„Egyetemi lakótelep” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(14 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
Az '''egyetemi lakótelep'''et 1954 és 1982 között építették, három ütemben. 1982-ben  a Fácán sori lakótelep tervei, valamint 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás Gödöllőn. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését.
Az '''egyetemi lakótelep'''et 1954 és 1980 között építették, három ütemben. 1982-ben  a Fácán sori lakótelep tervei, valamint 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás Gödöllőn. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését.






== Az első ütem ==
== Az első ütem (1954-1958) ==
[[Fájl:lakotelep.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]
[[Fájl:lakotelep4.jpg|thumb|right|200px|Az Egyetemi lakótelep fejlesztési terve 1954-ben]]
Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú.  A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.
Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú.  A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.


A lakások azonos komfort fokozatúak voltak, felszereltségük az akkori kor színvonalának felelt meg. A szobákban cserépkályha, a konyhákban vegyestüzelésű hengerek biztosították a fűtést, illetve a melegvíz-ellátást. Mosogatót ebben az időben még nem terveztek a konyhákba, ezeket öntöttvas falikutak helyettesítették. Minden lakáshoz tartozott éléskamra és tüzelő tároló is. Az alagsorban közös használatú mosókonyhák épültek. Az "E" típusú épület földszintjén különböző kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerültek kialakításra, úgymint élelmiszerbolt, húsbolt, vegyesbolt, gyógyszertár, fodrászat, posta és presszó.
A lakások azonos komfort fokozatúak voltak, felszereltségük az akkori kor színvonalának felelt meg. A szobákban cserépkályha, a konyhákban vegyestüzelésű hengerek biztosították a fűtést, illetve a melegvíz-ellátást. Mosogatót ebben az időben még nem terveztek a konyhákba, ezeket öntöttvas falikutak helyettesítették. Minden lakáshoz tartozott éléskamra és tüzelő tároló is. Az alagsorban közös használatú mosókonyhák épültek. A lakótelep beruházási programjából költségfedezet hiány miatt törölték as bölcsőde, az óvoda és az iskola építését. A bölcsőde építésének törlése okán, az egyetem a Köztársaság út mellett átvett egy épületet bölcsőde céljára még 1952-ben, az óvodát pedig a központi épületben alakították ki. Az "E" típusú épület földszintjén különböző kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerültek kialakításra, úgymint élelmiszerbolt, húsbolt, vegyesbolt, gyógyszertár, fodrászat, posta és presszó. Az épületek környékét parkosították.


Ezek a házak az akkor uralkodó szocialista - realista stílus jegyeit hordozták, mely különösen szembetűnő a népies és zömök formákban, a tetők képzésében, a robosztus formálású bejáratoknál és a loggiáknál. A tervezésük Rimanóczy Gyula nevéhez fűződik. Akkori előírások szerint az építkezések költségének bizonyos százalékát a ház külső díszítésére kellett fordítani. Így születtek meg ezeknek a kellemes, lakható téglaépületeknek az oldalain a dolgozó embert, a mezőgazdasági és ipari munka során ellesett momentumokat ábrázoló kis domborművek.
Ezek a házak az akkor uralkodó szocialista - realista stílus jegyeit hordozták, mely különösen szembetűnő a népies és zömök formákban, a tetők képzésében, a robosztus formálású bejáratoknál és a loggiáknál. A tervezésük Rimanóczy Gyula nevéhez fűződik. Akkori előírások szerint az építkezések költségének bizonyos százalékát a ház külső díszítésére kellett fordítani. Így születtek meg ezeknek a kellemes, lakható téglaépületeknek az oldalain a dolgozó embert, a mezőgazdasági és ipari munka során ellesett momentumokat ábrázoló kis domborművek.
A lakásokkal egyidejűleg megépültek a kiszolgáló közművek és az utak is. A megnövekedett ízigény miatt három új kutat is fúrtak, a kellő víznyomás biztosítására megépült egy 150 m3-es víztorony. Az elektromos ellátáshoz elkészült egy 20 kV-os toronyállomás, az energia elosztás földkábeleken keresztül történt. A felszíni vizek elvezetésére nyitott, kövezett árkok épültek, ezek a szintén nyitott közösségi befogadókba csatlakoztak. A vasút melletti részen megépült egy új szennyvízderítő rendszer, biológiai tisztító egységgel.
== A második ütem (1958-1966) ==
[[Fájl:lakotelep2.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]
Az 1960-as években további 4 lakóház épült meg, összesen 34 lakással. A lakások össz alapterülete 3532 m2. Egyszobás lakás már nem épült, a kétszobás lakások száma 20, a háromszobásoké 14 db. A lakások nagysága általában meghaladja a más területeken épültekét. A kétszobás lakások területe - négy kivételével - 60-63 m2, az említett négy lakás területe 55,3 m2. A háromszobás lakások  nagysága 70-75 m2 között változik. A komfort fokozat a lakásoknál azonos. A fűtés még cserépkályhákkal és olajkályhákkal történik, a fürdőszobákban a melegvíz termelést vegyestüzelésű hengerek biztosítják és vegyestüzelésű tűzhelyek kerültek a konyhákba is. A korábban megépült lakásokkal szemben újdonság volt, hogy a konyhákba beépített bútor került mosogatóval; az előszobában beépített szekrény állt, a padlót PVC vagy parketta burkolattal látták el. A többlakásos házak alagsorában közös használatú mosókonyhák és szárítók épültek, bár a mosógépek elterjedése miatt ezeket alig használta valaki. A terveket Szabó József és Zöldy Emil készítették.
Az óvoda problémáját is megoldották. Ebben az időszakban egy 75 fős óvoda épült a lakótelepen.
== A harmadik ütem (1976-1980) ==
[[Fájl:lakotelep3.jpg|thumb|right|300px|Egyetemi lakótelep]]
Az egyetemi dolgozók lakásgondjainak enyhítésére az egyetem vezetése több intézkedést tett a tervidőszakban. 1977-ben határozat született egy 12 lakásos ház megépítésére, ezenkívül a városi lakótelepen 10 első bérlő kijelölési jogot vett az egyetem. A kiviteli terveket a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette el 1977-ben. A hagyományos építési mód miatt nehezen lehetett kivitelezőt találni, végül a Gödöllői Építőipari Szövetkezet vállalta el a munkát 1979-ben. A műszaki átvételi eljárás 1981. június 30-án volt.
Az épületben 6 db kétszobás és 6 db háromszobás lakás épült. A kétszobás lakások nagysága 74,3 m2, a háromszobás lakásoké 94 m2, tehát jóval nagyobbak az egyéb területeken ekkor épültekhez viszonyítva (azok átlagos területe kb. 54,3 m2). A lakások belső kialakítása korszerű. A konyha és az előszoba beépített bútorokkal készült. A fürdőszobákban a melegvíz előállítás elektromos forróvíztárolóval történik, a konyhában átfolyós rendszerű vízmelegítőt szereltek be. A fűtés központi kazán biztosítja. A lakásokhoz a földszinten gépkocsitárolók tartoznak.
== Fácánsori lakótelep ==
A harmadik ütemmel az állami erőből támogatott lakásépítési forma gyakorlatilag lezárult az egyetem területén, az országosan elfogadott elv lett ugyanis, hogy a lakásépítés költségeit mind nagyobb arányban a lakásigénylőkre kell áthárítani. Ezt figyelembe véve született meg egy olyan lakótelep építésének gondolata, amelynek az építési költségeit az OTP, a közműépítési költségeit a tanács vállalná, az egyetem pedig biztosítja a megfelelő területet. Ebben az esetben az igénylőket csak az építési költség terheli és a közműépítés egy igen kis hányada, a telket pedig kedvezménnyel kapnák. A lakótelep kialakításának műszaki szempontjai 1978. elejére körvonalazódtak. Egyöntetű igény volt, hogy a telep a teljes kiépítés után se legyen zsúfolt, az ott élők számára biztosítsák a harmonikus életvitelhez szükséges technikai alapfeltételeket. Fontos szempont volt a fokozatos kiépülés lehetősége, a cél ugyanis az, hogy az egyetem távlatban is tudjon építési lehetőségeket biztosítani a dolgozói részére.
Széleskörű közvélemény kutatás eredményeként alakultak ki a lakás típusok. A szobaszám kettő és négy között változott, minden lakásnál kértek konyhát és kamrát is. A fűtésnél az egyedi, de korszerű megoldást igényelték, végül gázkonvektoros megoldás született. Az erdővédelem érdekében az építési telek szélessége 60 m. A beruházási program és a beépítési terv 1981. áprilisában készült el. A korrekciók után a telepen 124 lakás alakult ki, ebből 8 db egyszobás, 36 db két félszobás+szobás, 32 db háromszobás és 48 db két szoba+két félszobás. Az utóbbi lakások sorház, az előbbiek tömbház építésűek. A lakótelep építését a Vácszentlászlói Zöldmező Mg.Tsz. vállalta el. A költségek csökkentésére emelni kellett a beépítettséget, ezért elmaradtak a földszintre tervezett lomkamrák, és a helyükre egyszobás lakások kerültek. A lakásszám így 156 db-ra emelkedett.
A kivitelezés 1982. második felében kezdődött el és 1983. végére el kellett volna készülnie, de különböző nehézségek miatt csak 1985. nyarára épült meg.
== Képgaléria ==
{|
|-
| [[Kép:egyetemi1.jpg|thumb|middle|160px|Az egyetemi lakótelep üzletház]]
| [[Kép:egyetemi2.jpg|thumb|middle|160px|Az egyetemi lakótelep]]
| [[Kép:egyetemi3.jpg|thumb|middle|180px|A 27 lakásos ház beosztása]]
|}
== Forrás ==
* Babó Elek: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem építésének története 1945-85.
=== Képek forrása ===
*[https://fbcdn-sphotos-f-a.akamaihd.net/hphotos-ak-xfp1/v/t1.0-9/11018723_1401030950207344_2639066389600259061_n.jpg?oh=9890915a47f99a6e53bfc523576f61f9&oe=5583B543&__gda__=1435050515_ba4d4c5a1e8c02ae870550653dc9da74 Al-Dulaiminé Krizsek Györgyi fényképe a Gödöllő anno.. facebook oldalon]
*Babó Elek: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem építésének története 1945-85.
*[https://scontent.xx.fbcdn.net/hphotos-xfp1/v/t1.0-9/11021096_903929632993359_6353681679461180347_n.jpg?oh=15dcda363eb65a30403fff180c6d87d4&oe=558C9DBE Vinczeffyné Jeney Klára fényképe a Gödöllő anno.. facebook oldalon]
*[https://www.facebook.com/photo.php?fbid=903929716326684&set=oa.840053349385078&type=3&theater Vinczeffyné Jeney Klára fényképe a Gödöllő anno.. facebook oldalon]
*http://mw2.google.com/mw-panoramio/photos/medium/25256303.jpg
[[Kategória:Épületek]]
[[Kategória:Lakóházak]]

A lap jelenlegi, 2015. február 24., 15:46-kori változata

Az egyetemi lakótelepet 1954 és 1980 között építették, három ütemben. 1982-ben a Fácán sori lakótelep tervei, valamint 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás Gödöllőn. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését.


Az első ütem (1954-1958)

Az Egyetemi lakótelep fejlesztési terve 1954-ben

Az ÉM 41. sz. állami Építőipari Vállalat 1954-ben megkezdte a lakótelep építését, a munka 1958-ban fejeződött be. Az eredeti tervekhez képest, amelyben 360 lakás, egy általános iskola, egy óvoda és egy bölcsőde szerepelt, az első ütemben végül csak 109 lakás épült meg: 3 db "A" típusú, 2 db "C" típusú és 1 db "E" típusú épület készült el. A 109 lakás 6284 m2 hasznos területtel épült, ebből 8 db háromszobás, 62 db kétszobás és 39 db egyszobás nagyságú. A háromszobás lakások a "C" épületben vannak, alapterületük 86,6 m2. Az "A" épületekben 54 db kétszobás és 27 db egyszobás lakás van. A kétszobás lakások nagysága 61 m2, az egyszobásoké 42 m2. Az "E" épületekben lévő 8 db kétszobás lakás nagysága 70-71 m2 között változik, a 12 db egyszobás lakás területe pedig 46-48 m2 között.

A lakások azonos komfort fokozatúak voltak, felszereltségük az akkori kor színvonalának felelt meg. A szobákban cserépkályha, a konyhákban vegyestüzelésű hengerek biztosították a fűtést, illetve a melegvíz-ellátást. Mosogatót ebben az időben még nem terveztek a konyhákba, ezeket öntöttvas falikutak helyettesítették. Minden lakáshoz tartozott éléskamra és tüzelő tároló is. Az alagsorban közös használatú mosókonyhák épültek. A lakótelep beruházási programjából költségfedezet hiány miatt törölték as bölcsőde, az óvoda és az iskola építését. A bölcsőde építésének törlése okán, az egyetem a Köztársaság út mellett átvett egy épületet bölcsőde céljára még 1952-ben, az óvodát pedig a központi épületben alakították ki. Az "E" típusú épület földszintjén különböző kereskedelmi és szolgáltató létesítmények kerültek kialakításra, úgymint élelmiszerbolt, húsbolt, vegyesbolt, gyógyszertár, fodrászat, posta és presszó. Az épületek környékét parkosították.

Ezek a házak az akkor uralkodó szocialista - realista stílus jegyeit hordozták, mely különösen szembetűnő a népies és zömök formákban, a tetők képzésében, a robosztus formálású bejáratoknál és a loggiáknál. A tervezésük Rimanóczy Gyula nevéhez fűződik. Akkori előírások szerint az építkezések költségének bizonyos százalékát a ház külső díszítésére kellett fordítani. Így születtek meg ezeknek a kellemes, lakható téglaépületeknek az oldalain a dolgozó embert, a mezőgazdasági és ipari munka során ellesett momentumokat ábrázoló kis domborművek.

A lakásokkal egyidejűleg megépültek a kiszolgáló közművek és az utak is. A megnövekedett ízigény miatt három új kutat is fúrtak, a kellő víznyomás biztosítására megépült egy 150 m3-es víztorony. Az elektromos ellátáshoz elkészült egy 20 kV-os toronyállomás, az energia elosztás földkábeleken keresztül történt. A felszíni vizek elvezetésére nyitott, kövezett árkok épültek, ezek a szintén nyitott közösségi befogadókba csatlakoztak. A vasút melletti részen megépült egy új szennyvízderítő rendszer, biológiai tisztító egységgel.


A második ütem (1958-1966)

Egyetemi lakótelep

Az 1960-as években további 4 lakóház épült meg, összesen 34 lakással. A lakások össz alapterülete 3532 m2. Egyszobás lakás már nem épült, a kétszobás lakások száma 20, a háromszobásoké 14 db. A lakások nagysága általában meghaladja a más területeken épültekét. A kétszobás lakások területe - négy kivételével - 60-63 m2, az említett négy lakás területe 55,3 m2. A háromszobás lakások nagysága 70-75 m2 között változik. A komfort fokozat a lakásoknál azonos. A fűtés még cserépkályhákkal és olajkályhákkal történik, a fürdőszobákban a melegvíz termelést vegyestüzelésű hengerek biztosítják és vegyestüzelésű tűzhelyek kerültek a konyhákba is. A korábban megépült lakásokkal szemben újdonság volt, hogy a konyhákba beépített bútor került mosogatóval; az előszobában beépített szekrény állt, a padlót PVC vagy parketta burkolattal látták el. A többlakásos házak alagsorában közös használatú mosókonyhák és szárítók épültek, bár a mosógépek elterjedése miatt ezeket alig használta valaki. A terveket Szabó József és Zöldy Emil készítették.

Az óvoda problémáját is megoldották. Ebben az időszakban egy 75 fős óvoda épült a lakótelepen.


A harmadik ütem (1976-1980)

Egyetemi lakótelep

Az egyetemi dolgozók lakásgondjainak enyhítésére az egyetem vezetése több intézkedést tett a tervidőszakban. 1977-ben határozat született egy 12 lakásos ház megépítésére, ezenkívül a városi lakótelepen 10 első bérlő kijelölési jogot vett az egyetem. A kiviteli terveket a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette el 1977-ben. A hagyományos építési mód miatt nehezen lehetett kivitelezőt találni, végül a Gödöllői Építőipari Szövetkezet vállalta el a munkát 1979-ben. A műszaki átvételi eljárás 1981. június 30-án volt.

Az épületben 6 db kétszobás és 6 db háromszobás lakás épült. A kétszobás lakások nagysága 74,3 m2, a háromszobás lakásoké 94 m2, tehát jóval nagyobbak az egyéb területeken ekkor épültekhez viszonyítva (azok átlagos területe kb. 54,3 m2). A lakások belső kialakítása korszerű. A konyha és az előszoba beépített bútorokkal készült. A fürdőszobákban a melegvíz előállítás elektromos forróvíztárolóval történik, a konyhában átfolyós rendszerű vízmelegítőt szereltek be. A fűtés központi kazán biztosítja. A lakásokhoz a földszinten gépkocsitárolók tartoznak.


Fácánsori lakótelep

A harmadik ütemmel az állami erőből támogatott lakásépítési forma gyakorlatilag lezárult az egyetem területén, az országosan elfogadott elv lett ugyanis, hogy a lakásépítés költségeit mind nagyobb arányban a lakásigénylőkre kell áthárítani. Ezt figyelembe véve született meg egy olyan lakótelep építésének gondolata, amelynek az építési költségeit az OTP, a közműépítési költségeit a tanács vállalná, az egyetem pedig biztosítja a megfelelő területet. Ebben az esetben az igénylőket csak az építési költség terheli és a közműépítés egy igen kis hányada, a telket pedig kedvezménnyel kapnák. A lakótelep kialakításának műszaki szempontjai 1978. elejére körvonalazódtak. Egyöntetű igény volt, hogy a telep a teljes kiépítés után se legyen zsúfolt, az ott élők számára biztosítsák a harmonikus életvitelhez szükséges technikai alapfeltételeket. Fontos szempont volt a fokozatos kiépülés lehetősége, a cél ugyanis az, hogy az egyetem távlatban is tudjon építési lehetőségeket biztosítani a dolgozói részére.

Széleskörű közvélemény kutatás eredményeként alakultak ki a lakás típusok. A szobaszám kettő és négy között változott, minden lakásnál kértek konyhát és kamrát is. A fűtésnél az egyedi, de korszerű megoldást igényelték, végül gázkonvektoros megoldás született. Az erdővédelem érdekében az építési telek szélessége 60 m. A beruházási program és a beépítési terv 1981. áprilisában készült el. A korrekciók után a telepen 124 lakás alakult ki, ebből 8 db egyszobás, 36 db két félszobás+szobás, 32 db háromszobás és 48 db két szoba+két félszobás. Az utóbbi lakások sorház, az előbbiek tömbház építésűek. A lakótelep építését a Vácszentlászlói Zöldmező Mg.Tsz. vállalta el. A költségek csökkentésére emelni kellett a beépítettséget, ezért elmaradtak a földszintre tervezett lomkamrák, és a helyükre egyszobás lakások kerültek. A lakásszám így 156 db-ra emelkedett.

A kivitelezés 1982. második felében kezdődött el és 1983. végére el kellett volna készülnie, de különböző nehézségek miatt csak 1985. nyarára épült meg.


Képgaléria

Az egyetemi lakótelep üzletház
Az egyetemi lakótelep
A 27 lakásos ház beosztása



Forrás

  • Babó Elek: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem építésének története 1945-85.


Képek forrása