Dr. Heltai György - interjú - Laptörténet

Gönczi Krisztina, 2026. július 13., 11:21-n

2026-07-13T11:21:57Z

← Régebbi változat		A lap 2026. július 13., 11:21-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:hgy_1.jpg\|thumb\|right\|400px\|~~prof. dr. Heltai György~~]]		[[Kép:hgy_1.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]

	[[Kép:hgy_2.jpg\|thumb\|right\|400px\|~~prof. dr. Heltai György~~]]		[[Kép:hgy_2.jpg\|thumb\|right\|400px\|]]

Gönczi Krisztina, 2026. július 13., 11:20-n

2026-07-13T11:20:15Z

← Régebbi változat		A lap 2026. július 13., 11:20-kori változata
1. sor:		1. sor:
	[[Kép:hgy_1.jpg\|thumb\|right\|400px\|prof. dr. Heltai György]]		[[Kép:hgy_1.jpg\|thumb\|right\|400px\|prof. dr. Heltai György]]

	[[Kép:~~hgy_1~~.jpg\|thumb\|right\|400px\|prof. dr. Heltai György]]		[[Kép:hgy_2.jpg\|thumb\|right\|400px\|prof. dr. Heltai György]]

Gönczi Krisztina, 2026. július 13., 11:16-n

2026-07-13T11:16:33Z

← Régebbi változat		A lap 2026. július 13., 11:16-kori változata
9. sor:		9. sor:

	“GYURKA, JEGYEZD MEG: MINDENBEN VAN MINDEN. AZ A KÉRDÉS, HOGY KI TUDJUK-E MUTATNI.”		“GYURKA, JEGYEZD MEG: MINDENBEN VAN MINDEN. AZ A KÉRDÉS, HOGY KI TUDJUK-E MUTATNI.”


	<p align="left"><font size="3"> '''dr. Heltai György''' </font></p> tanár, professzor emeritus.		<p align="left"><font size="3"> '''dr. Heltai György''' </font></p> tanár, professzor emeritus.


	'''-Mióta él itt Gödöllőn?'''		'''-Mióta él itt Gödöllőn?'''

	74 éve. A 80-ból 74-et itt töltöttem. Az elején Nagyszalontán másfél év, Kaposvár négy év, aztán Gödöllő.		74 éve. A 80-ból 74-et itt töltöttem. Az elején Nagyszalontán másfél év, Kaposvár négy év, aztán Gödöllő.

Gönczi Krisztina, 2026. július 13., 11:16-n

2026-07-13T11:16:04Z

← Régebbi változat		A lap 2026. július 13., 11:16-kori változata
3. sor:		3. sor:
	[[Kép:hgy_1.jpg\|thumb\|right\|400px\|prof. dr. Heltai György]]		[[Kép:hgy_1.jpg\|thumb\|right\|400px\|prof. dr. Heltai György]]

	A [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] városismereti vetélkedőjének egyik feladata interjúkészítés volt ismert gödöllőiekkel. A '''GO:culturcrew''' nevű csapat '''dr. Heltai Györggyel''', a ~~helyi vendéglátás legendájával beszélgetett 1970-es~~, 80-~~as évekbeli élményekről~~.
			A [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] városismereti vetélkedőjének egyik feladata interjúkészítés volt ismert gödöllőiekkel. A '''GO:culturcrew''' nevű csapat '''dr. Heltai Györggyel''', a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (MATTE) Kémai tanszékének oktatója, Kémia és Biokémia Tanszék vezetője, tudományos rektor helyettese, SZIE Környezettudományi Doktori Iskolájának vezetője volt. 2013 óta emeritus professzor a MATE-n.



	“GYURKA, JEGYEZD MEG: MINDENBEN VAN MINDEN. AZ A KÉRDÉS, HOGY KI TUDJUK-E MUTATNI.”		“GYURKA, JEGYEZD MEG: MINDENBEN VAN MINDEN. AZ A KÉRDÉS, HOGY KI TUDJUK-E MUTATNI.”

			<p align="left"><font size="3"> '''dr. Heltai György''' </font></p> tanár, professzor emeritus.

	'''-Mióta él itt Gödöllőn?'''		'''-Mióta él itt Gödöllőn?'''
40. sor:		45. sor:

	Én időnként szakmai körökben mondom, hogy át kéne írni a tankönyveket, és a gyerekeket végre ráébreszteni arra az örömre, hogy felfedezzék az anyagot. Egyébként is a fiúk nagyon szeretnekrobbantgatni!		Én időnként szakmai körökben mondom, hogy át kéne írni a tankönyveket, és a gyerekeket végre ráébreszteni arra az örömre, hogy felfedezzék az anyagot. Egyébként is a fiúk nagyon szeretnekrobbantgatni!



	'''-Milyen üzenete lenne a Professzor Úrnak hozzánk, gödöllői fiatalokhoz? '''		'''-Milyen üzenete lenne a Professzor Úrnak hozzánk, gödöllői fiatalokhoz? '''
46. sor:		53. sor:

	Ahogy Arany János írta: „Mindig marad - ha a fejére áll is - Őnála valami vaskos, reális.”		Ahogy Arany János írta: „Mindig marad - ha a fejére áll is - Őnála valami vaskos, reális.”



	Szerző: GO:culturcrew		Szerző: GO:culturcrew

Gönczi Krisztina, 2026. július 13., 10:32-n

2026-07-13T10:32:16Z

← Régebbi változat		A lap 2026. július 13., 10:32-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~PROF~~. DR. ~~HELTAI GYÖRGy~~		[[Kép:hgy_1.jpg\|thumb\|right\|400px\|prof. dr. Heltai György]]

			[[Kép:hgy_1.jpg\|thumb\|right\|400px\|prof. dr. Heltai György]]

			A [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] városismereti vetélkedőjének egyik feladata interjúkészítés volt ismert gödöllőiekkel. A '''GO:culturcrew''' nevű csapat '''dr. Heltai Györggyel''', a helyi vendéglátás legendájával beszélgetett 1970-es, 80-as évekbeli élményekről.

	“GYURKA, JEGYEZD MEG: MINDENBEN VAN MINDEN. AZ A KÉRDÉS, HOGY KI TUDJUK-E MUTATNI.”		“GYURKA, JEGYEZD MEG: MINDENBEN VAN MINDEN. AZ A KÉRDÉS, HOGY KI TUDJUK-E MUTATNI.”

	-Mióta él itt Gödöllőn?		'''-Mióta él itt Gödöllőn?'''

	74 éve. A 80-ból 74-et itt töltöttem. Az elején Nagyszalontán másfél év, Kaposvár négy év, aztán Gödöllő.		74 éve. A 80-ból 74-et itt töltöttem. Az elején Nagyszalontán másfél év, Kaposvár négy év, aztán Gödöllő.


	'''-Miért a kémia területét választotta?'''		'''-Miért a kémia területét választotta?'''

	Pedagógus családból származom, édesapám történelem és latin szakos tanár volt. Legidősebb testvérem, Miklós – aki később a Gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója lett – szintén történelem-latin szakos tanár volt. Mi pedagógus család vagyunk és nekünk örökségünk az iskola, ez nem is volt kérdés. A kérdés az volt, hogy kiből mi lesz. A nyolc testvér mindegyike szerzett tanári végzettséget, de hát természetesen „elfogytak” a humán területek, mire én ötödik gyermeként sorra kerültem.		Pedagógus családból származom, édesapám történelem és latin szakos tanár volt. Legidősebb testvérem, Miklós – aki később a Gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója lett – szintén történelem-latin szakos tanár volt. Mi pedagógus család vagyunk és nekünk örökségünk az iskola, ez nem is volt kérdés. A kérdés az volt, hogy kiből mi lesz. A nyolc testvér mindegyike szerzett tanári végzettséget, de hát természetesen „elfogytak” a humán területek, mire én ötödik gyermeként sorra kerültem.

14. sor:		20. sor:
	Gimnáziumba Mátyásföldre jártam, ott módom volt egy nagyszerű fizikushoz járni, Tisza Sándor későbbi lézerkutatóhoz. Mivel a humán szakok „elfogytak” így mentem később természettudományi karra, ahol öt év alatt kaptam egy kitüntetéses diplomát, és végül egy olyan professzorral kerültem munkakapcsolatba – Török Tiborral – aki, hogy úgy mondjam az atomspektroszkópia kémiai alkalmazásának a magyarországi meghonosítója volt. Tibor bácsi – ahogy én említem – olyan műszereket épített, amik óriási szolgálatot tettek az országnak még a háború után is.		Gimnáziumba Mátyásföldre jártam, ott módom volt egy nagyszerű fizikushoz járni, Tisza Sándor későbbi lézerkutatóhoz. Mivel a humán szakok „elfogytak” így mentem később természettudományi karra, ahol öt év alatt kaptam egy kitüntetéses diplomát, és végül egy olyan professzorral kerültem munkakapcsolatba – Török Tiborral – aki, hogy úgy mondjam az atomspektroszkópia kémiai alkalmazásának a magyarországi meghonosítója volt. Tibor bácsi – ahogy én említem – olyan műszereket épített, amik óriási szolgálatot tettek az országnak még a háború után is.

	Azután nem is voltak hozzáférhetőek a „szép”világban, amikor a nyugati műszereket és egyebeket is csak úgy lehetett használni, hogy esetleg a Leningrádi Optikai Művek egy-egy eszközét megkaptuk. Ott		Azután nem is voltak hozzáférhetőek a „szép”világban, amikor a nyugati műszereket és egyebeket is csak úgy lehetett használni, hogy esetleg a Leningrádi Optikai Művek egy-egy eszközét megkaptuk. Ott tanultam azt az alapelvet is, hogy „Gyurka, jegyezd meg: mindenben van minden. Az a kérdés, hogy ki tudjuk-e mutatni.”
	tanultam azt az alapelvet is, hogy „Gyurka, jegyezd meg: mindenben van minden. Az a kérdés, hogy ki tudjuk-e mutatni.”


	'''-Melyik kutatása a legemlékezetesebb, amit itt Gödöllőn folytatott? '''		'''-Melyik kutatása a legemlékezetesebb, amit itt Gödöllőn folytatott? '''

	Gödöllő az 1986-os csernobili katasztrófa idején egy visszakanyarodó ciklon által igen jelentős kiszóródásnak volt kitéve. Gémesi Zoltán fizikus jött hozzánk, hogy nézzük meg a Gödöllő és Isaszeg közötti kilenc-tíz tóegységből álló		Gödöllő az 1986-os csernobili katasztrófa idején egy visszakanyarodó ciklon által igen jelentős kiszóródásnak volt kitéve. Gémesi Zoltán fizikus jött hozzánk, hogy nézzük meg a Gödöllő és Isaszeg közötti kilenc-tíz tóegységből álló
	tórendszert (a kilencvenes évek végén – szerk.) Na most a vizet lehet nézni, de a víz az egy pillanat felvétel, tehát az cserélődik ezekben a rendszerekben. Viszont a tavakban jelentős mértékű üledék keletkezett, ebből vettünk oszlopmintákat egy hidrológus kollégával, Nováki Bélával. Ezeket aztán feldaraboltuk öt centiméteres részekre, és mindegyiken csináltunk elemanalízist és radioanalízist. Nagyon érdekes eredmény jött ki: a csernobili eredetű cézium 137-		tórendszert (a kilencvenes évek végén – szerk.) Na most a vizet lehet nézni, de a víz az egy pillanat felvétel, tehát az cserélődik ezekben a rendszerekben. Viszont a tavakban jelentős mértékű üledék keletkezett, ebből vettünk oszlopmintákat egy hidrológus kollégával, Nováki Bélával. Ezeket aztán feldaraboltuk öt centiméteres részekre, és mindegyiken csináltunk elemanalízist és radioanalízist. Nagyon érdekes eredmény jött ki: a csernobili eredetű cézium 137-
	es izotóp, aminek 30 év a felezési ideje, még akkor		es izotóp, aminek 30 év a felezési ideje, még akkor mindegyik tóban vidáman az iszap felső húszharminc centiméteres rétegében megvolt. Na most itt van az, amit mondok, hogy vigyázzunk, mert ez azért nem volt olyan aktivitás, ami
	mindegyik tóban vidáman az iszap felső húszharminc centiméteres rétegében megvolt. Na		tulajdonképpen veszélyes lett volna, legfeljebb akkor, ha inkorporálódik és helyettesíti a káliumot.
	most itt van az, amit mondok, hogy vigyázzunk,
	mert ez azért nem volt olyan aktivitás, ami		Ez nem volt annyira közegészségügyi probléma, viszont a mélyebben, nyolcvankilencven centinél mért kisebb, váratlan csúcs a céziumban már inkább – később erre készültek revitalizációs javaslatok. Na most ebből a mérési eredményből arra következtettünk, hogy ez a cézium skála gyönyörűen kimutatja nekünk a legköri atomrobbantások betiltása és a csernobilikatasztrófa közötti időszakban az ülepedésnek egy időskáláját.
	tulajdonképpen veszélyes lett volna, legfeljebb
	akkor, ha inkorporálódik és helyettesíti a
	káliumot. Ez nem volt annyira közegészségügyi
	probléma, viszont a mélyebben, nyolcvankilencven centinél mért kisebb, váratlan csúcs a		'''-Mit gondol, volt olyan, ami jobb volt 30 évvel ezelőtt az oktatásban? '''
	céziumban már inkább – később erre készültek
	revitalizációs javaslatok. Na most ebből a mérési		-Harminc évvel ezelőtt, vagy még több, sokkal felkészültebbek voltak a gyerekek, és jobbak voltak a középiskolás tankönyvek, mint amivel ma jönnek hozzánk. Mikor én 64-ben beiratkoztam az ELTE-re, akkor volt egy mozgalom a kémiatanárok képzésében, hogy tegyük világosabbá a szervetlen kémiát, és sokkal inkább érvényesítsük a kvantumkémiai, kvantumfizikai szemléletet az oktatásban. Azóta sajnos a gyerekek elől teljesen elvették az anyagismeretet, és azzal kezdik jóformán most hetedikbe, hogy a periódusos rendszer elmélete és az atompályák egymásra épülése. Miközben még fizikából nem tanultak arról, hogy mi az az elektromos vonzás és taszítás.
	eredményből arra következtettünk, hogy ez a
	cézium skála gyönyörűen kimutatja nekünk a		Én időnként szakmai körökben mondom, hogy át kéne írni a tankönyveket, és a gyerekeket végre ráébreszteni arra az örömre, hogy felfedezzék az anyagot. Egyébként is a fiúk nagyon szeretnekrobbantgatni!
	legköri atomrobbantások betiltása és a csernobilikatasztrófa közötti időszakban az ülepedésnek
	egy időskáláját.		'''-Milyen üzenete lenne a Professzor Úrnak hozzánk, gödöllői fiatalokhoz? '''
	-Mit gondol, volt olyan, ami jobb volt 30 évvel
	ezelőtt az oktatásban?		-Hát az egy kicsit talán nem a kémiáról szól, de ne üljenek föl a nagy hangú, mindenféle irányzatoknak. Legyenek józanak, gondolkozzanak, és ne menjenek olyan irányzatok után, ami zsákutcába vezet. Én azt hiszem, hogy azt mondtam a környezetnél is, hogy nem szabad sem elmenni valami probléma mellett, sem pedig vaklármát csinálni belőle.
	-Harminc évvel ezelőtt, vagy még több, sokkal
	felkészültebbek voltak a gyerekek, és jobbak		Ahogy Arany János írta: „Mindig marad - ha a fejére áll is - Őnála valami vaskos, reális.”
	voltak a középiskolás tankönyvek, mint amivel
	ma jönnek hozzánk. Mikor én 64-ben		Szerző: GO:culturcrew
	beiratkoztam az ELTE-re, akkor volt egy
	mozgalom a kémiatanárok képzésében, hogy		Forrás:
	tegyük világosabbá a szervetlen kémiát, és sokkal
	inkább érvényesítsük a kvantumkémiai,
	kvantumfizikai szemléletet az oktatásban. Azóta		*[https://gvkik.hu/varostitkai/author/goculturcrew/ GO:culturcrew - interjú dr. Heltai Györggyel]
	sajnos a gyerekek elől teljesen elvették az
	anyagismeretet, és azzal kezdik jóformán most
	hetedikbe, hogy a periódusos rendszer elmélete és
	az atompályák egymásra épülése. Miközben még
	fizikából nem tanultak arról, hogy mi az az		[[Kategória:Tematikus évek]]
	elektromos vonzás és taszítás.		[[Kategória:Egy város titkai]]
	Én időnként szakmai körökben mondom, hogy át
	kéne írni a tankönyveket, és a gyerekeket végre
	ráébreszteni arra az örömre, hogy felfedezzék az
	anyagot. Egyébként is a fiúk nagyon szeretnekrobbantgatni!
	-Milyen üzenete lenne a Professzor Úrnak hozzánk,
	gödöllői fiatalokhoz?
	-Hát az egy kicsit talán nem a kémiáról szól, de ne
	üljenek föl a nagy hangú, mindenféle
	irányzatoknak. Legyenek józanak,
	gondolkozzanak, és ne menjenek olyan
	irányzatok után, ami zsákutcába vezet. Én azt
	hiszem, hogy azt mondtam a környezetnél is,
	hogy nem szabad sem elmenni valami probléma
	mellett, sem pedig vaklármát csinálni belőle.
	Ahogy Arany János írta: „Mindig marad - ha a
	fejére áll is - Őnála valami vaskos, reális.”

Gönczi Krisztina: Új oldal, tartalma: „PROF. DR. HELTAI GYÖRGy “GYURKA, JEGYEZD MEG: MINDENBEN VAN MINDEN. AZ A KÉRDÉS, HOGY KI TUDJUK-E MUTATNI.” -Mióta él itt Gödöllőn? 74 éve. A 80-ból 74-et itt töltöttem. Az elején Nagyszalontán másfél év, Kaposvár négy év, aztán Gödöllő. '''-Miért a kémia területét választotta?''' Pedagógus családból származom, édesapám történelem és latin szakos tanár volt. Legidősebb testvérem, Miklós – aki később a Gödöll…”

2026-07-13T09:55:36Z

Új oldal, tartalma: „PROF. DR. HELTAI GYÖRGy “GYURKA, JEGYEZD MEG: MINDENBEN VAN MINDEN. AZ A KÉRDÉS, HOGY KI TUDJUK-E MUTATNI.” -Mióta él itt Gödöllőn? 74 éve. A 80-ból 74-et itt töltöttem. Az elején Nagyszalontán másfél év, Kaposvár négy év, aztán Gödöllő. '''-Miért a kémia területét választotta?''' Pedagógus családból származom, édesapám történelem és latin szakos tanár volt. Legidősebb testvérem, Miklós – aki később a Gödöll…”

Új lap

PROF. DR. HELTAI GYÖRGy

“GYURKA, JEGYEZD MEG: MINDENBEN VAN MINDEN. AZ A KÉRDÉS, HOGY KI TUDJUK-E MUTATNI.”

-Mióta él itt Gödöllőn?
74 éve. A 80-ból 74-et itt töltöttem. Az elején Nagyszalontán másfél év, Kaposvár négy év, aztán Gödöllő.

'''-Miért a kémia területét választotta?'''
Pedagógus családból származom, édesapám történelem és latin szakos tanár volt. Legidősebb testvérem, Miklós – aki később a Gödöllői Török Ignác Gimnázium igazgatója lett – szintén történelem-latin szakos tanár volt. Mi pedagógus család vagyunk és nekünk örökségünk az iskola, ez nem is volt kérdés. A kérdés az volt, hogy kiből mi lesz. A nyolc testvér mindegyike szerzett tanári végzettséget, de hát természetesen „elfogytak” a humán területek, mire én ötödik gyermeként sorra kerültem.

Itt Gödöllőn a Petőfi Sándor Iskolában egy nagyszerű kémiatanárom volt a Benkő Margit néni, Benkő Tiborné. Margit nénit imádták, pedig dolgoztatott bennünket – fel kellett írni, hogy „fém, fémoxid, hidroxid, bázis – akkor nem fém, nem fémoxid, sav, sav plusz bázis” – és ezt le kellett írni ötvenszer! Emellett viszont meg is mutatta az anyagokat, a kísérleteket – hogy oldódik fel a szénkénekben a rothadt retek szagú fehérfoszfor.

Gimnáziumba Mátyásföldre jártam, ott módom volt egy nagyszerű fizikushoz járni, Tisza Sándor későbbi lézerkutatóhoz. Mivel a humán szakok „elfogytak” így mentem később természettudományi karra, ahol öt év alatt kaptam egy kitüntetéses diplomát, és végül egy olyan professzorral kerültem munkakapcsolatba – Török Tiborral – aki, hogy úgy mondjam az atomspektroszkópia kémiai alkalmazásának a magyarországi meghonosítója volt. Tibor bácsi – ahogy én említem – olyan műszereket épített, amik óriási szolgálatot tettek az országnak még a háború után is.

Azután nem is voltak hozzáférhetőek a „szép”világban, amikor a nyugati műszereket és egyebeket is csak úgy lehetett használni, hogy esetleg a Leningrádi Optikai Művek egy-egy eszközét megkaptuk. Ott
tanultam azt az alapelvet is, hogy „Gyurka, jegyezd meg: mindenben van minden. Az a kérdés, hogy ki tudjuk-e mutatni.”

'''-Melyik kutatása a legemlékezetesebb, amit itt Gödöllőn folytatott? '''
Gödöllő az 1986-os csernobili katasztrófa idején egy visszakanyarodó ciklon által igen jelentős kiszóródásnak volt kitéve. Gémesi Zoltán fizikus jött hozzánk, hogy nézzük meg a Gödöllő és Isaszeg közötti kilenc-tíz tóegységből álló
tórendszert (a kilencvenes évek végén – szerk.) Na most a vizet lehet nézni, de a víz az egy pillanat felvétel, tehát az cserélődik ezekben a rendszerekben. Viszont a tavakban jelentős mértékű üledék keletkezett, ebből vettünk oszlopmintákat egy hidrológus kollégával, Nováki Bélával. Ezeket aztán feldaraboltuk öt centiméteres részekre, és mindegyiken csináltunk elemanalízist és radioanalízist. Nagyon érdekes eredmény jött ki: a csernobili eredetű cézium 137-
es izotóp, aminek 30 év a felezési ideje, még akkor
mindegyik tóban vidáman az iszap felső húszharminc centiméteres rétegében megvolt. Na
most itt van az, amit mondok, hogy vigyázzunk,
mert ez azért nem volt olyan aktivitás, ami
tulajdonképpen veszélyes lett volna, legfeljebb
akkor, ha inkorporálódik és helyettesíti a
káliumot. Ez nem volt annyira közegészségügyi
probléma, viszont a mélyebben, nyolcvankilencven centinél mért kisebb, váratlan csúcs a
céziumban már inkább – később erre készültek
revitalizációs javaslatok. Na most ebből a mérési
eredményből arra következtettünk, hogy ez a
cézium skála gyönyörűen kimutatja nekünk a
legköri atomrobbantások betiltása és a csernobilikatasztrófa közötti időszakban az ülepedésnek
egy időskáláját.
-Mit gondol, volt olyan, ami jobb volt 30 évvel
ezelőtt az oktatásban?
-Harminc évvel ezelőtt, vagy még több, sokkal
felkészültebbek voltak a gyerekek, és jobbak
voltak a középiskolás tankönyvek, mint amivel
ma jönnek hozzánk. Mikor én 64-ben
beiratkoztam az ELTE-re, akkor volt egy
mozgalom a kémiatanárok képzésében, hogy
tegyük világosabbá a szervetlen kémiát, és sokkal
inkább érvényesítsük a kvantumkémiai,
kvantumfizikai szemléletet az oktatásban. Azóta
sajnos a gyerekek elől teljesen elvették az
anyagismeretet, és azzal kezdik jóformán most
hetedikbe, hogy a periódusos rendszer elmélete és
az atompályák egymásra épülése. Miközben még
fizikából nem tanultak arról, hogy mi az az
elektromos vonzás és taszítás.
Én időnként szakmai körökben mondom, hogy át
kéne írni a tankönyveket, és a gyerekeket végre
ráébreszteni arra az örömre, hogy felfedezzék az
anyagot. Egyébként is a fiúk nagyon szeretnekrobbantgatni!
-Milyen üzenete lenne a Professzor Úrnak hozzánk,
gödöllői fiatalokhoz?
-Hát az egy kicsit talán nem a kémiáról szól, de ne
üljenek föl a nagy hangú, mindenféle
irányzatoknak. Legyenek józanak,
gondolkozzanak, és ne menjenek olyan
irányzatok után, ami zsákutcába vezet. Én azt
hiszem, hogy azt mondtam a környezetnél is,
hogy nem szabad sem elmenni valami probléma
mellett, sem pedig vaklármát csinálni belőle.
Ahogy Arany János írta: „Mindig marad - ha a
fejére áll is - Őnála valami vaskos, reális.”