„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(109 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
<div id="keret">
<div id="keret">


15. sor: 16. sor:
</div>
</div>


<div id="jobbmenu"> <caption><p align="right"><FONT SIZE="5">Tudomány éve Gödöllőn</font></p></caption>
<div id="jobbmenu"> <caption><p align="right"><font size="5"> Tudomány éve Gödöllőn</font></p></caption>
<table>{ caption-side: right;
    <tr>
        <th>Első címsor</th>
       
    </tr>


    <tr>
        <td>Első cella</td>
<tr>
        <th>Első címsor</th>
       
    </tr>


    <tr>
        <td>Első cella</td>
<tr>
        <th>Első címsor</th>
       
    </tr>
    <tr>
        <td>Első cella</td>
    </tr>
}</table>
[[Kép:asboth1.jpg|thumb|right|300px|<p align="justify"> <FONT SIZE="2">''' [[Asbóth Emil]]''' (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta. </FONT></p>]]
[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|right|300px|<p align="justify"><FONT SIZE="2"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </FONT></p>]]


[[Kép:pater1.jpg|thumb|right|280px|<p align="justify"> <FONT SIZE="3"> ''' [[Páter Károly]]'''  (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,. Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt.  1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. Előkészítette az egyetemi oktatás reformját, és végrehajtotta az egyetem [[Gödöllő]]re való költöztetését. Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki. Fő célkitűzése a szikesek kialakulási folyamatainak és hasznosíthatósága fokozatainak tisztázása volt. Emlékét a Páter Károly Emlékérem mellett, [[Gödöllő]]n utca és névtábla őrzi.
</FONT></p>]]


[[Kép:Ifjú_doktor.jpg|300px|thumb|right|<p align="justify"><FONT SIZE="2"> ''' [[Dr. Klacsmann László ]]''' (Budapest, 1915. április 13. - Gödöllő, 2010. április 1.) Szülész-nőgyógyász szakorvos. Elemi- és középiskolai tanulmányait Zimony/Zemunban Jugoszláviában folytatta, 1934-ben érettségizett. Az orvosi tanulmányait a belgrádi Orvosi Egyetemen végezte el. Az egyetem elvégzése után, 1940-ben a zimonyi Irgalmas Nővérek Kórházában kapott állást. 1940. áprilisában behívták katonának a jugoszláv hadseregbe, 1944-től a magyar hadsereg kötelékében szolgált. 1947. februárjában tett sikeres szakvizsgát a szülészet nőgyógyászat tárgyköréből. 1948-ban kötött házasságot Kertész Valériával. Házasságukból két gyermek született. 1953. január elsejétől 1979. június 30-ig volt a gödöllői Járási, majd Városi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztály vezetője, egyben igazgató főorvosa. Az 1956-os forradalom idején a városi Forradalmi Bizottság elnöke volt. A Vöröskereszt felkérésére rákszűrést végeztek a környező községekben és az üzemekben is. 82 éves korában vonult nyugállományba. Élete végéig Gödöllőn élt.
</FONT></p>]]


  </div>
  </div>
71. sor: 44. sor:
</p>
</p>


{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:White; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"


|-
|align="center"|<font size="5"> '''Gödöllő 60 éves''' </font> </p>
|}
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:White; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|<p align="justify"><FONT SIZE="3">
[[Kép:gd60.jpg|thumb|justify|300px|]]
<p align="justify"><FONT SIZE="3">„1966. január 3-a örökké nevezetes lesz Gödöllő történetében” így kezdődik az a cikk, ami Gödöllő várossá válásnak ünnepi eseményeiről számol be. </font></p>
</br>
<p align="justify"><FONT SIZE="3">Gödöllő 1966. január első hetében vált az ország 64. városává. Ünnepélyes keretek között Kiss Károly, az Elnöki Tanács első titkára átadja dr. Gyetvai Józsefnek a várossá nyilvánításáról szóló okiratot.
Ünnepi beszédet mondott Fehér Lajos, Varga Péter és Nemes István. Az ünnepségen a Vox Humána énekkar lépett fel. </font></p>
<p align="justify"><FONT SIZE="3">Az ünnepei tanácsülésen megválasztották Gödöllő város Végrehajtó Bizottságának a tagjait. </font></p>
</br>
</br>
<p align="justify"><FONT SIZE="3">Cikkek forrás: Pest Megyei Hírlap 1966. január 04. X. évf. 2. szám, Pest Megyei Hírlap 1966. január 05. X. évf. 3. szám, Pest Megyei Hírlap 1966. január 06. X. évf. 4. szám
</font> </p>
|}
</div>
</br>
</br>
<FONT SIZE="5">Tartalomjegyzék</FONT>
<FONT SIZE="5">Tartalomjegyzék</FONT>


A lap jelenlegi, 2026. február 23., 14:29-kori változata

Gödöllői Királyi Kastély
Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
Premontrei Gimnázium
Posta
Blaha Lujza-strand
Erzsébet királyné-szobor
Hősök szobra, I. világháborús emlékmű
Királyi Kastélypark

Tudomány éve Gödöllőn


Páter Károly (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,. Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt. 1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. Előkészítette az egyetemi oktatás reformját, és végrehajtotta az egyetem Gödöllőre való költöztetését. Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki. Fő célkitűzése a szikesek kialakulási folyamatainak és hasznosíthatósága fokozatainak tisztázása volt. Emlékét a Páter Károly Emlékérem mellett, Gödöllőn utca és névtábla őrzi.


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 206 szócikk található.



Gödöllő 60 éves

Gd60.jpg

„1966. január 3-a örökké nevezetes lesz Gödöllő történetében” így kezdődik az a cikk, ami Gödöllő várossá válásnak ünnepi eseményeiről számol be.


Gödöllő 1966. január első hetében vált az ország 64. városává. Ünnepélyes keretek között Kiss Károly, az Elnöki Tanács első titkára átadja dr. Gyetvai Józsefnek a várossá nyilvánításáról szóló okiratot. Ünnepi beszédet mondott Fehér Lajos, Varga Péter és Nemes István. Az ünnepségen a Vox Humána énekkar lépett fel.

Az ünnepei tanácsülésen megválasztották Gödöllő város Végrehajtó Bizottságának a tagjait.



Cikkek forrás: Pest Megyei Hírlap 1966. január 04. X. évf. 2. szám, Pest Megyei Hírlap 1966. január 05. X. évf. 3. szám, Pest Megyei Hírlap 1966. január 06. X. évf. 4. szám





Tartalomjegyzék


Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=6930”