Gödöllő - Felhasználó közreműködései [hu]

Szekeres Erzsébet

2016-06-21T10:18:05Z

Török Ignác Gimnázium*:

[[Fájl:szekeres.jpg|thumb|right|250px|Szekeres Erzsébet]]
'''Szekeres Erzsébet''' (Budapest, 1938. augusztus 10. - ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának Gödöllőt tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. "

Azt szeretném mindig elérni, hogy a képeimet szemlélők végül is mosollyal szívükben távozzanak kiállításomról. Még akkor is, ha - mint az életben mindig - a szép mosolyba bánat is vegyül.” - vallja munkásságáról Szekeres Erzsébet.

== Életpályája ==

Szülei egyszerű földművelők voltak, három kisgyermeket neveltek a háború után. Gödöllőn, az Isaszegi úton laktak, önellátók voltak, mint minden család akkortájt. Állatokat is tartottak, a gyerekek vigyáztak a tehenekre, lovakra. A ház körül mindenkinek megvolt a maga feladata. Iskola után természetes volt számára, hogy eleget tegyen az otthoni kötelességeinek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ma Szent István Egyetem) agrármérnökként végzett 1976-ban. Végzettsége szerint mezőgazdasági mérnök, de egyetemi tanulmányai előtt csecsemőgondozó is volt. Mezőgazdasági területen dolgozott 1989-ig, iparművésszé a munkája mellett, önerőből képezte magát.

Művészi fejlődését Remsey Jenő, Remsey Iván, Merész Gábor és Koczogh Ákos segítették. A hatvanas években olaj és olajpasztell képekkel próbálkozott, Prutek bácsi portréját országos kiállításra alkalmasnak ítélte a zsűri. Édesanyja bátorítására textil faliképek készítése felé fordul, alkotásait erősen áthatja a népművészet. Dekoratív hangoltságú hímzett és varrott textil-faliképein a népművészet motívum- és szimbólumvilágának modern átírásával kísérletezik. Munkáit bel- és külföldön több mint száz kiállításon láthatta a közönség.

1969-ben a Galgamenti Fesztivál egyik rendezőjeként megbízták a gödöllői járás népművészeti anyagának - textília, hímzés, viselet - összegyűjtésével. E munka során érintette meg és vonta bűvkörébe a népművészet. 1970-ben kezébe került Kallós Zoltán Balladás könyve és Kriza János Népköltési gyűjteménye, mély benyomást tettek rá, a balladák szűkszavú, megrázó tragédiái késztették a faliképek varrására. A népi gyerekdalok, mondókák, versek inspirálták, hogy meseszőnyegeket szőjön. A "Kertem virágai" kiállítással, a kézi csomózású faliszőnyegekkel nagyszüleimre emlékezett, ugyanis őket nem ismerhette testi valóságban.

1988 óta tagja a Művészeti Alapnak, számos kitüntetést mondhat magáénak. 1985-ben és 1989-ben Németországban, 1987-ben Finnországban járt tanulmányúton. 1981-ben kisfilm készült munkásságáról. Négy meseszőnyegét ("Égigérő fa", Kacor király", "Mesefa", "Májusfa") a Magyar Posta bélyegen is kiadta. Borítékrajzon a "Tündérszép Ilona", az "Árgyélus királyfi", a "Cifrapalota" és a "Megy a gőzös Kanizsára" jelent meg. Az UNICEF levelezőlapján a "Búj, búj, zöldág" c. szőnyege bejárta a világot.

== Művészete ==
[[Fájl:szekeres2.jpg|thumb|right|250px|]Fényhozó szarvas]
Művészete, szűkebb hazájának, a Galga mentének népművészeti hagyományaiból táplálkozik. A munka szeretetére, az anyag tiszteletére tanítva, a textil világába édesanyja vezette el. Mesterségbeli tudása, e hatásra mélyült el. Kezdeti képi próbálkozásai után, életműve vezérfonalául a textilművészetet jelöli. Egyéni utakon járó, sokoldalú, kísérletező kedvű művész. Tehetsége varrottasaiban, öltéstechnikája bravúrjával bontakozik ki. Hímzésmódja egyedülállóságát gyöngyvarrással hangsúlyozza. Különös hangulatú művészete, közvetlen mesélő kedvvel, a népi szimbólumok nyelvén szólal meg. Merkelő tűje nyomán, a mesék, mítoszok, mondák hősei, finom mívű öltésekkel, a fonal szálirányainak hullámzó elrendezésével kialakított szivárványos térben elevenednek meg. Ékszerragyogású fehér varrottasain, az élet nagy dolgait letisztult, natúr színekkel mondja el. Belépve élet kapuján, az örökkévalóságba érkezünk.

Első szőnyegét 1972-ben varrta. Mesterei: Remsey Jenő és Koczogh Ákos; textilvarrásban Édesanyja, Szekeres Andrásné. A szakma mélységeit Koczogh Ákos, Boross Marietta és Mészáros Emőke segítségével tárta fel. Művészi korszakai: grafika, festés; varrott - fehér - textil faliképek; varrott meseszőnyegek; gobelin; szövött és csomózott szőnyegek.

== Önálló kiállítás (Válogatás)==

*Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 81975)
*Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (1976)
*Megyei Művelődési Központ, Szentendre (1979)
*Bosen-Nofelden (D) • Saarland (D) (1985)
*Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (1986)
*Derkovits Terem, Budapest (1988)
*Celle (NSZK, (1989)
*Gödöllői Galéria, Gödöllő 1990
*Életút - Gödöllői Galéria, Gödöllő (1998)
*Örökségem - Átrium Galéria, Veresegyház (2003)
*Örökségem - Család-Haza-Hit - Magyarok Háza, Budapest (2006)
*Kertem virágai - Székely Bertalan Művelődési Központ, Szada (2006)
*Életműkiállítás - Cifrapalota, Kecskemét (2007)
*Árpád-házi magyar szentek és boldogok - Flesch Károly Kulturális Központ, Mosonmagyarórvár (2008)
*Az üveghegyeken túl - Székely Bertalan Művelődési Központ, Szada (2012)

== Csoportos kiállítás (Válogatás)==

*Festőterem, Sopron (1980)
*Csók Galéria, Budapest (1990)
*In Memoriam Ferenczy Béni és Noémi, Vigadó Galéria, Budapest (1991)
*Ajtó - Átjáró - Lourdes, Franciaország (1991)
*Duna Galéria, Budapest (1992)
*Tisztelet Gödöllőnek - Gödöllői Galéria (1996)
*Élmény és esemény - Királyi Kastély, Gödöllő (2001)
*Gödöllői Művésztelep - Mackintosh Gallery, Glasgow (2004)
*X. Országos Textiles Konferencia és kiállítás, Békéscsaba (2006)

== Alkotások közintézményekben ==

*Galgamente (szövött-varrott falikép) - Házasságkötő Terem, Veresegyház (1977)
*Béke (varrott falikép) - Fésűsfonógyár, Kerepestarcsa (1978)
*Halas (varrott falikép) - Szilasmente MGTSz, Kerepestarcsa (1980)
*Város (varrott falikép) - Szilasmente MGTSz, Kerepestarcsa (1980)
*Anya (varrott falikép) - Magyar Nők Országos Szövetsége, Budapest (1981)
*Pávák (varrott falikép) - Zeneiskola, Kecskemét
*Jegyespár (varrott falikép) - Kecskemét, Megyei Tanács, Kecskemét (1983)
*Tavasz (varrott falikép) - Megyei Tanács, Kecskemét (1989)
*Gyógynövények-sorozat (6 db varrott falikép) - Megyei Tanács, Kecskemét (1990)
*Tavasz-Nyár-Ősz-Tél (4 db gyapjú szövött falikép) - Gödöllői Török Ignác Gimnázium (2016)

== Díjak, elismerések ==

*NIT és HISZÖV Országos Szőnyegpályázata I. és II. helyezés, (1974)
*NIT Országos Pályázata I. és II. helyezés (1975)
*Gödöllő Város 10 éves pályázata II. helyezés 81976)
*Körösfői-Kriesch Aladár emlékplakett, Gödöllő (2002)
*2004 - Gödöllő Városért díj (2004)
*Arany Medál díj (2008)

== Forrás ==

*Meghívó Szekeres Erzsébet Árpádházi Szent Erzsébetnek című kiállítására - Cifrapalota, Kecskemét (2007)
*[http://artportal.hu/lexikon/muveszek/szekeres-erzsebet-3431 Artportal/Szekeres Erzsébet]
*[http://ujsag.szie.hu/node/214 Szent István Egyetem 2007. május IX. évfolyam. 5. szám]
*[http://fkkk.hu/index.php?option=com_eventlist&Itemid=32&func=details&did=52 Flesch Károly Kulturális Központ honlapja]
*[http://www.punchmagazin.hu/2006_5/szekeres.html Punch Magazin]
*[http://www.nepmuvesz.hu/?teljes_cikk=135851224444818&tipus=veranda Népművész magazin honlapja]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Képzőművészek]]

Szekeres Erzsébet

2016-06-21T10:17:22Z

Török Ignác Gimnázium*: /* Életpályája */

[[Fájl:szekeres.jpg|thumb|right|250px|Szekeres Erzsébet]]
'''Szekeres Erzsébet''' (Budapest, 1938. augusztus 10. - ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igai szülővárosának Gödöllőt tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. "

Azt szeretném mindig elérni, hogy a képeimet szemlélők végül is mosollyal szívükben távozzanak kiállításomról. Még akkor is, ha - mint az életben mindig - a szép mosolyba bánat is vegyül.” - vallja munkásságáról Szekeres Erzsébet.

== Életpályája ==

Szülei egyszerű földművelők voltak, három kisgyermeket neveltek a háború után. Gödöllőn, az Isaszegi úton laktak, önellátók voltak, mint minden család akkortájt. Állatokat is tartottak, a gyerekek vigyáztak a tehenekre, lovakra. A ház körül mindenkinek megvolt a maga feladata. Iskola után természetes volt számára, hogy eleget tegyen az otthoni kötelességeinek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ma Szent István Egyetem) agrármérnökként végzett 1976-ban. Végzettsége szerint mezőgazdasági mérnök, de egyetemi tanulmányai előtt csecsemőgondozó is volt. Mezőgazdasági területen dolgozott 1989-ig, iparművésszé a munkája mellett, önerőből képezte magát.

Művészi fejlődését Remsey Jenő, Remsey Iván, Merész Gábor és Koczogh Ákos segítették. A hatvanas években olaj és olajpasztell képekkel próbálkozott, Prutek bácsi portréját országos kiállításra alkalmasnak ítélte a zsűri. Édesanyja bátorítására textil faliképek készítése felé fordul, alkotásait erősen áthatja a népművészet. Dekoratív hangoltságú hímzett és varrott textil-faliképein a népművészet motívum- és szimbólumvilágának modern átírásával kísérletezik. Munkáit bel- és külföldön több mint száz kiállításon láthatta a közönség.

1969-ben a Galgamenti Fesztivál egyik rendezőjeként megbízták a gödöllői járás népművészeti anyagának - textília, hímzés, viselet - összegyűjtésével. E munka során érintette meg és vonta bűvkörébe a népművészet. 1970-ben kezébe került Kallós Zoltán Balladás könyve és Kriza János Népköltési gyűjteménye, mély benyomást tettek rá, a balladák szűkszavú, megrázó tragédiái késztették a faliképek varrására. A népi gyerekdalok, mondókák, versek inspirálták, hogy meseszőnyegeket szőjön. A "Kertem virágai" kiállítással, a kézi csomózású faliszőnyegekkel nagyszüleimre emlékezett, ugyanis őket nem ismerhette testi valóságban.

1988 óta tagja a Művészeti Alapnak, számos kitüntetést mondhat magáénak. 1985-ben és 1989-ben Németországban, 1987-ben Finnországban járt tanulmányúton. 1981-ben kisfilm készült munkásságáról. Négy meseszőnyegét ("Égigérő fa", Kacor király", "Mesefa", "Májusfa") a Magyar Posta bélyegen is kiadta. Borítékrajzon a "Tündérszép Ilona", az "Árgyélus királyfi", a "Cifrapalota" és a "Megy a gőzös Kanizsára" jelent meg. Az UNICEF levelezőlapján a "Búj, búj, zöldág" c. szőnyege bejárta a világot.

== Művészete ==
[[Fájl:szekeres2.jpg|thumb|right|250px|]Fényhozó szarvas]
Művészete, szűkebb hazájának, a Galga mentének népművészeti hagyományaiból táplálkozik. A munka szeretetére, az anyag tiszteletére tanítva, a textil világába édesanyja vezette el. Mesterségbeli tudása, e hatásra mélyült el. Kezdeti képi próbálkozásai után, életműve vezérfonalául a textilművészetet jelöli. Egyéni utakon járó, sokoldalú, kísérletező kedvű művész. Tehetsége varrottasaiban, öltéstechnikája bravúrjával bontakozik ki. Hímzésmódja egyedülállóságát gyöngyvarrással hangsúlyozza. Különös hangulatú művészete, közvetlen mesélő kedvvel, a népi szimbólumok nyelvén szólal meg. Merkelő tűje nyomán, a mesék, mítoszok, mondák hősei, finom mívű öltésekkel, a fonal szálirányainak hullámzó elrendezésével kialakított szivárványos térben elevenednek meg. Ékszerragyogású fehér varrottasain, az élet nagy dolgait letisztult, natúr színekkel mondja el. Belépve élet kapuján, az örökkévalóságba érkezünk.

Első szőnyegét 1972-ben varrta. Mesterei: Remsey Jenő és Koczogh Ákos; textilvarrásban Édesanyja, Szekeres Andrásné. A szakma mélységeit Koczogh Ákos, Boross Marietta és Mészáros Emőke segítségével tárta fel. Művészi korszakai: grafika, festés; varrott - fehér - textil faliképek; varrott meseszőnyegek; gobelin; szövött és csomózott szőnyegek.

== Önálló kiállítás (Válogatás)==

*Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 81975)
*Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (1976)
*Megyei Művelődési Központ, Szentendre (1979)
*Bosen-Nofelden (D) • Saarland (D) (1985)
*Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (1986)
*Derkovits Terem, Budapest (1988)
*Celle (NSZK, (1989)
*Gödöllői Galéria, Gödöllő 1990
*Életút - Gödöllői Galéria, Gödöllő (1998)
*Örökségem - Átrium Galéria, Veresegyház (2003)
*Örökségem - Család-Haza-Hit - Magyarok Háza, Budapest (2006)
*Kertem virágai - Székely Bertalan Művelődési Központ, Szada (2006)
*Életműkiállítás - Cifrapalota, Kecskemét (2007)
*Árpád-házi magyar szentek és boldogok - Flesch Károly Kulturális Központ, Mosonmagyarórvár (2008)
*Az üveghegyeken túl - Székely Bertalan Művelődési Központ, Szada (2012)

== Csoportos kiállítás (Válogatás)==

*Festőterem, Sopron (1980)
*Csók Galéria, Budapest (1990)
*In Memoriam Ferenczy Béni és Noémi, Vigadó Galéria, Budapest (1991)
*Ajtó - Átjáró - Lourdes, Franciaország (1991)
*Duna Galéria, Budapest (1992)
*Tisztelet Gödöllőnek - Gödöllői Galéria (1996)
*Élmény és esemény - Királyi Kastély, Gödöllő (2001)
*Gödöllői Művésztelep - Mackintosh Gallery, Glasgow (2004)
*X. Országos Textiles Konferencia és kiállítás, Békéscsaba (2006)

== Alkotások közintézményekben ==

*Galgamente (szövött-varrott falikép) - Házasságkötő Terem, Veresegyház (1977)
*Béke (varrott falikép) - Fésűsfonógyár, Kerepestarcsa (1978)
*Halas (varrott falikép) - Szilasmente MGTSz, Kerepestarcsa (1980)
*Város (varrott falikép) - Szilasmente MGTSz, Kerepestarcsa (1980)
*Anya (varrott falikép) - Magyar Nők Országos Szövetsége, Budapest (1981)
*Pávák (varrott falikép) - Zeneiskola, Kecskemét
*Jegyespár (varrott falikép) - Kecskemét, Megyei Tanács, Kecskemét (1983)
*Tavasz (varrott falikép) - Megyei Tanács, Kecskemét (1989)
*Gyógynövények-sorozat (6 db varrott falikép) - Megyei Tanács, Kecskemét (1990)
*Tavasz-Nyár-Ősz-Tél (4 db gyapjú szövött falikép) - Gödöllői Török Ignác Gimnázium (2016)

== Díjak, elismerések ==

*NIT és HISZÖV Országos Szőnyegpályázata I. és II. helyezés, (1974)
*NIT Országos Pályázata I. és II. helyezés (1975)
*Gödöllő Város 10 éves pályázata II. helyezés 81976)
*Körösfői-Kriesch Aladár emlékplakett, Gödöllő (2002)
*2004 - Gödöllő Városért díj (2004)
*Arany Medál díj (2008)

== Forrás ==

*Meghívó Szekeres Erzsébet Árpádházi Szent Erzsébetnek című kiállítására - Cifrapalota, Kecskemét (2007)
*[http://artportal.hu/lexikon/muveszek/szekeres-erzsebet-3431 Artportal/Szekeres Erzsébet]
*[http://ujsag.szie.hu/node/214 Szent István Egyetem 2007. május IX. évfolyam. 5. szám]
*[http://fkkk.hu/index.php?option=com_eventlist&Itemid=32&func=details&did=52 Flesch Károly Kulturális Központ honlapja]
*[http://www.punchmagazin.hu/2006_5/szekeres.html Punch Magazin]
*[http://www.nepmuvesz.hu/?teljes_cikk=135851224444818&tipus=veranda Népművész magazin honlapja]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Képzőművészek]]

Szekeres Erzsébet

2016-06-21T10:15:14Z

Török Ignác Gimnázium*: /* Alkotások közintézményekben */

[[Fájl:szekeres.jpg|thumb|right|250px|Szekeres Erzsébet]]
'''Szekeres Erzsébet''' (Budapest, 1938. augusztus 10. - ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igai szülővárosának Gödöllőt tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. "

Azt szeretném mindig elérni, hogy a képeimet szemlélők végül is mosollyal szívükben távozzanak kiállításomról. Még akkor is, ha - mint az életben mindig - a szép mosolyba bánat is vegyül.” - vallja munkásságáról Szekeres Erzsébet.

== Életpályája ==

Szülei egyszerű földművelők voltak, három kisgyermeket neveltek a háború után. Gödöllőn, az Isaszegi úton laktak, önellátók voltak, mint minden család akkortájt. Állatokat is tartottak, a gyerekek vigyáztak a tehenekre, lovakra. A ház körül mindenkinek megvolt a maga feladata. Iskola után természetes volt számára, hogy eleget tegyen az otthoni kötelességeinknek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ma Szent István Egyetem) agrármérnökként végzett 1976-ban. Végzettsége szerint mezőgazdasági mérnök, de egyetemi tanulmányai előtt csecsemőgondozó is volt. Mezőgazdasági területen dolgozott 1989-ig, iparművésszé a munkája mellett, önerőből képezte magát.

Művészi fejlődését Remsey Jenő, Remsey Iván, Merész Gábor és Koczogh Ákos segítették. A hatvanas években olaj és olajpasztell képekkel próbálkozott, Prutek bácsi portréját országos kiállításra alkalmasnak ítélte a zsűri. Édesanyja bátorítására textil faliképek készítése felé fordul, alkotásait erősen áthatja a népművészet. Dekoratív hangoltságú hímzett és varrott textil-faliképein a népművészet motívum- és szimbólumvilágának modern átírásával kísérletezik. Munkáit bel- és külföldön több mint száz kiállításon láthatta a közönség.

1969-ben a Galgamenti Fesztivál egyik rendezőjeként megbízták a gödöllői járás népművészeti anyagának - textília, hímzés, viselet - összegyűjtésével. E munka során érintette meg és vonta bűvkörébe a népművészet. 1970-ben kezébe került Kallós Zoltán Balladás könyve és Kriza János Népköltési gyűjteménye, mély benyomást tettek rá, a balladák szűkszavú, megrázó tragédiái késztették a faliképek varrására. A népi gyerekdalok, mondókák, versek inspirálták, hogy meseszőnyegeket szőjön. A "Kertem virágai" kiállítással, a kézi csomózású faliszőnyegekkel nagyszüleimre emlékezett, ugyanis őket nem ismerhette testi valóságban.

1988 óta tagja a Művészeti Alapnak, számos kitüntetést mondhat magáénak. 1985-ben és 1989-ben Németországban, 1987-ben Finnországban járt tanulmányúton. 1981-ben kisfilm készült munkásságáról. Négy meseszőnyegét ("Égigérő fa", Kacor király", "Mesefa", "Májusfa") a Magyar Posta bélyegen is kiadta. Borítékrajzon a "Tündérszép Ilona", az "Árgyélus királyfi", a "Cifrapalota" és a "Megy a gőzös Kanizsára" jelent meg. Az UNICEF levelezőlapján a "Búj, búj, zöldág" c. szőnyege bejárta a világot.

== Művészete ==
[[Fájl:szekeres2.jpg|thumb|right|250px|]Fényhozó szarvas]
Művészete, szűkebb hazájának, a Galga mentének népművészeti hagyományaiból táplálkozik. A munka szeretetére, az anyag tiszteletére tanítva, a textil világába édesanyja vezette el. Mesterségbeli tudása, e hatásra mélyült el. Kezdeti képi próbálkozásai után, életműve vezérfonalául a textilművészetet jelöli. Egyéni utakon járó, sokoldalú, kísérletező kedvű művész. Tehetsége varrottasaiban, öltéstechnikája bravúrjával bontakozik ki. Hímzésmódja egyedülállóságát gyöngyvarrással hangsúlyozza. Különös hangulatú művészete, közvetlen mesélő kedvvel, a népi szimbólumok nyelvén szólal meg. Merkelő tűje nyomán, a mesék, mítoszok, mondák hősei, finom mívű öltésekkel, a fonal szálirányainak hullámzó elrendezésével kialakított szivárványos térben elevenednek meg. Ékszerragyogású fehér varrottasain, az élet nagy dolgait letisztult, natúr színekkel mondja el. Belépve élet kapuján, az örökkévalóságba érkezünk.

Első szőnyegét 1972-ben varrta. Mesterei: Remsey Jenő és Koczogh Ákos; textilvarrásban Édesanyja, Szekeres Andrásné. A szakma mélységeit Koczogh Ákos, Boross Marietta és Mészáros Emőke segítségével tárta fel. Művészi korszakai: grafika, festés; varrott - fehér - textil faliképek; varrott meseszőnyegek; gobelin; szövött és csomózott szőnyegek.

== Önálló kiállítás (Válogatás)==

*Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 81975)
*Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (1976)
*Megyei Művelődési Központ, Szentendre (1979)
*Bosen-Nofelden (D) • Saarland (D) (1985)
*Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (1986)
*Derkovits Terem, Budapest (1988)
*Celle (NSZK, (1989)
*Gödöllői Galéria, Gödöllő 1990
*Életút - Gödöllői Galéria, Gödöllő (1998)
*Örökségem - Átrium Galéria, Veresegyház (2003)
*Örökségem - Család-Haza-Hit - Magyarok Háza, Budapest (2006)
*Kertem virágai - Székely Bertalan Művelődési Központ, Szada (2006)
*Életműkiállítás - Cifrapalota, Kecskemét (2007)
*Árpád-házi magyar szentek és boldogok - Flesch Károly Kulturális Központ, Mosonmagyarórvár (2008)
*Az üveghegyeken túl - Székely Bertalan Művelődési Központ, Szada (2012)

== Csoportos kiállítás (Válogatás)==

*Festőterem, Sopron (1980)
*Csók Galéria, Budapest (1990)
*In Memoriam Ferenczy Béni és Noémi, Vigadó Galéria, Budapest (1991)
*Ajtó - Átjáró - Lourdes, Franciaország (1991)
*Duna Galéria, Budapest (1992)
*Tisztelet Gödöllőnek - Gödöllői Galéria (1996)
*Élmény és esemény - Királyi Kastély, Gödöllő (2001)
*Gödöllői Művésztelep - Mackintosh Gallery, Glasgow (2004)
*X. Országos Textiles Konferencia és kiállítás, Békéscsaba (2006)

== Alkotások közintézményekben ==

*Galgamente (szövött-varrott falikép) - Házasságkötő Terem, Veresegyház (1977)
*Béke (varrott falikép) - Fésűsfonógyár, Kerepestarcsa (1978)
*Halas (varrott falikép) - Szilasmente MGTSz, Kerepestarcsa (1980)
*Város (varrott falikép) - Szilasmente MGTSz, Kerepestarcsa (1980)
*Anya (varrott falikép) - Magyar Nők Országos Szövetsége, Budapest (1981)
*Pávák (varrott falikép) - Zeneiskola, Kecskemét
*Jegyespár (varrott falikép) - Kecskemét, Megyei Tanács, Kecskemét (1983)
*Tavasz (varrott falikép) - Megyei Tanács, Kecskemét (1989)
*Gyógynövények-sorozat (6 db varrott falikép) - Megyei Tanács, Kecskemét (1990)
*Tavasz-Nyár-Ősz-Tél (4 db gyapjú szövött falikép) - Gödöllői Török Ignác Gimnázium (2016)

== Díjak, elismerések ==

*NIT és HISZÖV Országos Szőnyegpályázata I. és II. helyezés, (1974)
*NIT Országos Pályázata I. és II. helyezés (1975)
*Gödöllő Város 10 éves pályázata II. helyezés 81976)
*Körösfői-Kriesch Aladár emlékplakett, Gödöllő (2002)
*2004 - Gödöllő Városért díj (2004)
*Arany Medál díj (2008)

== Forrás ==

*Meghívó Szekeres Erzsébet Árpádházi Szent Erzsébetnek című kiállítására - Cifrapalota, Kecskemét (2007)
*[http://artportal.hu/lexikon/muveszek/szekeres-erzsebet-3431 Artportal/Szekeres Erzsébet]
*[http://ujsag.szie.hu/node/214 Szent István Egyetem 2007. május IX. évfolyam. 5. szám]
*[http://fkkk.hu/index.php?option=com_eventlist&Itemid=32&func=details&did=52 Flesch Károly Kulturális Központ honlapja]
*[http://www.punchmagazin.hu/2006_5/szekeres.html Punch Magazin]
*[http://www.nepmuvesz.hu/?teljes_cikk=135851224444818&tipus=veranda Népművész magazin honlapja]

[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Képzőművészek]]