„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(843 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:gvkik_001.jpg|900px|center|Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]]


<div id="keret">


'''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!'''
<div id="fejlec">
{|
|-
| [[Kép:kezdolap1.jpg|thumb|right|160px|[[Gödöllői Királyi Kastély]]]]
| [[Kép:kezdolap2.jpg|thumb|right|150px|Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika]]
| [[Kép:kezdolap3.jpg|thumb|right|160px|Premontrei Gimnázium]]
| [[Kép:kezdolap4.jpg|thumb|right|180px|Posta]]
| [[Kép:kezdolap5.jpg|thumb|right|190px|Blaha Lujza-strand]]
| [[Kép:kezdolap6.jpg|thumb|right|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Erzs%C3%A9bet-park&action=edit&section=21 Erzsébet királyné-szobor]]]
| [[Kép:kezdolap7.jpg|thumb|right|160px|[[Hősök szobra, I. világháborús emlékmű]]]]
| [[Kép:kezdolap8.jpg|thumb|right|180px|[[Királyi Kastélypark]]]]
|}
</div>


<div id="jobbmenu"> <caption><p align="right"><font size="5"> Tudomány éve Gödöllőn</font></p></caption>


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.<br>


Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
<br>
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
[[Kép:polonyi2.jpg|thumb|right|280px|<p align="justify"> <FONT SIZE="2">''' [[Polónyi Péter]]''' (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került [[Gödöllő]]re. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.
</FONT></p>]]
<br>


A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.


</div>
<div id="tartalom">
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font>
<p align="justify"><FONT SIZE="3"> Ezt az enciklopédiát a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] munkatársai indították 2011 őszén.
<br>[[Gödöllő]] városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
<br>Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
<br>Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,
megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! 
<br>Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </FONT></p>




<p align="justify"><FONT SIZE="3">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu'''
</br>
</br>


A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.</FONT></p>
</br>
</br>
</p>


== November szülöttjei ==
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:White; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"


{|
|-
|-
|align="center"| '''Remsey Jenő György '''
|align="center"|<font size="5"> '''Szőlőművelés Gödöllőn''' </font> </p>
|align="center"| '''Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ '''
|align="center"| '''Klebelsberg Kúnó'''
|-
 
 
| [[Kép: remseyj1.jpg|thumb|right|250px| '''[[Remsey Jenő György]] (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között a Gödöllői művésztelep tagja lett. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt. A művésztelep megszűnése után továbbra is Gödöllőn éltek, a gobelin és szőnyegszövő műhely a vezetésük alatt még sokáig működött. Mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. Képzőművészként festett portrét, freskót, történelmi képet, készített rézkarcot, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset, drámát, színdarabot. Sokoldalú művészetét az angol praeraffaelita művészeti mozgalom, az utópista szocializmus elképzelései és a magyarságtudat gondolatköre egyaránt jellemzi.]]
 
| [[Kép:Ujkonyv.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ ]]''' (Gödöllő, 1953. november 7.) 1953. októberében járási könyvtár alakult Gödöllőn. Sajnos, az alapításról a könyvtár irattára semmilyen forrást nem őrzött meg. A könyvtár hivatalos születésnapja 1953. november 7. Ekkor kapta meg a kinevezését az első igazgató László Miklós pedagógus. Több pályázó közül a járási könyvtár kapta meg a Dózsa György úti épület négy helyiségét. A könyvtár megnyitásakor a helyi kölcsönzés megindítására helyezték a fő hangsúlyt. 1961 és 1973 között több felújításon is átesett a könyvtár épülete, kialakítottak egy gyermekrészleget, statikai megerősítést végeztek az épületen. A könyvtár állománya az 1961-1973 közötti időszakban több mint háromszorosára növekedett. 1974-ben került sor olyan jelentősebb felújításra, hogy növekedett a könyvtár alapterülete és számottevően javultak a szolgáltatások. 1985-1991 közötti időszakban megjelent a könyvtárban a számítógép. Gödöllő könyvtári ellátásában is nagy fordulat következett be, a városi könyvtár szerepe is megváltozott. Az információs szolgáltatások megszervezése és a közművelődési jelleg került előtérbe. 1999 februárjában a képviselő testület elfogadta a könyvtár funkcionális tervét, és döntött az új könyvtár és információs központ építéséről. 27 hónapos előkészítő munka (1999 febr.) után 9,5 hónap alatt készült el a Városi Könyvtár és Információs Központ. Az új könyvtár 2002. június 1-jén nyitotta meg kapuit. ]]
 
| [[Kép:KlebelsbergKuno.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Klebelsberg Kúnó ]]''' (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Jól átgondolt oktatási reformot indított el és hajtott végre, amely a népiskolától az egyetemig az iskolarendszer egészére kiterjed.  Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban Szent Imre utcában a katolikus iskola. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), a királytelepi iskola (1929), és a Református Líceum épülete (1928). dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn alapítottak iskolát a premontreiek. A magyar állam 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására.]]
|}


|}


<p align="justify">  <font size="3"> Gödöllőn is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt. Gödöllőnek négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete. A szőlőhegyekhez és -kertekhez hozzátartoztak a különböző, bor készítésére és tárolására szolgáló épületek. A szőlőhegyeken egész évben a csősz vigyázott a termésre. Gödöllőn az Ó-besnyői és az Antalhegyi szőlőben is állt csőszház.
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> A szőlőtermesztés a XIX. század végéig folyamatos volt Gödöllőn, amíg a filoxéra járvány el nem érte a gödöllői földeket is. A szőlők nagy részét kipusztította. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel, főként olaszrizlinget telepítettek. 1890-ben megalakult a Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet. Ivánka Imre állt a szövetkezet élén. A szövetkezet bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét és fellendítette a bortermelést.
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> A filoxénia járvány utána a gazdák gyümölcstermelésre rendezkedtek be. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről.
</br>
</br>


''' Bortermelés '''
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> I. Grassalkovich Antal saját terméséből még tudott jó minőségű bort csinálni, de utódai alatt a szőlőterületek pusztulásával romlott a bor minősége is. A bor minősége nem lehetett valami jó, főleg akkor, ha azt a kocsmában a jobbágyok dézsmaborával keverten mérték ki. A grófnak komoly jövedelemforrást jelentettek a birtokain működő kocsmák is.
A község határában a Boncsok nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet a gróf és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt.
</br>
</br>


 
''' Régi szüreti mulatságok Gödöllőn '''
== 35 éve hunyt el ==
</br>
 
<p align="justify">  <font size="3"> Az egykori Grassalkovich uradalomban fontos esemény volt a szüret és a szüreti bál. Gödöllőn, Besnyőn is tovább éltek a szüreti hagyományok. A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak, amit fára, rúdra kötöztek, és már kezdődhetett is a csőszjáték, vagy más néven szőlőlopás. A játékhoz csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüretikoszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. A szüreti mulatságon került sor a szüreti korona elárverezésére is. A szüreti bálok délután muzsikaszó mellett kezdődtek és virradatig tartó tánccal folytatódtattak. </font> </p>
</br>
{|
{|
|-
|-
|align="center"| ''' Csiki Kovács Dénes '''
| [[Kép:szolo10.jpg|thumb|center|400px|Szüreti felvonulás, Gödöllő, 1933. Fotó: Fortepan / Somogyvári Gergő]]
|-


| [[Kép:csiki.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát. Családjával 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek. Az 1920-as évek második felétől kezdett el publikálni. Először elbeszélésekkel próbálkozott, melyek a Képes Krónika, Új Magyarság, Nemzeti Újság, Magyar család hasábjain jelentek meg. Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. Érdeklődése azonban hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített.]]
|}
|}
|}
</div>
A témával kapcsolatban további információt az alábbi linken talál.
''[[Szőlőművelés Gödöllőn]]''




</br>
</br>
<FONT SIZE="5">Tartalomjegyzék</FONT>


== Gödöllő ==
<FONT SIZE="2">
*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]
*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:H%C3%ADres_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Csal%C3%A1dok Híres Gödöllői Családok]


== Tematikus évek ==
*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_d%C3%ADjai Gödöllő Város díjai]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek  Tematikus évek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek  Tematikus évek]


== Személyek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek]


== Épületek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kategória:Emlékművek Emlékművek]


== Természeti értékek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés]


== Művészeti csoportok ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek]


== Közterületek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek]


== Emlékművek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények]</FONT>


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]


== Gazdaság ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]
[//www.gvkik.hu/ Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára]
</div>


== Közlekedés ==
<div id="lablec"></div>
 
</div>
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]
|}
 
== Üzemek ==
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]
 
== Kisebbségek ==
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]
 
== Partnerintézmények ==
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]

A lap jelenlegi, 2025. november 5., 09:37-kori változata

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
Premontrei Gimnázium
Posta
Blaha Lujza-strand

Tudomány éve Gödöllőn


Polónyi Péter (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került Gödöllőre. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 205 szócikk található.



Szőlőművelés Gödöllőn


Gödöllőn is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt. Gödöllőnek négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete. A szőlőhegyekhez és -kertekhez hozzátartoztak a különböző, bor készítésére és tárolására szolgáló épületek. A szőlőhegyeken egész évben a csősz vigyázott a termésre. Gödöllőn az Ó-besnyői és az Antalhegyi szőlőben is állt csőszház.

A szőlőtermesztés a XIX. század végéig folyamatos volt Gödöllőn, amíg a filoxéra járvány el nem érte a gödöllői földeket is. A szőlők nagy részét kipusztította. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel, főként olaszrizlinget telepítettek. 1890-ben megalakult a Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet. Ivánka Imre állt a szövetkezet élén. A szövetkezet bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét és fellendítette a bortermelést.

A filoxénia járvány utána a gazdák gyümölcstermelésre rendezkedtek be. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről.

Bortermelés

I. Grassalkovich Antal saját terméséből még tudott jó minőségű bort csinálni, de utódai alatt a szőlőterületek pusztulásával romlott a bor minősége is. A bor minősége nem lehetett valami jó, főleg akkor, ha azt a kocsmában a jobbágyok dézsmaborával keverten mérték ki. A grófnak komoly jövedelemforrást jelentettek a birtokain működő kocsmák is. A község határában a Boncsok nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet a gróf és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt.

Régi szüreti mulatságok Gödöllőn

Az egykori Grassalkovich uradalomban fontos esemény volt a szüret és a szüreti bál. Gödöllőn, Besnyőn is tovább éltek a szüreti hagyományok. A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak, amit fára, rúdra kötöztek, és már kezdődhetett is a csőszjáték, vagy más néven szőlőlopás. A játékhoz csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüretikoszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. A szüreti mulatságon került sor a szüreti korona elárverezésére is. A szüreti bálok délután muzsikaszó mellett kezdődtek és virradatig tartó tánccal folytatódtattak.


Szüreti felvonulás, Gödöllő, 1933. Fotó: Fortepan / Somogyvári Gergő

A témával kapcsolatban további információt az alábbi linken talál. Szőlőművelés Gödöllőn




Tartalomjegyzék


Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára

|}