„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(4 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Június szülöttjei'''</font>
<font size="4"> '''November szülöttei'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Horthy Miklósné Purgly Magdolna'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Erkel Ferenc'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Csiba József'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Klebelsberg Kúnó'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Madarász Gergely'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Remsey Jenő György'''</font>


|-
|-


|[[Kép:Horthyne.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Horthyne.jpg Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]]
|[[Kép:Erkel.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Erkel.jpg Erkel Ferenc]]]
|[[Kép:Csiba1.png|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Csiba1.png Csiba József]]]
|[[Kép:KlebelsbergKuno.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:KlebelsbergKuno.jpg Klebelsberg Kúnó]]]
|[[Kép:Madarasz1.jpg|thumb|center|300px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Madarasz1.jpg Madarász Gergely]]]
|[[Kép:Remseyj1.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Remseyj1.jpg Remsey Jenő György]]]




74. sor: 74. sor:




|<p align="justify"> ''' [[Horthy Miklósné Purgly Magdolna]]''' (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya volt. A Horthy család 1920-tól gyakran járt [[Gödöllő]]re, miután az uradalom újra kincstári kezelésben lévő, államfői rezidencia lett. Rendszeresek voltak a vadászatok, s a kastélyban államfők és arisztokraták vendégeskedtek, gyakran itt fogadták a külföldi követeket. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Erkel Ferenc]]''' (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Csiba József]]''' ([[Gödöllő]], 1920. június 3. – [[Gödöllő]], 2003. október 11.) vasutas, újságíró, [[Gödöllő]] város díszpolgára. Emlékeinkben egy olyan színes közéleti személyiségként él a településről évtizedeken át egyedüli gödöllőiként tudósító Józsi bácsi, aki – mint egy „emberi bűvös kocka” – számolatlan variációban alkalmazta, hasznosította adottságait, ismeretanyagát és jártasságát. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Klebelsberg Kúnó]]''' Gróf Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Madarász Gergely]]''' (Kecskemét, 1977. június. 22. –) képzőművész, illusztrátor, grafikus, autodidakta zenész. Hitvallása, hogy a művészetnek az a szerepe, hogy az emberiségnek szellemi értékeit, lelki, pszichikai tudását is fejlesztenie kell ahhoz, hogy technikai tudását megfelelően, tudja használni. Úgy gondolja, hogy a művészet legalapvetőbb küldetése, hogy az embert lélekben, gondolkodásmódban, mentalitásban fejlessze. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Remsey Jenő György]]''' (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó [[Gödöllői művésztelep]] tagja lett. Mivel élete végéig [[Gödöllő]]n élt, mindvégig ápolta a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. </p>


|}
|}
88. sor: 88. sor:
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''40 évvel ezelőtt adták át az Egyetemi lakótelep egyik épületét'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''111 évvel ezelőtt vetítettek először filmet a moziban'''</font>


|-
|-
|[[Kép:Lakotelep2.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Lakotelep2.jpg Egyetemi lakótelep]]]
|[[Kép:Mozi1.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Mozi1.jpg Gödöllői Filmszínház]]]


|-
|-


|<p align="justify"> Az '''[[Egyetemi lakótelep]]et''' 1954 és 1980 között építették, három ütemben. 1982-ben a Fácán sori lakótelep, majd 1990-ben még két további lakóház tervei készültek el. A Magyar Agrártudományi Egyetem 1950-es áttelepülését követően megkezdődött az egyetemi oktatás [[Gödöllő]]n. Az egyetemi dolgozók lakásproblémáinak rendezése egy idő után nem várathatott magára, ezért 1954-ben - az egyetemi fejlesztés programjából kiemelten - megkezdték az egyetemi lakótelep építését. </p>
|<p align="justify"> A [[Gödöllői Filmszínház]] története már a múlt században elkezdődött. [[Gödöllő]]n már a 20. század legelején megjelent az új szórakoztatási intézmény, a mozi. 1910 novemberében vetítettek először filmet az Erzsébet Szálló (ma [[Gödöllői Városi Múzeum]]) épületében, Dékány Gyula kecskeméti vállalkozó „Mozgó fénykép és Uránia színház”-ának köszönhetően. </p>
|}
|}


A lap 2021. november 4., 09:17-kori változata



Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 186 szócikk található.



November szülöttei


Erkel Ferenc Klebelsberg Kúnó Remsey Jenő György
Erkel Ferenc
Klebelsberg Kúnó
Remsey Jenő György


Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli.

Klebelsberg Kúnó Gróf Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető.

Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó Gödöllői művésztelep tagja lett. Mivel élete végéig Gödöllőn élt, mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte.


Évfordulók


111 évvel ezelőtt vetítettek először filmet a moziban
Gödöllői Filmszínház

A Gödöllői Filmszínház története már a múlt században elkezdődött. Gödöllőn már a 20. század legelején megjelent az új szórakoztatási intézmény, a mozi. 1910 novemberében vetítettek először filmet az Erzsébet Szálló (ma Gödöllői Városi Múzeum) épületében, Dékány Gyula kecskeméti vállalkozó „Mozgó fénykép és Uránia színház”-ának köszönhetően.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=5532”