„Gödöllői-dombság vízfolyásai” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „A Gödöllői-dombság patakjai Aranyos-patak Besnyői-patak Egres-patak Rákos-patak Szilas-patak Mogyoródi-patak A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. M…”)
 
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(17 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
A Gödöllői-dombság patakjai
[[Kép:patak01.jpg|thumb|right|300px|Vízimalom a Rákos-patakon 1909-ben]]
A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával. Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található.


Aranyos-patak
=== A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat ===
Besnyői-patak
Egres-patak
Rákos-patak
Szilas-patak
Mogyoródi-patak


A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény.
Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés. Ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak, Szilas-patak) a Dunába ömlenek, a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak.  
Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával.
Gödöllő területéntermészetes módon kialakult állóvíz nem található.


A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat:
=== A Gödöllői-dombság patakjai ===
Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés.
 
Ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak,Szilas-patak) a Dunába ömlenek,
*Besnyői-patak
a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak.
*Rákos-patak
*Mogyoródi-patak
*Szilas-patak
*Aranyos-patak
*Egres-patak
*Besnyői-patak






== Rákos-patak ==
== Rákos-patak ==
[[Kép:muv9.jpg|thumb|right|300px|Rákos-patak]]
A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába. Kis esésű patak, melynek okán vízhozama változó.


A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába.
A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét, amelyek a középkori leírások szerint a patak forrásánál éltek. A rákok mellett több fajta hal élt a vízében. A rákot és halat már nem találhatunk benne, de egy-két vízi élőlényt esetleg megpillanthatunk. Régebben több halastavat és mocsarat táplált vízével. A 14. században megemlítik, hogy a patakkal több vízimalmot is működtettek. Majd a 18. században a patakot szabályozták.


Régebben több vízimalmot is hajtottak erejével, Isaszegen, Pécelen, Csabán és Keresztúron. Ennek első írásos említése egy 14. századi oklevélben van. Pest város vezetése a 19. század elején elhatározta, hogy a vizével fogják táplálni az akkor posványos és kellemetlen szagú Városligeti-tavat. A tervet az 1896-os millenniumi ünnepségekre meg is valósították.


Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos település (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl. Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő.)


== Mogyoródi-patak ==
A forrás nevének eredetről egy legenda is fenn maradt.


Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot. Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba.
''Egy Ged nevezetű lovagnak vára volt a környéken, ahol a lovag békeségben éldegélt, amíg egy nap megpillantott egy gyönyörűséges leányt, és rögtön szerelembe esett. A leány szépsége a szomszédos Szada úrának, Szadnak is feltűnt. Szad nem volt éppen jó lelkű nemesember és mindenáron meg akarta magának szerezni a lányt. A fiatalok menyegzője napján egy sereg tűnt fel a láthatáron. Az a gaz Szad el akarta rabolni a leányt. A szép fiatal hölgy félelmében csodáért imádkozott. Meghallgatták kérését. Rákká változott, majd földbe fúrta magát. Ahol a leány eltűnt forrás tört fel, amelyet Rákosnak neveztek el. Szad lovag megbűnhődött tettért, farkasként kellett tovább élni, magányosan pusztult el. Ged lovag még sokáig élt várában, halálakor a patakba temettette el magát.''


[[Kép:pat4.jpg|thumb|right|300px|Mogyoródi-patak]]
A patakot már Anonymus korában is ismerték. Partjai melletti síkságon tartották évszázadokig az országgyűléseket, valamint Dózsa György felkelő serege is itt gyűlt össze. A patak neve a magyar irodalomban is megjelenik. A XIX. sz.-ban a függetlenségi mozgalom jelképévé vált.




== Szilas-patak ==
== Mogyoródi-patak ==
[[Kép:pat3.jpg|thumb|right|300px|Szilas-patak]]
Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot. Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba. A patak 13,5 m hosszúságú, szélessége 1-2 m között változik. A vízfolyás által táplált ligetes erdősáv szélessége átlagosan 10 méter. Vízét Mogyoród nyugati részén felduzzasztották. A fóti szakasz a szabályozatlan, ami napjainkban ritkaság. A patak partját hosszú szakaszokon öles fák díszítik, egyes helyeken széles, lapos völgyben kaszálók és szántók között halad, másutt mélyre vágott, szurdokszerű völgyben kanyarogva siet a Duna felé. A fák között és a réteken védett és fokozottan védett élőlények élnek.


Forrásai a Kistarcsa közelében található mocsaras területen vannak. Innen Nagytarcsa keleti részét érintve érkezik a már Budapesthez tartozó Szilas-pataki víztározóhoz, vagy ahogy a helyiek nevezik Naplás-tóhoz. A tó és környéke természetvédelmi terület. Ezt elhagyva Pest több kerületét átszelve ömlik a Dunába.


Kerepes Szilasliget elnevezésű részéről ered. Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába.


A Szilas-patak egy, a Gödöllői-dombságból eredő és Budapest Káposztásmegyer nevű részében a Dunába torkolló magyarországi patak.
== Szilas-patak ==
 
A Szilas-patak a Kistarcsa melletti mocsaras területen ered. Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A tó és környéke természetvédelmi terület. A Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patakba. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.


=== Leírása ===
A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak.
A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak.
Útja során Kerepes Szilasliget nevű részéből kiindulva keresztülhalad Kistarcsa, majd Nagytarcsa belterületén, ahonnan egy éles kanyarral Cinkota felé veszi az irányt. Az M0 gyorsforgalmi út alatt áthaladva éri el Budapest XVI. kerületét, ahol az 1978-ban, mesterségesen kialakított Naplás-tóba torkollik. Innen egy mesterséges lefolyó indítja további útjára Mátyásföldön, Rákospalotán és Káposztásmegyeren, keresztül, ahol a Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patak. Onnan mintegy másfél kilométer megtétele után, nem messze a Megyeri hídtól végül a Dunába torkollik. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.


A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll.
A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll.
50. sor: 52. sor:


== Aranyos-patak ==
== Aranyos-patak ==
 
[[Kép:patak02.jpg|thumb|right|250px|A Besnyő-patak medre Máriabesnyőtől Gödöllő irányában]]
Az Aranyos-patak a Börzsönyben ered, Diósjenő településtől északra ered, Nógrád megyében, mintegy 270 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd Diósjenő keleti részénél éri el a Jenői-patakot.
A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél. A Pap Miska-kútjának vize az Aranyos-patakba folyik.  
 
A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél.




59. sor: 59. sor:
== Egres-patak ==
== Egres-patak ==


Erdőkertesnél ered, egyenletes vízhozamú patak, öt mesterséges tavat is táplál útja során. Bag és Aszód között fut a Galgába.
Erdőkertesnél ered, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Egyenletes vízhozamú patak, öt mesterséges tavat is táplál útja során. Bag és Aszód között fut a Galgába.
 
Az Egres-patak a Gödöllői-dombságban ered, Erdőkertes északkeleti határában, Pest megyében, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve délkeleti irányban halad, majd Bagnál éri el a Galga-patakot.[1]
 
Az Egres-patakba a Besnyői-patak Domonyvölgynél torkollik bele.


=== Part menti települések ===
=== Part menti települések ===
75. sor: 71. sor:
== Besnyői-patak ==
== Besnyői-patak ==


Gödöllőn ered,a 1,5 km hosszú Máriabesnyői-völgyben folyik. Bag és [[Gödöllő]] között találkozik az Aranyos-patakkal, csatlakoznak az Egres-patakhoz, majd a Galgán és a Zagyván át Szolnoknál a Tiszába érkeznek.
Gödöllőn ered,a 1,5 km hosszú Máriabesnyői-völgyben folyik. Bag és [[Gödöllő]] között találkozik az Aranyos-patakkal, csatlakoznak az Egres-patakhoz, majd a Galgán és a Zagyván át Szolnoknál a Tiszába érkeznek. A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, [[Gödöllő]] keleti részén, Pest megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Bag előtt éri el a Domonyvölgynél az Egres-patakot.
 
A Besnyő-patak [[Gödöllő]]n a vasúti töltés mellett folyik, vize tisztának látszó, medre itt nem kiépített, sőt kicsit lejjebb már lápos-vizenyős területek alakultak ki körülötte fűzbokros láprét növénytársulással és égerfoltokkal.  


A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, [[Gödöllő]] keleti részén, Pest megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Bag előtt éri el a Domonyvölgynél az Egres-patakot.


=== Part menti települések ===
=== Part menti település ===


* [[Gödöllő]]
* [[Gödöllő]]
89. sor: 86. sor:
*Szlávik Eszter: Tájökológiai adottságok vizsgálata Gödöllő környékén, különös tekintettel az erdőkre és talajokra (diplomamunka, 2007, Szeged)
*Szlávik Eszter: Tájökológiai adottságok vizsgálata Gödöllő környékén, különös tekintettel az erdőkre és talajokra (diplomamunka, 2007, Szeged)
*Dr. Szabó Lajos: Gödöllői-dombság természeti- és gazdaságföldrajzi viszonyai, kultúrtörténete
*Dr. Szabó Lajos: Gödöllői-dombság természeti- és gazdaságföldrajzi viszonyai, kultúrtörténete
*Gödöllő története I. a kezdetektől 1867-ig
*G. Merva Mária: Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig
*Jávorka Péter: Gödöllő és környéke (Pest megyei tájak 3.)
*Jávorka Péter: Gödöllő és környéke (Pest megyei tájak 3.)
*Dukay Igor: A Mogyoródi-patak védelme és helyreállítása
*[http://elopatak.blogspot.hu/p/mogyorodi-patak_31.html ÉLŐ PATAK PROGRAM Mogyoród szívében csordogál]
*[http://dunakeszikarate.uw.hu/mogyorodipatak.pdf Pásztor Tamás: A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációs lehetőségei]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Aranyos-patak Aranyos-patak]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Besny%C5%91i-patak Besnyői-patak]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kos-patak Rákos-patak]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Egres-patak Egres-patak]
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Szilas-patak Szilas-patak]
[[Kategória:Természeti értékek]]
[[Kategória:Patakok]]
[[Kategória:Tematikus évek]]
[[Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015]]

A lap jelenlegi, 2016. szeptember 2., 10:15-kori változata

Vízimalom a Rákos-patakon 1909-ben

A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával. Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található.

A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat

Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés. Ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak, Szilas-patak) a Dunába ömlenek, a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak.

A Gödöllői-dombság patakjai

  • Besnyői-patak
  • Rákos-patak
  • Mogyoródi-patak
  • Szilas-patak
  • Aranyos-patak
  • Egres-patak
  • Besnyői-patak


Rákos-patak

Rákos-patak

A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába. Kis esésű patak, melynek okán vízhozama változó.

A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét, amelyek a középkori leírások szerint a patak forrásánál éltek. A rákok mellett több fajta hal élt a vízében. A rákot és halat már nem találhatunk benne, de egy-két vízi élőlényt esetleg megpillanthatunk. Régebben több halastavat és mocsarat táplált vízével. A 14. században megemlítik, hogy a patakkal több vízimalmot is működtettek. Majd a 18. században a patakot szabályozták.

Régebben több vízimalmot is hajtottak erejével, Isaszegen, Pécelen, Csabán és Keresztúron. Ennek első írásos említése egy 14. századi oklevélben van. Pest város vezetése a 19. század elején elhatározta, hogy a vizével fogják táplálni az akkor posványos és kellemetlen szagú Városligeti-tavat. A tervet az 1896-os millenniumi ünnepségekre meg is valósították.

Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos település (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl. Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő.)

A forrás nevének eredetről egy legenda is fenn maradt.

Egy Ged nevezetű lovagnak vára volt a környéken, ahol a lovag békeségben éldegélt, amíg egy nap megpillantott egy gyönyörűséges leányt, és rögtön szerelembe esett. A leány szépsége a szomszédos Szada úrának, Szadnak is feltűnt. Szad nem volt éppen jó lelkű nemesember és mindenáron meg akarta magának szerezni a lányt. A fiatalok menyegzője napján egy sereg tűnt fel a láthatáron. Az a gaz Szad el akarta rabolni a leányt. A szép fiatal hölgy félelmében csodáért imádkozott. Meghallgatták kérését. Rákká változott, majd földbe fúrta magát. Ahol a leány eltűnt forrás tört fel, amelyet Rákosnak neveztek el. Szad lovag megbűnhődött tettért, farkasként kellett tovább élni, magányosan pusztult el. Ged lovag még sokáig élt várában, halálakor a patakba temettette el magát.

Mogyoródi-patak

A patakot már Anonymus korában is ismerték. Partjai melletti síkságon tartották évszázadokig az országgyűléseket, valamint Dózsa György felkelő serege is itt gyűlt össze. A patak neve a magyar irodalomban is megjelenik. A XIX. sz.-ban a függetlenségi mozgalom jelképévé vált.


Mogyoródi-patak

Szilas-patak

Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot. Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba. A patak 13,5 m hosszúságú, szélessége 1-2 m között változik. A vízfolyás által táplált ligetes erdősáv szélessége átlagosan 10 méter. Vízét Mogyoród nyugati részén felduzzasztották. A fóti szakasz a szabályozatlan, ami napjainkban ritkaság. A patak partját hosszú szakaszokon öles fák díszítik, egyes helyeken széles, lapos völgyben kaszálók és szántók között halad, másutt mélyre vágott, szurdokszerű völgyben kanyarogva siet a Duna felé. A fák között és a réteken védett és fokozottan védett élőlények élnek.


Szilas-patak

A Szilas-patak a Kistarcsa melletti mocsaras területen ered. Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A tó és környéke természetvédelmi terület. A Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patakba. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.

A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak.

A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll.


Aranyos-patak

A Besnyő-patak medre Máriabesnyőtől Gödöllő irányában

A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél. A Pap Miska-kútjának vize az Aranyos-patakba folyik.


Egres-patak

Erdőkertesnél ered, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Egyenletes vízhozamú patak, öt mesterséges tavat is táplál útja során. Bag és Aszód között fut a Galgába.

Part menti települések

  • Erdőkertes
  • Vácegres
  • Bag


Besnyői-patak

Gödöllőn ered,a 1,5 km hosszú Máriabesnyői-völgyben folyik. Bag és Gödöllő között találkozik az Aranyos-patakkal, csatlakoznak az Egres-patakhoz, majd a Galgán és a Zagyván át Szolnoknál a Tiszába érkeznek. A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, Gödöllő keleti részén, Pest megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Bag előtt éri el a Domonyvölgynél az Egres-patakot.

A Besnyő-patak Gödöllőn a vasúti töltés mellett folyik, vize tisztának látszó, medre itt nem kiépített, sőt kicsit lejjebb már lápos-vizenyős területek alakultak ki körülötte fűzbokros láprét növénytársulással és égerfoltokkal.


Part menti település


Források