„Arady-villa” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
| [[Kép:arady4.jpg|thumb|right|200px|]] | | [[Kép:arady4.jpg|thumb|right|200px|]] | ||
| [[Kép:arady5.jpg|thumb|right|200px|]] | | [[Kép:arady5.jpg|thumb|right|200px|]] | ||
| [[Kép:arady6.jpg|thumb|right| | | [[Kép:arady6.jpg|thumb|right|140px|]] | ||
| [[Kép:arady7.jpg|thumb|right| | | [[Kép:arady7.jpg|thumb|right|140px|]] | ||
A lap 2015. március 3., 11:07-kori változata
A ma Arady-villa néven ismert épülethez tartozó birtok első tulajdonosai az Alberti család tagjai voltak. A Grassalkovichok idejétől kezdődően három generáción keresztül birtokolták a területet.
A villa
Hogy Garán Dániel mikor határozta el a villa építését, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1890-ben vásárolta meg a területet, s 1898-ban egy Pap József nevű, soponyai születésű 24 éves besnyői földműves már a Fenyvesi szőlő, Garán-villa lakcímre volt bejelentve. (Nem a villában, hanem a közelében ma is álló hosszú házban, a zsellérszálláson laktak az alkalmazottak.) Az építkezés több éven át tartott. Először elkészült a borospince, valószínűleg több ütemben. A földszint építésekor néhány helyen eltértek a pince alaprajzától, így valószínűleg a terv többször is módosult az eredeti elképzeléshez képest, így nyerte el az épület a mai, eklektikus arculatát: „Sarokrizalitos, tornyos megoldású. Eredeti nyílászárói változatos formájúak és díszítésűek (félkörívesek, zsalugáteresek, stb) Eklektikus oromfala, a tetőterasz balluszteres mellvédje, valamint csúcsos fedésű neogótikus tetőterasz kijárata teszi izgalmassá. Klinkertégla falazott és burkolatdíszítései tagolják homlokzatait (timpanonok, szemöldökpárkány díszítések).”
Garán-család
1890-ben vásárolta meg a villát Garán Dániel és felesége, Nagy Éva. Garán Dániel ügyvédként kereste kenyerét, de munkája mellett igyekezett szerepet vállalni mind a Monarchia-korabeli Gödöllő közéletében, mind az országos ügyekben. 1890-ben Galle Antal cs. és kir. udvari ellenőrrel közösen megszervezték a Gödöllői Tűzoltó-Testületet, melynek 40-50 tagja teljesen önkéntes alapon dolgozott. 1896-ban Garán Dániel már a gödöllői kaszinó elnöke. A kiegyezést követően a királyi család megérkezésével az 1870- es években Gödöllő közélete felpezsdült. 1871-ben készült el az Erzsébet-szálló nagyterme, mely otthont adott a Beniczky Ferenc koronauradalmi jószágigazgató által alapított kaszinónak is. A kaszinó a környékbeli elit társadalmi életének központjává vált, hangversenyeken, műkedvelő előadásokon, nyári és farsangi táncestélyeken mulatott itt az úri nép. A kaszinó könyvtára Garán Dániel elnöklete alatt 1896-ra már 500 kötetet tett ki. Felesége szintén kivette a részét a helyi közéletből.
A családi teendők mellett jótékonykodásra is szakítottak időt. 1892-ben alakult meg az Országos Fehér Kereszt-Egylet gödöllői fiókja Garán Dánielné, Nagy Éva és Kapczy Vilmos főszolgabíró kezdeményezésére. Az egyleti tagdíjakból szegény, beteg, vagy árva gyerekek sorsán próbáltak segíteni. Erzsébet királyné tragikus halálát követően a város elhatározta, hogy szobrot emel a királyné emlékének. 1898. november 9-én megalakult a gödöllői Erzsébet-szobor bizottság, melynek munkájában Garán Dániel is részt vett, mint ellenőr. A helyi ügyek mellett Erdély sorsát is a szívén viselte. 1876- ban jött létre gróf Andrássy Gyula elnökletével a Székely Művelődési és Közgazdasági Támogató Egyesület, melynek az évkönyvek tanúsága szerint éveken keresztül volt rendes tagja. Szabadidejében a gödöllői értelmiségi elit tagjaként Ferenc József császár vadásztársaságával járta a környék erdőit.
1915. után Garán Dániel halálát követően még hét évig a család tulajdonában állt az épület.
Eperjessy-család
1922. május 15-én egy ősi erdélyi nemesi család leszármazottja, dr. Eperjessy József feleségével, Perszinka Margittal 1.200.000 koronáért vásárolta meg a villát a hozzá tartozó birtokkal együtt. Eperjessy doktorék mindössze bő hét évig birtokolták a villát.
Arady-család
1929. október 23-án 35.000 pengőért a vitézi címet viselő prakfalvi Arady István birtokába került az épület. Ettől a naptól kezdve a villa története az Arady-családéval fonódik össze. Vitéz Arady István a Kassa melletti Prakfalváról származott, apja, Arady János a korszak híres prakfalvi vasöntödéjének igazgatója. Számos kohászati találmánya, új eljárásai a Monarchia elismert szakemberévé tették, neve gyakran szerepel a korabeli szaklapokban. Az öntödében sok remek szobor is készült, többek között Arady irányításával öntötték ki a Hősök terének közepén álló oszlop tetején lévő angyalt. Fia, Arady István katonai pályára lépett, s mint Horthy Miklós tábornoka kapott vitézi címet. Trianon után a család a csonka Magyarországra menekült, s Gödöllőn telepedtek le. A II. világháború alatt a villa a 28 éves ifj. Arady Istvánra szállt, s annak néhány esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a család tulajdonában maradt.
Felújítás
Az 1890-es évekből származó villát dr. Boda Anikó festőművész és családja az örökösöktől vásárolta meg, majd szakemberek bevonásával több éven át tartó helyreállítással varázsolta újjá. A kívül és belül az eredeti elemek megtartásával, illetve pótlásával történt felújításért a Város- és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) az idén Podmaniczky-díjjal tüntette ki dr. Boda Anikót. Az Arady-villát körbefogó birtok történetét 1795-ig sikerült feltárniuk az új tulajdonosoknak.
Kép galéria
|
|
