„Erzsébet-park” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített lige…”)
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
55. sor: 55. sor:


A park a Vagyonátadó Bizottság 55092-3/93. számú határozatával Gödöllő Város Önkormányzatának tulajdonába került. A tulajdonosváltozástól függetlenül helyi jelentőségű védett terület lett, mert a megyei jelentőségű védett terület kategória megszűnt. Az Önkormányzat 1998-ra, az emlékpark létesítésének centenáriumára a terület fejlesztését és felújítását tervezi.
A park a Vagyonátadó Bizottság 55092-3/93. számú határozatával Gödöllő Város Önkormányzatának tulajdonába került. A tulajdonosváltozástól függetlenül helyi jelentőségű védett terület lett, mert a megyei jelentőségű védett terület kategória megszűnt. Az Önkormányzat 1998-ra, az emlékpark létesítésének centenáriumára a terület fejlesztését és felújítását tervezi.
== Jelentősége ==
== Jellemzői ==
=== Domborzat ===
=== Felszín ===
=== Éghajlat ===
=== Talajviszony ===




=== Növényföldrajzi adottságok ===
=== Növényföldrajzi adottságok ===
==== Növényállomány ====


==== A legidősebb és a legnagyobb fák ====
==== A legidősebb és a legnagyobb fák ====
84. sor: 64. sor:
A legvastagabb tölgy mellmagassági átmérője 1996- ban 95 cm volt. A legmagasabb tölgy pedig ugyanabban az évben 17 m volt. A gyertyán esetében 93 cm és 20 m volt a maximális érték 1996-ban. A legnagyobb méreteket azonban a park D-i szögletében álló jegenyenyár érte el. Egyetlen, kb.100 éves példányának tőátmérője: 139 cm mellmagassági átmérője: 103 cm magassága: 32,4 m összes fatérfogata: 11,8 m3volt 1995-ben.  
A legvastagabb tölgy mellmagassági átmérője 1996- ban 95 cm volt. A legmagasabb tölgy pedig ugyanabban az évben 17 m volt. A gyertyán esetében 93 cm és 20 m volt a maximális érték 1996-ban. A legnagyobb méreteket azonban a park D-i szögletében álló jegenyenyár érte el. Egyetlen, kb.100 éves példányának tőátmérője: 139 cm mellmagassági átmérője: 103 cm magassága: 32,4 m összes fatérfogata: 11,8 m3volt 1995-ben.  


== Műalkotások a parkban ==
 




92. sor: 72. sor:
* [http://epa.oszk.hu/02400/02451/00047/pdf/EPA02451_Erdeszettorteneti_Kozlemenyek_32_1997_085-167.pdf Jeney László , Krassay László : A Gödöllői Erzsébet-park története és leírása 85-159. p., +8 tábla. Erdészettörténeti közlemények 32. (1997.)]
* [http://epa.oszk.hu/02400/02451/00047/pdf/EPA02451_Erdeszettorteneti_Kozlemenyek_32_1997_085-167.pdf Jeney László , Krassay László : A Gödöllői Erzsébet-park története és leírása 85-159. p., +8 tábla. Erdészettörténeti közlemények 32. (1997.)]
* [http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=156 Gödöllő Város honlapja/Látnivalók]
* [http://www.godollo.hu/turizmus/seta/latnivalok/?catalog3_id=156 Gödöllő Város honlapja/Látnivalók]
*

A lap 2015. augusztus 27., 14:31-kori változata

Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.


Története

Erzsébet királyné halála után az országban több parkot is létesítettek, hogy megemlékezzenek szeretett királynéjukról. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felhívására az országban több mint hárommillió fát telepítettek és több mint száz ligetet, parkot hoztak létre, amelyek közül a legimpozánsabb volt a Gödöllői Erzsébet-park. Pirkner Ernő erdőmester, a Gödöllői Erdőhivatal vezetője több lehetséges hely szint is megjelölt a park számára. Az általa javasolt területek Gödöllő mai állapotának megfelelően az alábbiak voltak:

  • I. sz. terület a Kálvária és a Haraszti erdő között
  • II. sz. terület a Tűzoltóság és a Palotakert HÉV megálló környékén
  • III. sz. terület a Biotechnológiai Kutatóközpont körül.

Pirkner maga az I. számú területet javasolta, amelynek kiterjedése 39,9 kh (22,9610 ha) volt. A parkot ezen a helyen létesítették. A munkálatokat 1898 novemberében, Ráde Károly fővárosi főkertész terve alapján kezdték el. A területet léckerítéssel vették körül, terepegyengetést végeztek és a bejárattól kezdődően 20 m széles, 240 m hosszú, egyenes, négyes krími hárs fasort létesítettek. 1899-ben, tavasszal és ősszel mintegy 48.000 db cserjét, lombos és tűlevelű fát ültettek el. Kitisztították a területhez tartozó tölgyerdőt, kiépítették az úthálózatot és a locsolóvíz-hálózatot, valamint megkezdték a sziklacsoport összeállítását. A park térbeli rendjét úgy formálták, a növényeket úgy csoportosították, hogy a sziklacsoport központi helyzetét hangsúlyozzák. A parképítés munkálatai 1900-ban fejeződtek be.

A Gödöllői Erzsébet-park közel száz éves történetében alapvetően két korszak különíthető el. A létesítéstől a II. világháború végéig terjedő időszak, amelyben a Gödöllői Erdőhivatal, majd a Gödöllői Erdőigazgatóság által igényesen gondozott park kulturált pihenőhely volt a látogatók számára. A HÉV létesítése és a sportpálya felépítése miatti területcsökkenés a park kompozíciós egységét és funkcióját nem változtatta meg. A II. világháború végétől napjainkig terjedő időszakban azonban a park sorozatos területcsonkításnak esett áldozatul. A kompozíciós egysége megbomlott, a növényzete részben megsemmisült, a levágott és elkerített részek miatt a bejárhatóság kényszerűen megszűnt.


1900-as évek

1901-ben leplezték le Erzsébet királyné szobrát, amelyet Róna József tervezett. Az ünnepségen részt vett I. Ferenc József és a királyi család több tagja is. Darányi Ignác mondott emlékbeszédet. A park területét ekkor már 52 kh (29,9241 ha) volt. Korabeli térkép alapján látható, hogy a Ráde Károly által eredetileg tervezett területhez ÉNy-on nagyobb erdőrészt, valószínűleg gyertyános-tölgyes állományt csatoltak hozzá. A park kiterjedése ekkor volt a legnagyobb.

1910-es évek

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye monográfiájában mint nagyszabású alkotást említik a Gödöllői Erdőhivatal kezelésében lévő Erzsébet-parkot. A Budapest-Gödöllő közötti HÉV vonalának építése miatt módosították a park DNy-i határvonalát.

1920-as évek

Gödöllő községe a park Táncsics Mihály utcai részében tribünnel ellátott sportpályát épített ki 1926-ban, amely nem változtatta meg a park kompozíciós egységét. Az 1920-as évektől a park kezelését a szervezeti átalakulás következtében, az állami és koronauradalmi javak kezelésével megbízott Gödöllői Erdőigazgatóság végezte.

1930-as évek

Az 1933-ban megrendezett IV. Világjamboree egyik helyszíne volt az Erzsébet-park. A sziklacsoport előtt állították fel Lord Baden Powellnak, a világ főcserkészének a sátrát. Az 54 résztvevő nemzet közül az angol, lengyel, magyar, norvég, svájci és portugál csapatok táboroztak a park területén.

1940-es évek

Az évtized első éveiben „Gödöllő rövid kalauzaiban leírtak alapján ápolt, igényes területre következtethetünk. „Gödöllő különös előnye, hogy nagykiterjedésű parkok állnak lakóinak rendelkezésére: a festői szépségű Erzsébet-park, hol Nagymagyaroszág minden fanemét megtaláljuk...”. A háború után azonban a gazdátlanság és a pusztítás évei következtek. Folyamatosan súlyos károk érték a parkot. Kerítését széthordták. Legeltettek és homokot bányásztak a területen. Egyes részeit szemétlerakóhelynek használták. A hársfákat megcsonkították. Díszítőlomb nyerése céljából, a feketefenyő és erdeifenyő kivételével az összes fenyőfélét 15-16 m magasságig felnyesték, csúcsaikat levágták. Nagy kárt okoztak a falopások is. A park sorsát azonban az a döntés pecsételte meg, amelynek következtében a Ganz Árammérőgyár 1949 január elsejével Gödöllői telephelyű vállalattá vált. Telephely céljára az Erzsébet-parkból több mint 7 ha területet vettek igénybe. A növényállomány ismét csökkent. Az új határvonalak az igényesen megtervezett íves úthálózatot szétszabdalták, a maradék park bejárhatóságát jelentősen módosították. 1949-ben megkezdődött az építkezés.

1950-es évek

A Ganz Árammérőgyárat 1950 szeptemberében helyezték üzembe. A gyár működése a park állapotának további romlásához járult hozzá. 1953-ban a gyár óvodájának telepítése céljából sajátítottak ki újabb területet. Folyamatosan különböző közműveket helyeztek el a parkban. Az Erzsébet királyné szobrot talapzatáról ledöntötték. 1958-ban az Országos Természetvédelmi Tanács megyei jelentőségű védett területté nyilvánította az egyidejűleg 5 ha akácerdővel megnövelt, összesen 24 ha-os földrészletet.

1960-as évek

A háború után az állami tulajdonú parkot a Községi Tanács, 1966-tól, a várossá nyilvánítás évétől pedig a Gödöllői Városi Tanács kezelte. A védetté nyilvánítás (1958) után a Gödöllői Állami Erdőgazdaság végezte el a parkfelújítási munkákat. A parkot ismét bekerítették, útjait, sétányait felújították. Vezető kertészt alkalmaztak, akinek hozzáértő munkája nyomán a fás növények faj- és egyedszáma gyarapodott. Több terv, javaslat, dolgozat született a park gondozásával, felújításával kapcsolatban.

1970-es évek

Pápai Gábor erdőmémök tervet készített az 5 ha-os akácerdő parkerdővé alakítása céljából, amely azonban nem valósult meg. A park kezelését, részleges felújítását a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat, pénz hiányában, eseti jelleggel végezte. A Gödöllői Városháza dokumentumai arról tanúskodnak, hogy ebben az évtizedben a közművek (távfűtővezeték, erősáramú földkábel stb.) létesítése és cseréje miatt többször bolygatták a parkot. Az óvoda bővítése céljából pedig a már védett területet is csökkentették. A kerítést ötletszerűen helyezték el. Az óvoda park felé eső természetbeni határa ma is eltér a jogi állapottól. A természetvédelmi hatóságok küzdelme gyakorlatilag hatástalan maradt.

1980-as évek

Egyik legjelentősebb esemény volt 1987-ben az Erzsébet királyné születésének 150. évfordulójára rendezett városi ünnepség és azt követően a szobor megkoszorúzása, amely a parkot ismét reflektorfénybe állította. A Polónyi Péter múzeumigazgató által rendezett eseményen neves professzorok tartottak előadást. A parkban az osztrák nagykövet a tanácselnökkel koszorúzott.

1990-es évek

A park a Vagyonátadó Bizottság 55092-3/93. számú határozatával Gödöllő Város Önkormányzatának tulajdonába került. A tulajdonosváltozástól függetlenül helyi jelentőségű védett terület lett, mert a megyei jelentőségű védett terület kategória megszűnt. Az Önkormányzat 1998-ra, az emlékpark létesítésének centenáriumára a terület fejlesztését és felújítását tervezi.


Növényföldrajzi adottságok

A legidősebb és a legnagyobb fák

A park legszebb díszei azok a fák, amelyek a viszontagságos múlt ellenére idős kort és nagy méreteket értek el, kb. 100 évesek, vagy idősebbek. Az őshonos fafajok legszebb képviselői a park ÉNy-i felében és a DK-részén találhatók. A park legidősebb fái a kocsányos tölgy, a tölgyhibridek és a gyertyán szép példányai kb. 150 évesek. A legvastagabb tölgy mellmagassági átmérője 1996- ban 95 cm volt. A legmagasabb tölgy pedig ugyanabban az évben 17 m volt. A gyertyán esetében 93 cm és 20 m volt a maximális érték 1996-ban. A legnagyobb méreteket azonban a park D-i szögletében álló jegenyenyár érte el. Egyetlen, kb.100 éves példányának tőátmérője: 139 cm mellmagassági átmérője: 103 cm magassága: 32,4 m összes fatérfogata: 11,8 m3volt 1995-ben.



Forrás