Gödöllői Királyi Kastély

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Gödöllői Királyi Kastély

A Gödöllői Királyi Kastély Gödöllőn, Pest megyében található. Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf.


A kastély története

Gödöllői Királyi Kastély

A 18. század egyik legjelentősebb főurának, a Grassalkovich család kiemelkedő tagjának, Grassalkovich Antalnak, Mária Terézia bizalmasának (1694–1771) sok mindent köszönhet Gödöllő. A kastélyt és a hozzátartozó épületegyüttest az 1740-es években építette, Mayerhoffer András tervei alapján. A kettős U alak hét szárnyának építése több szakaszban történt. A díszterem a középső rész utcai frontján van, a terem alapterülete 170 négyzetméter. 1746 és 1749 között két új szárnnyal bővült az épület mindkét oldalon: a déli szárnyban istálló és szénapadlás kapott helyet, az északi szárnyban pedig ekkor készült el a ma is működő római katolikus templom. A kastély bővítését fia Grassalkovich Antal (1734–1794) folytatta 1782 és 1785 között. Ekkor létesült a színházterem, kettős páholysorral és kitűnő színpadtechnikával. Ez Magyarország egyetlen rekonstruált barokk színháza. Unokája, Grassalkovich Antal (1771–1841) nevéhez fűződik az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása. 1841-ben Grassalkovich Antal halálával a kihalt a Grassalkovich család férfi ága, így a leányágon öröklődő birtokot a kastéllyal 1850-ben báró Sina György (1783–1856) vásárolta meg, akinek fia, Sina Simon (1810–1876) 1864-ben adta el egy belga banknak.

A kastélynak sok illusztris vendége volt, járt itt többek közt 1751-ben Mária Terézia is. Windisch-Grätz hercegnek 1849-ben itt volt a főhadiszállása. 1849. április 6.-i győztes isaszegi csata után már Kossuth Lajosék ünnepeltek itt. A kastély második fénykorát, az Osztrák–Magyar Monarchia idején élte. A magyar állam megvásárolta, majd 1867-től királyi pihenő rezidenciává alakították, enteriőrjei ma is ezt a kort idézik. Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékként kapta meg Gödöllőt és a kastélyt. Erzsébet királyné távol a bécsi etikettől, tavasszal és ősszel pihent itt, férje Ferenc József gyakran elkísérte. Erzsébet királyné halála után (1898) az Ferenc József már ritkábban látogatott ide: utoljára 1911-ben járt itt. I. Ferenc József utóda IV. Károly első hosszabb gödöllői tartózkodásának a monarchia összeomlása vetett véget 1918. október 26-án. Azután 1920-tól a kastély Horthy Miklós pihenőhelyévé vált. A II. világháború után a szovjet katonák raktárnak és istállónak használták. Az 1944-ben a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. Az északi szárnyak végén a Honvédelmi Minisztérium alakította ki raktárbázisát. A műemlékké nyilvánított kastély épületében pedig szociális otthon működött.

A felújítási munkák 1985-ben kezdődtek. A kastélyt 1990-ben hagyták el a szovjet csapatok, az épület teljes kiürítése 1994 végére fejeződött be. A felújítást a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság koordinálta. Az épületben ma múzeum működik, a kastély jelentős rendezvényközpont is.


A rehabilitáció és az állagmegóvás kezdetei

Gödöllői Királyi Kastély

A kastély műemléki védelmének gyökerei 1981-ig, az Országos Műemléki Felügyelőség ún. kastélyprogramjának indításáig nyúlnak vissza. A legégetőbb állagmegóvási munkák 1986 ban kezdődtek meg és 1991 végéig tartottak. E néhány év alatt megtörtént a kastély részleges kiürítése: 1990 ben a szovjet hadsereg utolsó katonája is elhagyta a déli szárnyakat, majd a szociális otthon is megszűnt.

Ebben az időszakban elkészült a lovarda és az istállószárny tető-, illetve homlokzat felújítása, valamint a központi szárnyak tetőszerkezete és a kettőskupola helyreállítása. A levéltári kutatásokkal párhuzamosan folyó fal- és művészettörténeti feltárások révén tisztázódtak a műemlékegyüttes építési korszakai. Falképek, festett szobák vallottak a XVIII-XIX. század pompájáról, megmutatkoztak a forrásokból már részben ismert architektúrák, majd feltárásra kerültek a park építményei is.


A helyreállított részek

A kastély főhomlokzati szárnyainak hasznosítása letisztult és építészetileg is kidolgozott programként fogalmazódott meg. Az emelet, a kastélymúzeum 23 termére (közel 1000 nm) kiterjedő enteriőr-kiállításának ad helyet. A hangsúly itt a királyi korszak miliőjének megidézésére, illetve a Grassalkovichok korának bemutatására helyeződik.

A már elkészült, a források alapján 1880 körül uralkodói enteriőrök alapelve a rekonstrukció. Az 1998-ban átadott Erzsébet királyné emlékkiállítást a történeti feldolgozás jellemzi. Az emeleti kiállítóterek közül a festett előtér és a díszterem különböző kulturális és reprezentációs események helyszínéül is szolgál, kapcsolódva a földszint vendéglátóipari és rendezvényszervező egységéhez.

A kastélyba érkezők közvetlenül a kettős följáró előtt kialakított, 60 személyautó és 5 busz befogadására alkalmas parkolót használhatják. Az épület földszintjén került kialakításra a látogatók komfortigényeit korszerűen szolgáló infrastruktúra (ruhatár, pénztár, tourinform iroda, mozgássérült wc, nyilvános telefon stb). Az északi oldalon kiskereskedelmi egységek kerültek elhelyezésre: ajándékbolt, fotóműterem; míg a déli oldal vendéglátóipari funkciókat kapott: kávézó, rendezvénytermek.

A főhomlokzat előtti az ún. olaszbástyákkal határolt, sétányokkal kialakított északi előkert történeti hitelességű rekonstrukciójára 1998-ban került sor. A kastély hangulatos belsőudvara pihenőhely és ugyanakkor szabadtéri rendezvényeknek is helyet ad. A napközben nyitott, 26 hektáros angolparkot 1998-ban természetvédelmi területté nyilvánították. Botanikai ritkaságaival ugyancsak kellemes környezetet nyújt a látogatóknak, s évente többször lovasversenyek helyszínéül szolgál.

2001. augusztus 10-én, Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel egészült ki a Kastély Múzeum állandó kiállítása. Múzeumlátogatás keretében tekinthető meg a 2003-ban felújított Barokk Színház, ami nívós produkciók helyszíne is, és a 2004-ben átadott Királydombi pavilon. 2010-ben európai uniós támogatással a királyi gyermekek nevét viselő Gizella- és Rudolf szárny nyerte vissza régi pompáját, megújult a kastélypark egy része, majd elkészült a lovarda és a barokk istálló rekonstrukciója. Az új szárnyakban 2011 második felétől új állandó és időszaki kiállítások várják a látogatókat.


A Gödöllői Királyi Kastélymúzeum állandó kiállítása

Díszlépcsőház

A földszintről kétkarú, jobbra és balra induló széles lépcsősor vezet az emeletre, ahol az állandó kiállítások láthatók.


Díszlépcsőház

A kastély második építési szakaszában nyerte el jelenlegi formáját a díszlépcsőház. A belső homlokzatból erősen kiugró épületrész három oldalról kap természetes fényt, félköríves zárású, hatalmas ablakain keresztül. A lépcsőzet az emeleten közös pihenő részen fut össze. A lépcsőket áttört mintázatú, fonatos, festett kőkorlát szegélyezi. A lépcsőház mennyezetét finoman kidolgozott, rokokóba hajló stukkó díszíti.


Előtér

A díszterembe vezető előtér falait a kastély fennállása óta többször is kifestették. A festékrétegek közül a legértékesebb került helyreállításra. Ez a festés az 1781-85 közötti felújítás idején készült. A falakat dús keretezésű mezők töltik ki. A mezőkben foglalatoskodó puttók és a felettük ábrázolt tárgyi kompozíciók a négy évszakhoz köthető, jellemző főúri tevékenységeket idézik meg.

A királyi időszakban a szűk családi körben elköltött étkezések színhelye a kisebédlő volt. Berendezése egy ovális neobarokk asztalból és sárga bőrrel bevont székekből állt. Az asztalon jelenleg az ún. Gödöllő-mintás herendi porcelán étkészlet darabjai láthatók, amelyeket a Herendi Porcelánmanufaktúra a régi minták alapján újonnan gyártott a kastély számára. A kisebédlővel közvetlen összeköttetésben álló tálalószoba falain egykor tájképek függtek, berendezéséhez a kisebédlőével megegyező székek tartoztak.


A Grassalkovichok korát bemutató kiállítás

A gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich családot bemutató kiállításnak helyet adó termek falain és falburkolatain az ebből az időszakból származó festéseket restaurálták illetve rekonstruálták. Az első teremben I. Antal (1694-1771) portréja nyitja a kiállítást. Ebben a teremben a királynőről és a gróf kortársairól készült ábrázolások mellett a Grassalkovich családdal kapcsolatos tárgyi emlékanyag tekinthető meg. A következő, kisméretű szoba a Grassalkovich I. Antalt követő két generációt mutatja be. Itt látható II. Antal és felesége: Esterházy Anna Mária, valamint III. Antal és felesége: Esterházy Mária Leopoldina portréja.

Kastélytemplom

Az Oratórium

A kastélytemplom főhajójának végében ívesen kihajló, zárt oratóriumot alakítottak ki, amely közvetlen összeköttetésben áll az emeleti lakosztályokkal. Így a kastély birtokosai innen hallgathatták a misét. Az oratórium bal oldalán egy kis oltárfülke található. Előtte a kastély eredeti berendezéséből származó, intarziával díszített imazsámoly áll.


A kastélytemplom

A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet Grassalkovich I. Antal elbontatott, hogy felépíthesse a kastélyhoz csatlakozó, gazdagon díszített katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor, védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a XVIII. századból való főoltárkép. A főoltár feletti baldachin négy, fekete márványoszlopon nyugszik. A diadalívet a Grassalkovichok címere díszíti. A templom különlegessége, hogy két rokokó stílusú szószéke van. A templomnak 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve működött önálló plébániaként.

Grassalkovich III. Antallal 1841-ben kihalt a család férfiága. Erre utal a szemközti vitrinben a plakáton látható, lefelé fordított címer. A családi címerek díszítik az itt bemutatott ravataltakarót is. Az I. Antal alatt kiteljesedő Grassalkovich-birtokok megidézése egyben a kastély első fénykorát bemutató kiállítás utolsó terme. A következő termek a második fénykort, az 1867-ben kezdődő királyi időszakot elevenítik meg.


I. Ferenc József szobái

Főhadsegédi szoba

A király gardrób szobájában jelenleg a XIX. század közepéről való díszmagyar öltözetek valamint egy huszártiszti egyenruha látható. I. Ferenc József főhadsegédjének szobái eredetileg e szárny földszintjén voltak. A rekonstruált főhadsegédi környezet a király egykori öltözőszobájában kerül bemutatásra. Koronázási kisterem eredeti funkcióját tekintve a király hálószobája volt. Jelenleg ez a kiállítási egység az 1867-es koronázásnak állít emléket. A falakon a koronázási szertartás eseményeinek és résztvevőinek ábrázolásai láthatók.

A koronázási ajándéknak szánt kastély 1867-es felújításakor minden téren figyelembe vették a királyi pár igényeit. A lakosztályok kialakításakor a kényelemre és a célszerűségre törekedtek. I. Ferenc József lakosztályát több mint egy évtizeden keresztül szürke selyemtapéta és sárga bőrrel bevont bútorok jellemezték. A kastély 1879-es felújítása során a király lakosztályában a szürke kárpitokat vörös színűre cserélték. A dolgozószoba eredeti berendezéséből maradt meg a faburkolat, a tükrök, a táblás parketta és a neorokokó kerámia kandalló.

A fogadószalon enteriőrjében elhelyezett ábrázolások az Osztrák-Magyar Monarchiát idézik meg. A metszeteken a dualista berendezkedés lényegi jellemzőjeként működő közös minisztériumok (külügy, hadügy, pénzügy) vezetői és a magyar delegáció tagjai láthatók.


Díszterem

A kettős U-alakú épület szimmetria-tengelyében található a kastély reprezentatív nagyterme, amely Nicolaus Pacassi, császári főépítész tervei alapján készült, 1758 körül. A 165 négyzetméter alapterületű, 9,3 méter belmagasságú díszteremhez a bejárat felett rejtett zeneterem csatlakozik. A terem fala márvány stukkó, mennyezetét virágos-indás aranyozott stukkó díszíti.


Erzsébet királyné szobái

A XIX. század kiemelkedő politikusainak (gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Deák Ferenc) portréi a kisszalonban láthatók. A többi ábrázolás Erzsébetet mint magyar királynét jeleníti meg: a királyi palást - hagyomány szerinti - javítása közben, a koronázási ünnepségen és magyar díszruhában. Erzsébet királyné nagy gondot fordított a magyar nyelv elsajátítására és az ország történelmének megismerésére. A királynét, majd később gyermekeit kiváló szakemberek segítették a tanulásban. Arcképeik az írószobában kerültek bemutatásra.

Mária Terézia szoba

Az egyik barokk festésű szoba a XVIII. században Grassalkovich I. Antal lakosztályához tartozott. Oldalfalain egyszerű, csíkos festés látható, a mennyezeten rekonstruált festés a kastély legkorábbi figurális díszítményeinek egyike. A tudományos tevékenységre utaló ábrázolásokból (könyvek, földgömb, távcső) következtetve Grassalkovich könyvtára vagy dolgozószobája lehetett itt. A királyi időszakban ezt a teret személyzeti lépcsőházzá alakították át. Jelenleg is ez az állapot látható. A szomszédos szobáéval azonos időben készült a másik barokk festésű szoba mennyezetfestése is. Oldalfalait növényi és virágmotívumokkal gazdagított, csíkozott díszítőfestés borítja. Az itt bemutatott aranyozott, gobelines, barokk ülőgarnitúra a múlt század második felében a gödöllői vasútállomáson Erzsébet királyné várótermének berendezéséhez tartozott.

Erzsébet királyné lakosztályát kezdetben kedvenc színe, az ibolya jellemezte. A selyemtapétákat és a bútorkárpitokat az 1879-es felújítás során vörös színűre cserélték. Egyedisége miatt most az ibolya színű kárpitok rekonstrukciójára került sor.

Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásának alkalmából a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal gazdagon díszített szobát alakíttatott ki a királynő számára. A falakat négyféle színű stukkómárvány és vörös márvány borítja, amelynek pompáját gazdagon aranyozott díszítés emeli. A jobboldali mező felső részének díszei között a magyar korona figyelhető meg. A terem 1867-től Erzsébet királyné hálószobája volt. A szoba mögötti helyiségből indult a királyné titkos csigalépcsője, amely a földszinti lakosztályába vezetett. A lakosztály előtt zöld faveranda állt, ahonnan egy fafolyosón keresztül a királyné rossz időben is kényelmesen eljuthatott kedvelt lovardájába. A faveranda előtt található a királyné kertje, ahová minden gödöllői látogatásakor kedvenc virágait, árvácskákat és ibolyákat ültettek.


Erzsébet királyné emlékkiállítás

Erzsébet királyné emlékkiállítás

Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné lakosztályához tartozott: ez volt a felolvasószoba. Falain a legértékesebbnek tartott, az 1830-as 40-es évekből való biedermeier stílusú festést állították helyre. A bútorok közül figyelmet érdemel a felolvasó kanapé, amely a kastély eredeti berendezései közül került elő. Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt. Az itt bemutatott történeti-tárgyi emlékanyag Erzsébet királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Ezek közül külön figyelmet érdemelnek a tárlókban elhelyezett személyes tárgyai és a szemközti falon függő festmény, amely Erzsébet királynét Avolo nevű lován ábrázolja, a gödöllői lovardában. A sarokban álló zöld színű kályha a kastély eredeti berendezéséhez tartozott.


Habsburg-képgaléria

A gyönyörű, 18. század végi, valamint 19. század eleji falfestésekkel díszített termekben folytatódik a kastély állandó kiállítása. A Habsburg-képgalériában Európában egyedülálló módon a Habsburg uralkodók és asszonyaik, valamint az ún. magyar ág, József nádor és családtagjainak portréi sorakoznak. A legszebb falfestményekkel restaurált sarokszoba a látogatók aktív és passzív pihenését is szolgálja. Megcsodálhatják a négy tágas ablakon keresztül a megújult romantikus tájképi kertet, olvasgathatják a kastély kiadványait, és minden korosztály kipróbálhatja a kastélyhoz kapcsolódó interaktív játékokat.


Horthy-bunker

Horthy-bunker

1944 nyarán kezdtek építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára egy bombabiztos bunkert az Erzsébet királyné előkertben. A 20 fő befogadására alkalmas bunker tervét Dr. Csonka Pál (1896-1987) építészmérnök, műegyetemi tanár készítette. A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő bunker falai kb. 170 cm széles vasbetonból készültek. Két bejárata volt, mindkettőt közel 20 cm vastagságú nehéz fémajtók zárták. Az egyik lejáró a kastély földszintjéről, Erzsébet királyné egykori csigalépcsős szobájából vezetett egy hosszú és keskeny, alagútszerű folyosón a föld alá. A másik, az előkertből nyíló, felszíni kb. 2 m magas bejárat vasbeton tömbjét földdel fedték be és füvesítették. A 70 négyzetméteres óvóhely két nagyméretű helyiségből, latrinából és egy, valószínűleg tárolásra alkalmas raktárból állt, belső kialakítása nagyon egyszerű volt. A belsőépítészeti tervek szerint a berendezés asztalokból és székekből állt, és tényleges használata esetén a kormányzó részére valószínűleg telekommunikációs-híradástechnikai eszközöket is ide telepítettek volna. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt készen. Horthy Miklós – akit családjával együtt 1944. október közepén Németországba hurcoltak – a bunkert soha sem használta.



Barokk színház

Barokk színház

A kastély-együttes déli szárnyában – Migazzi Kristóf váci püspök, bécsi bíboros érsek lakosztályai helyén – Grassalkovich II. Antal herceg 1782–1785 között alakíttatott ki színházat. A mintegy 100 fő befogadására alkalmas barokk kastélyszínház ún. idényszínház volt, amely csak a hercegi udvar gödöllői tartózkodása idején adott előadásokat. Pesti és budai, olykor győri színtársulatok léptek fel, a zenét a herceg 24 tagú állandó zenekara szolgáltatta. A belső falakat – a teret perspektivikusan tágító – dekoratív barokk falfestések díszítik. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza. A színházat az 1867-es munkálatok során szüntették meg, amikor a királyi udvar igényeinek kielégítése miatt teréből 15 szobát alakítottak ki.


Lovarda

Magyarország legnagyobb barokk kastélyának lovardája 1746-49 között épült. Az 1780-as években összekötötték a Barokk Színház alatt lévő, toszkán oszlopsorral díszített teremmel és a sörpincével. Erzsébet királyné kívánságára 1877 körül átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, és kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek, hogy Erzsébet ellenőrizni tudja a különleges lovas produkciók közben önmagát. A vörösmárvány zabos csészékkel felszerelt barokk istálló mellé Őfelsége kérésére építettek üvegezett folyosót, hogy kedvenc lovai azon keresztül jussanak el a lovardáig.


A Királydombi pavilon

A hatszögletű, 6,5 méter átmérőjű épületet Grassalkovich I. Antal emeltette az 1760-as években. Az épület belsejét faburkolatba illesztett olajportrék díszítették: honfoglalás kori magyar vezérek és a magyar királyok arcképei. A pavilonban összesen 54 portré kapott helyet. A sorozatot Attila nyitotta, majd mellette időrendi sorrendben, négy, spirálisan kapcsolódó sorban következtek a többiek. Az 54 portréból jelenlegi ismereteink szerint 14 maradt meg, a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában.


A kastélypark

Bővebben: Kastélypark

Gödöllői Királyi Kastély parkja

A gödöllői kastély építésekor a kastélyparkjában egy Felső- és egy Alsókertet alakítottak ki, amely hűen tükrözi akkori kertművészetet. A kastély mögött elterülő rész a Felsőkert, amely közel 28 hektár. A Felsőkertbe a kastély szárnyai által határolt díszudvarból induló lépcsőkön lehetett kilépni. A kert két oldalán nyírott gesztenyefasor volt, melynek végében mitológiai témájú szobrok álltak. Ma már csak az egykori gesztenyefasor nyomvonala látható. A kerten kívül az északnyugati oldalon egy mesterséges dombot létesítettek, amelyre a Királypavilont építették. Itt a magyar uralkodók és hadvezérek arcképcsarnoka kapott helyet. A királydombbal szemben épült meg a Lövöldeház. A kastély előtt elterülő rész volt az Alsókert, amely "... négy részre van osztva: virágos kertre, jobbra eső zöldséges kertre, vadaskertre, melyben a kert legmagasabb részén lécekkel elkerített területen a legszebb szelíd dámvadak tenyésztek." Grassalkovich II. Antal korában, az 1780-as évektől kezdődően a drága fenntartási költségeket igénylő franciakertet kezdik átalakítani angol tájképi kertté. Ennek kiteljesedése III. Antal korában volt. Különleges és ritka növényfajokat ültettek, mint például a most is látható páfrányfenyőt (Ginkgo biloba). 1817-ben készült el a főhomlokzat előtt a Rákos-patak vízéből duzzasztott két hattyústó, a hercegnő "mulatópavilonjával" együtt. Ezt a két tavat később Erzsébet királyné óhajára feltöltötték.

Királydombi pavilon

A királyi időszakban alakították ki a kastély előtt lévő előkerteket. Az észak-északkeleti oldalon volt a Király, a déli oldalon a Királyné kertje. A Király kertje egyszerűbben volt kialakítva, míg Erzsébet királyné oldalán minden az ő igénye alapján készült. Ilyen volt az előkertbe épített faveranda és folyosó, amelyen rossz idő esetén is átsétálhatott a lovardába kedvenc lovaihoz. Ugyanitt temették el a királyné két kedvenc kutyáját, amelyek közül az egyik márványtáblája még ma is látható. A királyi időszakban nagy léptékkel kezdődött meg az utak építése. Az Alsóparkot összekötő közlekedési útvonalak szelték át a kastély, a város és a vasútállomás között. A királyi időszakban létesített bogárhát kiképzésű, gyöngykaviccsal felszórt sétautak mellé hársfákat ültettek, melyeket gondosan ápoltak. A fácános házi vadászkertként működött, mely gyönyörű sétautakkal, kis pihenőházzal ellátva. 1918 végén a kastély néhány hónapig üresen állt. 1919 tavaszán, amikor a Tanácsköztársaság itt alakította ki főhadiszállását, az épület és a katonai gyakorlatozásokra használt parkja rohamosan pusztult. Az újabb fénykort a kastély életében az 1920-tól kezdődő kormányzói időszak hozta el. Kisebb beavatkozások történtek csak a kertben, többek között a korábbi "Királyné kertjében" épített légoltalmi bunker, a díszudvarban létesített kissé túlméretezett szökőkút, melyeket az utóbbi évek helyreállítási munkái során elbontottak. Még ma is látható a Felsőkertben az a családi úszómedence, amelyhez egy fából épült kis öltöző kabin tartozott. A pavilont és környékét egynyári és egzotikus dézsás növényekkel díszítették. E kis építmény a II. világháborúban leégett.


Forrás