Kezdőlap

A Gödöllő wikiből
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 158 szócikk található.


November szülöttjei

Remsey Jenő György Klebelsberg Kúnó


Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között a Gödöllői művésztelep tagja lett. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt. A művésztelep megszűnése után továbbra is Gödöllőn éltek, a gobelin és szőnyegszövő műhely a vezetésük alatt még sokáig működött. Mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. Képzőművészként festett portrét, freskót, történelmi képet, készített rézkarcot, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset, drámát, színdarabot. Sokoldalú művészetét az angol praeraffaelita művészeti mozgalom, az utópista szocializmus elképzelései és a magyarságtudat gondolatköre egyaránt jellemzi.


Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Jól átgondolt oktatási reformot indított el és hajtott végre, amely a népiskolától az egyetemig az iskolarendszer egészére kiterjed. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban Szent Imre utcában a katolikus iskola. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), a királytelepi iskola (1929), és a Református Líceum épülete (1928). dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn alapítottak iskolát a premontreiek. A magyar állam 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására.

Évfordulók

Évfordulók

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ


Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ A könyvtárról alkotott egységes kép kialakításához 1953-ra, a könyvtár alapításának évére kell visszatekinteni. Ötszáz kötettel, negyvenkét négyzetméteren egy könyvtárossal kezdte meg működését. A hatvanas évek közepén a helyi lakosság kulturális életének alakításában egyik legfontosabb tényezővé lett. Ötször került sor a belvárosi lakóépület bővítésére. A működési körülmények fokozatos javítását követte a létszámfejlesztés és a szolgáltatások bővítése is. Az épület állaga a 90-es években annyira leromlott, hogy a felújítás vagy átépítés szóba sem jöhetett. A könyvtár berendezése szintén elavult és korszerűtlen volt. 1999 februárjában a képviselő testület elfogadta a könyvtár funkcionális tervét, és döntött az új könyvtár helyéről. 2000 októberében a testület határozatot hozott a beruházás beindításáról. 2001 májusában átadtuk a munkaterületet és megkezdődött a gyermekkönyvtár bontása. 27 hónapos előkészítő munka (1999 febr.) után 9,5 hónap alatt készült el a Városi Könyvtár és Információs Központ.


Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények