„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
<div id="jobbmenu"> <caption><p align="right"><FONT SIZE="5">Tudomány éve Gödöllőn</font></p></caption> | <div id="jobbmenu"> <caption><p align="right"><FONT SIZE="5">Tudomány éve Gödöllőn</font></p></caption> | ||
A lap 2025. május 17., 08:23-kori változata
Tudomány éve Gödöllőn
Asbóth Emil (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.
Dr. Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban.
Dr. Klacsmann László (Budapest, 1915. április 13. - Gödöllő, 2010. április 1.) Szülész-nőgyógyász szakorvos. Elemi- és középiskolai tanulmányait Zimony/Zemunban Jugoszláviában folytatta, 1934-ben érettségizett. Az orvosi tanulmányait a belgrádi Orvosi Egyetemen végezte el. Az egyetem elvégzése után, 1940-ben a zimonyi Irgalmas Nővérek Kórházában kapott állást. 1940. áprilisában behívták katonának a jugoszláv hadseregbe, 1944-től a magyar hadsereg kötelékében szolgált. 1947. februárjában tett sikeres szakvizsgát a szülészet nőgyógyászat tárgyköréből. 1948-ban kötött házasságot Kertész Valériával. Házasságukból két gyermek született. 1953. január elsejétől 1979. június 30-ig volt a gödöllői Járási, majd Városi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztály vezetője, egyben igazgató főorvosa. Az 1956-os forradalom idején a városi Forradalmi Bizottság elnöke volt. A Vöröskereszt felkérésére rákszűrést végeztek a környező községekben és az üzemekben is. 82 éves korában vonult nyugállományba. Élete végéig Gödöllőn élt.
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,
megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 205 szócikk található.
Tartalomjegyzék
