevékenykedett, 1941. áprilisa és júniusa között. Jugoszlávia felbomlása, illetve a Délvidék visszacsatolása után a zombori Városi Kórház belgyógyászati, később szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként, majd 1942. augusztusától megbízott osztályvezetőként.<br /> <br /> <br /> [[Fájl:Dr_Klacsmann_László.jpg|200px|thumb|left|Dr. Klacsmann László]]<br /> <br /> <br /> A háború nagy változást hozott a multinacionális országban: felütötte fejét az idegengyűlölet. Ekkor úgy döntött, repatriál. Nővére Szegedre ment férjhez és a szülei is odaköltöztek. [[Dr. Klacsmann László]] a Szegedi Egyetem Női Klinikájának lett díjtalan klinikai gyakornoka 1943. augusztusától. Szakorvosi képesítésének megszerzése érdekében döntött úgy, hogy Dr. Batizfalvi János professzortól szeretné a szakmát elsajátítani. <br /> <br /> 1944. októberében a magyar hadsereg kötelékébe került, a Kárpátok vonulatát védte egy utász zászlóaljban, amíg orosz fogságba nem esett. Jánosházán, 1945. május-augusztusa között szervezte a közegészségügyet a hadifoglyok között. A hadifogságból több társával együtt sikerült megszöknie. Erről írt a vele együtt raboskodó [https://hu.wikipedia.org/wiki/Jo%C3%B3_L%C3%A1szl%C3%B3 Joó László] színész is a [https://www.antikvarium.hu/konyv/joo-laszlo-burokban-szulettem-613886-0 Burokban születtem] című önéletírásában. Szökése után visszatért Szegedre, majd Ózdra került a Vasgyári Kórház nőgyógyászati és sebészeti osztályára, alorvosként. <br /> <br /> Egy évet dolgozott alorvosként a Vöröskereszt Gyógyfürdő Kórházban is, ahol megismerte későbbi feleségét, aki isiászát ment oda kezeltetni. 1948-ban kötött házasságot Kertész Valériával. Házasságukból két gyermek született.<br /> <br /> 1947. februárjában tett sikeres szakvizsgát a szülészet nőgyógyászat tárgyköréből.<br /> <br /> A Vöröskereszt Erzsébet Kórház (későbbi Sportkórház) lett az újabb munkahelye. Itt vált példaképévé [https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/salacz-pal-778F5/ Dr. Salacz Pál] egyetemi magántanár, a „Tanár Úr”, aki a szakma minden csínjára-bínjára megtanította. <br /> <br /> A Sportkórházba bejárt Erdélyi Gyula doktor, aki a gödöllői Szülészetet vezette. Egyszer-kétszer ő is kijárt Erdélyi Gyulát helyettesíteni, míg fel nem ajánlotta, hogy cseréljenek. Klacsmann kapva kapott az alkalmon, hisz így önálló főorvosként tevékenykedhetett. 1952 ősze már [[Gödöllő]n találta, de hivatalosan 1953. január elsejétől vette át a [[gödöllő]]i kórház vezetését.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Gödöllő==<br /> <br /> 1953. január elsejétől 1979. június 30-ig volt a gödöllői Járási, majd Városi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztály vezetője, egyben igazgató főorvosa. A 26,5 év alatt 73 616 beteget ápoltak, ebből 61 053 szülészeti, 12 546 nőgyógyászati eset és 17 háborús sérült volt az 1956-os forradalom következtében.<br /> Szülések száma: 26 592, vetélések száma: 28 995 – ebből művi vetélés: 23 611, méhen kívüli terhesség 200, konzervatív kezelésben részesült 5 266 fő.<br /> <br /> [[Fájl:A_Gödöllői_Városi_Kórház.jpg|200px|thumb|right|A gödöllői Városi Kórház épülete]]<br /> <br /> Az 1956-os forradalom idején a városi Forradalmi Bizottság elnöke volt.<br /> <br /> A gödöllői Városi Kórházat 1930-ban, Tauffer Vilmos professzor tervei alapján építették fel a gödöllői Egészségügyi Mintajárásban. A mintajárást amerikai tapasztalatok alapján, amerikai pénzen, nevezetesen a Rockefeller Alapítvány segítségével alakították ki, Dr. Johan Béla egészségügyi államtitkár szervezésében. Az eredetileg 16 ágyas szülőotthonból [[Dr. Klacsmann László]] igazgatósága alatt 50 ágyas szülészeti osztállyá vált.<br /> <br /> 1956-tól engedélyezték a legális terhesség-megszakításokat az Abortusz Bizottságok felállításával. Ebbe [[Dr. Klacsmann László]] haláláig nem tudott belenyugodni, mindvégig küzdött ellene. De erről valljon Ő maga: „Terhesség-megszakítást elvi okokból nem végeztem. Úgy éreztem, egy életet megszakítani főbenjáró bűn. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem végeztem el a beavatkozást, ha annak indoka súlyos betegség, vagy az anya életének veszélyeztetése volt, mert az egészen más. De szerintem ez olyan durva beavatkozás, amelyet később a nők nagy része nem tud feldolgozni és soha el nem múló sebeket hagy bennük. Számomra ez derült ki, mivel sok olyan nővel beszéltem, akik túlestek a műtéten. Hatvanhat évig voltam a szakmámban, higgye el, elég tapasztalatot szereztem. Ezalatt a hatvanhat év alatt úgy végeztem munkámat, ahogyan azt az eskümben megfogadtam.” (Korondi Judit: Hippokratész szellemében – beszélgetés Dr. Klacsmann László-val; Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29.)<br /> <br /> [[Fájl:1979, a Városi Kórház dolgozói az utolsó fotón.jpg|200px|thumb|left|Az utolsó fotó a dolgozókról a Városi Kórház bezárásakor. 1979.]]<br /> <br /> Szülészeti műtéteket, nőgyógyászati műtéteket hajtottak végre, ezer császármetszésből csak 4 haláleset fordult elő. Egyéb feladatként terhestanácsadást tartottak a kórház orvosai a szülészeti és nőgyógyászati tevékenységen kívül. „Négy helyett már a hatszori megjelenést szorgalmaztuk. De a tanácsadások is egyre újabb szempontok szerint bővültek. Ilyen az RH- és vércsoportszűrés, cytológiai vizsgálatok, AFP-szűrés, a belső vizsgálatokon kívül alkalmanként ultrahang kontroll.” <br /> <br /> A Vöröskereszt felkérésére rákszűrést végeztek a környező községekben és az üzemekben is. A Rendelőintézet megalakulásáig a kórház orvosai látták el az elsősegély-nyújtást, később csak rendelési időn túl és hétvégeken. Részt vettek a medikus képzésben is, fogadva a nyári gyakorlatra érkező szigorló orvosokat. Az ápolónőképzőben előadóként szerepeltek, de a mentőápolók képzésében is részük volt. Klacsmann doktor önként vállalt kötelezettsége volt a felvilágosító előadások tartása a gimnáziumban és a Madách iskolában.<br /> <br /> A kórházat 1979. június 30-án zárták be, a város akkori vezetői közül senki se vette a fáradtságot, hogy elbúcsúztassa ezt a lelkes kis csapatot. 82 éves korában vonult nyugállományba. Élete végéig [[Gödöllő]]n élt.<br /> <br /> <br /> <br /> ==Kitüntetései==<br /> <br /> <br /> Katonai:<br /> <br /> 1944. december 4. Első fokozatú (kardos és koszorús) Tűzkereszt kitüntetés a karpaszományos őrmester részére<br /> <br /> 1945. március 2. Magyar bronz Vitézségi Érem – őrmesteri kitüntetés<br /> <br /> <br /> Szakszervezeti:<br /> <br /> Ezüst, bronz, arany: Hűséggel a nép egészségéért jelvény<br /> <br /> 1972. VII. 1. Arany törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1976. VII. 1. Arany aranykoszorús törzsgárda jelvény<br /> <br /> 1986. VII. 1. Péterfy Sándor utcai Kórház oklevele törzsgárda tagságról<br /> <br /> <br /> Vöröskereszt: <br /> <br /> 1976. június 6. Kiváló egészségnevelő munkáért jelvény<br /> <br /> 1977. július 1. Ezüstérem<br /> <br /> <br /> Városi:<br /> <br /> 1972. július 1. Oklevél 20 éve folytatott eredményes eü. munkáért<br /> <br /> 1988. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1993. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett<br /> <br /> 1987. március 25. 40 éves jubileumi jutalom (Péterfy Kórház)<br /> <br /> 2004. július 1. Lumniczer-díj (Lumniczer Sándor alapítvány) <br /> <br /> <br /> Politikai:<br /> <br /> 1991. október 1956-os emlékérem (MDF=Magyar Demokrata Fórum)<br /> <br /> <br /> <br /> ==Könyvei==<br /> <br /> <br /> 1961. június 1. Rendellenes méhűri vérzések- továbbképző előadás kollégáknak<br /> <br /> 1968. A fertilitás kérdése collumrehabilitatio után Dr. Tornai - Dr. Klacsmann<br /> <br /> 1975. A dysmaturitas okai és következményei Dr. Klacsmann - Dr. Petrás Barna <br /> <br /> 1978. A gödöllői Kórház 10 évi kolposzkópos leleteinek értékelése Dr. Klacsmann- Dr. Brasch Pest megyei Orvosi napok tudományos közleményei<br /> <br /> <br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> Hippokratész szellemében - beszélgetés Dr Klacsmann Lászlóval. In: Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29., 3. old.<br /> <br /> In memoriam Klacsmann László (1915-2010). In: Gödöllői Szolgálat, 2010. április 14., 5. old.<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Klacsmann család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Heltai_P%C3%A1l&diff=6193 2024-07-08T10:56:04Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Heltai Pál]] (Budapest, 1944)<br /> <br /> ==Életútja==<br /> <br /> <br /> Budapesten született 1944-ben [[Heltai Miklós]] és Heltai Miklósné (sz. Pákásky Teréz) nyolc gyermeke közül harmadikként. <br /> A család ekkor Nagyszalontán lakott, onnan Kaposvárra, majd 1952-ben Gödöllőre költözött. Itt az általános iskolában édesanyja, majd édesapja is tanította.<br /> <br /> Két testvérét követve a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumba járt. 1962-ben felvették az ELTE Bölcsészettudományi Karára, angol-orosz szakra.<br /> <br /> 1967-ben, az egyetem elvégzése után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Idegennyelvi Lektorátusára került, majd 1983-tól az ELTE Idegennyelvi Központjában (’Rigó utca’) dolgozott.<br /> <br /> A rendszerváltás után az angol tanárképzésben kapott szerepet: 1991-től 2000-ig az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán főiskolai tanárként az angol tanszék vezetője volt.<br /> <br /> 1997-től visszatért a GATE-re, ahol egyetemi docens beosztásban a Nyelvi Intézet igazgatója lett. 2006-től 2010-ig a Pannon Egyetem Angol tanszékén, majd 2010-től 2013-ig a Kodolányi János Főiskolán dolgozott egyetemi docensként.<br /> <br /> Felesége német-magyar szakos tanárként a GATE Idegennyelvi Lektorátusán, majd a gödöllői református Líceumban dolgozott. <br /> <br /> Három gyermekük és öt unokájuk van.<br /> <br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> <br /> Gimnazista korától kezdve az idegen nyelvek érdekelték. A gimnáziumban latinos osztályba járt; az angolt a gimnázium angoltanára, Vígh Gábor támogatásával nagyrészt autodidakta módon, könyvekből tanulta. <br /> Édesapja arra biztatta a gyermekeit, hogy a szomszédos országok nyelvét is tanulják, ezért szintén autodidakta módon románul kezdett tanulni, amit az egyetemen is folytatott. Az egyetem elvégzése után németül is autodidakta módon tanult; ebből a nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett.<br /> <br /> Az egyetemi évek alatt idegenvezetői tanfolyamot végzett, és szovjet csoportok kísérésével fejlesztette orosztudását. <br /> Angol nyelvterületre először 1973-ban jutott ki; a British Council háromhetes tanfolyamán vett részt Londonban. Hosszabb tanulmányutat 1990-ben tett: a Lancaster-i Egyetemen a nyelvi teljesítménymérés kérdéseit tanulmányozta.<br /> <br /> Pályafutásának első éveiben főleg orosz szaknyelvet tanított a GATE mezőgazdasági gépészmérnök hallgatóinak. Később egyre inkább az angol nyelv került előtérbe, különösen amikor az egyetemen megindult a szakfordítóképzés. Mivel már 1975-ben angol fordító és tolmács oklevelet szerzett, a GATE angol szakfordítóképzésének a felelős oktatója lett. <br /> <br /> 1980-ban egyetemi doktori címet szerzett. <br /> <br /> Több szaknyelvi, illetve fordítástechnikai jegyzetet írt, fordított és több szakmai rendezvényen tolmácsolt.<br /> <br /> Az ITK-ban ([https://hu.wikipedia.org/wiki/ELTE_Idegennyelvi_Tov%C3%A1bbk%C3%A9pz%C5%91_K%C3%B6zpont Idegennyelvi Továbbképző Központ]) a nyolcvanas évek végén igazgatóhelyettesként megszervezte a vizsgáztatók továbbképzését, és közreműködött a nyelvvizsga-akkreditáció szabályainak kidolgozásában.<br /> <br /> Az ELTE TFK Angol Tanszékén, a Pannon Egyetemen és a Kodolányi János Főiskolán angol szakos hallgatóknak nyelvészeti és alkalmazott nyelvészeti tárgyakat tanított: angol fonetikát, szintaxist, pragmatikát, diskurzuselemzést, lexikográfiát, fordításelméletet, magyar-angol fordítástechnikát.<br /> <br /> Kutatómunkát az alkalmazott nyelvészet különböző területein végzett: foglalkozott kontrasztív nyelvészettel, szaknyelvoktatási kérdésekkel, szókincselsajátítással, nyelvvizsgáztatási, fordítástudományi, pragmatikai és pszicholingvisztikai kérdésekkel. <br /> <br /> 1991-ben védte meg a szókincstanulással kapcsolatos kandidátusi disszertációját, 2002-ben habilitált, 2002 és 2005 között Széchenyi István ösztöndíjas volt. <br /> <br /> A 2000-es évek elejétől főleg fordítástudománnyal foglalkozott. Több doktori iskolában tanított; ezek közül témavezető oktatóként főleg az ELTE fordítástudományi doktori programjában játszott kiemelkedő szerepet. <br /> <br /> 2003-tól 2024-ig az Akadémiai Kiadó által megjelentetett, nemzetközileg elismert (Q1-es) [https://akjournals.com/view/journals/084/084-overview.xml Across Languages and Cultures] című angol nyelvű fordítástudományi folyóiratnak volt az egyik szerkesztője. <br /> <br /> Rendszeresen tartott előadásokat hazai és külföldi konferenciákon, többek között a [https://manye.hu/ Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvoktatók Egyesületének] (MANYE) kongresszusain, a Pannon Egyetem pszicholingvisztikai konferenciáin és az EST ([https://en.wikipedia.org/wiki/European_Society_for_Translation_Studies European Society for Translation]) kongresszusain. Rendszeresen tartott fordítástudományi előadásokat a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem magyar és angol szakos hallgatói számára.<br /> <br /> Nyugdíjba vonulása után (2013) folytatta az oktató-, kutató- és folyóirat szerkesztői munkát. Megbízott előadóként továbbra is részt vett a GATE (később SZIE, majd MATE) szakfordítóképzésében és az ELTE fordítástudományi doktori programjában. A Károli Gáspár Református Egyetemen angol kontrasztív nyelvészetet tanított.<br /> <br /> ==Művei==<br /> <br /> Részben magyar, részben angol nyelven mintegy 170 folyóiratcikket és négy könyvet publikált. <br /> 1990-ben jelent meg a Fordítás az angol nyelvvizsgán című könyve. <br /> A fordítástudománnyal kapcsolatos az 2014-ben megjelent Mitől fordítás a fordítás című, korábbi cikkeit tartalmazó kötete. <br /> 2020-ban jelent meg az English Contrastive Linguistic Studies című könyve, <br /> 2023-ban ennek átdolgozott változata Hungarian-English Linguistic Contrasts címmel. 2024-ben jelenik meg a Bevezetés a fordítástudományba című munkája.<br /> <br /> <br /> ==Díjai==<br /> <br /> 2000-ben az ELTE Pro Universitate éremmel tüntette ki<br /> <br /> 2007-ben kapta meg a MANYE Brassai Sámuel érmét<br /> <br /> 2011-ben az ELTE címzetes egyetemi tanári címet kapott<br /> <br /> 2013-ban a SZIE egyetemi magántanári címet kapott<br /> <br /> 2013-ban a Kodolányi János Főiskola professor emeritus címet adományozott neki<br /> <br /> ==Források==<br /> <br /> https://manye.hu/wp-content/uploads/2020/11/Laud_heltai.pdf<br /> <br /> https://doktori.hu/index.php?menuid=192&amp;lang=HU&amp;sz_ID=2824<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Heltai_Mikl%C3%B3s_G%C3%A1bor&diff=6192 2024-07-08T10:55:40Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div><br /> [[Heltai Miklós Gábor]] (Budapest, 1941)<br /> <br /> [[Fájl:2003.jpg|200px|thumb|right|Heltai Miklós Gábor]]<br /> <br /> ==Életútja==<br /> <br /> Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában.<br /> <br /> Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád. <br /> <br /> Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán. Péceli pályakezdése után harminc éven keresztül igazgatója volt a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumnak, amely igazgatása alatt az ország legjobb középiskolái közé emelkedett.<br /> <br /> Felesége szintén tanár, négy gyerekük közül hárman is a pedagógusi pályát választották.<br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> Édesapja, [[Heltai Miklós]] jelentette számára az igazodási pontot, aki néhai osztályfőnöke [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony_S%C3%A1ndor Karácsony Sándor], a magyar neveléstudomány megújítójának életfilozófiáját követve egész életét a másik emberrel - a diákokkal - való együttműködésre áldozta.<br /> <br /> 1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta. [[Fájl:2003_Tantestület.jpg|200px|thumb|right|A Török Ignác Gimnázium tantestülete, 2003]]<br /> <br /> Vezetésével a gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete a következő képzési formákban valósított meg pedagógiai innovációt: óvónői szakközépiskola (1975-1995), angol két tannyelvű osztály (1989-től), angol és német nyelvi, továbbá matematika speciális osztályok és csoportok (1990-től és 2000-től), nyolcosztályos gimnáziumi osztályok (1994-től).<br /> <br /> Kialakította a felsorolt képzések tantervi, szakirodalmi hátterét, majd beillesztette ezeket az intézmény pedagógiai programjába. Vezényletével szervezték meg a máriabesnyői épületekből a gimnázium kiköltöztetését a jelenlegi belvárosi új építésű telephelyre. <br /> <br /> [[Fájl:Török_Ignác_1955-1988.jpg|200px|thumb|left|A Török Ignác Gimnázium épülete 1955-88 között, Máriabesnyőn]]<br /> <br /> 1990-től 2018-ig elnöke volt a péceli székhelyű [https://peceliertektar.hu/ertekek_pdf/szellemi/szellemi_05_csokmei_kor.pdf Csökmei Kör] pedagógus szakmai szervezetnek, mely célul tűzte ki Karácsony Sándor neveléstudományának újbóli beemelését a pedagógiai köztudatba. Ő maga a Csökmei Kör névadását magyarázva vallotta, hogy a Karácsony Sándor nemesi előnevét azért vették fel, mert „Karácsony Sándor nagy tudós, mi kevésbé vagyunk azok, nem szerettük volna a nevét kompromittálni.”<br /> Elnöksége alatt a Csökmei Kör konferenciákat szervezett, évente négy napon keresztül diákok és pedagógusok részvételével Karácsony Sándor pedagógiáját tanulmányozták, aktualizálták. A konferenciákon a két évtized alatt több mint kétezer gimnazista, egyetemista diák, illetve nevelő, kutató vett részt. Karácsony Sándor műveinek újra kiadásához végzett szerkesztési munkái, a művek aktualizálásaként tartott előadásai olyan tudással ruházták fel, hogy az ezek alapján elmondott gimnáziumi évnyitó, és évzáró előadásaira szülők sokasága máig szeretettel emlékezik.<br /> <br /> A Csökmei Kör a Széphalom Könyvműhelynél megjelentette [http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/szerzok/karacsony-sandor Karácsony Sándor életmű-kiadását]. <br /> Más kiadóknál, vagy önálló kiadványban Karácsony Sándor számos további tanulmányát, didaktikai művét, vallásos nevelési tárgyú munkáját is kiadta a Kör, melyek szerkesztését, nyomdai munkáit szintén ő végezte. A Kör 2018-ra kitűzött céljait teljesítette, ezért egyesületi működését befejezte, de vezetésével máig civil szervezetként működik.<br /> <br /> 2003-tól 2013-ig szemináriumokat tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen, kurzusai tárgya Karácsony Sándor pedagógiája volt. Ugyanerről a tárgyról egyesületeknek, intézményeknek számos előadást tartott szerte az országban.<br /> A [https://moszlap.hu/ Magyar Önkormányzatok Szövetségét] képviselte az Országos Közoktatás-politikai Tanácsban.<br /> <br /> Lakóhelyén, Pécelen az [https://www.peceliertektar.hu/2018/12/09/olvasokor/ Olvasókör (Karsai Zsigmond Baráti Társaság)] nevű civil egyesületet vezeti napjainkban is, és 2014-től elnöke a Települési Értéktár Bizottságnak.<br /> <br /> A péceli Református Egyházközségnek 1994-től 2018-ig presbitere volt, 2003-tól 2018-ig pedig elnökeként vezette a péceli Harangvirág Református Óvoda igazgatótanácsát.<br /> <br /> <br /> ==Művei==<br /> Publikációi részben szakpedagógiai jellegűek (l. Történelemtanítás, Pedagógiai Szemle), részben helytörténeti jellegűek (l. a gödöllői városi kiadványokat), legnagyobbrészt azonban természetesen Karácsony Sándor pedagógiájához kapcsolódnak (l. a Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a Debreceni Egyetem kiadványait, az Új Pedagógiai Szemlét, Confessiót, a Magyar Református Nevelést, a Reformátusok Lapját).<br /> Oktatáspolitikai jellegű cikkei az Új Katedra, a Mester és Tanítvány című folyóiratokban, az Új Emberben és napilapokban jelentek meg.<br /> <br /> Áldozatos szervezői, majd szerkesztői munkája nyomán jelent meg péceli illetőségű Fáy Ferenc (Pécel,1921.jún.20.- Toronto,1981.jún.10.) költőnek, az emigráns magyar líra kiemelkedő alakjának életművét bemutató kötet.<br /> <br /> ==Kitüntetései==<br /> Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976)<br /> <br /> Kiváló Tanár (1980)<br /> <br /> Apáczai Csere János-díj (2011)<br /> <br /> Gödöllő város díszpolgára (2003)<br /> <br /> Pécelért Díj (2013)<br /> <br /> Pécel város díszpolgára (2019)<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Heltai_Mikl%C3%B3s&diff=6191 2024-07-08T10:55:15Z

<p>GWiki: </p> <hr /> <div>[[Heltai Miklós]] (Budapest, 1909 – Gödöllő, 1989)<br /> <br /> [[Fájl:Id.H.Miklós.jpg|200px|thumb|left|Heltai Miklós 1909-1989]]<br /> <br /> ==Életútja==<br /> <br /> Életének 80 esztendeje alatt legtovább gödöllői lakosként élt 1951-től 1989-ig, haláláig, először a Szabadság út 16-ban, majd a Kossuth Lajos utca 49-ben.<br /> <br /> 1909-ben született Budapesten. A józsefstadti Tavaszmezői utcai Főreál Gimnáziumban osztályfőnöke volt a kor legnagyobb hatású magyar pedagógusa [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony_S%C3%A1ndor Karácsony Sándor], akinek későbbi pályáját is köszönhette. <br /> <br /> A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos tanári diplomát, majd több évnyi állástalanság után Szeghalom, Vésztő, Nagyszalonta, Kaposvár, és végül Gödöllő voltak tanári működésének állomásai. <br /> <br /> 1940-ben feleségül vette Pákásky Terézia tanítónőt, akivel nyolc gyermeket neveltek fel. Mind a nyolc gyerek a tanári pályát választotta, közülük ketten ma is itt élnek Gödöllőn. Legidősebb fia a gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója volt 30 éven keresztül, hárman pedig a tudományos életben értek el vezető szerepet. <br /> <br /> Ma 23 unokája, 34 dédunokája Budapesten, Gödöllőn, páran Pest megyében élnek.<br /> <br /> <br /> ==Munkássága==<br /> <br /> A tanítást élethivatásának tekintette. Azt vallotta Karácsony Sándor nyomán, hogy a magyar jövő azon is múlik, hogy mennyire tud szót érteni egymással a felnőttek társadalma és az ifjúság, és hogyan tudnak együttműködni. <br /> <br /> Heltai Miklós, a Tanár Úr ezt a tanítást sokféleképpen valósította meg. A tanórákon túl diákjait már 1952-től történelmi szakkör keretében irodalmi, művészeti, régészeti és néprajzi kutatásokba vonta be. Ennek az alkotóműhelynek olyan, Gödöllő szerte ismert eredményei lettek, mint például az 1958-ban a diákok által bemutatott három Kisfaludy Sándor színdarab előadása, a hajdani Kossuth Lajos utcai Művelődési Ház színpadán, amit később további színdarabok követtek, melyeket a tanulók dramatizáltak Móra Ferenc, Jókai Mór novelláiból a Tanár Úr instrukciói alapján. <br /> <br /> A diákokkal való foglalkozásnak nemcsak időbeli, de térbeli korlátait sem ismerte, lakása is nyitva állt a közös alkotómunkára, felesége Teri néni jóváhagyásával és segítségével.<br /> <br /> A színjátszáshoz hasonlóan sok családot megmozgató, máig ható munka volt az Iskolai Múzeum létrehozása. A diákok azt a feladatot kapták, hogy gyűjtsék össze szüleiktől, rokonaiktól a paraszti élet még fellelhető munkaeszközeit, a családi hagyományokat, meséket, népdalokat. <br /> <br /> Ennek olyan híre ment, hogy felnőtt emberek is meg-megállították a Tanár Urat az utcán, elmesélve történeteiket, felajánlva megőrzésre alkalmatos dolgaikat, amiket aztán a gyerekek lelkesen vittek az Iskolai Múzeumba (Fegyvergyűjteményét 1956-ban ez a felirat védte meg az elkobzástól). Erre eredetileg a Szabadság téri Petőfi Sándor Általános Iskola (ma a Líceum épülete) első emelet jobb oldali első terme volt kijelölve. <br /> <br /> A néprajzi gyűjteményt hamarosan követték a régészeti ásatásokon fellelt kincsek, amiket a Nemzeti Múzeum régészei azonosítottak be. Mint pl. a masztodon combcsontja, honfoglalás kori női pártadísz, lovas sír, övcsat, tarsolylemez, bronzkori lakókunyhó tűzhelye, edényei stb. A leletmentéssel szintén a kor jeles archeológusai bízták meg a Tanár Urat.<br /> <br /> Gödöllőn akkoriban sok helyen zajlott nagy földmunkákkal járó építkezés (az egyetemi, majd a városi lakótelepek építése), út és vezeték építések. Ilyenkor számos értékes tárgy került felszínre. A városban annyira ismert volt a Tanár Úr munkássága, hogy szinte rögtön hívták a leletekhez, ő pedig ment diákjaival együtt, és értesítette a Nemzeti Múzeumot. <br /> <br /> A szakköri kirándulások is fontos szerepet játszottak Gödöllő és környéke történelmi emlékeinek megismerésében, az ott lakók történeteinek, apró emlékeinek gyűjtésében. A gyűjtőmunkát kiállítások rendezése követte: először a Szabadság tér 9. alatti szobában, amit 1978-ban a mai Múzeum épületének első emeletén a Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása követett. <br /> <br /> A kiállítások rendezését a Tanár Úr diákok, és saját gyermekei segítségével végezte. A kiállítási tárolók beszerzésében a Városi Tanács mellett az Agrártudományi Egyetem Állattani tanszéke nyújtott segítséget, mert időközben a híres gödöllői vadászatok is emlékezetbe jöttek (kitömött állatok, trófeák, fényképek).<br /> <br /> A Tanár Úr még megélhette, hogy az időközben Helytörténeti Gyűjteménnyé fejlődött egykori Iskolai Múzeum 1988-ban elismert megyei múzeumi rangot kapott.<br /> <br /> A szakköri munka mellett nagy súlyt fektetett az iskolai tevékenységre is. Óráira könyvekkel teletömött aktatáskával, segédanyagokkal érkezett, a tárgyhoz tartozó irodalmi és történelmi szakkönyvekből eleven valósággá varázsolta a régmúltat. <br /> A meg-megújuló tantervi igényekhez igazodva történelmi szaktantermet rendezett be a Petőfi Sándor Általános Iskola Munkácsy utcai épületében. A diákjai által dramatizált színdarabokat még a 70-es évek közepén is itt adták elő a tornateremben. <br /> Közel két évtizeden keresztül szervezte a honismereti mozgalom krónikaíró pályázatát. A beérkezett dolgozatok, és azokhoz írt bírálatai a helytörténeti kutatások fontos forrásai.<br /> <br /> <br /> ==Művei==<br /> <br /> Tanári tevékenysége, és a szakköri munkák mellett Gödöllőn való letelepedésétől kezdve gyűjtötte a forrásanyagokat szeretett városának múltjáról. Kutatásait több ezer oldalas kézirat őrzi, melyekből a fontosabbnak ítélt, és a kor szelleméhez is igazodó részek felhasználásával 1975-ben jelent meg Gödöllő című könyve a Zrínyi kiadónál.<br /> <br /> Kutatásai során több irodalmi vonatkozású adatra is lelt, többek közt a Petőfi Sándort elszállásoló Szombat-családnál a Petőfi-láda történetére, a Jókai Mór regényében szereplő tengerszemű hölgy viselt dolgaira, vagy Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének befejezésére, melyet az író két gödöllői rokona kérésére változtatott meg.<br /> <br /> Ezen kutatásait a Gödöllő és Vidéke című, a Pest Megyei Hírlap különkiadásának 1974. évi négy hétvégi számában jelentette meg.<br /> <br /> Az Agrártudományi Egyetem újságjában pedig Gödöllő emlékezetes napjait felelevenítő írásai láttak napvilágot.<br /> <br /> <br /> ==Díjai==<br /> <br /> Életében nem kapott hivatalos elismerést, de a városi vezetés megengedte, hogy haláláig dolgozhasson a Múzeumban.<br /> <br /> Rendhagyó kitüntetést kapott a Heltai nagycsalád a Bethlen Gábor Alapítványtól, 2018-ban nekik ítélték a [https://bethlenalapitvany.com/alapitvanyrol/kituntetesek/marton-aron-emlekerem/ Márton Áron Emlékérmet].<br /> <br /> <br /> ==Művei==<br /> <br /> Heltai Miklós et al: Gödöllő, Zrínyi Kiadó, 75.4048/4<br /> <br /> Heltai Miklós: Gödöllő az irodalomban 1-4 rész. In: Gödöllő és vidéke I.évf.107, 108,109, 110. számai [https://adt.arcanum.com/hu/view/PestMegyeiHirlap_1974_10/?query=AUTHOR%3D%28heltai+mikl%C3%B3s%29+DATE%3D%281974-01-07--1974-12-31%29&amp;pg=53&amp;layout=s Színészhez, poétához nem...] [https://adt.arcanum.com/hu/view/PestMegyeiHirlap_1974_10/?query=AUTHOR%3D%28heltai+mikl%C3%B3s%29+DATE%3D%281974-01-07--1974-12-31%29&amp;pg=66&amp;layout=s &quot;A tengerszemü hölgy&quot;] [https://adt.arcanum.com/hu/view/PestMegyeiHirlap_1974_10/?query=AUTHOR%3D%28heltai+mikl%C3%B3s%29+DATE%3D%281974-01-07--1974-12-31%29&amp;pg=87&amp;layout=s Butler Jánost megmentik] [https://adt.arcanum.com/hu/view/PestMegyeiHirlap_1974_10/?query=AUTHOR%3D%28heltai+mikl%C3%B3s%29+DATE%3D%281974-01-07--1974-12-31%29&amp;pg=100&amp;layout=s Ahol szebb a gyermekkor]<br /> <br /> Heltai Miklós: Gödöllő emlékezetes napjai In: Mezőgazdasági Mérnök XIX.évf.4.szám<br /> <br /> Heltai Miklós: Gödöllő emlékezetes napjai In: Mezőgazdasági Mérnök XIX.évf.6.szám<br /> <br /> [[Kategória: Személyek]]<br /> [[Kategória: Heltai család]]<br /> [[Kategória: Híres Gödöllői Családok]]</div>

GWiki