„Heltai Miklós Gábor” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „ Heltai Miklós Gábor (Budapest, 1941) ==Életútja== Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában. Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád. Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos…”) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (10 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Heltai Miklós Gábor''' (Budapest, 1941) | |||
==Életútja== | [[Fájl:2003.jpg|200px|thumb|right|Heltai Miklós Gábor]] | ||
== Életútja == | |||
Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában. | Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában. | ||
Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád. | Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád. | ||
Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán. Péceli pályakezdése után harminc éven keresztül igazgatója volt a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumnak, amely igazgatása alatt az ország legjobb középiskolái közé emelkedett. | Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán. Péceli pályakezdése után harminc éven keresztül igazgatója volt a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumnak, amely igazgatása alatt az ország legjobb középiskolái közé emelkedett. | ||
Felesége szintén tanár, négy gyerekük közül hárman is a pedagógusi pályát választották. | Felesége szintén tanár, négy gyerekük közül hárman is a pedagógusi pályát választották. | ||
==Munkássága== | == Munkássága == | ||
Édesapja, [[Heltai Miklós]] jelentette számára az igazodási pontot, aki néhai osztályfőnöke [https://hu.wikipedia.org/wiki/Kar%C3%A1csony_S%C3%A1ndor Karácsony Sándor], a magyar neveléstudomány megújítójának életfilozófiáját követve egész életét a másik emberrel - a diákokkal - való együttműködésre áldozta. | |||
1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta. [[Fájl:2003_Tantestület.jpg|200px|thumb|right|A Török Ignác Gimnázium tantestülete, 2003]] | |||
1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta. | |||
Vezetésével a gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete a következő képzési formákban valósított meg pedagógiai innovációt: óvónői szakközépiskola (1975-1995), angol két tannyelvű osztály (1989-től), angol és német nyelvi, továbbá matematika speciális osztályok és csoportok (1990-től és 2000-től), nyolcosztályos gimnáziumi osztályok (1994-től). | Vezetésével a gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete a következő képzési formákban valósított meg pedagógiai innovációt: óvónői szakközépiskola (1975-1995), angol két tannyelvű osztály (1989-től), angol és német nyelvi, továbbá matematika speciális osztályok és csoportok (1990-től és 2000-től), nyolcosztályos gimnáziumi osztályok (1994-től). | ||
Kialakította a felsorolt képzések tantervi, szakirodalmi hátterét, majd beillesztette ezeket az intézmény pedagógiai programjába. Vezényletével szervezték meg a máriabesnyői épületekből a gimnázium kiköltöztetését a jelenlegi belvárosi új építésű telephelyre. | |||
Kialakította a felsorolt képzések tantervi, szakirodalmi hátterét, majd beillesztette ezeket az intézmény pedagógiai programjába. Vezényletével szervezték meg a máriabesnyői épületekből a gimnázium kiköltöztetését a jelenlegi belvárosi új építésű telephelyre. | |||
[[Fájl:Török_Ignác_1955-1988.jpg|200px|thumb|left|A Török Ignác Gimnázium épülete 1955-88 között, Máriabesnyőn]] | |||
1990-től 2018-ig elnöke volt a péceli székhelyű [https://peceliertektar.hu/ertekek_pdf/szellemi/szellemi_05_csokmei_kor.pdf Csökmei Kör] pedagógus szakmai szervezetnek, mely célul tűzte ki Karácsony Sándor neveléstudományának újbóli beemelését a pedagógiai köztudatba. Ő maga a Csökmei Kör névadását magyarázva vallotta, hogy a Karácsony Sándor nemesi előnevét azért vették fel, mert „Karácsony Sándor nagy tudós, mi kevésbé vagyunk azok, nem szerettük volna a nevét kompromittálni.” | 1990-től 2018-ig elnöke volt a péceli székhelyű [https://peceliertektar.hu/ertekek_pdf/szellemi/szellemi_05_csokmei_kor.pdf Csökmei Kör] pedagógus szakmai szervezetnek, mely célul tűzte ki Karácsony Sándor neveléstudományának újbóli beemelését a pedagógiai köztudatba. Ő maga a Csökmei Kör névadását magyarázva vallotta, hogy a Karácsony Sándor nemesi előnevét azért vették fel, mert „Karácsony Sándor nagy tudós, mi kevésbé vagyunk azok, nem szerettük volna a nevét kompromittálni.” | ||
Elnöksége alatt a Csökmei Kör konferenciákat szervezett, évente négy napon keresztül diákok és pedagógusok részvételével Karácsony Sándor pedagógiáját tanulmányozták, aktualizálták. A konferenciákon a két évtized alatt több mint kétezer gimnazista, egyetemista diák, illetve nevelő, kutató vett részt. Karácsony Sándor műveinek újra kiadásához végzett szerkesztési munkái, a művek aktualizálásaként tartott előadásai olyan tudással ruházták fel, hogy az ezek alapján elmondott gimnáziumi évnyitó, és évzáró előadásaira szülők sokasága | Elnöksége alatt a Csökmei Kör konferenciákat szervezett, évente négy napon keresztül diákok és pedagógusok részvételével Karácsony Sándor pedagógiáját tanulmányozták, aktualizálták. A konferenciákon a két évtized alatt több mint kétezer gimnazista, egyetemista diák, illetve nevelő, kutató vett részt. Karácsony Sándor műveinek újra kiadásához végzett szerkesztési munkái, a művek aktualizálásaként tartott előadásai olyan tudással ruházták fel, hogy az ezek alapján elmondott gimnáziumi évnyitó, és évzáró előadásaira szülők sokasága máig szeretettel emlékezik. | ||
A Csökmei Kör a Széphalom Könyvműhelynél megjelentette [http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/szerzok/karacsony-sandor Karácsony Sándor életmű-kiadását]. | A Csökmei Kör a Széphalom Könyvműhelynél megjelentette [http://www.szephalom-konyvmuhely.hu/szerzok/karacsony-sandor Karácsony Sándor életmű-kiadását]. | ||
Más kiadóknál, vagy önálló kiadványban Karácsony Sándor számos további tanulmányát, didaktikai művét, vallásos nevelési tárgyú munkáját is kiadta a Kör, melyek szerkesztését, nyomdai munkáit szintén ő végezte. A Kör 2018-ra kitűzött céljait teljesítette, ezért egyesületi működését befejezte, de vezetésével máig civil szervezetként működik. | Más kiadóknál, vagy önálló kiadványban Karácsony Sándor számos további tanulmányát, didaktikai művét, vallásos nevelési tárgyú munkáját is kiadta a Kör, melyek szerkesztését, nyomdai munkáit szintén ő végezte. A Kör 2018-ra kitűzött céljait teljesítette, ezért egyesületi működését befejezte, de vezetésével máig civil szervezetként működik. | ||
2003-tól 2013-ig szemináriumokat tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen, kurzusai tárgya Karácsony Sándor pedagógiája volt. Ugyanerről a tárgyról egyesületeknek, intézményeknek számos előadást tartott szerte az országban. | 2003-tól 2013-ig szemináriumokat tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen, kurzusai tárgya Karácsony Sándor pedagógiája volt. Ugyanerről a tárgyról egyesületeknek, intézményeknek számos előadást tartott szerte az országban. | ||
A [https://moszlap.hu/ Magyar Önkormányzatok Szövetségét] képviselte az Országos Közoktatás-politikai Tanácsban. | A [https://moszlap.hu/ Magyar Önkormányzatok Szövetségét] képviselte az Országos Közoktatás-politikai Tanácsban. | ||
Lakóhelyén, Pécelen az [https://www.peceliertektar.hu/2018/12/09/olvasokor/ Olvasókör (Karsai Zsigmond Baráti Társaság)] nevű civil egyesületet vezeti napjainkban is, és 2014-től elnöke a Települési Értéktár Bizottságnak. | Lakóhelyén, Pécelen az [https://www.peceliertektar.hu/2018/12/09/olvasokor/ Olvasókör (Karsai Zsigmond Baráti Társaság)] nevű civil egyesületet vezeti napjainkban is, és 2014-től elnöke a Települési Értéktár Bizottságnak. | ||
A péceli Református Egyházközségnek 1994-től 2018-ig presbitere volt, 2003-tól 2018-ig pedig elnökeként vezette a péceli Harangvirág Református Óvoda igazgatótanácsát. | A péceli Református Egyházközségnek 1994-től 2018-ig presbitere volt, 2003-tól 2018-ig pedig elnökeként vezette a péceli Harangvirág Református Óvoda igazgatótanácsát. | ||
==Művei== | == Művei == | ||
Publikációi részben szakpedagógiai jellegűek (l. Történelemtanítás, Pedagógiai Szemle) | |||
Publikációi részben | |||
*szakpedagógiai jellegűek (l. Történelemtanítás, Pedagógiai Szemle) | |||
*részben helytörténeti jellegűek (l. a gödöllői városi kiadványokat) | |||
*legnagyobbrészt azonban természetesen Karácsony Sándor pedagógiájához kapcsolódnak (l. a Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a Debreceni Egyetem kiadványait, az Új Pedagógiai Szemlét, Confessiót, a Magyar Református Nevelést, a Reformátusok Lapját) | |||
*oktatáspolitikai jellegű cikkei az Új Katedra, a Mester és Tanítvány című folyóiratokban, az Új Emberben és napilapokban jelentek meg | |||
*Áldozatos szervezői, majd szerkesztői munkája nyomán jelent meg péceli illetőségű Fáy Ferenc (Pécel,1921.jún.20.- Toronto,1981.jún.10.) költőnek, az emigráns magyar líra kiemelkedő alakjának életművét bemutató kötet. | |||
== Kitüntetései == | |||
*Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976) | |||
*Kiváló Tanár (1980) | |||
*Apáczai Csere János-díj (2011) | |||
*[[Gödöllő Város Díszpolgára]] (2003) | |||
*Pécelért Díj (2013) | |||
*Pécel város díszpolgára (2019) | |||
*Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat (2025) | |||
[[Kategória: Személyek]] | |||
[[Kategória: Híres Gödöllői Családok]] | |||
[[Kategória: Heltai család]] | |||
[[Kategória:Tematikus évek]] | |||
Gödöllő | [[Kategória:Tudomány Éve 2025]] | ||
[[Kategória:Gödöllő Város díjai]] | |||
A lap jelenlegi, 2025. szeptember 5., 10:51-kori változata
Heltai Miklós Gábor (Budapest, 1941)
Életútja
Budapesten született 1941-ben, de élete első tíz évében többet élt Nagyszalontán, és Kaposvárott, mint szülővárosában.
Édesapja 1952-ben kapott kinevezést Gödöllőn a Petőfi Sándor Általános Iskolába, így Kaposvárról ide költözött a nyolcgyerekes nagycsalád.
Középiskoláját a mátyásföldi Corvin Mátyás Gimnáziumban végezte, majd 1964-ben történelem-latin szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészkarán. Péceli pályakezdése után harminc éven keresztül igazgatója volt a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumnak, amely igazgatása alatt az ország legjobb középiskolái közé emelkedett.
Felesége szintén tanár, négy gyerekük közül hárman is a pedagógusi pályát választották.
Munkássága
Édesapja, Heltai Miklós jelentette számára az igazodási pontot, aki néhai osztályfőnöke Karácsony Sándor, a magyar neveléstudomány megújítójának életfilozófiáját követve egész életét a másik emberrel - a diákokkal - való együttműködésre áldozta.
1963-tól 1973-ig a mai péceli Ráday Pál Gimnáziumban volt tanár, igazgatóhelyettes; majd 1973-tól 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig a gödöllői Török Ignác Gimnáziumot igazgatta.
Vezetésével a gödöllői Török Ignác Gimnázium nevelőtestülete a következő képzési formákban valósított meg pedagógiai innovációt: óvónői szakközépiskola (1975-1995), angol két tannyelvű osztály (1989-től), angol és német nyelvi, továbbá matematika speciális osztályok és csoportok (1990-től és 2000-től), nyolcosztályos gimnáziumi osztályok (1994-től).
Kialakította a felsorolt képzések tantervi, szakirodalmi hátterét, majd beillesztette ezeket az intézmény pedagógiai programjába. Vezényletével szervezték meg a máriabesnyői épületekből a gimnázium kiköltöztetését a jelenlegi belvárosi új építésű telephelyre.
1990-től 2018-ig elnöke volt a péceli székhelyű Csökmei Kör pedagógus szakmai szervezetnek, mely célul tűzte ki Karácsony Sándor neveléstudományának újbóli beemelését a pedagógiai köztudatba. Ő maga a Csökmei Kör névadását magyarázva vallotta, hogy a Karácsony Sándor nemesi előnevét azért vették fel, mert „Karácsony Sándor nagy tudós, mi kevésbé vagyunk azok, nem szerettük volna a nevét kompromittálni.” Elnöksége alatt a Csökmei Kör konferenciákat szervezett, évente négy napon keresztül diákok és pedagógusok részvételével Karácsony Sándor pedagógiáját tanulmányozták, aktualizálták. A konferenciákon a két évtized alatt több mint kétezer gimnazista, egyetemista diák, illetve nevelő, kutató vett részt. Karácsony Sándor műveinek újra kiadásához végzett szerkesztési munkái, a művek aktualizálásaként tartott előadásai olyan tudással ruházták fel, hogy az ezek alapján elmondott gimnáziumi évnyitó, és évzáró előadásaira szülők sokasága máig szeretettel emlékezik.
A Csökmei Kör a Széphalom Könyvműhelynél megjelentette Karácsony Sándor életmű-kiadását. Más kiadóknál, vagy önálló kiadványban Karácsony Sándor számos további tanulmányát, didaktikai művét, vallásos nevelési tárgyú munkáját is kiadta a Kör, melyek szerkesztését, nyomdai munkáit szintén ő végezte. A Kör 2018-ra kitűzött céljait teljesítette, ezért egyesületi működését befejezte, de vezetésével máig civil szervezetként működik.
2003-tól 2013-ig szemináriumokat tartott a Károli Gáspár Református Egyetemen, kurzusai tárgya Karácsony Sándor pedagógiája volt. Ugyanerről a tárgyról egyesületeknek, intézményeknek számos előadást tartott szerte az országban. A Magyar Önkormányzatok Szövetségét képviselte az Országos Közoktatás-politikai Tanácsban.
Lakóhelyén, Pécelen az Olvasókör (Karsai Zsigmond Baráti Társaság) nevű civil egyesületet vezeti napjainkban is, és 2014-től elnöke a Települési Értéktár Bizottságnak.
A péceli Református Egyházközségnek 1994-től 2018-ig presbitere volt, 2003-tól 2018-ig pedig elnökeként vezette a péceli Harangvirág Református Óvoda igazgatótanácsát.
Művei
Publikációi részben
- szakpedagógiai jellegűek (l. Történelemtanítás, Pedagógiai Szemle)
- részben helytörténeti jellegűek (l. a gödöllői városi kiadványokat)
- legnagyobbrészt azonban természetesen Karácsony Sándor pedagógiájához kapcsolódnak (l. a Debreceni Akadémiai Bizottság, illetve a Debreceni Egyetem kiadványait, az Új Pedagógiai Szemlét, Confessiót, a Magyar Református Nevelést, a Reformátusok Lapját)
- oktatáspolitikai jellegű cikkei az Új Katedra, a Mester és Tanítvány című folyóiratokban, az Új Emberben és napilapokban jelentek meg
- Áldozatos szervezői, majd szerkesztői munkája nyomán jelent meg péceli illetőségű Fáy Ferenc (Pécel,1921.jún.20.- Toronto,1981.jún.10.) költőnek, az emigráns magyar líra kiemelkedő alakjának életművét bemutató kötet.
Kitüntetései
- Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1976)
- Kiváló Tanár (1980)
- Apáczai Csere János-díj (2011)
- Gödöllő Város Díszpolgára (2003)
- Pécelért Díj (2013)
- Pécel város díszpolgára (2019)
- Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat (2025)
