Róna József

A Gödöllő wikiből
Fájl:Ronajozsef1.jpg
Róna József

Róna József (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója.


Származása és családja

1861. február 1-jén született Lovasberényben elszegényedett gabonakereskedő fiaként. A nem csak jóeszű és ügyes kezű, hanem célratörő és szemfüles Róna József a társadalom mélyéből a megbecsült művész rangjára emelkedett. A család nyomorgott, ezért már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lesz tanonc. A fuvarozástól a patkányirtásig mindent kellett csinálnia, ezek mégis sorsdöntő évek életében.


Életútja, tanulmányai

Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. Megismerte a magyar művésztársadalom minden rétegét, az ünnepelt kedvenceket és az elfelejtett, lezüllött valamikori reménységeket. Ismeretségi körébe tartozott Feszl Frigyes, a pesti Vigadó építője, Izsó Miklós szobrász, aki ekkor már beteg volt, Huszár Adolf, akit mérsékelt tehetségéhez képest elhalmoztak megrendelésekkel. Megismerte Lotz Károlyt festőművészt, aki sikeres és gazdag, kedves bohém volt és aki később példaképe lett. Lotz Károly segítette is Rónát, aki 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. Az akadémián szívós önműveléssel és szorgalommal igyekezett elnyerni tanárai elismerését. „A könyvtárba naponta eljártam. A nyitásnál én voltam az első, s az utolsó, aki onnan távozott!” Erre kényszerítette szegénysége, hiszen csak akkor tanulhat tovább, ha ösztöndíjat kapott, de erre hajtották saját ambíciói is, amelyek a társadalmi felemelkedés és a nemzet szolgálatának vágyából táplálkoztak A XIX. század 80-as 90-es évei a magyar szobrászat megszületésének kora. A rohamosan épülő főváros mellett a vidéki városok megbízásai is munkaalkalmat jelentettek, amelyek kezdetben főleg épületszobrok, majd egyre inkább portrék, emlékművek, síremlékek voltak.

1879-1885 között járt a bécsi akadémiára, ahol azt a fajta akadémikus, elbeszélő szobrászatot tanulja meg, mely mitológiai és bibliai témákból merít, de már elszakad a klasszicizálástól. Egy anekdotázó szalon-zsáner szobrászat bontakozik ki, felgerjedt faunokkal és incselkedő nimfákkal, mintázófája szatírjátékok fékevesztett erotikus túlfűtöttségét és szabadosságát kelti életre. Az 1860-as évektől kezdve hihetetlenül népszerű lett ez a vaskos, gyakran közönséges, a nézőre bizalmaskodóan kikacsintó szobrászat. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra.


Munkássága

Erzsébet szobor

Amikor visszatért, már Bécsben jó barátságba került Bródy Sándorral, aki elismeréssel írt róla, és Kiss István építésszel, aki később több épületére is vele készíttette a díszítőszobrokat, így például a veszprémi megyeháza timpanonjába, vagy a marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum homlokzatára. Számos pesti ház, többek között az Andrássy út 62. is őriz Rónaszobrokat.

Nagy munkája volt a Vígszínház külsejének eredeti plasztikai díszítése. A millennium körüli években mintázta az első, egészalakos köztéri Kossuth-szobrot, amit Miskolcon állítottak fel, majd később még kettőt mintáz a politikusról, egyet Szeged és egyet Rozsnyó városának. Ő készítette Klapka György síremlékét ami a Kerepesi temetőben található, és emlékművét ami Komáromban van, valamint Zrínyi Miklós szobrát a Köröndre. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királynészobor akkor készült, amikor a királyné halálát követőenc városunk nem csak az emlékpark létesítését, hanem egy szobor felállítását is elhatározta.

Róna József szobrászművész alkotása közadakozásból valósult meg. Az e célra felajánlott pénzből „csak” az anyagköltséget kellett fedezni, a szobrász ugyanis ingyen készítette el az alkotást, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. A művész két tervet készített, ezek közül Ferenc József személyesen választotta ki, hogy melyik valósuljon meg. Ezt követően a gödöllői Erzsébet-szobor bizottság 1901. február 14-én vizsgálta meg a már teljesen elkészült szobormintát, majd megtekintette az alkotást Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, Beniczky Ferenc főispán és Beniczky Lajos alispán is. Miután a szoborminta az ő tetszésüket is elnyerte, már nem volt semmi akadálya a szobor „ércbe” öntésének. A mintát február 28-án gödöllői úrhölgyek is szemügyre vették, majd az öntés előtt Ferenczy Ida, a királyné udvarhölgye is véleményezte az alkotást. Elismerésnek adott hangot, és kijelentette, hogy ilyen jól sikerült hasonmása a boldogult királynőnek nincsen. A szobormintát még februárban a Beschorner gyár ércöntőjébe szállították. A szobor bronzba öntését április 17-én tartották. Az öntés nagyszabású társadalmi esemény volt, melyre előkelő vendégeket hívtak meg. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.

1951-ben ledöntötték a szobrot és elhurcolták. Hosszú idő múlva lakossági bejelentés alapján fogták el a tetteseket. A szobor rossz állapotban került elő, a feje le volt törve, a melle behorpadva. Lakossági nyomásra a községi tanács úgy döntött, hogy engedélyezi a szobor újbóli felállítását, de a legnagyobb csendben, minden átadási ünnepség nélkül. Gesztesi József lakatos „hozta rendbe” a szobrot, amit 1964. július 13-án állítottak vissza a helyére. Az 1964-es visszaállítás alkalmával is elhelyeztek egy időkapszulát a szobor alatt.

110 évvel az avatás után, 2011-ben a Norvég Alapnak köszönhetően sor került a szobor felújítására. A restaurátori munkák során a szoborban egy időkapszulát találtak.Erzsébet királyné szobrának és ezzel együtt a felújított Erzsébet-park átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel, 2011. május 19-én kerül sor. A szoborba a két időkapszula mellé egy harmadik időkapszulát is elhelyeznek - az újraavatás tiszteletére.

Fő műve, Budapest egyik legismertebb emlékműve, Savoyai Jenő lovasszobra a budai várban. Ez a szobor eredetileg Zenta város megrendelésére készült, de a város nem tudta kifizetni. Végül maga Ferenc József vásároltatta meg, és jelölte ki helyét a királyi palota Dunára néző homlokzata előtt. A nagy emlékművek mellett szinte csak pihenésként, kedvtelésből készítette kisebb szobrait, vagy például Kossuth Lajos portréját, amelyet porcelánban sokszorosítva is árultak. „Mint szalon-plasztikus úttörő voltam nálunk, s az is maradtam jó ideig. A többiek mind utánam jöttek. Művészi érzék mindenesetre kellett az ilyen szobrok elkészítéséhez, de még nagyobb művészet kellett ahhoz, hogy valaki el is adja a munkáját...” Így aztán gipszben sokszorosította faunjait és nimfáit, sőt a Savoyai-szobrot és domborműveit még kandallódíszként is árulta.


Gödöllői munkássága

Kálmán herceg szobra az Egyetem előtt

Már idős korában kapott ismét megbízást Gödöllőről. A premontrei rend 1931-ben, az ifjúság évében, Szent Imre herceg halálának ezredik évfordulója alkalmából döntött bőkezű jótevője, Kálmán herceg lovas szobrának, felállításáról. Kálmán a muhi csatában csapatai élén vonult a tatárok ellen, és az ott szerzett sérüléseibe halt bele 1241-ben. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel az egykori gimnázium, a mai Szent István Egyetem épülete előtt. A herceg alakja mellett a szobor talapzatának két oldalán a muhi csatában elesett Ugrin kalocsai érsek és Montreali Jakab, templomos lovagrendi nagymester arcvonásait is megörökítette a mester. Róna Józsefnek hosszú élet adatott, amelyben sikerek kudarcokkal váltakoztak, de egyénisége mindig megteremtette az egyensúlyt közöttük. Az általa létesített és eleinte jól jövedelmező bronzöntőműhely csődbe jutott, házát is el kellett adnia, de mindig talpraállt.

Ha nem volt emlékmű-megbízása, készített síremlékeket. Aktívan részt vett a művészeti közéletben, szervezője volt a nagy külföldi kiállításoknak, és társrendezője volt a különféle monumentális szertartásoknak Munkácsy temetésétől IV. Károly koronázásáig. Sokan szerették, és ő élvezte ezt a szeretetet. Öregkorára maga is olyan lett, mint egy megkomolyodott faun. 1939. december 31-én halt meg Budapesten.


Forrás