„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(40 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:


image("wiki3.jpg");<style>
body {
    background-image: url('wiki3.jpg');
}
</style>
<div id="keret">
<div id="keret">


25. sor: 20. sor:




[[Kép:polonyi2.jpg|thumb|right|280px|<p align="justify"> <FONT SIZE="2">''' [[Polónyi Péter]]''' (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került [[Gödöllő]]re. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.
[[Kép:pater1.jpg|thumb|right|280px|<p align="justify"> <FONT SIZE="3"> ''' [[Páter Károly]]''' (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,. Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt. 1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. Előkészítette az egyetemi oktatás reformját, és végrehajtotta az egyetem [[Gödöllő]]re való költöztetését. Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki. Fő célkitűzése a szikesek kialakulási folyamatainak és hasznosíthatósága fokozatainak tisztázása volt. Emlékét a Páter Károly Emlékérem mellett, [[Gödöllő]]n utca és névtábla őrzi.
  </FONT></p>]]
  </FONT></p>]]


49. sor: 44. sor:
</p>
</p>


{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:White; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:White; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"


|-
|-
|align="center"|<font size="5"> '''Szőlőművelés Gödöllőn''' </font> </p>
|align="center"|<font size="5"> '''Gödöllő 60 éves''' </font> </p>
|}
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:White; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
|-
 
|<p align="justify"><FONT SIZE="3">


[[Kép:gd60.jpg|thumb|justify|300px|]]
<p align="justify"><FONT SIZE="3">„1966. január 3-a örökké nevezetes lesz Gödöllő történetében” így kezdődik az a cikk, ami Gödöllő várossá válásnak ünnepi eseményeiről számol be. </font></p>


<p align="justify">  <font size="3"> Gödöllőn is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt. Gödöllőnek négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete. A szőlőhegyekhez és -kertekhez hozzátartoztak a különböző, bor készítésére és tárolására szolgáló épületek. A szőlőhegyeken egész évben a csősz vigyázott a termésre. Gödöllőn az Ó-besnyői és az Antalhegyi szőlőben is állt csőszház.
</br>
</br>
<p align="justify"> <font size="3"> A szőlőtermesztés a XIX. század végéig folyamatos volt Gödöllőn, amíg a filoxéra járvány el nem érte a gödöllői földeket is. A szőlők nagy részét kipusztította. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel, főként olaszrizlinget telepítettek. 1890-ben megalakult a Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet. Ivánka Imre állt a szövetkezet élén. A szövetkezet bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét és fellendítette a bortermelést.
<p align="justify"><FONT SIZE="3">Gödöllő 1966. január első hetében vált az ország 64. városává. Ünnepélyes keretek között Kiss Károly, az Elnöki Tanács első titkára átadja dr. Gyetvai Józsefnek a várossá nyilvánításáról szóló okiratot.  
</br>
Ünnepi beszédet mondott Fehér Lajos, Varga Péter és Nemes István. Az ünnepségen a Vox Humána énekkar lépett fel. </font></p>
<p align="justify"> <font size="3"> A filoxénia járvány utána a gazdák gyümölcstermelésre rendezkedtek be. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről.  
 
<p align="justify"><FONT SIZE="3">Az ünnepei tanácsülésen megválasztották Gödöllő város Végrehajtó Bizottságának a tagjait. </font></p>
</br>
</br>
</br>
</br>
<p align="justify"><FONT SIZE="3">Cikkek forrás: Pest Megyei Hírlap 1966. január 04. X. évf. 2. szám, Pest Megyei Hírlap 1966. január 05. X. évf. 3. szám, Pest Megyei Hírlap 1966. január 06. X. évf. 4. szám


''' Bortermelés '''
</font> </p>
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> I. Grassalkovich Antal saját terméséből még tudott jó minőségű bort csinálni, de utódai alatt a szőlőterületek pusztulásával romlott a bor minősége is. A bor minősége nem lehetett valami jó, főleg akkor, ha azt a kocsmában a jobbágyok dézsmaborával keverten mérték ki. A grófnak komoly jövedelemforrást jelentettek a birtokain működő kocsmák is.
A község határában a Boncsok nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet a gróf és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt.
</br>
</br>


''' Régi szüreti mulatságok Gödöllőn '''
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> Az egykori Grassalkovich uradalomban fontos esemény volt a szüret és a szüreti bál. Gödöllőn, Besnyőn is tovább éltek a szüreti hagyományok. A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak, amit fára, rúdra kötöztek, és már kezdődhetett is a csőszjáték, vagy más néven szőlőlopás. A játékhoz csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüretikoszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. A szüreti mulatságon került sor a szüreti korona elárverezésére is. A szüreti bálok délután muzsikaszó mellett kezdődtek és virradatig tartó tánccal folytatódtattak. </font> </p>
</br>
{|
|-
| [[Kép:szolo10.jpg|thumb|center|400px|Szüreti felvonulás, Gödöllő, 1933. Fotó: Fortepan / Somogyvári Gergő]]


|}
|}
|}
</div>
</div>
A témával kapcsolatban további információt az alábbi linken talál.
 
''[[Szőlőművelés Gödöllőn]]''




A lap jelenlegi, 2026. február 23., 14:29-kori változata

Gödöllői Királyi Kastély
Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
Premontrei Gimnázium
Posta
Blaha Lujza-strand
Erzsébet királyné-szobor
Hősök szobra, I. világháborús emlékmű
Királyi Kastélypark

Tudomány éve Gödöllőn


Páter Károly (Kolozsvár, 1900. március 31. – Budapest, 1964. március 14.) egyetemi tanár, talajvegyész,. Az Agrártudományi Egyetem volt rektora, a Mezőgazdaságtudományi Kar Talajtani Tanszékének vezetője, a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet megszervezője és első igazgatója, a Talajtani Társaság társelnöke volt. 1951-ben kinevezték az Agrártudományi Egyetem rektorává. Előkészítette az egyetemi oktatás reformját, és végrehajtotta az egyetem Gödöllőre való költöztetését. Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára és a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki. Fő célkitűzése a szikesek kialakulási folyamatainak és hasznosíthatósága fokozatainak tisztázása volt. Emlékét a Páter Károly Emlékérem mellett, Gödöllőn utca és névtábla őrzi.


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 206 szócikk található.



Gödöllő 60 éves

Gd60.jpg

„1966. január 3-a örökké nevezetes lesz Gödöllő történetében” így kezdődik az a cikk, ami Gödöllő várossá válásnak ünnepi eseményeiről számol be.


Gödöllő 1966. január első hetében vált az ország 64. városává. Ünnepélyes keretek között Kiss Károly, az Elnöki Tanács első titkára átadja dr. Gyetvai Józsefnek a várossá nyilvánításáról szóló okiratot. Ünnepi beszédet mondott Fehér Lajos, Varga Péter és Nemes István. Az ünnepségen a Vox Humána énekkar lépett fel.

Az ünnepei tanácsülésen megválasztották Gödöllő város Végrehajtó Bizottságának a tagjait.



Cikkek forrás: Pest Megyei Hírlap 1966. január 04. X. évf. 2. szám, Pest Megyei Hírlap 1966. január 05. X. évf. 3. szám, Pest Megyei Hírlap 1966. január 06. X. évf. 4. szám





Tartalomjegyzék


Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=6930”