„Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(15 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
[[Kép:muv_1.jpg|thumb|right|500px|]]
Gödöllő képviselő-testülete a 2015. évet „'''Művészetek Kertje – Gödöllő, 2015.”''' című tematikus évnek nyilvánította. A Gödöllő Wiki is csatlakozik a tematikus évhez. Szócikkeken keresztül szeretnénk bemutatni Gödöllő zöld területeit: a parkokat, a sétányokat, a tájvédelmi körzetet és a hozzájuk kapcsolódó műemlékeket, növény- és állatvilágot. A röviden ismertetett tartalom után, ha valaki mélyebben el szeretne merülni a témában a '''''bővebben''''' feliratra kattintva új oldalon folytathatja a böngészést.
Gödöllő képviselő-testülete a 2015. évet „'''Művészetek Kertje – Gödöllő, 2015.”''' című tematikus évnek nyilvánította. A Gödöllő Wiki is csatlakozik a tematikus évhez. Szócikkeken keresztül szeretnénk bemutatni Gödöllő zöld területeit: a parkokat, a sétányokat, a tájvédelmi körzetet és a hozzájuk kapcsolódó műemlékeket, növény- és állatvilágot. A röviden ismertetett tartalom után, ha valaki mélyebben el szeretne merülni a témában a '''''bővebben''''' feliratra kattintva új oldalon folytathatja a böngészést.






== Tavak ==
== '''Gödöllői-dombság tavai '''==
[[Kép:muv1.jpg|thumb|right|300px|Isaszegi tavak]]
[[Kép:muv1.jpg|thumb|right|300px|Isaszegi tavak]]
=== Úrréti-tó ===
A Gödöllői-dombságban természetes álló víz nem található. A dombságban fellelhető tavak mesterséges álló vizek, a patakok felduzzasztásával hozták őket létre. Egyrészt a földek öntözésére szolgáltak, másrészt a malmokat hajtották a vizükkel. Halastóként is funkcionáltak. Ez a szerepük a mai napig is meg van, horgászni, pihenni járnak ki az emberek a környék tavaihoz.


''Bővebben: [[Úrréti-]]''
''Bővebben: [[Gödöllői-dombság tavai]]''




=== Isaszegi tavak ===


''Bővebben: [[Isaszegi tavak]]''
== '''Gödöllői-dombság vízfolyásai ''' ==
 
[[Kép:muv9.jpg|thumb|right|300px|Rákos-patak]]
 
=== Babati tavak ===


''Bővebben: [[Babati tavak]]''
A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. A Gödöllői-dombság patakjai az Aranyos-patak, a Besnyői-patak, az Egres-patak, a Rákos-patak, a Szilas-patak és a Mogyoródi-patak.


''Bővebben: [[Gödöllői-dombság vízfolyásai]]''




== Patakok ==
== '''Gödöllői-dombság forrásai''' ==
 
''Bővebben: [[Patakok]]''
 
[[Kép:muv9.jpg|thumb|right|300px|Rákos-patak]]
 
 
 
== Források ==
[[Kép:muv2.jpg|thumb|right|300px|Pap Miska-forrás]]
[[Kép:muv2.jpg|thumb|right|300px|Pap Miska-forrás]]
=== Pap Miska-forrás ===
=== Pap Miska-forrás ===
Az Aranyos patak völgyében helyezkedik el a Gödöllői-dombság erdőkkel körülvett völgyében a Babati tavak mellett a Pap Miska-Forrás. Népszerű kirándulóhely, melyet 2015-ben felújítottak.


''Bővebben: [[Pap Miska-forrás]]''
''Bővebben: [[Pap Miska-forrás]]''
42. sor: 35. sor:




== Természetvédelmi területek ==
== '''Gödöllői-dombság természetvédelmi területei''' ==
[[Kép:muv3.jpg|thumb|right|300px|Erzsébet-park]]
[[Kép:muv3.jpg|thumb|right|300px|Erzsébet-park]]
=== Erzsébet-park ===
=== Erzsébet-park ===
67. sor: 60. sor:




=== Gödöllő-isaszegi Arborétum ===
=== Gödöllő-isaszegi Arborétum / József főhercegliget ===


''Bővebben: [[Gödöllő-isaszegi Arborétum]]''
''Bővebben: [[Gödöllő-isaszegi Arborétum]]''
83. sor: 76. sor:




=== József főhercegliget ===
== '''Gödöllői-dombság tájvédelmi körzetei''' ==
 
''Bővebben: [[József főhercegliget]]''
 
 
== Tájvédelmi körzetek ==
[[Kép:muv5.jpg|thumb|right|300px|Gödöllői-dombvidék]]
[[Kép:muv5.jpg|thumb|right|300px|Gödöllői-dombvidék]]
=== Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet ===
=== Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet ===
107. sor: 94. sor:




== Gödöllői-dombság részei ==
== '''Gödöllői-dombság részei '''==
[[Kép:muv6.jpg|thumb|right|300px|Babatvölgy]]
[[Kép:muv6.jpg|thumb|right|300px|Babatvölgy]]
=== Babatvölgy ===
=== Babatvölgy ===
127. sor: 114. sor:




== Világfa ==
==''' Világfa '''==


''Bővebben: [[Világfa]]''
''Bővebben: [[Világfa]]''

A lap jelenlegi, 2017. október 16., 13:49-kori változata

Muv 1.jpg

Gödöllő képviselő-testülete a 2015. évet „Művészetek Kertje – Gödöllő, 2015.” című tematikus évnek nyilvánította. A Gödöllő Wiki is csatlakozik a tematikus évhez. Szócikkeken keresztül szeretnénk bemutatni Gödöllő zöld területeit: a parkokat, a sétányokat, a tájvédelmi körzetet és a hozzájuk kapcsolódó műemlékeket, növény- és állatvilágot. A röviden ismertetett tartalom után, ha valaki mélyebben el szeretne merülni a témában a bővebben feliratra kattintva új oldalon folytathatja a böngészést.


Gödöllői-dombság tavai

Isaszegi tavak

A Gödöllői-dombságban természetes álló víz nem található. A dombságban fellelhető tavak mesterséges álló vizek, a patakok felduzzasztásával hozták őket létre. Egyrészt a földek öntözésére szolgáltak, másrészt a malmokat hajtották a vizükkel. Halastóként is funkcionáltak. Ez a szerepük a mai napig is meg van, horgászni, pihenni járnak ki az emberek a környék tavaihoz.

Bővebben: Gödöllői-dombság tavai


Gödöllői-dombság vízfolyásai

Rákos-patak

A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. A Gödöllői-dombság patakjai az Aranyos-patak, a Besnyői-patak, az Egres-patak, a Rákos-patak, a Szilas-patak és a Mogyoródi-patak.

Bővebben: Gödöllői-dombság vízfolyásai


Gödöllői-dombság forrásai

Pap Miska-forrás

Pap Miska-forrás

Az Aranyos patak völgyében helyezkedik el a Gödöllői-dombság erdőkkel körülvett völgyében a Babati tavak mellett a Pap Miska-Forrás. Népszerű kirándulóhely, melyet 2015-ben felújítottak.

Bővebben: Pap Miska-forrás


Petőfi-forrás

Bővebben: Petőfi-forrás


Gödöllői-dombság természetvédelmi területei

Erzsébet-park

Erzsébet-park

Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.

Bővebben: Erzsébet-park


Alsópark

Az Alsópark helyén még minden bizonnyal erdő volt, amikor Grassalkovich I. Antal (1694-1771), az Újszerzeményi Bizottság elnöke 1723-ban zálogba vette a gödöllői területeket annak úrnőjétől, Bossányi Krisztinától. Ez kezdetben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint ma.

Bővebben: Alsópark


Királyi Kastélypark

Gödöllő-isaszegi Arborétum

A kastélypark a XVIII. században épült, a Felsőkert és az Alsópark a városközpont szívében található. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Az Alsóparkot jórészt beépítették, területéből mára csak mintegy 22 hektár maradt meg közparkként. A Felsőkert a kastély mögött nyugati oldalon húzódik, 28 hektáros területe nagyjából azonos a XVIII. századi kert méretével. a 206-222 méter tengerszint feletti magasságú kert legmagasabb pontja a Királydomb (222 méter). A Felsőkertet főként barna erdőtalaj alkotja, míg az Alsóparkban réti talaj található a Rákos-patak nedvesebb mikroklímája következtében.

Bővebben: Királyi Kastélypark


Gödöllő-isaszegi Arborétum / József főhercegliget

Bővebben: Gödöllő-isaszegi Arborétum


Szent István Egyetem Botanikus Kert

"Mesebeli vén vackor" az Év Fája 2013

Bővebben: Szent István Egyetem Botanikus Kert


Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum

Bővebben: Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum


Gödöllői-dombság tájvédelmi körzetei

Gödöllői-dombvidék

Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet

Bővebben: Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet


Gödöllői-dombság

Bővebben: Gödöllői-dombság


Gödöllői Erdészet

Bővebben: Gödöllői Erdészet


Gödöllői-dombság részei

Babatvölgy

Babatvölgy

Bővebben: Babatvölgy


Csörsz-árok

A Csörsz-árok széles, de nem különösen mély árok a Duna–Tisza között. Eredete máig is tisztázatlan. A Csörsz-árok, a legmonumentálisabb kárpát-medencei építmény, egy hatalmas ókori védőműrendszer (az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánc) a Dunakanyar vidékéről indul ki, és végighalad az Alföld északi részén, majd délre fordul és az Al-Dunánál éri el a folyamot.

Bővebben: Csörsz-árok


Világfa



Világfa

Bővebben: Világfa

A(z) „Művészetek Kertje - Gödöllő 2015” kategóriába tartozó lapok

A következő 7 lap található a kategóriában, összesen 7 lapból.