Kriesch Laura

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gönczi Krisztina Éva* (vitalap | szerkesztései) 2011. október 25., 13:46-kor történt szerkesztése után volt.
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Nagy Sándorné Kriesch Laura (Budapest, 1879 - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői -Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A gödöllői művésztelep egyik alapítója.


A Képzőművészeti Akadémián tanult, Körösfői Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor festő felesége. Meseillusztrációi és grafikái a gyermekek belső világát fedezik fel. 1920-tól a második világháborúig a gödöllői szövőiskola vezetője volt.

Kriesch Laura, (Nagy Sándorné), festő, 1879. A gödöllői művésztelep egyik alapítója. Nagyobbára férjével közösen készített meseképeket, gyermekképeket Iparművészettel is foglalkozott.

festő és iparművész, szül. Budapest 1879. Budapesten, azután férjétől Veszprémben és Gödöllőn tanult, végül vele közösen nagyszámú, gazdag díszű és eredeti zamatú rajzot, akvarellt készített, nagyobbára a gyermek- és ifjúsági irodalom számára.

Míg Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével, addig férje, Nagy Sándor számos rajzon adta tanújelét belső szellemi és morális fejlődésének – szorongásainak és megvilágosodásainak.

Sándor és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig Kriesch Laura 1895 1900

Kriesch Laura, (Nagy Sándorné), festő, 1879. (Férje Nagy Sándor, a gödöllői művésztelep egyik alapítója, testvére Körösfői-Kriesch Aladár, a gödöllői művésztelep másik alapítója. )

A gödöllői művésztelep egyik alapítója ő maga is. Nagyobbára férjével közösen készített meseképeket, gyermekképeket Iparművészettel is foglalkozott.

Kriesch Laura – Körösfői-Kriesch Aladár testvére – is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Később inkább a háttérben tevékenykedett, férje munkáihoz szecessziós keretdíszeket, valamint gyermekeknek szóló rajzokat készített. Az említett riportban életcéljaként nem a rajzolni tudást, a mesterség tökéletes elsajátítását, hanem szeretettől átitatott életmód elérését jelölte meg.

Nagy Sándor és felesége Gödöllőn, a századfordulót követő években a családról és a vidéki életmódról alkotott eszményeiknek megfelelően rendezkedtek be. Számos munkájuk a gyermeki világot tükrözi, vagy gyermekek, elsősorban saját gyermekeik számára készült. Törekvéseik rímelnek a korszaknak a gyermeki világ és környezet iránt megmutatkozó érdeklődésére, ami az 1904-es játékpályázatban csúcsosodott ki. Nagy Sándornénak a gyermekek lelki világa iránti vonzalma mesekönyvillusztrációiban is megmutatkozik. Ezek egy részét családi használatra, albumba fűzték, de sok meg is jelent. A Gulliver kisasszony romantikus-bensőséges gyermekképe az addigra már a gyermeki világ elengedhetetlen részének tekintett játékszer-arzenál középpontjába helyezi a játszó gyermeket, akit, mint Gullivert a törpék országában, úgy veszi körül ez a miniatürizált univerzum.


Forrás

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kriesch_Laura&oldid=1031”