„Családtörténetek” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor: 2. sor:




=== Besse Aladár huszár ===
== Besse Aladár huszár ==
 


''Bővebben: [[Besse Aladár huszár]]''


Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel apai nagyapja Besse Aladár huszár háborús emlékeit. Besse Aladár huszár 1915-ben vonult be, az olasz harctéren küzdött, kétszer sebesült meg.  11 hónapig volt olasz fogságban. A rendelkezésünkre bocsátott anyagok között találunk eredeti fotókat, levelezőlapokat, képeslapokat.  
Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel apai nagyapja Besse Aladár huszár háborús emlékeit. Besse Aladár huszár 1915-ben vonult be, az olasz harctéren küzdött, kétszer sebesült meg.  11 hónapig volt olasz fogságban. A rendelkezésünkre bocsátott anyagok között találunk eredeti fotókat, levelezőlapokat, képeslapokat.  




=== vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes ===
== vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes ==
 


''Bővebben: [[vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''


Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvoson keresztül ismerjük meg apai nagyapja, vitéz Bucsy Béla történetét. Bucsy Béla civilként vonult be mindenféle katonai tapasztalat, kiképzés nélkül. A hegyivadászokhoz került. Az orosz fronton 1916-ban hadifogságba esett. Háborús emlékeit hanganyag formájában lehet meghallgatni, valamint beleolvasni a fogságban szerkesztett újságjába.  
Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvoson keresztül ismerjük meg apai nagyapja, vitéz Bucsy Béla történetét. Bucsy Béla civilként vonult be mindenféle katonai tapasztalat, kiképzés nélkül. A hegyivadászokhoz került. Az orosz fronton 1916-ban hadifogságba esett. Háborús emlékeit hanganyag formájában lehet meghallgatni, valamint beleolvasni a fogságban szerkesztett újságjába.  
18. sor: 18. sor:
=== Bujtás Sándor lovas huszár ===
=== Bujtás Sándor lovas huszár ===


''Bővebben: [[Bujtás Sándor lovas huszár]]''
 


Bujtás Sándorról legkisebb lánya Pozsonyi Vendelné, született Bujtás Ilona mesél. Bujtás Sándor Gödöllőn született. 1914-ben a behívták a háborúba. Erdélyben harcolt lovas huszárként. A háborúban sajnos megbetegedett, ami később megkeserítette életét. Háborús élményeiről sokat mesélt a gyerekeinek. Bujtás Sándor katonameséiről hanganyag áll rendelkezésre.
Bujtás Sándorról legkisebb lánya Pozsonyi Vendelné, született Bujtás Ilona mesél. Bujtás Sándor Gödöllőn született. 1914-ben a behívták a háborúba. Erdélyben harcolt lovas huszárként. A háborúban sajnos megbetegedett, ami később megkeserítette életét. Háborús élményeiről sokat mesélt a gyerekeinek. Bujtás Sándor katonameséiről hanganyag áll rendelkezésre.




=== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ===
== lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester ==
 


''Bővebben: [[lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]]''


Pál Gábor régi gödöllői lakos nagyapja, lászlófalvi Eördögh Tibor harctéri emlékeit osztta meg velünk. A nagypapa apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. 1933-ban költözött családjával Gödöllőre. Az I. világháború kitörésekor önként hadba vonult. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült.  A hanganyagon kívül korabeli hirdetéseket, hirdetményeket, lapot mint például a Borsszem Jankó kaptunk kölcsön a kiállítás idejére.
Pál Gábor régi gödöllői lakos nagyapja, lászlófalvi Eördögh Tibor harctéri emlékeit osztta meg velünk. A nagypapa apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. 1933-ban költözött családjával Gödöllőre. Az I. világháború kitörésekor önként hadba vonult. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült.  A hanganyagon kívül korabeli hirdetéseket, hirdetményeket, lapot mint például a Borsszem Jankó kaptunk kölcsön a kiállítás idejére.
32. sor: 32. sor:
=== Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok ===
=== Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok ===


''Bővebben: [[Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok]]''
 


Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes elbeszélésében édesapjára emlékezik, aki mind a három fronton végig szolgálta az I. világháborút. A történetet, amit meghallgathatnak édesapja elbeszéléseiből, a kiállítás rendelkezésére bocsátott albumából és a hadtörténeti levéltári kutatásaiból ismeri.  
Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes elbeszélésében édesapjára emlékezik, aki mind a három fronton végig szolgálta az I. világháborút. A történetet, amit meghallgathatnak édesapja elbeszéléseiből, a kiállítás rendelkezésére bocsátott albumából és a hadtörténeti levéltári kutatásaiból ismeri.  




=== Hasznosi András ===
== vitéz Orosz János lovas testőr ==


''Bővebben: [[Hasznosi András]]''


Hasznosi András I. világháborús történetét is meghallgathatjuk unokája Varga Viktorné született Pintér Mária előadásában. Hasznosi András 1916. augusztus 17-én vonult be a császári és királyi 6. gyalogezredhez. Az olasz fronton harcolt.


Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel anyai nagyapja Orosz János vitéz, lovas testőr háborús emlékeit. Orosz János 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került, ahol a lembergi csatában harcolt. 1918-ban olasz hadifogságba esett, ahonnan 1 év múlva tért haza.


=== vitéz Orosz János lovas testőr ===
''Bővebben: [[vitéz Orosz János lovas testőr]]''


Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel anyai nagyapja Orosz János vitéz, lovas testőr háborús emlékeit. Orosz János 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került, ahol a lembergi csatában harcolt. 1918-ban olasz hadifogságba esett, ahonnan 1 év múlva tért haza.
== Polyák Pál őrvezető ==


=== Polyák Pál őrvezető ===


''Bővebben: [[Polyák Pál őrvezető]]''


Polyák Pál városunk polgára szintén megosztotta velünk nagyapja, az I. világháborút és az orosz hadifogságot megjárt Polyák Pál emlékeit. A nagyapa hat évet töltött orosz fogságban. Mind a fogságból, mind a harctérről küldött haza leveleket a feleségének és a fiának Hévízgyörkre.  
Polyák Pál városunk polgára szintén megosztotta velünk nagyapja, az I. világháborút és az orosz hadifogságot megjárt Polyák Pál emlékeit. A nagyapa hat évet töltött orosz fogságban. Mind a fogságból, mind a harctérről küldött haza leveleket a feleségének és a fiának Hévízgyörkre.  




=== Tóth Iván ===
== Rausz Sándor honvéd ==


''Bővebben: [[Tóth Iván]]''


Katona Miklós anyai nagyapja, Tóth Iván I. világháborút megjárt katona visszaemlékezését hangfelvételen keresztül ismerhetjük meg. Tóth Iván 1893-ban született, 1913-ban megnősült és alig egy éves házasként került ki az orosz frontra, a 32-esekhez kürtösnek. 1916-ban Erdélybe vitték, ahol a románok ellen harcolt. 1917 körül az olasz harcteret is megjárta. A felvétel végén katonadalokat és kürt jeleket hallhatunk tőle.
Kovács Zoltán rendelkezésünkre bocsátotta a tulajdonában lévő Trianoni békeegyezmény, a Magyarország részére megállapított békefeltételek katonai részét, valamint Rausz Sándor Nélkülözhetetlen tudnivalók a rendfokozat nélküli honvéd számára című kis könyvét.




[[Kategória:A régi Ház – 2014 „Kezdet és vég”]]
[[Kategória:A régi Ház – 2014 „Kezdet és vég”]]

A lap 2015. október 12., 10:40-kori változata

A kiállításon tablókon keresztül gödöllői családok I. világháborús írásos emlékeiket mutattuk be. Kiemelten hat katona sorsát követhetjük nyomon, akik a nagy háborúban sorozott vagy önkéntes katonaként részt vettek. Bemutatásra kerül Eördögh Tibor (Pál Gábor anyai nagyapja), Farkas Jenő (Farkas Jenő édesapja), Rausz Sándor (Kovács Zoltán családi barátja), Polyák Pál (Polyák Pál nagyapja), Bucsy Béla (Dr. Bucsy László édesapja), Orosz István és Besse Aladár (Besse Aladár nagyszülei) életútja, a családoknál őrzött írásos dokumentumok tükrében. A feleség és a távol lévő férj, a szülő és gyermeke között zajlott levelezés hű képet ad a korszak frontvonalbeli, hadifogságban töltött, vagy a hátországi életéről.


Besse Aladár huszár

Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel apai nagyapja Besse Aladár huszár háborús emlékeit. Besse Aladár huszár 1915-ben vonult be, az olasz harctéren küzdött, kétszer sebesült meg. 11 hónapig volt olasz fogságban. A rendelkezésünkre bocsátott anyagok között találunk eredeti fotókat, levelezőlapokat, képeslapokat.


vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes

Dr. Bucsy László klinikus, szakállatorvoson keresztül ismerjük meg apai nagyapja, vitéz Bucsy Béla történetét. Bucsy Béla civilként vonult be mindenféle katonai tapasztalat, kiképzés nélkül. A hegyivadászokhoz került. Az orosz fronton 1916-ban hadifogságba esett. Háborús emlékeit hanganyag formájában lehet meghallgatni, valamint beleolvasni a fogságban szerkesztett újságjába.


Bujtás Sándor lovas huszár

Bujtás Sándorról legkisebb lánya Pozsonyi Vendelné, született Bujtás Ilona mesél. Bujtás Sándor Gödöllőn született. 1914-ben a behívták a háborúba. Erdélyben harcolt lovas huszárként. A háborúban sajnos megbetegedett, ami később megkeserítette életét. Háborús élményeiről sokat mesélt a gyerekeinek. Bujtás Sándor katonameséiről hanganyag áll rendelkezésre.


lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester

Pál Gábor régi gödöllői lakos nagyapja, lászlófalvi Eördögh Tibor harctéri emlékeit osztta meg velünk. A nagypapa apja nyomdokaiba lépve tisztviselő lett. 1933-ban költözött családjával Gödöllőre. Az I. világháború kitörésekor önként hadba vonult. Kikerült az orosz frontra, ahonnan 7 hónap után került haza, mikor megsebesült. A hanganyagon kívül korabeli hirdetéseket, hirdetményeket, lapot mint például a Borsszem Jankó kaptunk kölcsön a kiállítás idejére.


Farkas Jenő főhadnagy, ütegparancsnok

Dr. Farkas Jenő nyugalmazott ezredes elbeszélésében édesapjára emlékezik, aki mind a három fronton végig szolgálta az I. világháborút. A történetet, amit meghallgathatnak édesapja elbeszéléseiből, a kiállítás rendelkezésére bocsátott albumából és a hadtörténeti levéltári kutatásaiból ismeri.


vitéz Orosz János lovas testőr

Vitéz Besse Aladár városunk lakója eleveníti fel anyai nagyapja Orosz János vitéz, lovas testőr háborús emlékeit. Orosz János 1914. július 29-én a szerb frontra vitték, ahol részt vett a sabáci ütközetben. Utána az orosz frontra került, ahol a lembergi csatában harcolt. 1918-ban olasz hadifogságba esett, ahonnan 1 év múlva tért haza.


Polyák Pál őrvezető

Polyák Pál városunk polgára szintén megosztotta velünk nagyapja, az I. világháborút és az orosz hadifogságot megjárt Polyák Pál emlékeit. A nagyapa hat évet töltött orosz fogságban. Mind a fogságból, mind a harctérről küldött haza leveleket a feleségének és a fiának Hévízgyörkre.


Rausz Sándor honvéd

Kovács Zoltán rendelkezésünkre bocsátotta a tulajdonában lévő Trianoni békeegyezmény, a Magyarország részére megállapított békefeltételek katonai részét, valamint Rausz Sándor Nélkülözhetetlen tudnivalók a rendfokozat nélküli honvéd számára című kis könyvét.