„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
(Egy közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk)
55. sor: 55. sor:




<font size="4"> '''Szeptember szülöttei'''</font>
<font size="4"> '''November szülöttei'''</font>




{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''Széchenyi István'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Erkel Ferenc'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Blaha Lujza'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Klebelsberg Kúnó'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Diósy Ödönné Brüll Adél'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''Remsey Jenő György'''</font>


|-
|-


|[[Kép:Szech.jpg|thumb|center|230px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Szech.jpg Széchenyi István]]]
|[[Kép:Erkel.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Erkel.jpg Erkel Ferenc]]]
|[[Kép:Blaha2.jpg|thumb|center|180px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Blaha2.jpg Blaha Lujza]]]
|[[Kép:KlebelsbergKuno.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:KlebelsbergKuno.jpg Klebelsberg Kúnó]]]
|[[Kép:Leda2.jpg|thumb|center|240px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Leda2.jpg Diósy Ödönné Brüll Adél]]]
|[[Kép:Remseyj1.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Remseyj1.jpg Remsey Jenő György]]]




74. sor: 74. sor:




|<p align="justify"> ''' [[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Erkel Ferenc]]''' (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Blaha Lujza]]''' (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Még a német ajkú közönség is inkább az ő játékát nézte, mint a német színházak előadásait. Blaha Lujzának háza, telke volt Gödöllőn a róla elnevezett úton. Ma a Blaháné út 132-138. számú telek az, ami valaha a színésznő tulajdonában volt. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Klebelsberg Kúnó]]''' Gróf Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Diósy Ödönné Brüll Adél]]''' (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. 1923-ban vette meg Diósy Ödön az Erzsébet királyné út 14. szám alatti házat, melyet másfél hónap múlva eladott feleségének. Ennek a célja az volt, hogy egy estleges pénzügyi csőd esetén Diósy elkerülje a felelősségre vonást.. Az egykori Erzsébet királyné útnak ma Ady sétány a neve. Ma a ház a Batsányi és Hajnóczy utca sarkán áll. Ez lett Léda állandó lakhelye, bár Pesten is tartottak fenn házat. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Remsey Jenő György]]''' (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó [[Gödöllői művésztelep]] tagja lett. Mivel élete végéig [[Gödöllő]]n élt, mindvégig ápolta a [[Gödöllői művésztelep]] szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. </p>


|}
|}
88. sor: 88. sor:
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10"
|-
|-
|align="center"|<font size="3"> '''90 évvel ezelőtt állították fel Kálmán herceg lovasszobrát a premontrei noviciátus épülete előtt'''</font>
|align="center"|<font size="3"> '''111 évvel ezelőtt vetítettek először filmet a moziban'''</font>


|-
|-
|[[Kép:Kalman.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Kalman.jpg Kálmán herceg lovasszobra]]]
|[[Kép:Mozi1.jpg|thumb|center|280px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php/F%C3%A1jl:Mozi1.jpg Gödöllői Filmszínház]]]


|-
|-


|<p align="justify"> [[Kálmán herceg lovasszobra]] a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása. </p>
|<p align="justify"> A [[Gödöllői Filmszínház]] története már a múlt században elkezdődött. [[Gödöllő]]n már a 20. század legelején megjelent az új szórakoztatási intézmény, a mozi. 1910 novemberében vetítettek először filmet az Erzsébet Szálló (ma [[Gödöllői Városi Múzeum]]) épületében, Dékány Gyula kecskeméti vállalkozó „Mozgó fénykép és Uránia színház”-ának köszönhetően. </p>
|}
|}


A lap 2021. november 4., 09:17-kori változata



Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 186 szócikk található.



November szülöttei


Erkel Ferenc Klebelsberg Kúnó Remsey Jenő György
Erkel Ferenc
Klebelsberg Kúnó
Remsey Jenő György


Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.) magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. A XIX. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége nevét legtöbbször a Himnusz zeneszerzőjeként említjük. Ő a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Erkel Ferenc nevét városunkban 1981. május 26. óta iskola viseli.

Klebelsberg Kúnó Gróf Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető.

Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között szecesszió összművészeti szellemében munkálkodó Gödöllői művésztelep tagja lett. Mivel élete végéig Gödöllőn élt, mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte.


Évfordulók


111 évvel ezelőtt vetítettek először filmet a moziban
Gödöllői Filmszínház

A Gödöllői Filmszínház története már a múlt században elkezdődött. Gödöllőn már a 20. század legelején megjelent az új szórakoztatási intézmény, a mozi. 1910 novemberében vetítettek először filmet az Erzsébet Szálló (ma Gödöllői Városi Múzeum) épületében, Dékány Gyula kecskeméti vállalkozó „Mozgó fénykép és Uránia színház”-ának köszönhetően.



Gödöllő

Gödöllő Város díjai

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=5532”