„Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(15 közbenső módosítást, amit 2 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
[[Kép:mehesz.jpg|thumb|right|300px|Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény]]
[[Kép:mehesz.jpg|thumb|right|300px|Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény]]
A '''Méhészeti Gyűjtemény''' a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet szakgyűjteménye. Az intézet jogelődje az egykori koronauradalmi területen 1897-ben alapított Magyar Királyi Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskola és az 1899-ben létesített Méhészeti Gazdaság. Az évtizedek alatt összegyűjtött régi, valamint a jelenleg használatos méhészeti eszközökből a kutatóintézet 1983-ban nyitotta meg az országban egyedülálló múzeumát.
A '''Méhészeti Gyűjtemény''' a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet szakgyűjteménye. Az intézet jogelődje az egykori koronauradalmi területen 1897-ben alapított Magyar Királyi Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskola és az 1899-ben létesített Méhészeti Gazdaság. Az évtizedek alatt összegyűjtött régi, valamint a jelenleg használatos méhészeti eszközökből a kutatóintézet 1983-ban nyitotta meg az országban egyedülálló múzeumát.






== Kezdetek ==
== Kezdetek ==
[[Kép:mehesz2.jpg|thumb|left|300px|Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény]]
[[Kép:mehesz2.jpg|thumb|left|300px|Méhész Közlöny]]
Számos tényező összhangjának köszönhetően készült el az Európában is egyedülállónak számító méhészeti gyűjteménytár. Újabb egyesület igényének konkrét megfogalmazására a Gödöllői Méhészmúzeum 1983. december 2-án megtartott avató ünnepségén került sor. Az 1983-as Apimondia, Nikovitz Antal ötlete és összefogó ereje, a méhésztársadalom jelentős pénzügyi segítsége, a mai FVM akkori elődje a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium és a Kisállattenyésztési Kutatóintézet anyagi támogatása eredményeként jöhetett létre a méhészeti tárgyakat bemutató múzeum, hivatalos nevén a Méhészeti Gyűjteménytár.  
Számos tényező összhangjának köszönhetően készült el az Európában is egyedülállónak számító méhészeti gyűjteménytár. Újabb egyesület igényének konkrét megfogalmazására a Gödöllői Méhészmúzeum 1983. december 2-án megtartott avató ünnepségén került sor. Az 1983-as Apimondia, Nikovitz Antal ötlete és összefogó ereje, a méhésztársadalom jelentős pénzügyi segítsége, a mai FVM akkori elődje a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium és a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet anyagi támogatása eredményeként jöhetett létre a méhészeti tárgyakat bemutató múzeum, hivatalos nevén a Méhészeti Gyűjteménytár.  


1983. február 14-én Budapesten 30 méhészből álló előkészítő bizottság elkezdte az Egyesület szervezését. Április 7-én Gödöllőn mintegy ezer méhész részvételével or­szágos méhészkonferencia volt. A MÉHÉSZET című folyóirat 1984. áprilisi melléklete ismertette az Egyesület alakításának rendjét és megkezdődött a tagok toborzása.  
1983. február 14-én Budapesten 30 méhészből álló előkészítő bizottság elkezdte az Egyesület szervezését. Április 7-én Gödöllőn mintegy ezer méhész részvételével or­szágos méhészkonferencia volt. A MÉHÉSZET című folyóirat 1984. áprilisi melléklete ismertette az Egyesület alakításának rendjét és megkezdődött a tagok toborzása.  


A Méhészeti gyűjteménytár képet nyújt a múltról és jelenről, valamint betekintést mutat a jövő eszközeire. A méhészeti eszközök és anyagok több évtizedig gyűlt tárlatát mutatja be, amelyet a Kisállattenyésztési Kutatóintézet a Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztálya működtet.  
A Méhészeti gyűjteménytár képet nyújt a múltról és jelenről, valamint betekintést mutat a jövő eszközeire. A méhészeti eszközök és anyagok több évtizedig gyűlt tárlatát mutatja be, amelyet a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztálya működtet.  
[[Kép:mehesz3.jpg|thumb|right|300px|Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény]]
 
 
 
 
 
 
 
 
 




== Az épület ==
== Az épület ==
[[Kép:mehesz3.jpg|thumb|right|300px|Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény]]
 
Weress Kálmánné tervei alapján készült a kivitelező a Kutatóintézet építőbrigádja dr Fekete Lajos vezetésével, Keserű János főigazgatása alatt. Az épület alaprajza a lépből kiragadott három viaszsejt, emelettel és – korábban - nádtetővel a méhkas összefogó erejét szimbolizálja. A két szint helyet ad számos hazai és külföldi még ma is használatos és több századfordulóra jellemző múzeumi tárgynak.
Weress Kálmánné tervei alapján készült a kivitelező a Kutatóintézet építőbrigádja dr Fekete Lajos vezetésével, Keserű János főigazgatása alatt. Az épület alaprajza a lépből kiragadott három viaszsejt, emelettel és – korábban - nádtetővel a méhkas összefogó erejét szimbolizálja. A két szint helyet ad számos hazai és külföldi még ma is használatos és több századfordulóra jellemző múzeumi tárgynak.


21. sor: 30. sor:


A ma is használatos igen változatos méhészeti eszközök, felszerelések, tárgyak a földszinten tekinthetők meg. Megismerhetjük azt a rendkívüli formagazdagságot, a kaptár és keretméretet, a méztermelés, valamint az anyanevelés és eszköztárát, az etetés, takarás és egyéb eszközök bemutatóját és egyben sokoldalúságát, amelyek elsősorban a méhészek anyagi lehetőségei szerint kerültek kialakításra.  
A ma is használatos igen változatos méhészeti eszközök, felszerelések, tárgyak a földszinten tekinthetők meg. Megismerhetjük azt a rendkívüli formagazdagságot, a kaptár és keretméretet, a méztermelés, valamint az anyanevelés és eszköztárát, az etetés, takarás és egyéb eszközök bemutatóját és egyben sokoldalúságát, amelyek elsősorban a méhészek anyagi lehetőségei szerint kerültek kialakításra.  
 
[[Kép:mehesz5.jpg|thumb|left|300px|Régi keretes kaptárak]]
A korabeli eszközök, mint a pörgető és mézeskanna, egyéb méztartály anyaga jelentősen eltér a mai, minőséget jelentősen meghatározó nemesfémből, a rozsdamentes acélból készült utódaitól. Az eszközök és a méhcsalád kezelése együttesen a méhészeti termékek minőségét határozhatják meg. Található a kiegészítő eszközök között néhány külföldről származó különlegesség, pl. anyazárkák, füstölő, de olyan kiegészítő tárgy is pl. műanyagból, melyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt. A termelést segítő közvetlen eszközök felhasználásával minden esetben a közvetett cél az egészséges táplálkozás érdekében a méz emészthetőségének kihasználása, a virágpor, propolisz tápértékének, illetve az egyéb termékek (méhpempő, viasz) különleges hatásának megismertetése (és a kezelések során a megtartása) a mind nagyobb fogyasztói tábor körében.  
A korabeli eszközök, mint a pörgető és mézeskanna, egyéb méztartály anyaga jelentősen eltér a mai, minőséget jelentősen meghatározó nemesfémből, a rozsdamentes acélból készült utódaitól. Az eszközök és a méhcsalád kezelése együttesen a méhészeti termékek minőségét határozhatják meg. Található a kiegészítő eszközök között néhány külföldről származó különlegesség, pl. anyazárkák, füstölő, de olyan kiegészítő tárgy is pl. műanyagból, melyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt. A termelést segítő közvetlen eszközök felhasználásával minden esetben a közvetett cél az egészséges táplálkozás érdekében a méz emészthetőségének kihasználása, a virágpor, propolisz tápértékének, illetve az egyéb termékek (méhpempő, viasz) különleges hatásának megismertetése (és a kezelések során a megtartása) a mind nagyobb fogyasztói tábor körében.  


=== Emelet ===
=== Emelet ===
[[Kép:mehesz5.jpg|thumb|left|300px|Régi keretes kaptárak]]
 
Legrégebbi eszközök és felszerelések az emeleten kaptak helyet. Itt láthatóak J.A. (Anglia) legelső keretes kaptár mintája 1683-ból, valamint Huber un. szeletes kaptár mintája 1792-ből. Különlegességnek számít Kövesdi Szarka Sándor – úgynevezett igazi - keretes kaptára 1844-ből, lépesméz termelő üvegbúrával és borítóval. A látogató megismerkedhet a viaszolvasztás, és műlépkészítés legkülönfélébb eszközeivel. Megtekinthető a mézpörgetők változatos tárháza, mely tükrözi a technika fejlődését az erő átvitelében. Érdekes a pénz és érme lenyomatainak és a korabeli folyóiratoknak a gyűjteménye is. A Magyarországon használt sokféle kaptár, a Gödöllőn kifejlesztett pároztatókaptár mellett a kasos méhészkedést bemutató méhesház is ezen a szinten található.
Legrégebbi eszközök és felszerelések az emeleten kaptak helyet. Itt láthatóak J.A. (Anglia) legelső keretes kaptár mintája 1683-ból, valamint Huber un. szeletes kaptár mintája 1792-ből. Különlegességnek számít Kövesdi Szarka Sándor – úgynevezett igazi - keretes kaptára 1844-ből, lépesméz termelő üvegbúrával és borítóval. A látogató megismerkedhet a viaszolvasztás, és műlépkészítés legkülönfélébb eszközeivel. Megtekinthető a mézpörgetők változatos tárháza, mely tükrözi a technika fejlődését az erő átvitelében. Érdekes a pénz és érme lenyomatainak és a korabeli folyóiratoknak a gyűjteménye is. A Magyarországon használt sokféle kaptár, a Gödöllőn kifejlesztett pároztatókaptár mellett a kasos méhészkedést bemutató méhesház is ezen a szinten található.




32. sor: 43. sor:
== Forrás ==
== Forrás ==


*http://www.katki.hu/godollo/mehgyujt.html
*[http://genmegorzes.hu/h%C3%A1gk-r%C3%B6vid-t%C3%B6rt%C3%A9nete.html A HáGK rövid története]
*http://meheszleszek.blogspot.com/2011/02/meheszmuzeum.html
*[http://meheszleszek.blogspot.com/2011/02/meheszmuzeum.html L: Méhészmúzeum]
*http://www.mezmuzeum.hu/meheszet_%20tortenete
*[http://www.mezmuzeum.hu/a-meheszet-toertenete A méhészet oktatása és kutatása]
*http://www.heritour.com/cultural_attraction_detail_hu.php?cultural_attraction=88914
*[http://www.heritour.com/cultural_attraction_detail_hu.php?cultural_attraction=88914 Méhészeti Gyűjtemény - ÁTK]





A lap jelenlegi, 2015. március 3., 11:34-kori változata

Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény

A Méhészeti Gyűjtemény a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet szakgyűjteménye. Az intézet jogelődje az egykori koronauradalmi területen 1897-ben alapított Magyar Királyi Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskola és az 1899-ben létesített Méhészeti Gazdaság. Az évtizedek alatt összegyűjtött régi, valamint a jelenleg használatos méhészeti eszközökből a kutatóintézet 1983-ban nyitotta meg az országban egyedülálló múzeumát.


Kezdetek

Méhész Közlöny

Számos tényező összhangjának köszönhetően készült el az Európában is egyedülállónak számító méhészeti gyűjteménytár. Újabb egyesület igényének konkrét megfogalmazására a Gödöllői Méhészmúzeum 1983. december 2-án megtartott avató ünnepségén került sor. Az 1983-as Apimondia, Nikovitz Antal ötlete és összefogó ereje, a méhésztársadalom jelentős pénzügyi segítsége, a mai FVM akkori elődje a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium és a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet anyagi támogatása eredményeként jöhetett létre a méhészeti tárgyakat bemutató múzeum, hivatalos nevén a Méhészeti Gyűjteménytár.

1983. február 14-én Budapesten 30 méhészből álló előkészítő bizottság elkezdte az Egyesület szervezését. Április 7-én Gödöllőn mintegy ezer méhész részvételével or­szágos méhészkonferencia volt. A MÉHÉSZET című folyóirat 1984. áprilisi melléklete ismertette az Egyesület alakításának rendjét és megkezdődött a tagok toborzása.

A Méhészeti gyűjteménytár képet nyújt a múltról és jelenről, valamint betekintést mutat a jövő eszközeire. A méhészeti eszközök és anyagok több évtizedig gyűlt tárlatát mutatja be, amelyet a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Méhtenyésztési és Méhbiológiai Osztálya működtet.

Gödöllői Méhészeti Gyűjtemény






Az épület

Weress Kálmánné tervei alapján készült a kivitelező a Kutatóintézet építőbrigádja dr Fekete Lajos vezetésével, Keserű János főigazgatása alatt. Az épület alaprajza a lépből kiragadott három viaszsejt, emelettel és – korábban - nádtetővel a méhkas összefogó erejét szimbolizálja. A két szint helyet ad számos hazai és külföldi még ma is használatos és több századfordulóra jellemző múzeumi tárgynak.

Földszint

A ma is használatos igen változatos méhészeti eszközök, felszerelések, tárgyak a földszinten tekinthetők meg. Megismerhetjük azt a rendkívüli formagazdagságot, a kaptár és keretméretet, a méztermelés, valamint az anyanevelés és eszköztárát, az etetés, takarás és egyéb eszközök bemutatóját és egyben sokoldalúságát, amelyek elsősorban a méhészek anyagi lehetőségei szerint kerültek kialakításra.

Régi keretes kaptárak

A korabeli eszközök, mint a pörgető és mézeskanna, egyéb méztartály anyaga jelentősen eltér a mai, minőséget jelentősen meghatározó nemesfémből, a rozsdamentes acélból készült utódaitól. Az eszközök és a méhcsalád kezelése együttesen a méhészeti termékek minőségét határozhatják meg. Található a kiegészítő eszközök között néhány külföldről származó különlegesség, pl. anyazárkák, füstölő, de olyan kiegészítő tárgy is pl. műanyagból, melyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményt. A termelést segítő közvetlen eszközök felhasználásával minden esetben a közvetett cél az egészséges táplálkozás érdekében a méz emészthetőségének kihasználása, a virágpor, propolisz tápértékének, illetve az egyéb termékek (méhpempő, viasz) különleges hatásának megismertetése (és a kezelések során a megtartása) a mind nagyobb fogyasztói tábor körében.

Emelet

Legrégebbi eszközök és felszerelések az emeleten kaptak helyet. Itt láthatóak J.A. (Anglia) legelső keretes kaptár mintája 1683-ból, valamint Huber un. szeletes kaptár mintája 1792-ből. Különlegességnek számít Kövesdi Szarka Sándor – úgynevezett igazi - keretes kaptára 1844-ből, lépesméz termelő üvegbúrával és borítóval. A látogató megismerkedhet a viaszolvasztás, és műlépkészítés legkülönfélébb eszközeivel. Megtekinthető a mézpörgetők változatos tárháza, mely tükrözi a technika fejlődését az erő átvitelében. Érdekes a pénz és érme lenyomatainak és a korabeli folyóiratoknak a gyűjteménye is. A Magyarországon használt sokféle kaptár, a Gödöllőn kifejlesztett pároztatókaptár mellett a kasos méhészkedést bemutató méhesház is ezen a szinten található.



Forrás