„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(2 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Augusztus szülöttei'''</font>
<font size="4"> '''November szülöttei'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Báró Sina Simon'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Erkel Ferenc'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Rezek Román Sándor'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Klebelsberg Kúnó'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Szekeres Erzsébet'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Remsey Jenő György'''</font>


|-
|-


|[[Kép:Sina.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Sina.jpg Báró Sina Simon]]]
|[[Kép:Erkel.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Erkel.jpg Erkel Ferenc]]]
|[[Kép:Rezek.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Rezek.jpg Rezek Román Sándor]]]
|[[Kép:KlebelsbergKuno.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:KlebelsbergKuno.jpg Klebelsberg Kúnó]]]
|[[Kép:Szekeres.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szekeres.jpg Szekeres Erzsébet]]]
|[[Kép:Remseyj1.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Remseyj1.jpg Remsey Jenő György]]]




74. sor: 74. sor:




|<p align="justify"> ''' [[Báró Sina Simon]]''' (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Gondos neveltetésének és Józsa Zsigmondnak, magyar nevelőjének köszönhetően egész életében érdeklődött a magyar kultúra és a nemzeti intézmények iránt. Míg Sina Simon volt a Gödöllői Királyi Kastély tulajdonosa, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Erkel Ferenc]]''' (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Rezek Román Sándor]]''' ([[Gödöllő]], 1916. augusztus 3. – Sao Paulo, 1986. május. 8.) bencés szerzetes, költő, műfordító, teológus. 1934-ben érettségizett a premontrei gimnáziumban, majd belépett a bencés rendbe. Pannonhalmán 1936-ban tett fogadalmat, 1940-ben szentelték pappá. A párizsi Magyar Katolikus Misszió káplánja, majd 1964-ben annak vezetője lett. Alapítója és szerkesztője volt a párizsi „Ahogy Lehet” irodalmi folyóiratnak. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Klebelsberg Kúnó]]''' Gróf Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Szekeres Erzsébet]]''' (Budapest, 1938. augusztus 10. - ) képzőművész, textilművész. Budapesten született, de igazi szülővárosának [[Gödöllő]]t tartja, ahol mai is él és alkot. Szekeres Erzsébet hitvallása az ember, az élet szeretete, mely nem csupán alkotásaiban fejeződik ki. A művész, a művészi érték közvetítésén túl feladatának tekinti azt is, hogy mélyen, sokrétűen őrizze korának eseményeit, benső képességeivel rétegről rétegre, áthatóan örökítse meg történelmünket, fogalmazza meg jelenségeit. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Remsey Jenő György]]''' (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó [[Gödöllői művésztelep]] tagja lett. Mivel élete végéig [[Gödöllő]]n élt, mindvégig ápolta a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. </p>


|}
|}
88. sor: 88. sor:
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''20 évvel ezelőtt egészült ki a Kastély Múzeum állandó kiállítása a Grassalkovichokat és a kastély barokk időszakát megidéző termekkel'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''111 évvel ezelőtt vetítettek először filmet a moziban'''</font>


|-
|-
|[[Kép:Kastely2.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kastely2.jpg Gödöllői Királyi Kastély]]]
|[[Kép:Mozi1.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Mozi1.jpg Gödöllői Filmszínház]]]


|-
|-


|<p align="justify"> A [[Gödöllői Királyi Kastély]] [[Gödöllő]]n, Pest megyében található. Magyarország egyik legnagyobb barokk kastélya. A magyarországi kastélyépítészet egyik legjelentősebb, méreteiben is impozáns műemlékegyüttesének építtetője Grassalkovich Antal gróf. A gödöllői kastély első évszázadát és az építtető Grassalkovich családot bemutató kiállításnak helyet adó termek falain és falburkolatain az ebből az időszakból származó festéseket restaurálták illetve rekonstruálták. </p>
|<p align="justify"> A [[Gödöllői Filmszínház]] története már a múlt században elkezdődött. [[Gödöllő]]n már a 20. század legelején megjelent az új szórakoztatási intézmény, a mozi. 1910 novemberében vetítettek először filmet az Erzsébet Szálló (ma [[Gödöllői Városi Múzeum]]) épületében, Dékány Gyula kecskeméti vállalkozó „Mozgó fénykép és Uránia színház”-ának köszönhetően. </p>
|}
|}



A lap 2021. november 4., 09:17-kori változata



Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 185 szócikk található.



November szülöttei


Erkel Ferenc Klebelsberg Kúnó Remsey Jenő György


Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli.

Klebelsberg Kúnó Gróf Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető.

Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó Gödöllői művésztelep tagja lett. Mivel élete végéig Gödöllőn élt, mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte.


Évfordulók


111 évvel ezelőtt vetítettek először filmet a moziban

A Gödöllői Filmszínház története már a múlt században elkezdődött. Gödöllőn már a 20. század legelején megjelent az új szórakoztatási intézmény, a mozi. 1910 novemberében vetítettek először filmet az Erzsébet Szálló (ma Gödöllői Városi Múzeum) épületében, Dékány Gyula kecskeméti vállalkozó „Mozgó fénykép és Uránia színház”-ának köszönhetően.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények