Bezsilla villa

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gönczi Krisztina (vitalap | szerkesztései) 2013. június 17., 09:46-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A Bezsilla villa a 30-as években épült modernista villa. A villaépület "névadója" és egykori tulajdonosa, Dr. Bezsilla István Pest vármegye tiszteletbeli és a Gödöllő Takarékpénztár ügyésze volt. A Rákos-patak partján álló épületet Rákos Pál építész tervezte. Gödöllő építészeti örökségének ez az értékes eleme Bauhaus stílusban épült, a két világháború közötti progresszív építészet egyik legmarkánsabb megjelenésű képviselője. érdekesség, hogy az épületnek van egy "tükörkép-ikertestvére" Budapesten, a XI. kerületben. A hasonmás épületet Sándor Károly építészmérnök tervezte.


A villa története

A villa épület az 1930-as évek elején készült Rákos Pál tervei szerint. Az épület már szerepelt az 1933-ban megjelent Gödöllőt ismertető könyvben. Rákos Pál munkáját az Új Magyar Építőművészet közölte 1938-ban. Az itt publikált főhomlokzati és két belső kép a kettős légterű nappaliról jól mutatja, hogy a korszak kiemelkedő alkotásáról van szó. A villa a két világháború alatt és után 1951-ig lakatlan volt és az idő alatt pusztult. Az államosítást követően, 1951-ben az árnyas kertben álló házba a rendőrség költözött. Az 1956-ban itt történt események az október 23-i városi megemlékezések színhelyévé tették. 1956. október 25-én tüntető tömeg vonult ide, a rendőrség épülete elé, követelve az egyetemisták szabadon bocsátását. A kerítésen átmászva sortűz fogadta őket, amelyben többen megsérültek, a 17 éves Balázsovich András életét vesztette. A villa az 56-os forradalom győzelmével előbb a Nemzetőrség székháza, majd ismét a rendőrség tulajdona lett; itt hallgatták ki a forradalomban részt vett gödöllőieket.

1985-ben a rendőrség a jelenlegi helyére, a Petőfi Sándor u. 6-10-be költözött, az épület ezt követően az Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem), Tanárképző Intézetének adott otthont 1986-tól. A mezőgazdasági irányultságú szakközép- és szakmunkásképző intézmények részére képezték itt ki az elméleti és gyakorlati ismereteket oktató szakpedagógusokat. Magyarországon itt volt az egyetlen intézet, ahol ilyen jellegű szakpedagógusi végzettséget lehetett szerezni.

1989-ben fenyőfát ültettek az itt elesett fiatalember emlékére. 1996-ban közadakozásból egy emléktábla került elhelyezésre a kőkerítésen, az '56-os forradalom gödöllői áldozatainak emlékére. 2001-ben az 56-os Szövetség Pest Megyei Szervezetének elnöke kezdeményezésére a kertben egy kopjafát és egy emléktáblát helyeztek el. A Pálvölgyi Richárd által készített kopjafa leleplezésére 2001. október 23-i városi emlékünnepség keretén belül került sor. A kopjafa talapzatán Balázsovich András ás Kiss Antal gödöllői diákok, valamint Benedicty Ernő, Bilicsky András és fodor Zoltán Gödöllőn tanuló egyetemisták neve szerepel, akik a budapesti harcokban haltak hősi halált.

2006 nyarán az idővel Humán Tudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézetre keresztelt intézmény kiköltözött az épületből. Az ingatlan jelenleg eladás alatt áll.


Az épület átalakításai az évek során

A rendőrség a saját céljainak megfelelően


Az épület eredeti tervei nincsenek meg.