„Kriesch Laura” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
==Életpályája==
==Életpályája==


Kriesch János (zoológus, egyetemi tanár, a budapesti Műegyetem rektora; a Méhészeti lapok és a Halászati lapok szerkesztője, az Országos Méhészeti Egyesület megszervezője, a szociáldarwinizmus első hazai képviselője; az MTA tagja; Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándorné Kriesch Laura festőművészek apja) 1834-1888.
Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet.


Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Szülei ellnezték, hogy a tíz évvel idősebb festőművészhez menjen feleségül, de ő kitartott választottja mellett, akivel hétévi jegyesség után köthetett házasságot.  
Édesapja, Kriesch János a tudományok embere (zoológus, egyetemi tanár, a budapesti Műegyetem rektora; a Méhészeti lapok és a Halászati lapok szerkesztője, az Országos Méhészeti Egyesület megszervezője, a szociáldarwinizmus első hazai képviselője; az MTA tagja) volt. Laura és Aladár apjuktól eltérően a művészetet választotta.


A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Később férjétől tanul Veszprémben és Gödöllőn.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Később férjétől tanul Veszprémben és Gödöllőn.


Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Szülei ellenezték, hogy a tíz évvel idősebb festőművészhez menjen feleségül, de ő kitartott választottja mellett, akivel hétévi jegyesség után köthetett házasságot. Házasságukból egy kislány született.


Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Nem tartozott az emancipált nők közé, egész életét alárendelte férje művészi pályájának, a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. ''"Ő a mindenkori második szólam, aki meg tudja menteni a sérült dallamot. Ő az, aki Sándor számára az életet elviselhetővé, sőt kívánossá szelídíti."'' - írta róla Remsey Ágnes a Nagyobb Mozdulat című könyvében. Életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését választotta.


Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Később inkább a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. Az említett riportban életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését jelölte meg.


==Művészete==


Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. 1920-tól a második világháborúig a gödöllői szövőiskola vezetője volt.
Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével.
Nagy Sándor és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.


Nagyobbára férjével közösen készített meseképeket, gyermekképeket Iparművészettel is foglalkozott.  
Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. 1920-tól a második világháborúig a gödöllői szövőiskola vezetője volt. Férjével közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára.  


Férjével közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára.  
Számos munkájuk a gyermeki világot tükrözi, vagy gyermekek, elsősorban saját gyermekeik számára készült. Törekvéseik rímelnek a korszaknak a gyermeki világ és környezet iránt megmutatkozó érdeklődésére, ami az 1904-es játékpályázatban csúcsosodott ki. Nagy Sándornénak a gyermekek lelki világa iránti vonzalma mesekönyvillusztrációiban is megmutatkozik. Ezek egy részét családi használatra, albumba fűzték, de sok meg is jelent. A Gulliver kisasszony romantikus-bensőséges gyermekképe az addigra már a gyermeki világ elengedhetetlen részének tekintett játékszer-arzenál középpontjába helyezi a játszó gyermeket, akit, mint Gullivert a törpék országában, úgy veszi körül ez a miniatürizált univerzum.  


Míg Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével
 
==Kriesch Laura és Gödöllő==
Sándor és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.
 
A gödöllői művésztelep egyik alapítója ő maga is. Nagyobbára férjével közösen készített meseképeket, gyermekképeket Iparművészettel is foglalkozott.
 
Nagy Sándor és felesége Gödöllőn, a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be. Számos munkájuk a gyermeki világot tükrözi, vagy gyermekek, elsősorban saját gyermekeik számára készült. Törekvéseik rímelnek a korszaknak a gyermeki világ és környezet iránt megmutatkozó érdeklődésére, ami az 1904-es játékpályázatban csúcsosodott ki. Nagy Sándornénak a gyermekek lelki világa iránti vonzalma mesekönyvillusztrációiban is megmutatkozik. Ezek egy részét családi használatra, albumba fűzték, de sok meg is jelent. A Gulliver kisasszony romantikus-bensőséges gyermekképe az addigra már a gyermeki világ elengedhetetlen részének tekintett játékszer-arzenál középpontjába helyezi a játszó gyermeket, akit, mint Gullivert a törpék országában, úgy veszi körül ez a miniatürizált univerzum.


Nagy Sándor és felesége Gödöllőn, a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be.





A lap 2011. október 28., 11:23-kori változata

Nagy Sándorné Kriesch Laura (Budapest, 1879 - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői -Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A gödöllői művésztelep egyik alapítója.


Életpályája

Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet.

Édesapja, Kriesch János a tudományok embere (zoológus, egyetemi tanár, a budapesti Műegyetem rektora; a Méhészeti lapok és a Halászati lapok szerkesztője, az Országos Méhészeti Egyesület megszervezője, a szociáldarwinizmus első hazai képviselője; az MTA tagja) volt. Laura és Aladár apjuktól eltérően a művészetet választotta.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Később férjétől tanul Veszprémben és Gödöllőn.

Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. Szülei ellenezték, hogy a tíz évvel idősebb festőművészhez menjen feleségül, de ő kitartott választottja mellett, akivel hétévi jegyesség után köthetett házasságot. Házasságukból egy kislány született.

Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Nem tartozott az emancipált nők közé, egész életét alárendelte férje művészi pályájának, a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. "Ő a mindenkori második szólam, aki meg tudja menteni a sérült dallamot. Ő az, aki Sándor számára az életet elviselhetővé, sőt kívánossá szelídíti." - írta róla Remsey Ágnes a Nagyobb Mozdulat című könyvében. Életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését választotta.


Művészete

Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével. Nagy Sándor és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.

Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. 1920-tól a második világháborúig a gödöllői szövőiskola vezetője volt. Férjével közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára.

Számos munkájuk a gyermeki világot tükrözi, vagy gyermekek, elsősorban saját gyermekeik számára készült. Törekvéseik rímelnek a korszaknak a gyermeki világ és környezet iránt megmutatkozó érdeklődésére, ami az 1904-es játékpályázatban csúcsosodott ki. Nagy Sándornénak a gyermekek lelki világa iránti vonzalma mesekönyvillusztrációiban is megmutatkozik. Ezek egy részét családi használatra, albumba fűzték, de sok meg is jelent. A Gulliver kisasszony romantikus-bensőséges gyermekképe az addigra már a gyermeki világ elengedhetetlen részének tekintett játékszer-arzenál középpontjába helyezi a játszó gyermeket, akit, mint Gullivert a törpék országában, úgy veszi körül ez a miniatürizált univerzum.


Kriesch Laura és Gödöllő

Nagy Sándor és felesége Gödöllőn, a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be.


Forrás