„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(962 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:gvkik_001.jpg|900px|center|Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]]


<div id="keret">


'''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!'''
<div id="fejlec">
 
{|
|-
| [[Kép:kezdolap1.jpg|thumb|right|160px|[[Gödöllői Királyi Kastély]]]]
| [[Kép:kezdolap2.jpg|thumb|right|150px|Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika]]
| [[Kép:kezdolap3.jpg|thumb|right|160px|Premontrei Gimnázium]]
| [[Kép:kezdolap4.jpg|thumb|right|180px|Posta]]
| [[Kép:kezdolap5.jpg|thumb|right|190px|Blaha Lujza-strand]]
| [[Kép:kezdolap6.jpg|thumb|right|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Erzs%C3%A9bet-park&action=edit&section=21 Erzsébet királyné-szobor]]]
| [[Kép:kezdolap7.jpg|thumb|right|160px|[[Hősök szobra, I. világháborús emlékmű]]]]
| [[Kép:kezdolap8.jpg|thumb|right|180px|[[Királyi Kastélypark]]]]
|}
</div>


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
<div id="jobbmenu"> <caption><p align="right"><font size="5"> Tudomány éve Gödöllőn</font></p></caption>
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.<br>


Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
<br>
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.
<br>


A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.
[[Kép:polonyi2.jpg|thumb|right|280px|<p align="justify"> <FONT SIZE="2">''' [[Polónyi Péter]]''' (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került [[Gödöllő]]re. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.
</FONT></p>]]




== Évfordulók ==
</div>
<div id="tartalom">
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font>
<p align="justify"><FONT SIZE="3"> Ezt az enciklopédiát a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] munkatársai indították 2011 őszén.
<br>[[Gödöllő]] városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
<br>Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
<br>Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,
megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! 
<br>Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </FONT></p>


=== Július szülöttjei ===


{|
<p align="justify"><FONT SIZE="3">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu'''
|-
</br>
</br>


| [[Kép:hegedus.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Hegedüs László ]]''' (1903. július 4., Gödöllő – 1995. január 28., Gödöllő) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század Gödöllőjével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette 1919-1920-ban. Mérnöki tanulmányainak befejezése után szokatlan módon rádiójavító kisiparos lett a szülőfalujában, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár. Sok hasznos információt tartalmazó kéziratain kívül gazdag tárgyi- és dokumentumanyaggal gyarapította a gödöllői múzeum gyűjteményét. ]]
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.</FONT></p>
</br>
</br>
</p>


| [[Kép:polonyi2.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Polónyi Péter ]]''' (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került Gödöllőre. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.]]
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:White; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"


| [[Kép:koltán1.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Kotlán Sándor ]]''' (Szomolány, Szlovákia, 1887. július 14. – Budapest, 1967. december 22.) állatorvos, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, az MTA rendes tagja. Középiskoláit a nagyszombati érseki főgimnáziumban végezte 1897 és 1905 között. Budapesten szerzett állatorvosi oklevelet 1911-ben, s lett mindjárt az Állatorvosi Főiskola kórbonctani intézetének munkatársa. Az intézet állattani és parazitológiai laboratóriumát 1929-re önálló, parazitológiai, rendkívüli tanszéki rangra fejlesztette. Harminchét éven át volt vezetője az általa alapított tanszéknek, de a tanári kar nagy tekintélyű tagjaként már 1921-től oktatta a parazitológiát, ésaz általános állattan tárgyat is. Az Agrártudományi Egyetem (mely 1950-ben Gödöllőre költözött) Állatorvostudományi Kara dékáni tisztségét két alkalommal, 1947 és 1949 között, illetve 1951/52-ben töltötte be.]]
|-
|align="center"|<font size="5"> '''Szőlőművelés Gödöllőn''' </font> </p>


| [[Kép: remseygabor.jpg|thumb|right|200px| ''' [[Remsey Gábor ]]'''  (Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - Gödöllő, 1999. február. 6.): zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A század elejei szecessziós gödöllői művésztelep két tagjának, Remsey Jenő festőművésznek és a szövőműhelyben dolgozó Frey Vilmának gyermeke. 1946-tól zeneszerzés szakra járt a Zeneakadémián. 1958-tól 1975-ig a Gödöllői Munkaközösségi Zeneiskolának volt a vezető tanára, igazgatója. Lelkiismeretesen gondozta édesapja szépirodalmi hagyatékát, s ő vigyázott az 1956-ban gazdátlanul hagyott Nagy Sándor-házra is. 1949-ig, a mozgalom betiltásáig cserkész volt, 1989-ben, amikor lehetőség nyílt rá, jelentős szerepe volt a Szemerédi László cserkészcsapat létrehozásában.]]


<p align="justify">  <font size="3"> Gödöllőn is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt. Gödöllőnek négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete. A szőlőhegyekhez és -kertekhez hozzátartoztak a különböző, bor készítésére és tárolására szolgáló épületek. A szőlőhegyeken egész évben a csősz vigyázott a termésre. Gödöllőn az Ó-besnyői és az Antalhegyi szőlőben is állt csőszház.
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> A szőlőtermesztés a XIX. század végéig folyamatos volt Gödöllőn, amíg a filoxéra járvány el nem érte a gödöllői földeket is. A szőlők nagy részét kipusztította. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel, főként olaszrizlinget telepítettek. 1890-ben megalakult a Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet. Ivánka Imre állt a szövetkezet élén. A szövetkezet bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét és fellendítette a bortermelést.
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> A filoxénia járvány utána a gazdák gyümölcstermelésre rendezkedtek be. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről.
</br>
</br>


|}
''' Bortermelés '''
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> I. Grassalkovich Antal saját terméséből még tudott jó minőségű bort csinálni, de utódai alatt a szőlőterületek pusztulásával romlott a bor minősége is. A bor minősége nem lehetett valami jó, főleg akkor, ha azt a kocsmában a jobbágyok dézsmaborával keverten mérték ki. A grófnak komoly jövedelemforrást jelentettek a birtokain működő kocsmák is.
A község határában a Boncsok nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet a gróf és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt.
</br>
</br>


''' Régi szüreti mulatságok Gödöllőn '''
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> Az egykori Grassalkovich uradalomban fontos esemény volt a szüret és a szüreti bál. Gödöllőn, Besnyőn is tovább éltek a szüreti hagyományok. A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak, amit fára, rúdra kötöztek, és már kezdődhetett is a csőszjáték, vagy más néven szőlőlopás. A játékhoz csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüretikoszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. A szüreti mulatságon került sor a szüreti korona elárverezésére is. A szüreti bálok délután muzsikaszó mellett kezdődtek és virradatig tartó tánccal folytatódtattak. </font> </p>
</br>
{|
{|
|-
|-
 
| [[Kép:szolo10.jpg|thumb|center|400px|Szüreti felvonulás, Gödöllő, 1933. Fotó: Fortepan / Somogyvári Gergő]]
| [[Kép:kampisa.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Kampis Antal ]]''' (Arad, 1903. július 20. – Kerepestarcsa, 1982. augusztus 23.) művészettörténész. Nyolcadik osztályos volt, amikor 82 aradi diáktársával együtt elfogták a román állam elleni szervezkedés miatt. Leérettségizni már nem tudott, mivel a kolozsvári főigazgatóság kizárta valamennyi romániai középiskolából, és 25 társával együtt kiutasították az országból. Ezek után érkezett 1922. február 20-án Budapestre. Egyetemi tanulmányait művészettörténeti szakon kezdte meg, 1932-ben doktorált. 1965-ben telepedett le Gödöllőn, majd 1978-ban életjáradéki szerződést kötött a várossal, melynek értelmében házát a város rendelkezésére bocsátotta kulturális célokra, gyűjteményét pedig az 1976-ban létrehozott Helytörténeti Gyűjteménynek adta.]]
 
| [[Kép:petofi.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Petőfi Sándor]]''' (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb ittartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította. A Gazdasoron szállt meg, Szombat Jánosék házában, mely a mai Török Ignác Gimnázium épülete mellett állt. 1845-ben szintén városunk lakója volt, ekkor ismerkedett meg Mednyánszky Bertával. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba, és Pestre visszatérve levélben megkérte a kezét. A levél címzettje az édesapa volt, aki azonban ugyancsak levélben visszautasította a költőt.]]
 
| [[Kép:zalagyörgy.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Zala (Mayer) György]]''' (eredeti családneve: Mayer) (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Erzsébet királynénak a Nemzeti Galériában őrzött két mellszobrát is ő készítette. Feltehetően őrzi keze nyomát az Erzsébet park. Valószínű ugyanis, hogy az ő tervei szerint készült az Erzsébet-szikla, ami a park legmagasabb részén, négy méter magas mesterséges dombon áll. A tetején egy méter átmérőjű fehér mészkőből faragott korona látható. A sziklacsoport első részén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz található, és kőbe vésett felirat hirdeti: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország területéről szállították Gödöllőre.]]
 
| [[Kép: kosary.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Kosáry Domokos]]''' (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Gödöllővel az Agrártudományi Egyetemen keresztül került kapcsolatba. Az egyetem az alakulóban lévő Központi Könyvtárában (1952. október 3.) alkalmazta. Kosáry első munkaköre „szerzeményezési csoportvezető“ volt. 1955. január 1-jén Kosáry Domokos kapott megbízást, majd kinevezést az igazgatói teendők ellátására. Munkáját azonban nem sokáig folytathatta, 1957 novemberében letartóztatták és 1958-ban négy év börtönre ítélték. 1960-ban amnesztiával szabadult. Ezt követően ismét parkolópályára került. Előbb a Pest Megyei Levéltárban, azután az MTA Történettudományi Intézetében kapott munkát, de mindkét helyen lehetősége volt rá, hogy a háttérbe húzódva ugyan, de történészként folytathassa tevékenységét.]]
 


|}
|}
{|
!15 éve hunyt el Winkler Nándor
!35 éve hunyt el Remsey Jenő
|-
| [[Kép: winkler2.jpg|thumb|right|300px| '''[[Winkler Nándor ]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.) 1933-ban járt először Gödöllőn, amikor a Jamboreen, a cserkész-világtalálkozón vett részt. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát a pozsonyi magyar tanítóképzőben. A benesi dekrétum miatt kitelepítették Winkler családot. Vonattal érkezetek meg Gödöllőre 1947. szeptember 12-én. A Premontrei Rend római katolikus Általános Iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított, és vezette a gimnázium és általános iskola egyesített énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a később nagy hírű Rigók kamarakórusát az 5-6-7. osztályos tanulókból. 1973-ban kinevezték az iskola igazgatóhelyettesévé.]]
| [[Kép: remseyj1.jpg|thumb|right|300px| '''[[Remsey Jenő György]] '''(Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó Gödöllői művésztelep tagja lett. Körösfői-Kriesch Aladár irányításával biblikus témákat és a magyar mondavilág témakörét elevenítette meg. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt. A Gödöllői művésztelep megszűnése után  Remsey Jenő és felsége,  továbbra is Gödöllőn éltek, a gobelin és szőnyegszövő műhely a vezetésük alatt még sokáig működött. Mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. Képzőművészként festett portrét, freskót, történelmi képet, készített rézkarcot, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset, drámát, színdarabot. Sokoldalú művészetét az angol praeraffaelita művészeti mozgalom, az utópista szocializmus elképzelései és a magyarságtudat gondolatköre egyaránt jellemzi. ]]
|}
|}
</div>
A témával kapcsolatban további információt az alábbi linken talál.
''[[Szőlőművelés Gödöllőn]]''




</br>
</br>
<FONT SIZE="5">Tartalomjegyzék</FONT>


<FONT SIZE="2">
*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő]


*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:H%C3%ADres_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Csal%C3%A1dok Híres Gödöllői Családok]


*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_d%C3%ADjai Gödöllő Város díjai]


== Gödöllő ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek  Tematikus évek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek]


== Személyek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek]


== Épületek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kategória:Emlékművek Emlékművek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság]


== Híres Hölgyek Gödöllőn ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:H%C3%ADres_H%C3%B6lgyek_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91n  Híres Hölgyek Gödöllőn listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek]


== Művészeti csoportok ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok]


== Közterületek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények]</FONT>


== Emlékművek ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]


== Gazdaság ==
[//www.gvkik.hu/ Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára]
</div>


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]
<div id="lablec"></div>
 
</div>
== Közlekedés ==
|}
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]
 
== Üzemek ==
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]
 
== Kisebbségek ==
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]
 
== Partnerintézmények ==
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]

A lap jelenlegi, 2025. november 5., 09:37-kori változata

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
Premontrei Gimnázium
Posta
Blaha Lujza-strand

Tudomány éve Gödöllőn


Polónyi Péter (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került Gödöllőre. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 205 szócikk található.



Szőlőművelés Gödöllőn


Gödöllőn is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt. Gödöllőnek négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete. A szőlőhegyekhez és -kertekhez hozzátartoztak a különböző, bor készítésére és tárolására szolgáló épületek. A szőlőhegyeken egész évben a csősz vigyázott a termésre. Gödöllőn az Ó-besnyői és az Antalhegyi szőlőben is állt csőszház.

A szőlőtermesztés a XIX. század végéig folyamatos volt Gödöllőn, amíg a filoxéra járvány el nem érte a gödöllői földeket is. A szőlők nagy részét kipusztította. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel, főként olaszrizlinget telepítettek. 1890-ben megalakult a Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet. Ivánka Imre állt a szövetkezet élén. A szövetkezet bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét és fellendítette a bortermelést.

A filoxénia járvány utána a gazdák gyümölcstermelésre rendezkedtek be. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről.

Bortermelés

I. Grassalkovich Antal saját terméséből még tudott jó minőségű bort csinálni, de utódai alatt a szőlőterületek pusztulásával romlott a bor minősége is. A bor minősége nem lehetett valami jó, főleg akkor, ha azt a kocsmában a jobbágyok dézsmaborával keverten mérték ki. A grófnak komoly jövedelemforrást jelentettek a birtokain működő kocsmák is. A község határában a Boncsok nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet a gróf és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt.

Régi szüreti mulatságok Gödöllőn

Az egykori Grassalkovich uradalomban fontos esemény volt a szüret és a szüreti bál. Gödöllőn, Besnyőn is tovább éltek a szüreti hagyományok. A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak, amit fára, rúdra kötöztek, és már kezdődhetett is a csőszjáték, vagy más néven szőlőlopás. A játékhoz csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüretikoszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. A szüreti mulatságon került sor a szüreti korona elárverezésére is. A szüreti bálok délután muzsikaszó mellett kezdődtek és virradatig tartó tánccal folytatódtattak.


Szüreti felvonulás, Gödöllő, 1933. Fotó: Fortepan / Somogyvári Gergő

A témával kapcsolatban további információt az alábbi linken talál. Szőlőművelés Gödöllőn




Tartalomjegyzék


Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára

|}