„Kirchhofer József” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
(18 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28.- Gödöllő, 2009. december 20.)
+
'''Kirchhofer József''' ([[Gödöllő]], 1919. január 28. - [[Gödöllő]], 2009. december 20.) testnevelő edző.
 +
 
 +
 
 +
 
 
== Életpályája ==
 
== Életpályája ==
[[Fájl:szi_00.jpg|thumb|200px|right| Kirchhofer József ]]
+
[[Fájl:szi_00.jpg|thumb|300px|right| Kirchhofer József ]]
Kirchhofer József 1919. január 28-án született Gödöllőn. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. Ezekre az évekre később így emlékezett vissza: ''„…Iskolámban szerették a testnevelést, sőt: pártolták. A budapesti országos középiskolás-bajnokságra az egész gimnázium felutazott egy kibérelt villamoson. Messziről lehetett hallani buzdításukat, mert már azzal érkeztek a pályára…Az osztályomban sportfelelős voltam, és többek között gerelydobásban képviseltem a gödöllői színeket. Színeket? Akkor ezt komolyan vették. Olyannyira, hogy az érettségin a növendékek sportérmeit, díjait is kiállították a vizsgabizottság előtt. Félreértés ne essék, a befolyásolás szándéka nélkül tették ezt. Úgy vélték, ez is része az iskolai életnek. Az én vizsgámon, mivel akkor még szabad bejáratú volt az érettségi, ott szurkoltak mögöttem azok is, akik a versenyeken szorítottak értem…”'' Tekintettel arra, hogy több sportoló és élsportoló is volt a Kirchhofer családban, ezért már fiatal korában a sport elkötelezett híve volt, így teljesen természetes volt mindenki számára, hogy további tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytassa. Ebben az időben már aktív és sokoldalú sporttevékenységet folytatott.  
+
Kirchhofer József 1919. január 28-án született [[Gödöllő]]n. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. Ezekre az évekre később így emlékezett vissza: ''„…Iskolámban szerették a testnevelést, sőt: pártolták. A budapesti országos középiskolás-bajnokságra az egész gimnázium felutazott egy kibérelt villamoson. Messziről lehetett hallani buzdításukat, mert már azzal érkeztek a pályára… Az osztályomban sportfelelős voltam, és többek között gerelydobásban képviseltem a gödöllői színeket. Színeket? Akkor ezt komolyan vették. Olyannyira, hogy az érettségin a növendékek sportérmeit, díjait is kiállították a vizsgabizottság előtt. Félreértés ne essék, a befolyásolás szándéka nélkül tették ezt. Úgy vélték, ez is része az iskolai életnek. Az én vizsgámon, mivel akkor még szabad bejáratú volt az érettségi, ott szurkoltak mögöttem azok is, akik a versenyeken szorítottak értem…”'' Tekintettel arra, hogy több sportoló és élsportoló is volt a Kirchhofer családban, ezért már fiatal korában a sport elkötelezett híve volt, így teljesen természetes volt mindenki számára, hogy további tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytassa. Ebben az időben már aktív és sokoldalú sporttevékenységet folytatott.  
  
Az egyik legnagyobb felkészültséget igénylő sportágban, a tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint minden életet, az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos sok magyart sújtó hadifogság, a sebesülés. Annak ellenére, hogy a fogságból megpróbált megszökni, 1947. június 16-án 10 órakor tudta átlépni a szülői ház küszöbét. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig. Diákjai, tanítványai nagy szeretettel és tisztelettel emlegették: Ferndinandy György író szinte minden gödöllői ittléte, közönségtalálkozója során megemlíti a nevét. Az egykori premontreis mindennapokat megörökítő Snufákok című írásában is megörökítette: ''„Nekem Kirchhofer József a példaképem. Csosza bácsi, az ifjúsági bajnok, akiből tornatanár lett, miután meglőtték a háborúban.”''
+
Az egyik legnagyobb felkészültséget igénylő sportágban, a tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint minden életet, az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos sok magyart sújtó hadifogság, a sebesülés. Annak ellenére, hogy a fogságból megpróbált megszökni, 1947. június 16-án 10 órakor tudta átlépni a szülői ház küszöbét. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig. Diákjai, tanítványai nagy szeretettel és tisztelettel emlegették: Ferdinandy György író szinte minden gödöllői ittléte, közönségtalálkozója során megemlíti a nevét. Az egykori premontreis mindennapokat megörökítő Snufákok című írásában is megörökítette: ''„Nekem Kirchhofer József a példaképem. Csosza bácsi, az ifjúsági bajnok, akiből tornatanár lett, miután meglőtték a háborúban.”''
 +
[[Fájl:szi_02.jpg|thumb|200px|right| Kirchhofer József emléktábla az Erkel Ferenc Általános Iskolában]]
  
  
 
== Munkássága ==
 
== Munkássága ==
  
Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. Munkájának sikerét bizonyítja, hogy tanítványai közül sokan testnevelői pályát választottak élethivatásuknak. Edzői tevékenységét mi sem jellemzi jobban, hogy Gödöllőt az atlétikai utánpótlás egyik fellegvárának tartják, nemcsak a megyében, hanem országosan is.  
+
Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. Munkájának sikerét bizonyítja, hogy tanítványai közül sokan testnevelői pályát választottak élethivatásuknak. Edzői tevékenységét mi sem jellemzi jobban, hogy [[Gödöllő]]t az atlétikai utánpótlás egyik fellegvárának tartják, nemcsak a megyében, hanem országosan is.  
  
  
 
== Kitüntetése ==
 
== Kitüntetése ==
[[Fájl:szi_00ki.jpg|thumb|200px|right|Sződi István]]
+
 
Munkájának elismeréseként megkapta a Magyar Atlétikáért kitüntetés arany fokozatát, 1998. augusztus 19-én pedig, a városházán vette át a Gödöllő Város Díszpolgára kitüntető címet a városban kifejtett több évtizedes, kiemelkedően eredményes sportpedagógiai tevékenységéért.
+
* Magyar Atlétikáért  
 +
* Gödöllő Város Díszpolgára (1998)
  
  
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
[http://www.szolgalat.com/gszolga110223.pdf Gödöllői Szolgálat 2011 - XX. évfolyam - Február 23.]
+
*[http://www.szolgalat.com/gszolga110223.pdf Gödöllői Szolgálat 2011. február 23. XX. évfolyam 6. szám]
 +
 
 +
 
 +
[[Kategória:Személyek]]
 +
[[Kategória:Tanárok]]
 +
[[Kategória:Sportolók]]

A lap jelenlegi, 2017. január 17., 08:28-kori változata

Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző.


Életpályája

Kirchhofer József

Kirchhofer József 1919. január 28-án született Gödöllőn. Iskolai tanulmányait a Premontrei Gimnáziumban kezdte. Itt kezdődött sportpályafutása Ötvös Károly testnevelő tanárral és Kömlei Károly edzővel. Ezekre az évekre később így emlékezett vissza: „…Iskolámban szerették a testnevelést, sőt: pártolták. A budapesti országos középiskolás-bajnokságra az egész gimnázium felutazott egy kibérelt villamoson. Messziről lehetett hallani buzdításukat, mert már azzal érkeztek a pályára… Az osztályomban sportfelelős voltam, és többek között gerelydobásban képviseltem a gödöllői színeket. Színeket? Akkor ezt komolyan vették. Olyannyira, hogy az érettségin a növendékek sportérmeit, díjait is kiállították a vizsgabizottság előtt. Félreértés ne essék, a befolyásolás szándéka nélkül tették ezt. Úgy vélték, ez is része az iskolai életnek. Az én vizsgámon, mivel akkor még szabad bejáratú volt az érettségi, ott szurkoltak mögöttem azok is, akik a versenyeken szorítottak értem…” Tekintettel arra, hogy több sportoló és élsportoló is volt a Kirchhofer családban, ezért már fiatal korában a sport elkötelezett híve volt, így teljesen természetes volt mindenki számára, hogy további tanulmányait a Testnevelői Főiskolán folytassa. Ebben az időben már aktív és sokoldalú sporttevékenységet folytatott.

Az egyik legnagyobb felkészültséget igénylő sportágban, a tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint minden életet, az ő pályafutását is megtörte a II. világháború és az azzal kapcsolatos sok magyart sújtó hadifogság, a sebesülés. Annak ellenére, hogy a fogságból megpróbált megszökni, 1947. június 16-án 10 órakor tudta átlépni a szülői ház küszöbét. Tevékenységét a sport iránt érzett elkötelezettséggel, s még nagyobb elszántsággal folytatta, mint testnevelő tanár. Munkáját egykori iskolájában, a Premontrei Gimnáziumban kezdte, majd az Imre utcai leányiskolában folytatta 1977-ig. Diákjai, tanítványai nagy szeretettel és tisztelettel emlegették: Ferdinandy György író szinte minden gödöllői ittléte, közönségtalálkozója során megemlíti a nevét. Az egykori premontreis mindennapokat megörökítő Snufákok című írásában is megörökítette: „Nekem Kirchhofer József a példaképem. Csosza bácsi, az ifjúsági bajnok, akiből tornatanár lett, miután meglőtték a háborúban.”

Kirchhofer József emléktábla az Erkel Ferenc Általános Iskolában


Munkássága

Nehéz összeszámolni, de hozzávetőlegesen mintegy 1700 gödöllői gyermekkel ismertette meg hosszú pedagógusi, edzői pályafutása során a sport szeretetét, szellemét, a kitartást, a céltudatosságot és a küzdeni akarást. Munkájának sikerét bizonyítja, hogy tanítványai közül sokan testnevelői pályát választottak élethivatásuknak. Edzői tevékenységét mi sem jellemzi jobban, hogy Gödöllőt az atlétikai utánpótlás egyik fellegvárának tartják, nemcsak a megyében, hanem országosan is.


Kitüntetése

  • Magyar Atlétikáért
  • Gödöllő Város Díszpolgára (1998)


Forrás