„Petőfi Sándor szobor” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(Egy közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
[[Kép:petfofisz1.jpg|300px|right|bélyegkép|Petőfi Sándor szobor]]
[[Kép:petfofisz1.jpg|250px|right|bélyegkép|Petőfi Sándor szobor]]
A '''Petőfi Sándor szobor''' egy egészalakos alkotás köztéri alkotás Gödöllőn, amely Turáni Kovács Imre szobrászművész munkája és Petőfi Sándor magyar költőnek, nemzeti hősnek és forradalmárnak állít emléket.
A '''Petőfi Sándor szobor''' egy egészalakos alkotás köztéri alkotás [[Gödöllő]]n, amely Turáni Kovács Imre szobrászművész munkája és [[Petőfi Sándor]] magyar költőnek, nemzeti hősnek és forradalmárnak állít emléket.




12. sor: 12. sor:
== Története ==
== Története ==


Házi Árpád, aki 1945. április és 1949 szeptembere között volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a szabadságharc centenáriumának alkalmából, 1948-ban állt elő először azzal az ötlettel, hogy Petőfi Sándor emlékére Gödöllőn is állítsanak egy szobrot.  A terv anyagi okok miatt végül nem valósult meg.  
Házi Árpád, aki 1945. április és 1949 szeptembere között volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a szabadságharc centenáriumának alkalmából, 1948-ban állt elő először azzal az ötlettel, hogy [[Petőfi Sándor]] emlékére [[Gödöllő]]n is állítsanak egy szobrot.  A terv anyagi okok miatt végül nem valósult meg.  
A gödöllői Csiba József, aki 1950-től tanácstag lett, felkarolta a szoborállítás ügyét és annak megvalósításába nagy energiát fektetett.  1954-ben megalapította a Petőfi-szobor Társadalmi Bizottságát és gyűjtésbe kezdett. A közadakozás során felajánlott pénzösszeg azonban csupán arra volt elegendő, hogy Csontos Pál gödöllői kőfaragó elkészítse a talapzatot.  
A gödöllői [[Csiba József]], aki 1950-től tanácstag lett, felkarolta a szoborállítás ügyét és annak megvalósításába nagy energiát fektetett.  1954-ben megalapította a Petőfi-szobor Társadalmi Bizottságát és gyűjtésbe kezdett. A közadakozás során felajánlott pénzösszeg azonban csupán arra volt elegendő, hogy Csontos Pál gödöllői kőfaragó elkészítse a talapzatot.  
Ekkor Erdey-Grúz Tibor, mint a körzet országgyűlési képviselője és Magyarország oktatási minisztere kiharcolta az állami támogatást a szobor felállításához.
Ekkor Erdey-Grúz Tibor, mint a körzet országgyűlési képviselője és Magyarország oktatási minisztere kiharcolta az állami támogatást a szobor felállításához.
Az alkotás elkészítésével Turáni Kovács Imrét bízták meg. Az avatóünnepségre 1955. augusztus 21-én került sor.
Az alkotás elkészítésével Turáni Kovács Imrét bízták meg. Az avatóünnepségre 1955. augusztus 21-én került sor.
25. sor: 25. sor:
== A szobrászról ==
== A szobrászról ==


Turáni Kovács Imre 1901-ben látta meg a napvilágot Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Sidló Ferenc volt. Szobrok, hősi emlékművek és talapzatok elkészítése is köthető nevéhez. 1975-ben hunyt el, Budapesten.  
Turáni Kovács Imre 1901-ben látta meg a napvilágot Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere [[Sidló Ferenc]] volt. Szobrok, hősi emlékművek és talapzatok elkészítése is köthető nevéhez. 1975-ben hunyt el, Budapesten.  






== Petőfi és Gödöllő ==
== [[Petőfi Sándor]] és Gödöllő ==


Petőfi először 1843-ban tartózkodott Gödöllőn, ekkor fordította le a Robin Hoodot. 1845-ben rövidebb időre többször is visszatért. Erdélyi Ferenc református lelkész ekkor mutatta be Mednyánszky Bertának. A költő hiába kérte meg a lány kezét, annak apja ezt elutasította. Az előbb említett szerelem hatására íródott a „Szerelem gyöngyei” ciklus. Ennek egyik közismert eleme a „Fa leszek ha…”.
[[Petőfi Sándor]] először 1843-ban tartózkodott [[Gödöllő]]n, ekkor fordította le a Robin Hoodot. 1845-ben rövidebb időre többször is visszatért. Erdélyi Ferenc református lelkész ekkor mutatta be Mednyánszky Bertának. A költő hiába kérte meg a lány kezét, annak apja ezt elutasította. Az előbb említett szerelem hatására íródott a „Szerelem gyöngyei” ciklus. Ennek egyik közismert eleme a „Fa leszek ha…”.





A lap jelenlegi, 2022. október 4., 12:36-kori változata

Petőfi Sándor szobor

A Petőfi Sándor szobor egy egészalakos alkotás köztéri alkotás Gödöllőn, amely Turáni Kovács Imre szobrászművész munkája és Petőfi Sándor magyar költőnek, nemzeti hősnek és forradalmárnak állít emléket.


Elhelyezkedés

A szobor a Petőfi Sándor téren áll, az Evangélikus templom bejáratának háttal.


Története

Házi Árpád, aki 1945. április és 1949 szeptembere között volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a szabadságharc centenáriumának alkalmából, 1948-ban állt elő először azzal az ötlettel, hogy Petőfi Sándor emlékére Gödöllőn is állítsanak egy szobrot. A terv anyagi okok miatt végül nem valósult meg. A gödöllői Csiba József, aki 1950-től tanácstag lett, felkarolta a szoborállítás ügyét és annak megvalósításába nagy energiát fektetett. 1954-ben megalapította a Petőfi-szobor Társadalmi Bizottságát és gyűjtésbe kezdett. A közadakozás során felajánlott pénzösszeg azonban csupán arra volt elegendő, hogy Csontos Pál gödöllői kőfaragó elkészítse a talapzatot. Ekkor Erdey-Grúz Tibor, mint a körzet országgyűlési képviselője és Magyarország oktatási minisztere kiharcolta az állami támogatást a szobor felállításához. Az alkotás elkészítésével Turáni Kovács Imrét bízták meg. Az avatóünnepségre 1955. augusztus 21-én került sor.

Petőfi Sándor szobor avatása 1955

A szoborról

Turáni Kovács Imre alkotása bronzból készült és 2,5 méter magas. Az alak jobb kezében egy kardhüvelyben nyugvó szablyát tart. A talapzaton egy Kossuth-címer látható felülről és alulról közrefogva az „1848” és az „1948” feliratokkal. Az „1848” felirat felett Petőfi neve olvasható.


A szobrászról

Turáni Kovács Imre 1901-ben látta meg a napvilágot Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Sidló Ferenc volt. Szobrok, hősi emlékművek és talapzatok elkészítése is köthető nevéhez. 1975-ben hunyt el, Budapesten.


Petőfi Sándor és Gödöllő

Petőfi Sándor először 1843-ban tartózkodott Gödöllőn, ekkor fordította le a Robin Hoodot. 1845-ben rövidebb időre többször is visszatért. Erdélyi Ferenc református lelkész ekkor mutatta be Mednyánszky Bertának. A költő hiába kérte meg a lány kezét, annak apja ezt elutasította. Az előbb említett szerelem hatására íródott a „Szerelem gyöngyei” ciklus. Ennek egyik közismert eleme a „Fa leszek ha…”.


Források


Képek


A wiki szócikket Kréz Gellért készítette.