„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(21 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
<div id="keret">
<div id="keret">


43. sor: 44. sor:
</p>
</p>


{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:White; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="5">'''Szőlőművelés Gödöllőn''' </font>


|-
|-
|<p align="justify">  <font size="3"> Gödöllőn is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt. Gödöllőnek négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete. A szőlőhegyekhez és -kertekhez hozzátartoztak a különböző, bor készítésére és tárolására szolgáló épületek. A szőlőhegyeken egész évben a csősz vigyázott a termésre. Gödöllőn az Ó-besnyői és az Antalhegyi szőlőben is állt csőszház.
|align="center"|<font size="5"> ''' </font> </p>
</br>
A szőlőtermesztés a XIX. század végéig folyamatos volt Gödöllőn, amíg a filoxéra járvány el nem érte a gödöllői földeket is. A szőlők nagy részét kipusztította. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel, főként olaszrizlinget telepítettek. 1890-ben megalakult a Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet. Ivánka Imre állt a szövetkezet élén. A szövetkezet bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét és fellendítette a bortermelést.
</br>
A filoxénia járvány utána a gazdák gyümölcstermelésre rendezkedtek be. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről.


''' Bortermelés '''
{|
</br>
I. Grassalkovich Antal saját terméséből még tudott jó minőségű bort csinálni, de utódai alatt a szőlőterületek pusztulásával romlott a bor minősége is. A bor minősége nem lehetett valami jó, főleg akkor, ha azt a kocsmában a jobbágyok dézsmaborával keverten mérték ki. A grófnak komoly jövedelemforrást jelentettek a birtokain működő kocsmák is.
A község határában a Boncsok nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet a gróf és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt.
</br>
</br>


''' Régi szüreti mulatságok Gödöllőn '''
</br>
Az egykori Grassalkovich uradalomban fontos esemény volt a szüret és a szüreti bál. Gödöllőn, Besnyőn is tovább éltek a szüreti hagyományok. A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak, amit fára, rúdra kötöztek, és már kezdődhetett is a csőszjáték, vagy más néven szőlőlopás. A játékhoz csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüretikoszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. A szüreti mulatságon került sor a szüreti korona elárverezésére is. A szüreti bálok délután muzsikaszó mellett kezdődtek és virradatig tartó tánccal folytatódtattak. </font> </p>
</br>
{|
|-
| [[Kép:szolo10.jpg|thumb|right|400px|Szüreti felvonulás, Gödöllő, 1933. Fotó: Fortepan / Somogyvári Gergő]]


|}
|}
|}
|}
</div>
</div>
A témával kapcsolatban további információt az alábbi linken talál.
 
''[[Szőlőművelés Gödöllőn]]''
 


</br>
</br>

A lap jelenlegi, 2026. január 29., 10:57-kori változata

Gödöllői Királyi Kastély
Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
Premontrei Gimnázium
Posta
Blaha Lujza-strand
Erzsébet királyné-szobor
Hősök szobra, I. világháborús emlékmű
Királyi Kastélypark

Tudomány éve Gödöllőn


Polónyi Péter (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került Gödöllőre. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 205 szócikk található.




Tartalomjegyzék


Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=6880”