Diósy Ödönné Brüll Adél forrásának megtekintése

'''Brüll Adél''', asszonynevén Diósy Ödönné (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája.


== Származása ==
[[Fájl:leda.jpg|thumb|right|250px|Brüll Adél]]
Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit (aki értelmi fogyatékosnak született) és Berta, később is vele éltek. 

Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony hölgy volt. Édesapja vagyonuk egy részét elveszítette a tőzsdén. Így az elsőszülött Adél nem szerelméhez, az úri társaságot képviselő Ordódy Pál főhadnagyhoz ment feleségül, mert úri körökben a hivatásos tisztek az asszony vagyonából éltek.  Helyette egy cégfestő kisiparos fia, Diósy Ödön vette el feleségül (aki ekkor már a Kereskedelmi Múzeum export-import ügyintézője volt Szófiában.) Adél ekkor 26 éves volt.


== Házassága ==

A nagypolgári zsidó asszony hadseregszállító és kormányfőtanácsos férjével hosszú időn át élt külföldön. Nászútjuk után Szófiában telepedtek le, ahova Adél magával vitte legkisebb húgát is, Bertát. Szófiában Adél és férje áttért a katolikus hitre. Férje gyanús ügyletekbe keveredett, és tönkrement, annyira, hogy szinte szökve menekülnek el Szófiából. Diósy Ödönt munkája Berlinhez kötötte, feleségével együtt élt ott egészen 1925-ig.  Férje vállalkozásokba kezdett, képeslapokkal, szőrmével kereskedett, majd pezsgőképviseletet nyitott.


== Léda kapcsolata Adyval ==
[[Fájl:ledaady2.jpg|thumb|left|250px|Léda és Ady]]
1903-ban férjével négyszobás lakást béreltek a Rue de Lévis 92. szám alatt Párizsban. A családszerető Adél 1901 és 1903 között rendszeresen hazalátogatott Nagyváradra. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg 31 évesen, az akkor 26 éves Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. A lapot Adél és férje Párizsban is járatta, hiszen Diósy Ödön alapító részvényese volt a lapnak.
 
Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt, akinek már korábban is voltak szeretői, de mégsem állt szándékában férjétől elválni. Adél meghívta magához Adyt Párizsba. És Adél megteremti Adyt, miképpen Ady megteremti Lédát.

1904-ben Ady Párizsban ugyanabban a házban lakott, ahol Adél és férje. 1904 szeptembere és novembere között Adél Ady Endrével a francia Riviérára utazott. 1905 májusában Adyval pár napot a Starnberger See partján töltöttek, majd Nagyváradra utaztak. Adél őszig Nagyváradon maradt, ahol Ady többször is meglátogatta. 1906 őszén földközi-tengeri hajóúton vettek részt. 1907 júliusában édesanyja betegsége miatt hazautazott, de mire hazaérkezett, édesanyja meghalt. Ugyanezen év augusztusában halott kislánya született. Hivatalosan Diósy nevére jegyezték be, de valószínűleg Ady volt az apa.

1908 szeptemberében néhány napig Érmindszenten tartózkodott Adynál. 1909 márciusában Adyval a Riviérára (Nizzába, Monte Carlóba)utazott. Augusztus második felében Adyt Svájcba hívta.

1910 júniusában Magyarországon gyógykezeltette magát. Egyre többet veszekedtek Adyval, ami 1911-ben is folyatódott. Kapcsolatuk fokozatosan megromlott, bár még találkoztak Monte-Carlóba utaztak majd Olaszországba, Pisába, Firenzébe és Rómába, valamint találkoztak a Chiemsee-nél is.

A végső szakítást a Nyugat 1912. május 16-i számában megjelent vers (Elbocsátó szép üzenet) jelentette. Adélt a vers lesújtotta, férje azonban vigasztalta és ápolta. A vers után Adél sohasem látta viszont Adyt. Adyhoz fűződő kapcsolatáról Ady halála után kerültek csak nyilvánosságra részletek.


'''Elbocsátó, szép üzenet'''

''(Részlet)''

"Törjön százegyszer százszor-tört varázs:

Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,

Ha hitted, hogy még mindig tartalak

S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.

Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd

Feledésemnek gazdag úr-palástját.

Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,

Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,

Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,

Alázásodért, nem tudom, miért,

Szóval már téged, csak téged sajnállak."


==Ady nélkül==
[[Fájl:leda2.jpg|thumb|right|250px|Diósy Ödönné]]
1914-ben a háborús helyzet miatt Párizsból haza kellett térniük. Elölről kellett kezdeni mindent. Adél férje kereskedett. Igen magas kapcsolatokkal el tudta intézni, hogy Lengyelország jóvátételként fizetett szénszállítmányai a részvénytársaságán keresztül érkezzenek Magyarországra. Budapesten az Andrássy úton, majd a Bajza utcában béreltek lakást. 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királynő úton vettek egy házat, bár állandóan nem lakott ott. Gödöllőn állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Kilenc német juhászkutyát tartott. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát. Az orchidea volt a kedvenc virága. 

1931-ben magához költöztette két húgát, akik haláláig vele laktak. Diósy ígéretével ellentétben nem gondoskodott a két Brüll lányról, kiforgatta őket a vagyonukból. Férje halála után az örökösök kirakták a házból Léda húgait, Bertát és az értelmi fogyatékos, gondozásra szoruló Margitot, akik szegény körülmények között éltek életük hátralévő éveiben. 

Adél hólyagos bőrbetegségben (pemphigus), férje pedig tüdőrákban betegedett meg. A Fiumei úti temetőben nyugszik Ady közelében. Sírjára a gödöllői kertből származó orgonabokrot ültetett Berta. Temetésekor a sírjáról a férj Csinszka koszorúját eltávolította. 


'''Sírkövén a felirat:'''

"Hirdetni fogod szent, nagy jussát

A volt nőnek.

Hirdetni fogod: te akartad

S mindent, mi történt, te akartál

S hogy nálam is hatalmasabb vagy

S a halálnál."

(Ady Endre: Az asszony jussa)



==Léda-villa titka==
[[Fájl:ledavilla.jpg|thumb|right|250px|Léda-villa az Ady Endre sétányon]]
1923-ban vette meg Diósy Ödön az Erzsébet királyné út 14. szám alatti házat, melyet másfél hónap múlva eladott feleségének. Ennek a célja az volt, hogy egy estleges pénzügyi csőd esetén Diósy elkerülje a felelősségre vonást.. Az egykori Erzsébet királyné útnak ma Ady sétány a neve. Szomszédjuk volt Ambrus Zoltán író, ma a ház a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán áll. Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat. 

A kétszintes, kastélyihletésű, manzárdtetős, eklektikus stílusban épült villa a 20. század elejének építési szokásait tükrözte.  A ház nagypolgári ízléssel volt berendezve, amelyet a helytörténet Léda-villaként tart számon, a Grassalkovich-kastély szomszédságában áll. A teraszon, a kertben dús, pompás növényzet, leander és egyéb virág mindenütt. A teraszt bábos korlát díszíti.  A földszinten öt szoba helyezkedett el, a hallból indult az emeletre a szép, faragott, széles tölgyfa-lépcső. Az emeleten öt kisebb szobát gardrób, budoár, fürdő és molykamra egészített ki. Itt is volt terasz, mely az udvar felé nézett. Az épülethez zárt és üvegezett folyosóval csatlakoztak a mellékhelyiségek: konyha, kamra, mosókonyha, garázs. A garázs fölött külön lakása volt a sofőrnek. 
A villához óriási őspark tartozott, 1446 négyszögül nagyságú terület. Szépen ápolt növényzete volt a parknak, a főbejárat előtt a virágokból kiképzett kör közepén szökőkút állt. A kert Lovarda utca felé eső részén állt a szoba-konyhás házmesterlakás. 
[[Fájl:ledavilla2.jpg|thumb|left|250px|Szalongarnitúra a Gödöllői Városi Múzeumban]]
Adél 1934-ben bekövetkezett haláláig ez volt a házaspár állandó lakóhelye. A nagypolgári ízlést tükröző épületet sem kerülte el a történelem vihara: 1952-ben államosították, hat családot helyeztek el tíz szobájában, a park közepén utcát nyitottak, és még két házat építettek a telekre. Az épület ma már csak néhány részletében őrzi eredeti szépségét. 

Diósy Ödön csupán egy évvel élte túl feleségét, ekkor az özvegy édesanyja, majd utána az unokahúg, Diósy Klára örökölte meg a villát melyet 1937-ben értékesített. A berendezés árverezése során vásárolta meg a tíz darabból álló XIX. századi szalongarnitúrát dr. Szanathy Júlia gödöllői fogorvos, mely 2001-ben került a Gödöllői Városi Múzeum tulajdonába.

Brüll Adél száműzetésnek érezte a gödöllői életet, állatokkal vette körül magát, kilenc németjuhászkutya, galambok, becézett tyúkok voltak kedvencei. Helyiekkel nem tartott kapcsolatot, csak dr. Berente István orvossal, vendégeik Pestről jöttek ki (pl. az Ady verseket megzenésítő Reinitz Béla barátnője, Héderváry Böske, aki hosszú levelekben számolt be gödöllői látogatásairól.) 

Léda egy csúnya bőrbetegségben halt meg (pemfigusz), ami lassan hatalmasodott el rajta, s elterjedt az a hír, hogy valójában a szifiliszt kapta el Adytól, ezért az emberek a fertőzéstől tartva kerülték őt. 






==Gödöllő Gyűjtemény==

*Vitályos László (összeáll.): Ady, Léda, Csinszka : Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához 
*G. Merva Mária: A gödöllői Léda villa titka
*G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn



==Források==

*G. Merva Mária: Írók és múzsák Gödöllőn
*Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
*http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2761
*http://hu.wikipedia.org/wiki/Br%C3%BCll_Ad%C3%A9l
*http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:xcWKJZ3yTeUJ:www.hedvig.hu/cikk/20091013/akire-buszkek-vagyunk-brull-adel+br%C3%BCll+ad%C3%A9l&cd=13&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
*http://irodalmijelen.hu/?q=node/195
*http://honisme.blogspot.com/2010/02/leda-villa-titka.html
*http://www.szolgalat.com/gszolga090826.pdf
*http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/elbocs.htm


[[Kategória:Személyek]]
[[Kategória:Híres Hölgyek Gödöllőn]]