Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gönczi Krisztina Éva* (vitalap | szerkesztései) 2017. november 8., 10:49-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nok.jpg

2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat Bossányi Krisztina, Gödöllő egykori birtokosa; Klobusitzky Terézia grófnő; Mária Terézia királynő; Esterházy Leopoldina hercegné; Erzsébet királyné; Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője; Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”; Mária Valéria főhercegnő, „Gödöllői királykisasszony”; Brüll Adél (Léda), Ady múzsája; Undi Mariska festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Horthy Miklósné kormányzóné és Zita Királyné köré épült.



Blaha Lujza

Bővebben: Blaha Lujza

Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat Gödöllőn, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint Erzsébet királyné is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.


Diósy Ödönné Brüll Adél

Bővebben: Diósy Ödönné Brüll Adél

Diósy Ödönné Brüll Adél Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. Gödöllőn állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.


Erzsébet királyné

Bővebben: Erzsébet királyné



Horthy Miklósné Purgly Magdolna

Bővebben: Horthy Miklósné Purgly Magdolna


Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt Gödöllőre. A család általában tavasszal költözött ki Gödöllőre, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán.


Kriesch Laura

Bővebben: Kriesch Laura



Mária Terézia

Bővebben: Mária Terézia

Mária Terézia Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.


Mária Valéria

Bővebben: Mária Valéria


Mária ValériaHabsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt.



Undi (Springholtz) Mariska

Bővebben: Undi (Springholtz) Mariska



Zita királyné

Bővebben: Zita királyné

A(z) „2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn” kategóriába tartozó lapok

A következő 13 lap található a kategóriában, összesen 13 lapból.