„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(31 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
34. sor: 34. sor:
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
<p align="justify"> Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén.  
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. </p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>
<p> Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.</p>


<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Augusztus szülöttjei '''</font>
<font size="4"> '''November szülöttei'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Báró Sina Simon'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Erkel Ferenc'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Rezek Román Sándor '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Klebelsberg Kúnó'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Remsey Jenő György'''</font>


|-
|-


|[[Kép:sina.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/B%C3%A1r%C3%B3_Sina_Simon Báró Sina Simon]]]
|[[Kép:Erkel.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Erkel.jpg Erkel Ferenc]]]
|[[Kép:rezek.jpg|thumb|center|150px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Rezek_Rom%C3%A1n_S%C3%A1ndor Rezek Román Sándor]]]
|[[Kép:KlebelsbergKuno.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:KlebelsbergKuno.jpg Klebelsberg Kúnó]]]
|[[Kép:madarasz1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/Madar%C3%A1sz_Gergely Madarász Gergely]]]
|[[Kép:Remseyj1.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Remseyj1.jpg Remsey Jenő György]]]




74. sor: 74. sor:




|<p align="justify"> ''' [[Báró Sina Simon]]''' (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Több, a 19. században születő intézményünket támogatta kisebb-nagyobb összegekkel. Így például felkarolta a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, Vakok Intézete és a Ludovica ügyét. A legnagyobb összeggel, 80.000 forinttal támogatta a megszülető Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítését. A [[Gödöllői Királyi Kastély]]t még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Bár ő a kastélyt nem használta, fia tervei szerint [[Gödöllő]] a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal. Végül Sina Simon 1864-ben eladta [[Gödöllő]]t egy belga banknak, amelytől 1867-ben a magyar állam vásárolta meg. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Erkel Ferenc]]''' (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Rezek Román Sándor]]''' (Gödöllő, 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. Itt jelentek meg első írásai a Pannonhalmi Szemlében. Irodalmi érdeklődésére és irányulására talán az a folytatásos tanulmány- és műfordítássorozat a legjellemzőbb, melyet Charles Péguyről írt 1939-ben. Magyar-francia szakos tanári oklevelet és 1941-ben a budapesti Tudományegyetemen filozófiai doktorátust szerzett. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Klebelsberg Kúnó]]''' Gróf Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely ]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22.) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. A képzőművészetet leginkább anyai ágról örökölte, de apai ágon is kapta művészeti érzékenységét. Kecskeméten a képregények világának hatására kezdett el rajzolni, ami kitörölhetetlen nyomot hagyott később kialakult stílusára. Első komoly rajzi képzését a gödöllői rajzkörben Debreczeni Zsófiától kapta, miközben önszorgalomból is folyamatosan képezte magát. 1992-ben kezdte el kőszobrász és kőfaragói tanulmányait, amit sikeres érettségi vizsgával 1997-ben elvégzett. Időközben díszletfestőként, és grafikusként tevékenykedett, és alapító tagja lett a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesületének is. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Remsey Jenő György]]''' (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó [[Gödöllői művésztelep]] tagja lett. Mivel élete végéig [[Gödöllő]]n élt, mindvégig ápolta a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. </p>


|}
|}
88. sor: 88. sor:
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''100 éve halt meg Körösfői-Kriesch Aladár '''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''111 évvel ezelőtt vetítettek először filmet a moziban'''</font>


|-
|-
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r]]]
|[[Kép:Mozi1.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Mozi1.jpg Gödöllői Filmszínház]]]


|-
|-


|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Kriesch János (1834–1888) zoológus, mezőgazdász fia. Körösfői-Kriesch Aladár a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek” voltak rá, saját bevallása szerint a 12–14. századi freskók példáján tanult a legtöbbet, de nagy hatással volt rá az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás. </p>
|<p align="justify"> A [[Gödöllői Filmszínház]] története már a múlt században elkezdődött. [[Gödöllő]]n már a 20. század legelején megjelent az új szórakoztatási intézmény, a mozi. 1910 novemberében vetítettek először filmet az Erzsébet Szálló (ma [[Gödöllői Városi Múzeum]]) épületében, Dékány Gyula kecskeméti vállalkozó „Mozgó fénykép és Uránia színház”-ának köszönhetően. </p>
|}
|}



A lap 2021. november 4., 09:17-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.



November szülöttei


Erkel Ferenc Klebelsberg Kúnó Remsey Jenő György


Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli.

Klebelsberg Kúnó Gróf Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető.

Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó Gödöllői művésztelep tagja lett. Mivel élete végéig Gödöllőn élt, mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte.


Évfordulók


111 évvel ezelőtt vetítettek először filmet a moziban

A Gödöllői Filmszínház története már a múlt században elkezdődött. Gödöllőn már a 20. század legelején megjelent az új szórakoztatási intézmény, a mozi. 1910 novemberében vetítettek először filmet az Erzsébet Szálló (ma Gödöllői Városi Múzeum) épületében, Dékány Gyula kecskeméti vállalkozó „Mozgó fénykép és Uránia színház”-ának köszönhetően.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények