„Gödöllői-dombság vízfolyásai” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
 +
[[Kép:pat1.jpg|thumb|right|300px|Isaszegi tavak]]
 
A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával. Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található.
 
A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával. Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található.
  
18. sor: 19. sor:
  
 
== Rákos-patak ==
 
== Rákos-patak ==
 
+
[[Kép:pat2.jpg|thumb|right|300px|Isaszegi tavak]]
 
A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába. Kis esésű patak, melynek okén vízhozama változó.  
 
A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába. Kis esésű patak, melynek okén vízhozama változó.  
  
35. sor: 36. sor:
  
 
== Szilas-patak ==
 
== Szilas-patak ==
 
+
[[Kép:pat3.jpg|thumb|right|300px|Isaszegi tavak]]
 
A Szilas-patak a Kistarcsa melletti mocsaras területen ered. Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A tó és környéke természetvédelmi terület. A Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patakba. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.
 
A Szilas-patak a Kistarcsa melletti mocsaras területen ered. Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A tó és környéke természetvédelmi terület. A Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patakba. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.
  

A lap 2016. szeptember 1., 15:22-kori változata

Isaszegi tavak

A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával. Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található.

A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat

Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés. Ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak, Szilas-patak) a Dunába ömlenek, a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak.

A Gödöllői-dombság patakjai

  • Besnyői-patak
  • Rákos-patak
  • Mogyoródi-patak
  • Szilas-patak
  • Aranyos-patak
  • Egres-patak
  • Besnyői-patak


Rákos-patak

Fájl:Pat2.jpg
Isaszegi tavak

A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába. Kis esésű patak, melynek okén vízhozama változó.

A forrás nevének eredetét nem ismerjük, azonban egy legenda azért fenn maradt.

Egy Ged nevezetű lovagnak vára volt a környéken, ahol a lovag békeségben éldegélt, amíg egy nap megpillantott egy gyönyörűséges leányt, és rögtön szerelembe esett. A leány szépsége a szomszédos Szada úrának, Szadnak is feltűnt. Szad nem volt éppen jó lelkű nemesember és mindenáron meg akarta magának szerezni a lányt. A fiatalok menyegzője napján egy sereg tűnt fel a láthatáron. Az a gaz Szad el akarta rabolni a leányt. A szép fiatal hölgy félelmében csodáért imádkozott. Meghallgatták kérését. Rákká változott, majd földbe fúrta magát. Ahol a leány eltűnt forrás tört fel, amelyet Rákosnak neveztek el. Szad lovag megbűnhődött tettért, farkasként kellett tovább élni, magányosan pusztult el. Ged lovag még sokáig élt várában, halálakor a patakba temettette el magát.

A patakot már Anonymus korában is ismerték. Partjai melletti síkságon tartották évszázadokig az országgyűléseket, valamint Dózsa György felkelő serege is itt gyűlt össze. A patak neve a magyar irodalomban is megjelenik. A XIX. sz.-ban a függetlenségi mozgalom jelképévé vált.


Mogyoródi-patak

Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot. Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba. A patak 13,5 m hosszúságú, vízét Mogyoród nyugati részén felduzzasztották. A fóti szakasz a szabályozatlan, ami napjainkban ritkaság.


Szilas-patak

Isaszegi tavak

A Szilas-patak a Kistarcsa melletti mocsaras területen ered. Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A tó és környéke természetvédelmi terület. A Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patakba. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.

A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak.

A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll.


Aranyos-patak

A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél. A Pap Miska-kútjának vize az Aranyos-patakba folyik.


Egres-patak

Erdőkertesnél ered, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Egyenletes vízhozamú patak, öt mesterséges tavat is táplál útja során. Bag és Aszód között fut a Galgába.

Part menti települések

  • Erdőkertes
  • Vácegres
  • Bag


Besnyői-patak

Gödöllőn ered,a 1,5 km hosszú Máriabesnyői-völgyben folyik. Bag és Gödöllő között találkozik az Aranyos-patakkal, csatlakoznak az Egres-patakhoz, majd a Galgán és a Zagyván át Szolnoknál a Tiszába érkeznek.

A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, Gödöllő keleti részén, Pest megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Bag előtt éri el a Domonyvölgynél az Egres-patakot.

Part menti település


Források

  • Szlávik Eszter: Tájökológiai adottságok vizsgálata Gödöllő környékén, különös tekintettel az erdőkre és talajokra (diplomamunka, 2007, Szeged)
  • Dr. Szabó Lajos: Gödöllői-dombság természeti- és gazdaságföldrajzi viszonyai, kultúrtörténete
  • G. Merva Mária: Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig
  • Jávorka Péter: Gödöllő és környéke (Pest megyei tájak 3.)
  • Aranyos-patak
  • Besnyői-patak
  • Rákos-patak
  • Egres-patak
  • Szilas-patak