„Gödöllői-dombság vízfolyásai” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „A Gödöllői-dombság patakjai Aranyos-patak Besnyői-patak Egres-patak Rákos-patak Szilas-patak Mogyoródi-patak A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. M…”)
 
1. sor: 1. sor:
A Gödöllői-dombság patakjai
 
  
Aranyos-patak
+
A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával. Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található.
Besnyői-patak
 
Egres-patak
 
Rákos-patak
 
Szilas-patak
 
Mogyoródi-patak
 
  
A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény.
+
=== A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat ===
Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával.
 
Gödöllő területéntermészetes módon kialakult állóvíz nem található.
 
  
A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat:
+
Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés. Ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak, Szilas-patak) a Dunába ömlenek, a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak.  
Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés.
+
 
Ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak,Szilas-patak) a Dunába ömlenek,
+
== A Gödöllői-dombság patakjai ==
a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak.  
+
 
 +
*Besnyői-patak
 +
*Rákos-patak
 +
*Mogyoródi-patak
 +
*Szilas-patak
 +
*Aranyos-patak
 +
*Egres-patak
 +
*Besnyői-patak
  
  
21. sor: 20. sor:
 
== Rákos-patak ==
 
== Rákos-patak ==
  
A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába.
+
A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába. Kis esésű patak, melynek okén vízhozama változó.
 +
 
 +
A forrás nevének eredetét nem ismerjük, azonban egy legenda azért fenn maradt.
 +
 
 +
Egy Ged nevezetű lovagnak vára volt a környéken, ahol a lovag békeségben éldegélt, amíg egy nap megpillantott egy gyönyörűséges leányt, és rögtön szerelembe esett. A leány szépsége a szomszédos Szada úrának, Szadnak is feltűnt. Szad nem volt éppen jó lelkű nemesember és mindenáron meg akarta magának szerezni a lányt. A fiatalok menyegzője napján egy sereg tűnt fel a láthatáron. Az a gaz Szad el akarta rabolni a leányt. A szép fiatal hölgy félelmében csodáért imádkozott. Meghallgatták kérését. Rákká változott, majd földbe fúrta magát. Ahol a leány eltűnt forrás tört fel, amelyet Rákosnak neveztek el. Szad lovag megbűnhődött tettért, farkasként kellett tovább élni, magányosan pusztult el. Ged lovag még sokáig élt várában, halálakor a patakba temettette el magát.  
  
 +
A patakot már Anonymus korában is ismerték. Partjai melletti síkságon tartották évszázadokig az országgyűléseket, valamint Dózsa György felkelő serege is itt gyűlt össze. A patak neve a magyar irodalomban is megjelenik. A XIX. sz.-ban a függetlenségi mozgalom jelképévé vált.
  
  
 
== Mogyoródi-patak ==
 
== Mogyoródi-patak ==
  
Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot. Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba.
+
Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot. Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba. A patak 13,5 m hosszúságú, vízét Mogyoród nyugati részén felduzzasztották. A fóti szakasz a szabályozatlan, ami napjainkban ritkaság.  
  
  
33. sor: 37. sor:
 
== Szilas-patak ==
 
== Szilas-patak ==
  
Forrásai a Kistarcsa közelében található mocsaras területen vannak. Innen Nagytarcsa keleti részét érintve érkezik a már Budapesthez tartozó Szilas-pataki víztározóhoz, vagy ahogy a helyiek nevezik Naplás-tóhoz. A tó és környéke természetvédelmi terület. Ezt elhagyva Pest több kerületét átszelve ömlik a Dunába.
+
A Szilas-patak a Kistarcsa melletti mocsaras területen ered. .Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A tó és környéke természetvédelmi terület. A Megyeri-erdő alatt beleömliok a Mogyoródi-patakba. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.
 
 
Kerepes Szilasliget elnevezésű részéről ered. Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába.
 
 
 
A Szilas-patak egy, a Gödöllői-dombságból eredő és Budapest Káposztásmegyer nevű részében a Dunába torkolló magyarországi patak.
 
  
=== Leírása ===
 
 
A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak.
 
A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak.
 
Útja során Kerepes Szilasliget nevű részéből kiindulva keresztülhalad Kistarcsa, majd Nagytarcsa belterületén, ahonnan egy éles kanyarral Cinkota felé veszi az irányt. Az M0 gyorsforgalmi út alatt áthaladva éri el Budapest XVI. kerületét, ahol az 1978-ban, mesterségesen kialakított Naplás-tóba torkollik. Innen egy mesterséges lefolyó indítja további útjára Mátyásföldön, Rákospalotán és Káposztásmegyeren, keresztül, ahol a Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patak. Onnan mintegy másfél kilométer megtétele után, nem messze a Megyeri hídtól végül a Dunába torkollik. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.
 
 
 
  
 
A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll.
 
A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll.
51. sor: 46. sor:
 
== Aranyos-patak ==
 
== Aranyos-patak ==
  
Az Aranyos-patak a Börzsönyben ered, Diósjenő településtől északra ered, Nógrád megyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Diósjenő keleti részénél éri el a Jenői-patakot.
+
A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél. A Pap Miska-kútjának vize az Aranyos-patakba folyik.  
 
 
A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél.
 
  
  
59. sor: 52. sor:
 
== Egres-patak ==
 
== Egres-patak ==
  
Erdőkertesnél ered, egyenletes vízhozamú patak, öt mesterséges tavat is táplál útja során. Bag és Aszód között fut a Galgába.
+
Erdőkertesnél ered, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Egyenletes vízhozamú patak, öt mesterséges tavat is táplál útja során. Bag és Aszód között fut a Galgába.
 
 
Az Egres-patak a Gödöllői-dombságban ered, Erdőkertes északkeleti határában, Pest megyében, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délkeleti irányban halad, majd Bagnál éri el a Galga-patakot.[1]
 
 
 
Az Egres-patakba a Besnyői-patak Domonyvölgynél torkollik bele.
 
  
 
=== Part menti települések ===
 
=== Part menti települések ===
79. sor: 68. sor:
 
A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, [[Gödöllő]] keleti részén, Pest megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Bag előtt éri el a Domonyvölgynél az Egres-patakot.
 
A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, [[Gödöllő]] keleti részén, Pest megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Bag előtt éri el a Domonyvölgynél az Egres-patakot.
  
=== Part menti települések ===
+
=== Part menti település ===
  
 
* [[Gödöllő]]
 
* [[Gödöllő]]
91. sor: 80. sor:
 
*Gödöllő története I. a kezdetektől 1867-ig
 
*Gödöllő története I. a kezdetektől 1867-ig
 
*Jávorka Péter: Gödöllő és környéke (Pest megyei tájak 3.)
 
*Jávorka Péter: Gödöllő és környéke (Pest megyei tájak 3.)
 +
 +
 +
[[Kategória:Természeti értékek]]
 +
[[Kaetgória:Patakok]]
 +
[[Kategória:Tematikus évek]]
 +
[[Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015]]

A lap 2016. szeptember 1., 15:16-kori változata

A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával. Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található.

A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat

Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés. Ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak, Szilas-patak) a Dunába ömlenek, a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak.

A Gödöllői-dombság patakjai

  • Besnyői-patak
  • Rákos-patak
  • Mogyoródi-patak
  • Szilas-patak
  • Aranyos-patak
  • Egres-patak
  • Besnyői-patak


Rákos-patak

A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába. Kis esésű patak, melynek okén vízhozama változó.

A forrás nevének eredetét nem ismerjük, azonban egy legenda azért fenn maradt.

Egy Ged nevezetű lovagnak vára volt a környéken, ahol a lovag békeségben éldegélt, amíg egy nap megpillantott egy gyönyörűséges leányt, és rögtön szerelembe esett. A leány szépsége a szomszédos Szada úrának, Szadnak is feltűnt. Szad nem volt éppen jó lelkű nemesember és mindenáron meg akarta magának szerezni a lányt. A fiatalok menyegzője napján egy sereg tűnt fel a láthatáron. Az a gaz Szad el akarta rabolni a leányt. A szép fiatal hölgy félelmében csodáért imádkozott. Meghallgatták kérését. Rákká változott, majd földbe fúrta magát. Ahol a leány eltűnt forrás tört fel, amelyet Rákosnak neveztek el. Szad lovag megbűnhődött tettért, farkasként kellett tovább élni, magányosan pusztult el. Ged lovag még sokáig élt várában, halálakor a patakba temettette el magát.

A patakot már Anonymus korában is ismerték. Partjai melletti síkságon tartották évszázadokig az országgyűléseket, valamint Dózsa György felkelő serege is itt gyűlt össze. A patak neve a magyar irodalomban is megjelenik. A XIX. sz.-ban a függetlenségi mozgalom jelképévé vált.


Mogyoródi-patak

Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot. Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba. A patak 13,5 m hosszúságú, vízét Mogyoród nyugati részén felduzzasztották. A fóti szakasz a szabályozatlan, ami napjainkban ritkaság.


Szilas-patak

A Szilas-patak a Kistarcsa melletti mocsaras területen ered. .Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A tó és környéke természetvédelmi terület. A Megyeri-erdő alatt beleömliok a Mogyoródi-patakba. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.

A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak.

A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll.


Aranyos-patak

A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél. A Pap Miska-kútjának vize az Aranyos-patakba folyik.


Egres-patak

Erdőkertesnél ered, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Egyenletes vízhozamú patak, öt mesterséges tavat is táplál útja során. Bag és Aszód között fut a Galgába.

Part menti települések

  • Erdőkertes
  • Vácegres
  • Bag


Besnyői-patak

Gödöllőn ered,a 1,5 km hosszú Máriabesnyői-völgyben folyik. Bag és Gödöllő között találkozik az Aranyos-patakkal, csatlakoznak az Egres-patakhoz, majd a Galgán és a Zagyván át Szolnoknál a Tiszába érkeznek.

A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, Gödöllő keleti részén, Pest megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Bag előtt éri el a Domonyvölgynél az Egres-patakot.

Part menti település


Források

  • Szlávik Eszter: Tájökológiai adottságok vizsgálata Gödöllő környékén, különös tekintettel az erdőkre és talajokra (diplomamunka, 2007, Szeged)
  • Dr. Szabó Lajos: Gödöllői-dombság természeti- és gazdaságföldrajzi viszonyai, kultúrtörténete
  • Gödöllő története I. a kezdetektől 1867-ig
  • Jávorka Péter: Gödöllő és környéke (Pest megyei tájak 3.)

Kaetgória:Patakok