Művészetek Háza

Innen: Gödöllő
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gönczi Krisztina Éva* (vitalap | szerkesztései) 2011. december 29., 12:17-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „A Gödöllői Művészetek Háza (korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ) épületének energia-hatékony és funkcióbővítő felújítására vonatkozó terve…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A Gödöllői Művészetek Háza (korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ) épületének energia-hatékony és funkcióbővítő felújítására vonatkozó tervek Gödöllő Város Önkormányzata megbízásából készültek a "Funkcióbővítő rehabilitáció településközpontok fejlesztése Pest megyében" c. pályázat keretében. Az engedélyezési terv az épület energiahatékony felújítása mellett a földszinti terek átalakítását, az emeleti színházterem bővítését, és a scenikai rendszerek felújítását tartalmazta. A pályázati feltételek változása miatt a színházterem bővítése és a scenika átalakítása elmaradt, s az első ütemben a földszint korszerűsítésére került sor.

A Gödöllői Művelődési Központ a váci és a kőbányai Pataki téri művelődési központ terveinek adaptálásával, 1981-ben épült, építész tervező Tóth Dezső, Pestterv. A művelődési központban az eredeti tervezői szándék nem törekedett mobil terek kialakítására, hiszen a tervezés időszakában az irányadó elv szerint minden funkciónak saját külön épületben kellett megjelennie. Üzleti szempontok a fenntarthatósághoz a kor szocialista ideológiája szerint fel sem merülhettek. Feladatunk az volt, hogy olyan mobil tereket tervezzünk, melyek a változó szakmai és fenntarthatósági igényeket rugalmasan követni tudják, illetve új funkciók elhelyezését is lehetővé teszik. Gödöllő Alsópark új koncepciója szerint a Grassalkovich kastély főbejáratától keleti irányban a Művészetek Háza mellett halad el egy új sétány, így az épület fő hangsúlya átfordul, s a Petőfi Sándor utcai homlokzat elveszti hangsúlyos szerepét. Meg kellett határoznunk a várható fő megközelítési irányokat, s ki kellett jelölni új főbejárat helyét. Az új főbejáratot az épület kastély felőli oldalára terveztük, ide mutat a városközponttól vezető aluljáró is.

Tervünk a több mint 3000 m2 területű földszintet funkcionálisan tagolja, így jött létre az előcsarnoki zóna (szélfogó, porta, jegyiroda, büfé előcsarnok, ruhatár), a többcélú rendezvénytér, a többcélú termek (ifjúsági klub, ütős terem, oktatótermek), az iroda zóna (vezetői irodák, pénztár, rendezvény-szervezők, tárgyaló, teakonyha, gondnok). Új gyermek-játszóház is készült a parkra néző szárnyban, ahol játszóteret is ki lehet alakítani a gyermekek számára.

Az épület főbejáratának áthelyezésével a kör alakú előcsarnokot többcélú rendezvény-, bál-, és kiállítóteremmé alakítottuk, elbontva a színháztérbe vezető lépcső podesztszerű kiemelését. Az energetikai korszerűsítés a földszinti homlokzat teljes cseréjét is jelentette.

Az 1981-ben tervezett épületet - az építés korának anyagi lehetőségein belül - egy, a téri világhoz igazodó egységes forma- és színvilágú belsőépítészet koncepció jellemezte. A belsőépítész Somogyi Pál volt. Ez a koncepció, és a megvalósult mű kiterjedt a közterek világítására, a közösségi termek, közlekedők beépített berendezésére, a színháztermek akusztikus burkolataira, a mobil berendezés kiválasztására. A formálást a praktikum és az egyszerűség jellemezte, a színvilágot a homlokzati színezéssel és a belső közlekedő terek vörös félmárvánnyal harmonizáló vöröses színvilág, amelyet a textilek, függönyök, szék-kárpitok ellenpontoztak. A használat két és fél évtizede során a változó igények a természetes kopás részben feloldották ezt a tárgyi, szín és formavilágot, részben megtartották azt. Az átalakítás belsőépítészeti koncepcióját kettős megfontolás alakította. Az egyik a meglévő épület felújítás során is megmaradó adottságaiból kiinduló anyag-, forma- és színvilág összehangolása az új téri renddel és új, szükségszerűen megjelenő elemekkel. Másrészt az a szempont, hogy a közművelődési intézmények összetett feladatot látnak el amelyben a változó társadalmi igények, és elvárások ellenére egyik feladatuk a közízlés szelíd formálása - ezt a küldetést a ház egésze a maga környezetkulturális minőségével tudja szolgálni legjobban. A pályázati körülmények által súlyosan terhelt megvalósulás során sajnos számos esetben meghiúsult e koncepció. A Művészetek Háza a magyar elnökség alatt az Európai Unió Tanácsának állandó sajtóközpontként működik.


A közel 30 éves Petőfi Sándor Művelődési Ház felújításának első üteme 2010 júniusában kezdődött, december elején fejeződött be. Az energetikai korszerűsítés magában foglalja a külső, mintegy 145 db homlokzati nyílászáró cseréjét, a villamoshálózat teljes felújítását, továbbá a korszerű fűtési és hűtési, szellőzési rendszer kialakítását. A felújítás első ütemében sor került a színházterem légtechnikai rendszerének korszerűsítésére is. A korábbi zajos, forgalmas főútra néző homlokzaton lévő főbejáratot áthelyezték az épület kastély felőli homlokzatára. Az új főbejárathoz került az új információs porta és a büfé is. A földszinten kialakítottak egy nagy többcélú rendezvényteret, konferenciatermet. Az épület külsejét is részben átalakították, a belső terek új színeket kaptak. Mindezek mellett megtörtént az épület komplex akadálymentesítése is.

A bontási és építési munkák előrehaladását közműtérképen nem szereplő közművek kiváltása, illetve előre nem tervezett, de műszaki szükségességből indokolt pótmunkák is nehezítették. A Művészetek Háza felújításának első üteme a földszintet érintette, a felső szintet, a színháztermet a következő ütemben újítják fel.



Forrás