„Gödöllői Városi Múzeum” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Új oldal, tartalma: „=== Épület és a múzeum története === Az 1760-as években gróf Grassalkovich Antal építette fogadó céljára azt a barokk épületet, amelyben működik a múze…”)
 
1. sor: 1. sor:
=== Épület és a múzeum története ===
+
A város egyik legrégebbi épületében működő '''Gödöllői Városi Múzeum'''ban barátságos, vendégszerető légkör fogadja a látogatókat. A kiállítások képet adnak arról, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, továbbá az értelmiségiek és művészek, az iskolaalapító minoriták és premontreiek hogyan alakították és gazdagították a város képét.
  
  
Az 1760-as években gróf Grassalkovich Antal építette fogadó céljára azt a barokk épületet, amelyben működik a múzeum. A négy állandó kiállítás képet ad arról, hogy a kastély árnyékában élő őslakos református földművelők, a 18. század közepén betelepített katolikus iparosok, a 19. század közepén érkező izraelita kereskedők, a dualizmus idején itt letelepedett művészek hogyan alakították, gazdagították a város képét.
 
  
A múzeum a helyi értékek megbecsülésére igyekszik nevelni, erősítve a lokálpatriotizmus érzését, miközben az apró részletekre is adó, a minőséget szem előtt tartó igényességével hatni szeretne a környezet kulturáltságára is.
+
== Épület és a múzeum története ==
  
A múzeum anyagát 1952-ben kezdték el gyűjteni tanárok és diákok. Az iskolaszintű kiállítás kereteit kinőve 1978-ban értek meg az intézményesülés feltételei, ekkor hozták létre a Helytörténeti Gyűjteményt. Tízévi intenzív munka után megkapta a múzeumi rangot az intézmény, melyet a helyi önkormányzat tart fenn. Az épületet 2000-ben felújította Gödöllő városa, ami jelentősen növelte az intézmény kiállítási és működési lehetőségeit. A múzeum 2001-ben elnyerte a legrangosabb szakmai kitüntetést, Az Év Múzeuma címet.
+
A Városi Múzeum Gödöllõ legrégebbi épületében, a Hamvay-kúriában mûködik. A kúriát 1662-ben építtette az akkori földbirtokos, Hamvay Ferenc. Õ volt az elsõ olyan birtokosa Gödöllõnek, aki udvarházat tartott fenn, s tartósan helyben is lakott. Az eredetileg földszintes kúriában élt a következõ tulajdonos, Bossányi Krisztina is. Az épület mai formáját a XVIII. század közepén, I. Grassalkovich Antal idején nyerte el. Az udvarházat õ már rangjához méltatlannak tartotta, ezért saját céljaira felépíttette a kastélyt, a kúriára pedig emeletet húzatott és vendégfogadóvá alakíttatta. Itt szállásolta el gránátos hajdúit is. Az épület fia és unokája idején is fogadó maradt, de itt mûködött az elsõ gyógyszertár is, amelyet Besnyõrõl, a kapucinusoktól költöztetett be 1814-ben III. Grassalkovich Antal.
  
Gödöllő történetének több olyan fejezete is van, ami nemcsak országos, de nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat: például a szecessziós gödöllői művésztelep (1901-1920) vagy a cserkészet.
+
A királyi idõszakban az Erzsébet királynéról elnevezett szálloda kapott helyet az épületben, amely a társasági élet legfontosabb helyszínévé vált. Itt mûködött a Kaszinó, s ekkoriban alakították ki az emeleten a nagytermet, ahol a táncestélyeket, színielõadásokat tartották.
  
 +
1916-ban a szálloda megszûnt, ettõl kezdve a Hamvay-kúria közmûvelõdési célokat szolgált. 1916-tól 1930-ig a minorita rendiek gimnáziumának adott otthont. (Ebben az idõszakban, 1929 és 1931 között hozták létre a földszinten a mozi helyiségeit, az emeleten pedig a mozigépész lakását.) A gimnázium után 1933-tól 1944-ig leánypolgári, 1944 és 1947 között fiúpolgári iskola mûködött itt, majd 1948-tól általános iskola.
  
== Állandó kiállítások ==
+
Ennek keretein belül hozta létre Heltai Miklós történész-tanár két évtizedes gyûjtõmunka eredményeként 1972-ben a Helytörténeti Szobát. A fõként ásatási leletekbõl, használati tárgyakból, régi iratokból és térképekbõl álló gyûjtemény a tanulók segítségével egyre bõvült, s hat év alatt alkalmassá vált az intézményesítésre. Így jöhetett létre 1978-ban a már önálló Helytörténeti Gyûjtemény, amely a helytörténet, az egykori gödöllõi mûvésztelep (1901-1920) és a város természeti környezetének bemutatását és kutatását vállalta fel. Az intézmény fokozatosan birtokba vette a Hamvay-kúria épületét, a többi funkciót - a mozi kivételével - kiszorítva onnan. Számos idõszaki kiállítás mellet 1981-ben megnyílt a Gödöllõi mûvésztelep címû állandó kiállítás, amelyet 1984 decemberében a Természeti környezetünk címû követett.
  
=== Gödöllő, a nyitott város ===
+
Az intézmény 1988 decemberében múzeumi rangot kapott. Szakmai tevékenységében kiemelt helyet foglal el az országos gyûjtõkört jelentõ gödöllõi mûvésztelep hagyományainak ápolása. A jelenlegi három állandó kiállítás egyikében ennek a szecesszió jegyében szervezõdött mûvészcsoportnak képzõ- és iparmûvészeti alkotásai tekinthetõk meg. Az 1955-ben felújított Természeti környezetünk címû állandó kiállítás a Gödöllõi dombság állat- és növényvilágát mutatja be. Az Erzsébet királyné emlékszobában a királyné bútorai, személyes tárgyai, használati eszközei láthatóak. Az idõszaki kiállítóteremben pedig félévente változó tárlatokkal várják az érdeklõdõket.
Helytörténeti kiállítás: a település történetében kalauzol el az őskortól 1950-ig. Viszontagságos történelmének köszönhetően Gödöllő mindig nyitott, befogadó település volt. Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló, képzeletbeli pelikánmadár a város állandó, megújulásra kész áldozatkészségét szimbolizálja.
 
  
Történetét mindenkori földesurai írták. Két kiemelkedő fejlődési időszaka, fénykora volt a városnak: Gödöllő a XVIII. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. A kiállított történeti tárgyi emlékek és dokumentumok elsősorban ezeket a korszakokat idézik meg.
+
Gödöllő Város Önkormányzata 1998-1999-ben felújította a Városi Múzeum műemlék épületét az udvarán működő városi piaccal együtt. A felújítás során felfedezett festett, keretes tájképekkel díszített barokk szoba megnövelte a Hamvay-kúria értékét és a helytörténeti kiállítás érdekességét. Nem csupán az épület újult meg, az intézmény is nagy lehetőségeket kapott. Két és félszeresére nőtt a múzeum területe, különváltak a közönségterek és a háttérmunka helyszínei, valamint az adminisztráció. A ruhatár-fogadótér melletti kolostorboltozatos, 17. század végi freskóval díszített helyiségben hangulatos bolt nyílhatott. Öt új állandó kiállítással és egy időszaki tárlattal nyitotta meg kapuit a múzeum a nagyközönség előtt 2000. március 15-én.
  
A legtöbb tárgyi anyag a XX. század első évtizedeiből maradt, amikor Gödöllő divatos királyi, majd kormányzói nyaralóhely volt. Így például a Léda-villa szalongarnitúrája, vagy a Nagy Sándor-ház anyagából berendezett enteriőr, de figyelemre méltó az 1933-as, Gödöllőn megrendezett cserkész világtalálkozót megidéző műtárgy-együttes is. A festett keretes tájképekkel díszített barokk szoba a helytörténeti kiállítás külön érdekessége.  
+
A felújított épületegyüttes (múzeum-piac objektum) több belföldi és nemzetközi építészeti elismerésben részesült, a város 2000-ben elnyerte a Múzeumpártoló Önkormányzat I. díját, a múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést, 2002-ben pedig a Gödöllő Városért-díjat.
  
  
=== A gödöllői művésztelep 1901-1920 ===
 
Képző- és iparművészeti kiállítás, a Gödöllői Városi Múzeum országos gyűjtőkörű anyagából. A Magyar Örökség-díjas gödöllői művésztelep Gödöllői Városi Múzeumbeli gyűjteményét, valamint a gödöllői magángyűjtemények (Nagy Sándor-ház, Remsey család) műalkotásaiból készült válogatást mutatja be a múzeum állandó tárlata.
 
  
A magyarországi szecesszió egyetlen szervezett csoportosulása ez a művésztelep, melynek megalakulását 1901-re, Körösfői-Kriesch Aladár gödöllői letelepedésének idejére tehetjük. Egyébként a csoport vezető tagjai: Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Thoroczkai Wigand Ede már korábban is dolgoztak együtt, országos és világkiállítások alkalmával.
+
== Állandó kiállítások ==
  
1904-ben szövőműhely kezdte meg működését, ami később a művésztelep központjává, fő szervező erejévé vált. A textilmunkákat gödöllői és környékbeli leányok, asszonyok készítették. 1905-ben kezdték el a gödöllői művésztelep tagjai által tervezett szőnyegeket nagyobb számban készíteni. 1907-ben a szövőműhely - később már szövőiskola - az Iparművészeti Iskola tanműhelyévé vált, s így tovább élvezte az állami támogatottságot.
+
=== Gödöllő, a nyitott város ===
  
A gödöllői művésztelep ezekben az években volt a leglátogatottabb és a legnagyobb létszámú. Ekkor már itt élt Nagy Sándor feleségével, Kriesch Laurával, Belmonte Leo és Juhász Árpád, ekkor találkozhatunk már Zichy István, Frecskay Endre, Raáb Ervin és Mihály Rezső nevével is, itt dolgozott Sidló Ferenc, Moiret Ödön, Undi (Springholz) Mariska és testvérei, Carla és Jolán, valamint a bácskai Frey-testvérek, akik a textilek tervezésében és kivitelezésében vállaltak szerepet.
+
Helytörténeti kiállítás. Gödöllő a XVIII. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. A kiállított történeti tárgyi emlékek és dokumentumok ezeket a korszakokat idézik meg. A legtöbb tárgyi anyag a XX. század elejéről maradt, amikor Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. A festett keretes tájképekkel díszített barokk szoba a helytörténeti kiállítás külön érdekessége.
  
A korra és különösen a szecesszió művészetére oly jellemző módon a gödöllői művésztelep a művészet minden ágában jeleskedett. A szövőműhelyben tervezett textilekkel egyidőben jelentős épületdíszítő állami megrendeléseket kaptak a gödöllői művészek.
+
Az állandó helytörténeti kiállításban külön fejezet:
  
A művésztelep felbomlásához az első világháború is jelentősen hozzájárult. De a végső lökést a szellemi vezető, Körösfői-Kriesch Aladár 1920-ban bekövetkezett halála adta. Ez vetett véget a közel két évtizedes, szecessziós művészeti csoportosulás tevékenységének.
+
*A királyi család kultusza Gödöllőn
 +
*Erzsébet királyné személyes tárgyai (stólája, cipője, zsebkendője, kesztyűje)
 +
*Ábrázolások Erzsébet királynéról (szobor, grafika, metszet, archív képeslapok)
 +
*Használati tárgyak a királyi család tagjainak képével (olló, csésze, váza, bonbonniére)
 +
*A gödöllői lakosok kapcsolata a kastéllyal (kertészlegény munkakönyve, a kapus esküje, az uradalmi ügyvéd kinevezése).
 +
*Rudolf trónörökös csecsemőkori személyes tárgyai (pólya, rékli, sapka).
  
A közelmúltban ünnepeltük az európai művésztelepek alapításának 100. évfordulóját: 2001-ben a gödöllői művésztelepét. A Gödöllői Városi Múzeum szívós és céltudatos munkájának köszönhetően a gödöllői művésztelep ismét bekerült a nemzetközi kulturális vérkeringésbe: Bécs, Glasgow, a finnországi Espoo, Los Angeles, Dachau, Nürnberg kiállításain szerepeltek a gödöllői művészek alkotásai az elmúlt években. 
 
  
 +
=== A Gödöllői Művésztelep (1901-1920)===
 +
 +
Képző- és iparművészeti kiállítás. A gödöllői művésztelep a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. A telep központját a szövőműhely képezte, melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum kiállításán az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát mutatja be.
  
 
=== Zsivajgó természet ===
 
=== Zsivajgó természet ===
Kiállításunk a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat kíván bemutatni. A dioráma nagyobb része egy gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti, a jellemző emlős- és madárfajokkal. Az erdő szomszédságában található a tisztásokkal váltakozó, nyílt, mocsarasodó erdő - sajátos állat- és növényfajaival; mellette pedig a harmadik élőhely látható, a nyíltvizű nádas tó.
 
 
A Gödöllői dombvidék sajátos tájegységünk, mintegy összekötő kapcsot jelent az Északi-középhegység és az Alföld között. Területének nagy részét ma is erdő borítja. Legelterjedtebb természetes erdőtársulása a gyertyános tölgyes.
 
 
Legértékesebb részein 1990-ben tájvédelmi körzetet létesítettek. Kiállításunk a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat kíván bemutatni. A dioráma nagyobb része egy gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti, a jellemző emlős- és madárfajokkal. Az erdő szomszédságában található a tisztásokkal váltakozó, nyílt, mocsarasodó erdő - sajátos állat- és növényfajaival; mellette pedig a harmadik élőhely látható, a nyíltvizű nádas tó.
 
 
A Gödöllő környéki erdők legjelentősebb nagyvadjai a szarvas, az őz és a vaddisznó. Ragadozó emlősök csoportjaiból elterjedt a róka, a görény és a hermelin.
 
 
A madarak fajgazdagsága feltűnő. A talajon vagy talaj közelben szerzi táplálékát a feketerigó és a vörösbegy. Rendszerint a fák tuskója körül keresgél az ökörszem. A fatörzs szint legjellemzőbb lakói a harkályok, sokszor ők készítenek megfelelő odút más madárfajok számára is. A törzseken szerzi táplálékát a fürge csuszka, a költési időben az elhagyott harkályodúkat kihasználva fészkelnek a seregélyek. A lombkorona szinten él a szajkó; magasabb fákon fészkel a héja és a karvaly.
 
 
A tisztásokkal váltakozó nyílt erdő flórája és faunája ugyancsak gazdag. A vadászható fajok közül itt található a ma már egyre ritkuló mezei nyúl; a föld alatti telepekben pedig az üregi nyúl él. A nyíltabb pusztafüves lejtők facsoportjainak madara a kis őrgébics, a kimagasló kórók tetejéről les zsákmányára a cigánycsuk.
 
  
A harmadik élőhelytípus a völgyaljakban kialakuló nádas tó. A tavak víz alatti élete igencsak gazdag. A gyakori halfajok mellett megtalálható a ritka és védett réti csík és a vágócsík; a kétéltűek közül a tarajos gőte, a pettyes gőte, vagy a kecskebéka.
+
Természetrajzi és vadászattörténeti kiállítás. A Gödöllői dombvidék vadállományáról, neves vadászterületeiről már a történelmi múltban is híres volt. A kiállítás a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat kíván bemutatni. A dioráma nagyobb része a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti a jellemző emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó.
  
A tó körüli füzek odvaiban még elvétve költhet a szalakóta, olykor a kuvik. Természetesen az emlősök sem hiányoznak a mocsári környezetből. Előfordul itt a télen fehér bundát öltő hermelin. A nádasban, közel a vízszinthez építi fészkét a kószapocok.
+
=== Óceánia világa - Ignácz Ferenc gyűjteménye ===
  
A kiállítás befejező része a térség vadászati múltjába, vadásztörténetébe enged betekintést.
+
Néprajzi és természetrajzi kiállítás. A gödöllői születésű Ignácz Ferenc több mint húsz éve Ausztráliában él és mint az Ausztrál Múzeum munkatársa sokszor járt gyűjtőúton az óceániai szigetvilágban, főként Pápua Új-Guineában. Több ezer darabból álló magángyűjteményét a Gödöllői Városi Múzeumnak ajándékozta. Az állandó kiállítás vezérfonala a természet és a benne élő ember kapcsolata.
  
 +
=== Csupor Zoltán gyűjteménye ===
  
=== A magyar cserkészet története 1910-től napjainkig ===
+
Művelődéstörténeti kiállítás. Csupor Zoltán (1919-1995) római katolikus plébános, szalézi szerzetes volt Tordason, amelynek világhírű szülötte, Sajnovics János csillagász és nyelvész felkeltette az érdeklődését, és elkezdte gyűjteni a rá vonatkozó dokumentumokat. Gyűjtőszenvedélye átcsapott a témán, és évtizedek alatt páratlanul értékes és sok technikatörténeti, néprajzi, iparművészeti, levéltári anyaggal gyarapította kollekcióját. A várossal kötött életjáradéki szerződés alapján halála után a Gödöllői Városi Múzeumra szállt gazdag gyűjteménye, melyből egy reprezentatív válogatást ad a kiállítás.  
Az angol Robert Baden-Powell által életre hívott ifjúsági mozgalom mintájára 1910-ben jöttek létre az első cserkészcsapatok Magyarországon. 1912-ben alakult meg a Magyar Cserkészszövetség. A magyar cserkészet a két világháború közötti időben élte fénykorát. Kitűnő módszernek bizonyult az ifjúság valláserkölcsi nevelésére és a Trianon utáni Magyarország nemzetközi kapcsolatainak építésére. Olyan jelentős személyiségek álltak a cserkészet mellé mint Teleki Pál vagy Sík Sándor. 1933-ban Gödöllőn rendezték meg a IV. fiúcserkész világtalálkozót (jamboree), 1939-ben pedig a leánycserkész világtalálkozót (Pax Ting). Ezek voltak a magyar cserkészet legkiemelkedőbb eseményei. A II. világháború után a Magyar Kommunista Párt megszüntette a cserkészmozgalmat, és helyébe - szovjet mintára - az úttörőmozgalmat állította. Azon fiatalok, akik részt vettek a cserkészetben és komolyan elköteleződtek annak értékei mellett, életre szóló erkölcsi útravalót kaptak, és a szocializmus évei alatt is őrizték a mozgalom szellemiségét.
 
  
1989-ben - a rendszerváltozáskor - indult újra a cserkészet. Azóta kb. 50.000 fiatal került kapcsolatba a mozgalommal, amely jelenleg 8.000 aktív taggal működik országszerte. A rendszeres heti foglalkozásokon kívül többnapos túrákon, nyári és téli táborokon, nemzetközi rendezvényeken vesznek részt. A cserkészet közösségformáló ereje és az élményt adó, ugyanakkor értékteremtő programok igyekeznek pótolni a mai társadalom hiányosságait. Az elmúlt időszak cserkészettel kapcsolatos tárgyi emlékeit és dokumentumait kezdetben a Sportmúzeum gyűjtötte. 1994-ben azonban létrejött az önálló Magyar Cserkészszövetség Gyűjteménye, melyet 2009-ben be kellett zárni épületének felújítása miatt.
 
 
A Cserkészgyűjtemény anyagát Gödöllő városa fogadta be: a tárgyi anyag a Gödöllői Városi Múzeumba, a könyvtári és levéltári anyag pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központba került. A Cserkészgyűjtemény és a Gödöllői Városi Múzeum anyagából állandó kiállítás nyílik 2009. október 20-án a Gödöllői Városi Múzeumban, a cserkészet iránt érdeklődő kutatókat pedig a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ fogadja. Joggal mondhatjuk hát, hogy Gödöllő immár a magyar cserkészet központjává vált. Az október 20-án nyíló állandó kiállításon látható Zita királyné zászlaja, melyet egy kőszegi cserkészcsapatnak ajándékozott 1925-ben; Baden-Powell eredeti levele, melyet Horthy Miklós kormányzónak írt az 1933-as gödöllői dzsembori után; a Nagy Sándor utca 6. szám alatt működött Cserkészbolt részleges rekonstrukciója sok eredeti tárggyal és dokumentummal; a cserkészéletre oly jellemző táborozást pedig egy enteriőr idézi meg a tábori élet minden rekvizitumával.
 
  
  
69. sor: 59. sor:
 
=== Gödöllői Királyi Váró ===
 
=== Gödöllői Királyi Váró ===
  
A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. Hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás közelében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak. 1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet, amelyet később többször átépítettek. Kezdettől problémát jelentett a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. "A váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt." Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek.
+
A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. 1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet. Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel. Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására. Kezdettől problémát jelentett a királyi család tagjainak várakozása a vasútállomáson. Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek. 1882-ben pedig új Királyi Váró készült neoreneszánsz stílusban.  
 
 
Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Sok fővárosi polgár nyaralt Gödöllőn, és ők elsősorban vonattal utaztak, sőt az állomás környékén vásároltak vagy béreltek házat, ott alakult ki egy új nyaralónegyed. Gyakori volt, hogy a család tavasztól őszig a gödöllői nyaralóban tartózkodott, miközben a családfenntartó férj vonattal naponta bejárt a fővárosba dolgozni. Tehát szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel. Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására.
 
 
 
1882-ben pedig új Királyi Várót építettek neoreneszánsz stílusban. Budapesten a Keleti és a Nyugati pályaudvaron található még Királyi Váró, de azok a vasútállomás épületének részét képezik, Gödöllőn azonban külön épületet emeltek erre a célra. Egyébként a király utazásaihoz - ha nem volt megfelelő állomásépület - alkalmanként udvari sátrat állítottak föl.
 
  
 
A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, de a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt. A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik.
 
A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, de a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt. A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik.
  
A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését - Ripka Ferenc leírása szerint - bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el, és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A Pest-Gödöllő közötti 34,4 km távolságot 49 perc alatt tette meg a vonat az 1875-ből fennmaradt udvari menetrend szerint. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.
+
A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el, és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.
  
 
A második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, amely teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, melynek következtében kiégett az épület teteje, csak a puszta falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és várakozásra szolgáló állomásépület immár a köznép számára. 1958-ban nyilvánították műemlékké.
 
A második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, amely teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, melynek következtében kiégett az épület teteje, csak a puszta falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és várakozásra szolgáló állomásépület immár a köznép számára. 1958-ban nyilvánították műemlékké.
  
2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót, múzeumi kiállítóhelyet, kávézót és turisztikai centrumot alakított ki benne.
+
2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállítást rendezett Ferenc József szobában, a Gödöllői Városi Múzeum pedig a királyi család kultuszára koncentráló helytörténeti kiállítást mutat be Erzsébet királyné várószobájában és a Hercegi Váróban. A kiállítóhely a Gödöllői Városi Múzeum fíliája. Ezenkívül kávézó és turisztikai centrum kapott benne helyet.
 +
 
  
  
87. sor: 74. sor:
  
 
*http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=735
 
*http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=735
 +
*http://www.katki.hu/godollo/vmuzeum1.html
 +
*http://www.kiralyikastely.hu/index.php?mid=237

A lap 2012. január 16., 13:20-kori változata

A város egyik legrégebbi épületében működő Gödöllői Városi Múzeumban barátságos, vendégszerető légkör fogadja a látogatókat. A kiállítások képet adnak arról, hogy az őslakos református földművelők, a betelepülő katolikus iparosok, az izraelita kereskedők, továbbá az értelmiségiek és művészek, az iskolaalapító minoriták és premontreiek hogyan alakították és gazdagították a város képét.


Épület és a múzeum története

A Városi Múzeum Gödöllõ legrégebbi épületében, a Hamvay-kúriában mûködik. A kúriát 1662-ben építtette az akkori földbirtokos, Hamvay Ferenc. Õ volt az elsõ olyan birtokosa Gödöllõnek, aki udvarházat tartott fenn, s tartósan helyben is lakott. Az eredetileg földszintes kúriában élt a következõ tulajdonos, Bossányi Krisztina is. Az épület mai formáját a XVIII. század közepén, I. Grassalkovich Antal idején nyerte el. Az udvarházat õ már rangjához méltatlannak tartotta, ezért saját céljaira felépíttette a kastélyt, a kúriára pedig emeletet húzatott és vendégfogadóvá alakíttatta. Itt szállásolta el gránátos hajdúit is. Az épület fia és unokája idején is fogadó maradt, de itt mûködött az elsõ gyógyszertár is, amelyet Besnyõrõl, a kapucinusoktól költöztetett be 1814-ben III. Grassalkovich Antal.

A királyi idõszakban az Erzsébet királynéról elnevezett szálloda kapott helyet az épületben, amely a társasági élet legfontosabb helyszínévé vált. Itt mûködött a Kaszinó, s ekkoriban alakították ki az emeleten a nagytermet, ahol a táncestélyeket, színielõadásokat tartották.

1916-ban a szálloda megszûnt, ettõl kezdve a Hamvay-kúria közmûvelõdési célokat szolgált. 1916-tól 1930-ig a minorita rendiek gimnáziumának adott otthont. (Ebben az idõszakban, 1929 és 1931 között hozták létre a földszinten a mozi helyiségeit, az emeleten pedig a mozigépész lakását.) A gimnázium után 1933-tól 1944-ig leánypolgári, 1944 és 1947 között fiúpolgári iskola mûködött itt, majd 1948-tól általános iskola.

Ennek keretein belül hozta létre Heltai Miklós történész-tanár két évtizedes gyûjtõmunka eredményeként 1972-ben a Helytörténeti Szobát. A fõként ásatási leletekbõl, használati tárgyakból, régi iratokból és térképekbõl álló gyûjtemény a tanulók segítségével egyre bõvült, s hat év alatt alkalmassá vált az intézményesítésre. Így jöhetett létre 1978-ban a már önálló Helytörténeti Gyûjtemény, amely a helytörténet, az egykori gödöllõi mûvésztelep (1901-1920) és a város természeti környezetének bemutatását és kutatását vállalta fel. Az intézmény fokozatosan birtokba vette a Hamvay-kúria épületét, a többi funkciót - a mozi kivételével - kiszorítva onnan. Számos idõszaki kiállítás mellet 1981-ben megnyílt a Gödöllõi mûvésztelep címû állandó kiállítás, amelyet 1984 decemberében a Természeti környezetünk címû követett.

Az intézmény 1988 decemberében múzeumi rangot kapott. Szakmai tevékenységében kiemelt helyet foglal el az országos gyûjtõkört jelentõ gödöllõi mûvésztelep hagyományainak ápolása. A jelenlegi három állandó kiállítás egyikében ennek a szecesszió jegyében szervezõdött mûvészcsoportnak képzõ- és iparmûvészeti alkotásai tekinthetõk meg. Az 1955-ben felújított Természeti környezetünk címû állandó kiállítás a Gödöllõi dombság állat- és növényvilágát mutatja be. Az Erzsébet királyné emlékszobában a királyné bútorai, személyes tárgyai, használati eszközei láthatóak. Az idõszaki kiállítóteremben pedig félévente változó tárlatokkal várják az érdeklõdõket.

Gödöllő Város Önkormányzata 1998-1999-ben felújította a Városi Múzeum műemlék épületét az udvarán működő városi piaccal együtt. A felújítás során felfedezett festett, keretes tájképekkel díszített barokk szoba megnövelte a Hamvay-kúria értékét és a helytörténeti kiállítás érdekességét. Nem csupán az épület újult meg, az intézmény is nagy lehetőségeket kapott. Két és félszeresére nőtt a múzeum területe, különváltak a közönségterek és a háttérmunka helyszínei, valamint az adminisztráció. A ruhatár-fogadótér melletti kolostorboltozatos, 17. század végi freskóval díszített helyiségben hangulatos bolt nyílhatott. Öt új állandó kiállítással és egy időszaki tárlattal nyitotta meg kapuit a múzeum a nagyközönség előtt 2000. március 15-én.

A felújított épületegyüttes (múzeum-piac objektum) több belföldi és nemzetközi építészeti elismerésben részesült, a város 2000-ben elnyerte a Múzeumpártoló Önkormányzat I. díját, a múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést, 2002-ben pedig a Gödöllő Városért-díjat.


Állandó kiállítások

Gödöllő, a nyitott város

Helytörténeti kiállítás. Gödöllő a XVIII. században a Grassalkovich-uradalom központja volt, az 1867-es kiegyezés után pedig koronauradalom lett. A kiállított történeti tárgyi emlékek és dokumentumok ezeket a korszakokat idézik meg. A legtöbb tárgyi anyag a XX. század elejéről maradt, amikor Gödöllő divatos királyi nyaralóhely volt. A festett keretes tájképekkel díszített barokk szoba a helytörténeti kiállítás külön érdekessége.

Az állandó helytörténeti kiállításban külön fejezet:

  • A királyi család kultusza Gödöllőn
  • Erzsébet királyné személyes tárgyai (stólája, cipője, zsebkendője, kesztyűje)
  • Ábrázolások Erzsébet királynéról (szobor, grafika, metszet, archív képeslapok)
  • Használati tárgyak a királyi család tagjainak képével (olló, csésze, váza, bonbonniére)
  • A gödöllői lakosok kapcsolata a kastéllyal (kertészlegény munkakönyve, a kapus esküje, az uradalmi ügyvéd kinevezése).
  • Rudolf trónörökös csecsemőkori személyes tárgyai (pólya, rékli, sapka).


A Gödöllői Művésztelep (1901-1920)

Képző- és iparművészeti kiállítás. A gödöllői művésztelep a magyarországi szecesszió egyetlen szervezett társulása volt. A telep központját a szövőműhely képezte, melynek termékei alapozták meg az európai hírnévre szert tett gödöllői szőnyeg fogalmát. A témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkező Gödöllői Városi Múzeum kiállításán az összművészet jegyében alkotó gödöllői mesterek sokoldalú munkásságát mutatja be.

Zsivajgó természet

Természetrajzi és vadászattörténeti kiállítás. A Gödöllői dombvidék vadállományáról, neves vadászterületeiről már a történelmi múltban is híres volt. A kiállítás a Gödöllői Tájvédelmi Körzet változatos élőhelyei közül hármat kíván bemutatni. A dioráma nagyobb része a gyertyános tölgyes élővilágát szemlélteti a jellemző emlős- és madárfajokkal, mellette a tisztásokkal váltakozó nyílt mocsarasodó erdő világa és a nyílt vizű nádas tó.

Óceánia világa - Ignácz Ferenc gyűjteménye

Néprajzi és természetrajzi kiállítás. A gödöllői születésű Ignácz Ferenc több mint húsz éve Ausztráliában él és mint az Ausztrál Múzeum munkatársa sokszor járt gyűjtőúton az óceániai szigetvilágban, főként Pápua Új-Guineában. Több ezer darabból álló magángyűjteményét a Gödöllői Városi Múzeumnak ajándékozta. Az állandó kiállítás vezérfonala a természet és a benne élő ember kapcsolata.

Csupor Zoltán gyűjteménye

Művelődéstörténeti kiállítás. Csupor Zoltán (1919-1995) római katolikus plébános, szalézi szerzetes volt Tordason, amelynek világhírű szülötte, Sajnovics János csillagász és nyelvész felkeltette az érdeklődését, és elkezdte gyűjteni a rá vonatkozó dokumentumokat. Gyűjtőszenvedélye átcsapott a témán, és évtizedek alatt páratlanul értékes és sok technikatörténeti, néprajzi, iparművészeti, levéltári anyaggal gyarapította kollekcióját. A várossal kötött életjáradéki szerződés alapján halála után a Gödöllői Városi Múzeumra szállt gazdag gyűjteménye, melyből egy reprezentatív válogatást ad a kiállítás.


Kiállító helyek

Gödöllői Királyi Váró

A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. 1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet. Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel. Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép utazási igényeinek kiszolgálására. Kezdettől problémát jelentett a királyi család tagjainak várakozása a vasútállomáson. Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek. 1882-ben pedig új Királyi Váró készült neoreneszánsz stílusban.

A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, de a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt. A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik.

A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el, és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.

A második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, amely teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, melynek következtében kiégett az épület teteje, csak a puszta falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és várakozásra szolgáló állomásépület immár a köznép számára. 1958-ban nyilvánították műemlékké.

2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közlekedéstörténeti kiállítást rendezett Ferenc József szobában, a Gödöllői Városi Múzeum pedig a királyi család kultuszára koncentráló helytörténeti kiállítást mutat be Erzsébet királyné várószobájában és a Hercegi Váróban. A kiállítóhely a Gödöllői Városi Múzeum fíliája. Ezenkívül kávézó és turisztikai centrum kapott benne helyet.


Forrás