Varga Árpád - Interjú - Kuflik csapat forrásának megtekintése

[[Kép:va_1.jpg|thumb|right|400px|Varga Árpád]]
A [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] városismereti vetélkedőjének egyik feladata interjúkészítés volt ismert gödöllőiekkel. A '''Kuflik''' nevű csapat '''Varga Árpád''' gödöllői műkőkészítő mesterrel..



<p align="left"><font size="3">'''Varga Árpád''', gödöllői műkőkészítő mester </font></p>


''A Kuflik csapata köszönti Varga Árpádot a gödöllői aranykoszorús műkőkészítő mestert, a Gödöllői Városi Könyvtár szervezésében megvalósuló Egy város titkai című vetélkedő keretében készített interjú alkalmával.''

''Árpád fél évszázados szakmai munkásságának, példaértékű szakmai pályafutása és önzetlen közösségi tevékenységének elismeréseként tavaly átvehette a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete által odaítélt Szakmai Életműdíjat.''

''Az interjú során Varga Árpádot, mint a Varga és Fiai Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezzük a gödöllői iparos életről, a gödöllői iparos családokról és a város általa őrzött titkairól.''


'''Első kérdésünk, hogy hogyan kapcsolódik Gödöllőhöz, mióta lakik itt Gödöllőn?'''

Kistarcsán születtem, 1954-ben, és 14 éves koromban kerültem ide ipari tanulónak Stógl Bélához. Azóta gyakorlatilag Gödöllőhöz kötött a munkám. 1971-ben letettem a mestervizsgát és 1975. november 4-én kiváltottam az ipari engedélyt itt Gödöllőn.



'''Munkásságának 50. évfordulójához és a Szakmai Életműdíjhoz gratulálunk! Miből szerzett mestervizsgát pontosan?'''

Én műkőkészítő mester vagyok.



'''Hogyan kell elképzelni akkoriban az iparosok életét? Ismerték egymást a szakma képviselői?'''

Az aktív iparos életbe belekerültem és itt nagyon sokat dolgoztunk, nagyon sokat foglalkoztunk a helyi iparossággal. Hogyne, az iparosok egymást nagyon jól ismerték és segítették is, például a Juhász Dezső bácsi a városban egyedül volt kádár, akkor a Linkes Béla bácsi meg a kovács, a Csontos Pali bácsi meg a kolléga. Én a tisztelője voltam neki. És ott van ugye a Fülöp Pisti, akinek az apukája autószerelő volt, a Kőrösi Sanyi, autószerelő, a Varjú Laci, esztergályos, Varga Miklós, géplakatos, Kajzer Franci, tetőfedő, aki nekem most is nagyon jó barátom.



'''Ha jól értjük, akkor az iparosok körében nagy volt az összetartás. Mesélne erről egy kicsit bővebben?'''

Gyakorlatilag egy nagyon-nagyon pezsgő iparos élet volt, minden évben volt több rendezvény, farsangi bál, szilveszteri mulatság, disznótoros, vagy őszi szüreti bál. Nagyon híres volt az iparosság dalárdája, volt foci csapata, kirándulásokat, buszkirándulásokat is szerveztünk.



'''Mik voltak az első munkái?'''

Többnyire síremlékek, ablakpárkányok, lépcsők és kerítésfedkövek voltak, ez tette ki a munkák nagy részét.



'''Mi volt a legegyedibb megkeresése?'''

Mindig voltak kihívások, például a Szépművészeti Múzeumban kellett készíteni szobortalapzatokat, viszont óriási méretűek voltak. Úgy oldottuk meg, hogy belül ki volt könnyítve, hungarocellel. Amikor szállítottuk be a köveket, meglepődve nézték az emberek, hogy ekkora betonoszlopokat két ember a hóna alatt visz be. De említhetném a Boldogkőváraljai kútfelújítást is, ahol a várbeli kutat újítottuk fel.



'''Gödöllőhöz milyen munkái kapcsolódtak?'''

Egyszer Pécsi Ildikó felhívott, hogy az Erzsébet királyné szobra mellett lévő sziklánál a betűket kellene rendbe tenni. A tetején van egy korona, az abban lévő keresztet is mi helyeztük oda. Az alsóparkban, a Világfánál is rendbe raktuk a betűket.

A Máriabesnyői kegytemplomnál bal oldalt található a meg-nem-születettekért emlékmű, a Prágai kis Jézus, annak van egy gyönyörű talapzata, amit a fiamék készítettek. A Mária kutat és az egész oltárnak a szerkezetét, hatalmas, 5 méteres oszlopokat is mi készítettük oda. A városban számos helyen a keresztek, emlékhelyek kialakítása is a mi kezünk munkáját viseli. 

Máriabesnyőn elkészítettük Teleki Pál gróf sírját, 1991-ben.

Ezen kívül a Premontreibe is csodálatos dolgokat csináltunk akár a sírkertbe, vagy a templomba szarkofágot készítettünk.

A Nemzeti Összetartozás Napja parkjában 2010-ben elhelyezett pozsonyi csata emlékműve kapcsán is mi készítettük a táblákat és a burkolatot.



'''Tud olyan érdekességről mesélni, amiről kevesen tudnak csak Gödöllőn?'''

A Szentháromság templomban lévő stációsorozatnak az az érdekessége, hogy azok élő embereknek a kezei, azok vannak leformázva és utána kifaragva.



'''Ez tényleg érdekes, ezt valószínűleg csak kevesen tudhatják. Volt esetleg olyan munkájuk, amivel kapcsolatban valami régi titokra derült fény? '''

A kastélykápolna helyén eredetileg a (Gödöllő) község református temploma állt. Annak a küszöbe mind a mai napig az eredeti református templomnak a köve, ami a sekrestyéből a templomba vezet.

Azt például hallomásból tudom, hogy honnan kapta a nevét a Táncsics Mihály utca. A Balogh kályhásnak az édesanyja említette, hogy Táncsics itt bujkált, volt valami freskó jellegű egy ottani ház homlokzatán. Egy két vagy három méteres hosszú fatároló volt a boltív alatt, kb. 60-70 centi széles, aminek a tetejét fel lehetett nyitni. Az alján egy kb. 60×60-as hely volt, abba feküdt bele, ott éjszakázott, ott bujdosott. Előtte kint volt egy fotel, azt nappal használta.



'''És mire a legbüszkébb ezek közül? És miért?'''

A gyerekeimre. Meg az unokáimra. Rájuk vagyok a legbüszkébb, mert fantasztikusak.



'''Nagyon szépen köszönjük, hogy vállalta az interjút, nagyon sok mindent megtudtunk Gödöllőről Árpád érdekfeszítő, sokszor humoros beszámolóit hallgatva. Egy közös fotót készíthetünk Önnel?'''

Természetesen. És én köszönöm a lehetőséget.



Szerző: Kuflik



== Forrás ==

*[https://gvkik.hu/varostitkai/author/kuflik/ Egy város titkai vetélkedő - Varga Árpád]



Vissza a [[Retro Rádió – Gödöllő]] oldalra.



[[Kategória:Tematikus évek]]
[[Kategória:Egy város titkai]]