„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(434 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:


<div id="keret">
<div id="fejlec">
{|
{|
|-
|-
| [[Kép:wiki_007.jpg|thumb|right|160px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_V%C3%A1rosi_K%C3%B6nyvt%C3%A1r_%C3%A9s_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_K%C3%B6zpont Gödöllői Városi Könyvtár]]]
| [[Kép:kezdolap1.jpg|thumb|right|160px|[[Gödöllői Királyi Kastély]]]]
 
| [[Kép:kezdolap2.jpg|thumb|right|150px|Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika]]
| [[Kép:wiki_011.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/%C3%81llami_M%C3%A9h%C3%A9szeti_Gazdas%C3%A1g Állami Méhészeti Gazdaság]]]
| [[Kép:kezdolap3.jpg|thumb|right|160px|Premontrei Gimnázium]]
 
| [[Kép:kezdolap4.jpg|thumb|right|180px|Posta]]
| [[Kép:wiki_8.jpg|thumb|right|180px|Református templom]]
| [[Kép:kezdolap5.jpg|thumb|right|190px|Blaha Lujza-strand]]
 
| [[Kép:kezdolap6.jpg|thumb|right|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Erzs%C3%A9bet-park&action=edit&section=21 Erzsébet királyné-szobor]]]
| [[Kép:wiki_031.jpg|thumb|right|180px|Magyar Királyi Postahivatal]]
| [[Kép:kezdolap7.jpg|thumb|right|160px|[[Hősök szobra, I. világháborús emlékmű]]]]
 
| [[Kép:kezdolap8.jpg|thumb|right|180px|[[Királyi Kastélypark]]]]
| [[Kép:wiki_61.jpg|thumb|right|175px|Szauter Endre Vendéglő]]
 
| [[Kép:wiki_061.jpg|thumb|right|170px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Erzs%C3%A9bet-park A gödöllői Erzsébet park]]]
 
|}
|}
</div>


[[Kép:wiki_01.jpg|thumb|rigth|180px|Ferencz József tér]]
<div id="jobbmenu"> <caption><p align="right"><font size="5"> Tudomány éve Gödöllőn</font></p></caption>
[[Kép:wiki_02.jpg|thumb|rigth|180px|Kálvária]]
[[Kép:wiki_03.jpg|thumb|rigth|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Kir%C3%A1lyi_Kast%C3%A9ly Gödöllői Királyi Kastély]]]
[[Kép:wiki_05.jpg|thumb|rigth|180px|Gödöllői Pályaudvar]]
[[Kép:wiki_005.jpg|thumb|rigth|180px|Szent Jakabi tófürdő]]






[[Kép:polonyi2.jpg|thumb|right|280px|<p align="justify"> <FONT SIZE="2">''' [[Polónyi Péter]]''' (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került [[Gödöllő]]re. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.
</FONT></p>]]




</div>
<div id="tartalom">
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font>
<font size="5"> '''Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!''' </font>
<p align="justify"><FONT SIZE="3"> Ezt az enciklopédiát a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] munkatársai indították 2011 őszén.
<br>[[Gödöllő]] városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
<br>Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
<br>Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,
megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához! 
<br>Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </FONT></p>




<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
<p align="justify"><FONT SIZE="3">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu'''
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
</br>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>
</br>


<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.</FONT></p>
megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
</br>
<br>
</br>
 
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat! </p>
 
 
<p align="justify">Az alábbi e-mail címre küldheti: '''konyvtarwiki@gvkik.hu''' vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali &#8222;'''segítség'''&#8221; szóra kattintva.
<br>
<br>
 
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg '''{{SZÓCIKKEKSZÁMA}}''' szócikk található.
</p>
</p>


 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:White; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
 
 
== '''Február szülöttjei''' ==
<font size="4"> '''Február szülöttjei '''</font>
 
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Róna József'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Csiki Kovács Dénes'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Ifj. Horthy Miklós'''</font>
 


|-
|-
|[[Kép:ronajozsef.png|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/R%C3%B3na_J%C3%B3zsef Róna József]]]
|align="center"|<font size="5"> '''Szőlőművelés Gödöllőn''' </font> </p>
|[[Kép:csiki.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Csiki_Kov%C3%A1cs_D%C3%A9nes Csiki Kovács Dénes]]]
|[[Kép:Horthy.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Ifj._Horthy_Mikl%C3%B3s Ifj. Horthy Miklós]]]


|-


|<p align="justify">''' [[Róna József ]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra.  A premontrei rend 1931-ben döntött Kálmán herceg lovas szobrának felállításáról. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel. </p>
<p align="justify"> <font size="3"> Gödöllőn is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt. Gödöllőnek négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete. A szőlőhegyekhez és -kertekhez hozzátartoztak a különböző, bor készítésére és tárolására szolgáló épületek. A szőlőhegyeken egész évben a csősz vigyázott a termésre. Gödöllőn az Ó-besnyői és az Antalhegyi szőlőben is állt csőszház.
</br>
<p align="justify">  <font size="3"> A szőlőtermesztés a XIX. század végéig folyamatos volt Gödöllőn, amíg a filoxéra járvány el nem érte a gödöllői földeket is. A szőlők nagy részét kipusztította. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel, főként olaszrizlinget telepítettek. 1890-ben megalakult a Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet. Ivánka Imre állt a szövetkezet élén. A szövetkezet bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét és fellendítette a bortermelést.
</br>
<p align="justify"> <font size="3"> A filoxénia járvány utána a gazdák gyümölcstermelésre rendezkedtek be. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről.  
</br>
</br>


|<p align="justify"> ''' [[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát. Családjával 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek. Az 1920-as évek második felétől kezdett el publikálni. Először elbeszélésekkel próbálkozott. Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket szaklapokba. Érdeklődése azonban hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített.</p>
''' Bortermelés '''
</br>
<p align="justify"> <font size="3"> I. Grassalkovich Antal saját terméséből még tudott jó minőségű bort csinálni, de utódai alatt a szőlőterületek pusztulásával romlott a bor minősége is. A bor minősége nem lehetett valami jó, főleg akkor, ha azt a kocsmában a jobbágyok dézsmaborával keverten mérték ki. A grófnak komoly jövedelemforrást jelentettek a birtokain működő kocsmák is.  
A község határában a Boncsok nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet a gróf és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt.
</br>
</br>


|<p align="justify"> ''' [[Ifj. Horthy Miklós]]''' Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.</p>
''' Régi szüreti mulatságok Gödöllőn '''
 
</br>
 
<p align="justify"> <font size="3"> Az egykori Grassalkovich uradalomban fontos esemény volt a szüret és a szüreti bál. Gödöllőn, Besnyőn is tovább éltek a szüreti hagyományok. A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak, amit fára, rúdra kötöztek, és már kezdődhetett is a csőszjáték, vagy más néven szőlőlopás. A játékhoz csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüretikoszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. A szüreti mulatságon került sor a szüreti korona elárverezésére is. A szüreti bálok délután muzsikaszó mellett kezdődtek és virradatig tartó tánccal folytatódtattak. </font> </p>
|}
</br>
 
{|
 
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3">  '''Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)'''</font>
| [[Kép:szolo10.jpg|thumb|center|400px|Szüreti felvonulás, Gödöllő, 1933. Fotó: Fortepan / Somogyvári Gergő]]
|align="center"|<font size="3">''' Márton Lajos '''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Malatin Antal'''</font>


|-
|[[Kép:gorogi.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Harmos_(Schlesinger)_Ilona_(G%C3%B6r%C3%B6g_Ilona) Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]]
|[[Kép:marton.jpg|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/M%C3%A1rton_Lajos Márton Lajos]]]
|[[Kép:mal.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Malatin_Antal Malatin Antal]]]
|-
|<p align="justify"> ''' [[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]'''  (Budapest, 1885. február 21. - Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild gyermekeke. Pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek, apja innen járt be vonattal dolgozni. 1913-tól Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, mely a fiával átélt bujkálásának krónikája.  </p>
| <p align="justify"> ''' [[Márton Lajos]]''' (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.</p>
| <p align="justify"> ''' [[Malatin Antal]] ''' (Gödöllő, 1820. február 28. – Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója. 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában.1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát. Később Malatin Antal új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn.</p>
|}
|}
== '''Évfordulók''' ==
{|class="sortable" border="1" style="width:20%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|align="center"|<font size="3"> '''20 éve halt meg Remsey Gábor'''</font>
|-
|[[Kép: remseygabor.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Remsey_G%C3%A1bor Remsey Gábor]]]
|-
|<p align="justify">  ''' [[Remsey Gábor ]]'''  ([[Gödöllő]], Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - Gödöllő, 1999. február. 6.) zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A század elejei szecessziós gödöllői művésztelep két tagjának, [[Remsey Jenő György]] festőművésznek és a szövőműhelyben dolgozó Frey Vilmának gyermeke. 1946-tól zeneszerzés szakra járt a Zeneakadémián. 1958-tól 1975-ig a Gödöllői Munkaközösségi Zeneiskolának volt a vezető tanára, igazgatója. Lelkiismeretesen gondozta édesapja szépirodalmi hagyatékát, s ő vigyázott az 1956-ban gazdátlanul hagyott Nagy Sándor-házra is. 1949-ig, a mozgalom betiltásáig cserkész volt, 1989-ben, amikor lehetőség nyílt rá, jelentős szerepe volt a Szemerédi László cserkészcsapat létrehozásában. </p>
|}
|}
</div>
A témával kapcsolatban további információt az alábbi linken talál.
''[[Szőlőművelés Gödöllőn]]''




</br>
</br>
<FONT SIZE="5">Tartalomjegyzék</FONT>


== Gödöllő ==
<FONT SIZE="2">
*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91 Gödöllő listázása]
*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:H%C3%ADres_G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91i_Csal%C3%A1dok Híres Gödöllői Családok]


== Tematikus évek ==
*[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:G%C3%B6d%C3%B6ll%C5%91_V%C3%A1ros_d%C3%ADjai Gödöllő Város díjai]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek  Tematikus évek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Tematikus_%C3%A9vek  Tematikus évek]


== Személyek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Szem%C3%A9lyek Személyek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek]


== Épületek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:%C3%89p%C3%BCletek Épületek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kategória:Emlékművek Emlékművek]


== Természeti értékek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés]


== Művészeti csoportok ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Természeti_értékek Természeti értékek]


== Közterületek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:M%C5%B1v%C3%A9szeti_csoportok Művészeti csoportok]


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Közterületek Közterületek listázása]
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek]


== Emlékművek ==
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények]</FONT>


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kategória:Emlékművek Emlékművek listázása]


== Gazdaság ==


*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Gazdas%C3%A1g Gazdaság listázása]
[//www.gvkik.hu/ Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára]
</div>


== Közlekedés ==
<div id="lablec"></div>
 
</div>
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:K%C3%B6zleked%C3%A9s Közlekedés listázása]
|}
 
== Üzemek ==
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Üzemek Üzemek listázása]
 
== Kisebbségek ==
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Kisebbségek Kisebbségek listázása]
 
== Partnerintézmények ==
 
*[http://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Kateg%C3%B3ria:Partnerintézmények Partnerintézmények listázása]

A lap jelenlegi, 2025. november 5., 09:37-kori változata

Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
Premontrei Gimnázium
Posta
Blaha Lujza-strand

Tudomány éve Gödöllőn


Polónyi Péter (1931. július 4. – 1993. október 3.) könyvtáros, múzeumigazgató. 1950-ben érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán könyvtár-magyar szakon folytatta tanulmányait. 1957. január 1-jétől a Fővárosi Tanács könyvtárügyi előadójává nevezték ki, majd áthelyezték a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. 1974-ben került Gödöllőre. Közművelődési felügyelőként a Galga-mente népi kultúrájának ápolására, a táj építészeti- és lakáskultúrájának vizsgálatára, falumúzeumok, tájházak létrehozására, fotó- és hangarchívum kialakítására vállalkozott. 1978-ban kinevezték a Városi Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjének. Létrehozta az első állandó kiállításokat: 1981-ben A gödöllői művésztelep, 1901-1920 c. kiállítást, majd 1984-ben a Gödöllő növény- és állatvilágát bemutató Természeti környezetünk c. kiállítást.


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 205 szócikk található.



Szőlőművelés Gödöllőn


Gödöllőn is a földművelés egyik legfontosabb ága a szőlőtermesztés volt. Gödöllőnek négy olyan területe volt, ahol szőlőt termeszetek. Ezek az Ó-besnyői, az Antalhegyi, a Fenyvesi zsellér és az Öreghegyi szőlők voltak. Az Öreghegy volt Gödöllő legrégebbi szőlőterülete. A szőlőhegyekhez és -kertekhez hozzátartoztak a különböző, bor készítésére és tárolására szolgáló épületek. A szőlőhegyeken egész évben a csősz vigyázott a termésre. Gödöllőn az Ó-besnyői és az Antalhegyi szőlőben is állt csőszház.

A szőlőtermesztés a XIX. század végéig folyamatos volt Gödöllőn, amíg a filoxéra járvány el nem érte a gödöllői földeket is. A szőlők nagy részét kipusztította. Az uradalom a filoxéra után nem hagyott fel a szőlőműveléssel, hanem a présház körül és a szadai határban szőlőterületeket újított fel, főként olaszrizlinget telepítettek. 1890-ben megalakult a Gödöllő Vidéki Borászati Szövetkezet. Ivánka Imre állt a szövetkezet élén. A szövetkezet bérbe vette a koronauradalom présházát és pincéjét és fellendítette a bortermelést.

A filoxénia járvány utána a gazdák gyümölcstermelésre rendezkedtek be. Az 1910-es évektől kezdődően egyre nagyobb számban épültek lakóházak az Öreghegyen. A régi, szőlőtermeléshez szükséges vályogból épült kicsi présházak pedig folyamatosan tűntek el a területről.

Bortermelés

I. Grassalkovich Antal saját terméséből még tudott jó minőségű bort csinálni, de utódai alatt a szőlőterületek pusztulásával romlott a bor minősége is. A bor minősége nem lehetett valami jó, főleg akkor, ha azt a kocsmában a jobbágyok dézsmaborával keverten mérték ki. A grófnak komoly jövedelemforrást jelentettek a birtokain működő kocsmák is. A község határában a Boncsok nevű hegy mellett volt az uradalomnak a présháza és pincéje. A présház három szintből áll, egy földszintből, egy magasföldszintből és egy emeletből. Az emelet a gróf és a vendégei pihenőhelyéül szolgált. A földszint volt a tulajdonképpeni présház. A présháznak a bor tárolása mellett urasági mulatóhely funkciója is volt.

Régi szüreti mulatságok Gödöllőn

Az egykori Grassalkovich uradalomban fontos esemény volt a szüret és a szüreti bál. Gödöllőn, Besnyőn is tovább éltek a szüreti hagyományok. A szüreti mulatságokon a nap végeztével a legtöbb helyen szőlőkoszorút fontak, amit fára, rúdra kötöztek, és már kezdődhetett is a csőszjáték, vagy más néven szőlőlopás. A játékhoz csőszöket és szőlőtolvajokat neveztek ki, s míg a csősznek őriznie kellett a felaggatott szüretikoszorúkon lévő szőlőt, a többieknek minél többet el kellett lopni belőlük. A szüreti mulatságon került sor a szüreti korona elárverezésére is. A szüreti bálok délután muzsikaszó mellett kezdődtek és virradatig tartó tánccal folytatódtattak.


Szüreti felvonulás, Gödöllő, 1933. Fotó: Fortepan / Somogyvári Gergő

A témával kapcsolatban további információt az alábbi linken talál. Szőlőművelés Gödöllőn




Tartalomjegyzék


Vissza a Gödöllői Városi Könyvtár weboldalára

|}