„Egyetemi lakótelep” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:




== Az első ütem ==
== Az első ütem (1954-1958) ==
[[Fájl:lakotelep.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]
[[Fájl:lakotelep.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]
Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú.  A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.
Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú.  A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.
14. sor: 14. sor:




== A második ütem ==
== A második ütem (1958-1966) ==
[[Fájl:lakotelep2.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]
[[Fájl:lakotelep2.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]
Az 1960-as években további 4 lakóház épült meg, összesen 32 lakással. A terveket Szabó József és Zöldy Emil készítették. A korábban megépült lakásokkal szemben újdonság volt, hogy a konyhákba beépített bútor került mosogatóval; az előszobában beépített szekrény állt, a padlót PVC vagy parketta burkolattal látták el.
Az 1960-as években további 4 lakóház épült meg, összesen 34 lakással. A lakások össz alapterülete 3532 m2. Egyszobás lakás már nem épült, a kétszobás lakások száma 20, a háromszobásoké 14 db. A lakások nagysága általában meghaladja a más területeken épültekét. A kétszobás lakások területe - négy kivételével - 60-63 m2, az említett négy lakás területe 55,3 m2. A háromszobás lakások  nagysága 70-75 m2 között változik. A komfort fokozat a lakásoknál azonos. A fűtés még cserépkályhákkal és olajkályhákkal történik, a fürdőszobákban a melegvíz termelést vegyestüzelésű hengerek biztosítják és vegyestüzelésű tűzhelyek kerültek a konyhákba is. A korábban megépült lakásokkal szemben újdonság volt, hogy a konyhákba beépített bútor került mosogatóval; az előszobában beépített szekrény állt, a padlót PVC vagy parketta burkolattal látták el. A többlakásos házak alagsorában közös használatú mosókonyhák és szárítók épültek, bár a mosógépek elterjedése miatt ezeket alig használta valaki. A terveket Szabó József és Zöldy Emil készítették.
 
Az óvoda problémáját is megoldották. Ebben az időszakban egy 75 fős óvoda épült a lakótelepen.
 
 
== A harmadik ütem (1976-1980) ==
[[Fájl:lakotelep3.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]
Az egyetemi dolgozók lakásgondjainak enyhítésére az egyetem vezetése több intézkedést tett a tervidőszakban. 1977-ben határozat született egy 12 lakásos ház megépítésére, ezenkívül a városi lakótelepen 10 első bérlő kijelölési jogot vett az egyetem. A kiviteli terveket a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette el 1977-ben. A hagyományos építési mód miatt nehezen lehetett kivitelezőt találni, végül a Gödöllői Építőipari Szövetkezet vállalta el a munkát 1979-ben. A műszaki átvételi eljárás 1981. június 30-án volt.
 
Az épületben 6 db kétszobás és 6 db háromszobás lakás épült. A kétszobás lakások nagysága 74,3 m2, a háromszobás lakásoké 94 m2, tehát jóval nagyobbak az egyéb területeken ekkor épültekhez viszonyítva (azok átlagos területe kb. 54,3 m2). A lakások belső kialakítása korszerű. A konyha és az előszoba beépített bútorokkal készült. A fürdőszobákban a melegvíz előállítás elektromos forróvíztárolóval történik, a konyhában átfolyós rendszerű vízmelegítőt szereltek be. A fűtés központi kazán biztosítja. A lakásokhoz a földszinten gépkocsitárolók tartoznak.
 
 
== Fácánsori lakótelep ==
[[Fájl:lakotelep4.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]





A lap 2013. június 15., 09:37-kori változata

Az egyetemi lakótelepet 1954 és 1982 között építették, három ütemben. 1982-ben a Fácán sori lakótelep tervei, valamint 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás Gödöllőn. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését.


Az első ütem (1954-1958)

Egyetemi lakótelep

Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú. A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.

A lakások azonos komfort fokozatúak voltak, felszereltségük az akkori kor színvonalának felelt meg. A szobákban cserépkályha, a konyhákban vegyestüzelésű hengerek biztosították a fűtést, illetve a melegvíz-ellátást. Mosogatót ebben az időben még nem terveztek a konyhákba, ezeket öntöttvas falikutak helyettesítették. Minden lakáshoz tartozott éléskamra és tüzelő tároló is. Az alagsorban közös használatú mosókonyhák épültek. A lakótelep beruházási programjából költségfedezet hiány miatt törölték as bölcsőde, az óvoda és az iskola építését. A bölcsőde építésének törlése okán, az egyetem a Köztársaság út mellett átvett egy épületet bölcsőde céljára még 1952-ben, az óvodát pedig a központi épületben alakították ki. Az "E" típusú épület földszintjén különböző kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerültek kialakításra, úgymint élelmiszerbolt, húsbolt, vegyesbolt, gyógyszertár, fodrászat, posta és presszó. Az épületek környékét parkosították.

Ezek a házak az akkor uralkodó szocialista - realista stílus jegyeit hordozták, mely különösen szembetűnő a népies és zömök formákban, a tetők képzésében, a robosztus formálású bejáratoknál és a loggiáknál. A tervezésük Rimanóczy Gyula nevéhez fűződik. Akkori előírások szerint az építkezések költségének bizonyos százalékát a ház külső díszítésére kellett fordítani. Így születtek meg ezeknek a kellemes, lakható téglaépületeknek az oldalain a dolgozó embert, a mezőgazdasági és ipari munka során ellesett momentumokat ábrázoló kis domborművek.

A lakásokkal egyidejűleg megépültek a kiszolgáló közművek és az utak is. A megnövekedett ízigény miatt három új kutat is fúrtak, a kellő víznyomás biztosítására megépült egy 150 m3-es víztorony. Az elektromos ellátáshoz elkészült egy 20 kV-os toronyállomás, az energia elosztás földkábeleken keresztül történt. A felszíni vizek elvezetésére nyitott, kövezett árkok épültek, ezek a szintén nyitott közösségi befogadókba csatlakoztak. A vasút melletti részen megépült egy új szennyvízderítő rendszer, biológiai tisztító egységgel.


A második ütem (1958-1966)

Egyetemi lakótelep

Az 1960-as években további 4 lakóház épült meg, összesen 34 lakással. A lakások össz alapterülete 3532 m2. Egyszobás lakás már nem épült, a kétszobás lakások száma 20, a háromszobásoké 14 db. A lakások nagysága általában meghaladja a más területeken épültekét. A kétszobás lakások területe - négy kivételével - 60-63 m2, az említett négy lakás területe 55,3 m2. A háromszobás lakások nagysága 70-75 m2 között változik. A komfort fokozat a lakásoknál azonos. A fűtés még cserépkályhákkal és olajkályhákkal történik, a fürdőszobákban a melegvíz termelést vegyestüzelésű hengerek biztosítják és vegyestüzelésű tűzhelyek kerültek a konyhákba is. A korábban megépült lakásokkal szemben újdonság volt, hogy a konyhákba beépített bútor került mosogatóval; az előszobában beépített szekrény állt, a padlót PVC vagy parketta burkolattal látták el. A többlakásos házak alagsorában közös használatú mosókonyhák és szárítók épültek, bár a mosógépek elterjedése miatt ezeket alig használta valaki. A terveket Szabó József és Zöldy Emil készítették.

Az óvoda problémáját is megoldották. Ebben az időszakban egy 75 fős óvoda épült a lakótelepen.


A harmadik ütem (1976-1980)

Egyetemi lakótelep

Az egyetemi dolgozók lakásgondjainak enyhítésére az egyetem vezetése több intézkedést tett a tervidőszakban. 1977-ben határozat született egy 12 lakásos ház megépítésére, ezenkívül a városi lakótelepen 10 első bérlő kijelölési jogot vett az egyetem. A kiviteli terveket a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette el 1977-ben. A hagyományos építési mód miatt nehezen lehetett kivitelezőt találni, végül a Gödöllői Építőipari Szövetkezet vállalta el a munkát 1979-ben. A műszaki átvételi eljárás 1981. június 30-án volt.

Az épületben 6 db kétszobás és 6 db háromszobás lakás épült. A kétszobás lakások nagysága 74,3 m2, a háromszobás lakásoké 94 m2, tehát jóval nagyobbak az egyéb területeken ekkor épültekhez viszonyítva (azok átlagos területe kb. 54,3 m2). A lakások belső kialakítása korszerű. A konyha és az előszoba beépített bútorokkal készült. A fürdőszobákban a melegvíz előállítás elektromos forróvíztárolóval történik, a konyhában átfolyós rendszerű vízmelegítőt szereltek be. A fűtés központi kazán biztosítja. A lakásokhoz a földszinten gépkocsitárolók tartoznak.


Fácánsori lakótelep

Egyetemi lakótelep


Forrás

  • Babó Elek: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem építésének története 1945-85.