„Kirchhofer József” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
(5 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
'''Kirchhofer József''' (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző.
+
'''Kirchhofer József''' ([[Gödöllő]], 1919. január 28. - [[Gödöllő]], 2009. december 20.) testnevelő edző.
  
  
5. sor: 5. sor:
 
== Életpályája ==
 
== Életpályája ==
 
[[Fájl:szi_00.jpg|thumb|300px|right| Kirchhofer József ]]
 
[[Fájl:szi_00.jpg|thumb|300px|right| Kirchhofer József ]]
Kirchhofer József 1919. január 28-án született Gödöllőn. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. Ezekre az évekre később így emlékezett vissza: ''„…Iskolámban szerették a testnevelést, sőt: pártolták. A budapesti országos középiskolás-bajnokságra az egész gimnázium felutazott egy kibérelt villamoson. Messziről lehetett hallani buzdításukat, mert már azzal érkeztek a pályára…Az osztályomban sportfelelős voltam, és többek között gerelydobásban képviseltem a gödöllői színeket. Színeket? Akkor ezt komolyan vették. Olyannyira, hogy az érettségin a növendékek sportérmeit, díjait is kiállították a vizsgabizottság előtt. Félreértés ne essék, a befolyásolás szándéka nélkül tették ezt. Úgy vélték, ez is része az iskolai életnek. Az én vizsgámon, mivel akkor még szabad bejáratú volt az érettségi, ott szurkoltak mögöttem azok is, akik a versenyeken szorítottak értem…”'' Tekintettel arra, hogy több sportoló és élsportoló is volt a Kirchhofer családban, ezért már fiatal korában a sport elkötelezett híve volt, így teljesen természetes volt mindenki számára, hogy további tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytassa. Ebben az időben már aktív és sokoldalú sporttevékenységet folytatott.  
+
Kirchhofer József 1919. január 28-án született [[Gödöllő]]n. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. Ezekre az évekre később így emlékezett vissza: ''„…Iskolámban szerették a testnevelést, sőt: pártolták. A budapesti országos középiskolás-bajnokságra az egész gimnázium felutazott egy kibérelt villamoson. Messziről lehetett hallani buzdításukat, mert már azzal érkeztek a pályára… Az osztályomban sportfelelős voltam, és többek között gerelydobásban képviseltem a gödöllői színeket. Színeket? Akkor ezt komolyan vették. Olyannyira, hogy az érettségin a növendékek sportérmeit, díjait is kiállították a vizsgabizottság előtt. Félreértés ne essék, a befolyásolás szándéka nélkül tették ezt. Úgy vélték, ez is része az iskolai életnek. Az én vizsgámon, mivel akkor még szabad bejáratú volt az érettségi, ott szurkoltak mögöttem azok is, akik a versenyeken szorítottak értem…”'' Tekintettel arra, hogy több sportoló és élsportoló is volt a Kirchhofer családban, ezért már fiatal korában a sport elkötelezett híve volt, így teljesen természetes volt mindenki számára, hogy további tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytassa. Ebben az időben már aktív és sokoldalú sporttevékenységet folytatott.  
  
 
Az egyik legnagyobb felkészültséget igénylő sportágban, a tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint minden életet, az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos sok magyart sújtó hadifogság, a sebesülés. Annak ellenére, hogy a fogságból megpróbált megszökni, 1947. június 16-án 10 órakor tudta átlépni a szülői ház küszöbét. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig. Diákjai, tanítványai nagy szeretettel és tisztelettel emlegették: Ferdinandy György író szinte minden gödöllői ittléte, közönségtalálkozója során megemlíti a nevét. Az egykori premontreis mindennapokat megörökítő Snufákok című írásában is megörökítette: ''„Nekem Kirchhofer József a példaképem. Csosza bácsi, az ifjúsági bajnok, akiből tornatanár lett, miután meglőtték a háborúban.”''
 
Az egyik legnagyobb felkészültséget igénylő sportágban, a tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint minden életet, az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos sok magyart sújtó hadifogság, a sebesülés. Annak ellenére, hogy a fogságból megpróbált megszökni, 1947. június 16-án 10 órakor tudta átlépni a szülői ház küszöbét. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig. Diákjai, tanítványai nagy szeretettel és tisztelettel emlegették: Ferdinandy György író szinte minden gödöllői ittléte, közönségtalálkozója során megemlíti a nevét. Az egykori premontreis mindennapokat megörökítő Snufákok című írásában is megörökítette: ''„Nekem Kirchhofer József a példaképem. Csosza bácsi, az ifjúsági bajnok, akiből tornatanár lett, miután meglőtték a háborúban.”''
[[Fájl:szi_00ki.jpg|thumb|200px|right|Kirchhofer József]]
+
[[Fájl:szi_02.jpg|thumb|200px|right| Kirchhofer József emléktábla az Erkel Ferenc Általános Iskolában]]
  
  
 
== Munkássága ==
 
== Munkássága ==
  
Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. Munkájának sikerét bizonyítja, hogy tanítványai közül sokan testnevelői pályát választottak élethivatásuknak. Edzői tevékenységét mi sem jellemzi jobban, hogy Gödöllőt az atlétikai utánpótlás egyik fellegvárának tartják, nemcsak a megyében, hanem országosan is.  
+
Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. Munkájának sikerét bizonyítja, hogy tanítványai közül sokan testnevelői pályát választottak élethivatásuknak. Edzői tevékenységét mi sem jellemzi jobban, hogy [[Gödöllő]]t az atlétikai utánpótlás egyik fellegvárának tartják, nemcsak a megyében, hanem országosan is.  
  
  
28. sor: 28. sor:
 
[[Kategória:Személyek]]
 
[[Kategória:Személyek]]
 
[[Kategória:Tanárok]]
 
[[Kategória:Tanárok]]
 
+
[[Kategória:Sportolók]]
 
 
 
 
*első szint
 
**második szint
 
**#harmadik szint
 
**#;harmadik szint - tétel
 
**#:definíció
 

A lap jelenlegi, 2017. január 17., 08:28-kori változata

Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző.


Életpályája

Kirchhofer József

Kirchhofer József 1919. január 28-án született Gödöllőn. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. Ezekre az évekre később így emlékezett vissza: „…Iskolámban szerették a testnevelést, sőt: pártolták. A budapesti országos középiskolás-bajnokságra az egész gimnázium felutazott egy kibérelt villamoson. Messziről lehetett hallani buzdításukat, mert már azzal érkeztek a pályára… Az osztályomban sportfelelős voltam, és többek között gerelydobásban képviseltem a gödöllői színeket. Színeket? Akkor ezt komolyan vették. Olyannyira, hogy az érettségin a növendékek sportérmeit, díjait is kiállították a vizsgabizottság előtt. Félreértés ne essék, a befolyásolás szándéka nélkül tették ezt. Úgy vélték, ez is része az iskolai életnek. Az én vizsgámon, mivel akkor még szabad bejáratú volt az érettségi, ott szurkoltak mögöttem azok is, akik a versenyeken szorítottak értem…” Tekintettel arra, hogy több sportoló és élsportoló is volt a Kirchhofer családban, ezért már fiatal korában a sport elkötelezett híve volt, így teljesen természetes volt mindenki számára, hogy további tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytassa. Ebben az időben már aktív és sokoldalú sporttevékenységet folytatott.

Az egyik legnagyobb felkészültséget igénylő sportágban, a tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint minden életet, az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos sok magyart sújtó hadifogság, a sebesülés. Annak ellenére, hogy a fogságból megpróbált megszökni, 1947. június 16-án 10 órakor tudta átlépni a szülői ház küszöbét. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig. Diákjai, tanítványai nagy szeretettel és tisztelettel emlegették: Ferdinandy György író szinte minden gödöllői ittléte, közönségtalálkozója során megemlíti a nevét. Az egykori premontreis mindennapokat megörökítő Snufákok című írásában is megörökítette: „Nekem Kirchhofer József a példaképem. Csosza bácsi, az ifjúsági bajnok, akiből tornatanár lett, miután meglőtték a háborúban.”

Kirchhofer József emléktábla az Erkel Ferenc Általános Iskolában


Munkássága

Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. Munkájának sikerét bizonyítja, hogy tanítványai közül sokan testnevelői pályát választottak élethivatásuknak. Edzői tevékenységét mi sem jellemzi jobban, hogy Gödöllőt az atlétikai utánpótlás egyik fellegvárának tartják, nemcsak a megyében, hanem országosan is.


Kitüntetése

  • Magyar Atlétikáért
  • Gödöllő Város Díszpolgára (1998)


Forrás