„Klebelsberg Kúnó” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Politikai pályája)
21. sor: 21. sor:
 
Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban az ő anyagi támogatásával és mellékelt épületterve alapján készült el a Szent Imre utcában
 
Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban az ő anyagi támogatásával és mellékelt épületterve alapján készült el a Szent Imre utcában
 
az akkor modernnek számító katolikus iskola. Az épület ma is áll, ma a Szent Imre Katolikus Általános Iskolának ad otthont. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), amiben ma a Hajós iskola alsó tagozatos diákjai tanulnak, a királytelepi iskola (1929), aminek épületében jelenleg a Montágh Imre iskola működik, és a Református Líceum épülete (1928), melynek építéséhez államsegélyt és kölcsönt adott az általa vezetett minisztérium.
 
az akkor modernnek számító katolikus iskola. Az épület ma is áll, ma a Szent Imre Katolikus Általános Iskolának ad otthont. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), amiben ma a Hajós iskola alsó tagozatos diákjai tanulnak, a királytelepi iskola (1929), aminek épületében jelenleg a Montágh Imre iskola működik, és a Református Líceum épülete (1928), melynek építéséhez államsegélyt és kölcsönt adott az általa vezetett minisztérium.
 
+
[[Kép:emlektabla.jpg|thumb|right|300px|Csiki Kovács Dénes]]
 
Amikor a trianoni békeszerződés után a premontreiek kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumában megszűnt az oktatás, dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére az anyaországban, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn nyílt lehetőség az elnémított, nagy hagyományú iskolák tevékenységének folytatására. A magyar állam Klebelsberg Kunó hathatós közreműködése révén 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a  koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. Még abban az évben megtörtént egy nagyszerű természeti környezetben tervezett nevelőintézet több lépcsős építésének ünnepélyes alapkőletétele. 1924-ben nyílt meg az első iskolaév 2 évfolyamon, 2-2 osztályban, 180 diákkal. Az iskola sorsát, élete végégi szívén viselte, olyannyira, hogy az első érettségi vizsgán személyesen is jelen volt. Minisztersége idején fejeződött be az Országos Levéltár építése, a Nemzeti Múzeum bővítése, Tihanyban megalapította a Biológiai Intézetet. A Csehszlovákiához került Ógyallai Csillagvizsgáló utódaként felépült a Budapest- svábhegyi Csillagvizsgáló.
 
Amikor a trianoni békeszerződés után a premontreiek kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumában megszűnt az oktatás, dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére az anyaországban, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn nyílt lehetőség az elnémított, nagy hagyományú iskolák tevékenységének folytatására. A magyar állam Klebelsberg Kunó hathatós közreműködése révén 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a  koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. Még abban az évben megtörtént egy nagyszerű természeti környezetben tervezett nevelőintézet több lépcsős építésének ünnepélyes alapkőletétele. 1924-ben nyílt meg az első iskolaév 2 évfolyamon, 2-2 osztályban, 180 diákkal. Az iskola sorsát, élete végégi szívén viselte, olyannyira, hogy az első érettségi vizsgán személyesen is jelen volt. Minisztersége idején fejeződött be az Országos Levéltár építése, a Nemzeti Múzeum bővítése, Tihanyban megalapította a Biológiai Intézetet. A Csehszlovákiához került Ógyallai Csillagvizsgáló utódaként felépült a Budapest- svábhegyi Csillagvizsgáló.
  

A lap 2011. augusztus 15., 11:21-kori változata

Klebelsberg Kúnó

Klebelsberg Kúnó (1875. november 13., Magyarpécska – 1932. október 11., Budapest)

Származása és családja

1875. november 13-án született Magyarpécskán. Az apai család grófi címét egy osztrák származású őse kapta, aki Buda 1686-as, török alóli felszabadításakor tanúsított hősiességével tüntette ki magát. Édesapja gróf Klebelsberg Jakab József Konstantin, az Osztrák-Magyar Monarchia huszárkapitányaként Székesfehérváron ismerte meg Felsőeőri Farkas Arankát, egy dunántúli középnemes család sarját, akit 1872-ben feleségül vett.

Életútja

A fiatal házaspárt a katonai szolgálat Magyarpécskára szólította. Mikor édesapja egy katonai balesetet követő betegségben 1877-ben meghalt, édesanyjával visszaköltöztek Székesfehérvárra, a kiterjedt család környezetébe. 1885-től a Székesfehérvári Ciszterci Gimnázium tanulója volt, majd érettségi után, 1893-ban a család beíratta a Bécsújhelyi Katonai Akadémiára. Mivel itt nem érezte jól magát, ezért a következő évben a Budapesti Egyetem joghallgatója lett. Vizsgáit kitüntetéssel tette le.

Remekül sakkozott, teniszezett és bridzselt is. Utolsó egyetemi évét Berlinben töltötte, majd 1898-ban a Budapesti Egyetemen államjogi doktori oklevelet szerzett. Fiatalon nősült, Botka Saroltát (1878-1964), egy ősi, XIII. századbeli magyar nemesi család leszármazottját 1900. április 24-én vitte oltár elé. Felesége élete végéig hűséges társa volt. Dr. Klebelsberg Kúnó az egyetem elvégzése után állami szolgálatba lépett. Szakmai pályafutását miniszterelnökségi segédfogalmazóként kezdte, majd 1910-ben kinevezték közigazgatási bírónak és rendkívüli egyetemi tanárnak a közgazdasági egyetemre.


Politikai pályája

1914-től három évig volt államtitkár a kultuszminisztériumban, majd 1917-től gróf Tisza István mellett, annak meggyilkolásáig, miniszterelnökségi államtitkár. Határozottan fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen. A proletárdiktatúra idején bujkálni kényszerült. 1921 decemberétől gróf Bethlen István kormányában belügyminiszter, majd 1922 májusától, 1931 augusztusáig vallás és közoktatásügyi miniszter (kultuszminiszter) volt. Vasakarattal kezdett hozzá a már korábban kidolgozott tervei megvalósításához. „A kultúra kenyér és hatalmi kérdés, azért a kultusztárca az adott viszonyok között honvédelmi tárca” – vallotta.

A Trianon utáni Magyarország újraépítésének feladatait illetően úgy vélekedett: „... az erkölcs és tudás hatalmával meg akarjuk hatványozni a magyar munka termékenységét, és ennek a termékeny munkának révén módosabbak, függetlenebbek és mindenek felett öntudatosabb magyarok akarunk lenni.” Március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról 1926-ban Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt született törvényerejű rendelet. Jól átgondolt oktatási reformot indított el és hajtott végre, amely a népiskolától az egyetemig az iskolarendszer egészére kiterjed. A népiskolai program keretében négy év alatt 5000 tanyai és falusi, valamint városi elemi iskolát, tantermet és tanítói lakást létesített. A falvakban és kisebb településeken 1500 népkönyvtárat hozott létre. A középiskolai oktatást is megreformálta, egyebek között bevezette a reálgimnáziumot. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban az ő anyagi támogatásával és mellékelt épületterve alapján készült el a Szent Imre utcában az akkor modernnek számító katolikus iskola. Az épület ma is áll, ma a Szent Imre Katolikus Általános Iskolának ad otthont. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), amiben ma a Hajós iskola alsó tagozatos diákjai tanulnak, a királytelepi iskola (1929), aminek épületében jelenleg a Montágh Imre iskola működik, és a Református Líceum épülete (1928), melynek építéséhez államsegélyt és kölcsönt adott az általa vezetett minisztérium.

Csiki Kovács Dénes

Amikor a trianoni békeszerződés után a premontreiek kassai, rozsnyói és nagyváradi gimnáziumában megszűnt az oktatás, dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére az anyaországban, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn nyílt lehetőség az elnémított, nagy hagyományú iskolák tevékenységének folytatására. A magyar állam Klebelsberg Kunó hathatós közreműködése révén 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. Még abban az évben megtörtént egy nagyszerű természeti környezetben tervezett nevelőintézet több lépcsős építésének ünnepélyes alapkőletétele. 1924-ben nyílt meg az első iskolaév 2 évfolyamon, 2-2 osztályban, 180 diákkal. Az iskola sorsát, élete végégi szívén viselte, olyannyira, hogy az első érettségi vizsgán személyesen is jelen volt. Minisztersége idején fejeződött be az Országos Levéltár építése, a Nemzeti Múzeum bővítése, Tihanyban megalapította a Biológiai Intézetet. A Csehszlovákiához került Ógyallai Csillagvizsgáló utódaként felépült a Budapest- svábhegyi Csillagvizsgáló.

A külföldi egyetemeken tanuló magyar ifjak számára megalapította a Collegium Hungaricumokat (Bécs, Berlin, Róma), amelyek nemcsak lakhelyei a magyar hallgatóknak, hanem társadalmi és kulturális találkozóhelyek is. Célul tűzte ki a hazaszerető, vezetésre hivatott értelmiség kinevelését. A szegényebb hallgatók részére állami ösztöndíjrendszert hozott létre. Tántoríthatatlan támogatója volt a tehetségeknek. Ő hívta haza Szent-Györgyi Albertet külföldről.

Támogatói tevékenységét sok támadás érte, amelyekre így válaszolt: „Az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi – magyarok – igyekszünk belőlük gyököt vonni.” Igen nagy figyelmet szentelt az életerős, egészséges ifjúság fizikai nevelésére és a versenysportokra, mert azok alkalmasak az ország jó hírnevének nemzetközi erősítésére is. Megszervezte a Testnevelési Főiskolát, valamint megépíttette a margitszigeti fedett sportuszodát. Klebelsberg a korábban elsődlegesen kezelt ún. „szellemtudományok” (bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolta a természet- és műszaki tudományokat is. Az egész világon párját ritkító összeget harcolt ki a költségvetésben (1928/29-ben a kultusztárca részesedése

10,5%). Törvénnyel biztosította a tudományos akadémia támogatását, a kutatóállások számát többszörösére növelte. Fontosnak tartotta a népművészet ápolását és fejlesztését. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, könyveket írt, több egyetemen díszdoktorrá, 1928-ban a Máltai Lovagrend tagjává választották. Életművében lenyűgöző az a meggyőződés és elhivatottság, amellyel a háború sújtotta, szétvert, kifosztott, harmadára zsugorított Magyarországot a trianoni trauma után a kultúra és tudomány segítségével képes volt újra az egyenrangú nemzetek sorába emelni.

Díjak

Szervezeti tagság

  • Történeti Társulat (elnöke)
  • Széchenyi Tudományos Társaság (1926-ban Klebelsberg alapította)
  • Alföldi Bizottság (elnöke)


Klebelsberg Kúnó 1932-ben, alkotóereje teljében, 56 éves korában paratífuszt kapott, ágynak esik, majd szívbénulás következtében váratlanul elhunyt. Földi maradványait, végakaratának megfelelően, Szegeden, a Dóm téri Fogadalmi Templom sírcsarnokában helyezték el.
Gödöllőn 2008-ban utcát neveztek el róla.

Külső hivatkozások

http://hu.wikipedia.org/wiki/Klebelsberg_Kun%C3%B3


Forrás

Gödöllői Szolgálat 2011 - XIX. évfolyam - 6. szám http://www.szolgalat.com/gszolga100217.pdf