„Petőfi Sándor szobor” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:petfofisz1.jpg|250px|right|bélyegkép|Petőfi Sándor szobor]] | [[Kép:petfofisz1.jpg|250px|right|bélyegkép|Petőfi Sándor szobor]] | ||
A '''Petőfi Sándor szobor''' egy egészalakos alkotás köztéri alkotás | A '''Petőfi Sándor szobor''' egy egészalakos alkotás köztéri alkotás [[Gödöllő]]n, amely Turáni Kovács Imre szobrászművész munkája és [[Petőfi Sándor]] magyar költőnek, nemzeti hősnek és forradalmárnak állít emléket. | ||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
== Története == | == Története == | ||
Házi Árpád, aki 1945. április és 1949 szeptembere között volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a szabadságharc centenáriumának alkalmából, 1948-ban állt elő először azzal az ötlettel, hogy Petőfi Sándor emlékére | Házi Árpád, aki 1945. április és 1949 szeptembere között volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a szabadságharc centenáriumának alkalmából, 1948-ban állt elő először azzal az ötlettel, hogy [[Petőfi Sándor]] emlékére [[Gödöllő]]n is állítsanak egy szobrot. A terv anyagi okok miatt végül nem valósult meg. | ||
A gödöllői Csiba József, aki 1950-től tanácstag lett, felkarolta a szoborállítás ügyét és annak megvalósításába nagy energiát fektetett. 1954-ben megalapította a Petőfi-szobor Társadalmi Bizottságát és gyűjtésbe kezdett. A közadakozás során felajánlott pénzösszeg azonban csupán arra volt elegendő, hogy Csontos Pál gödöllői kőfaragó elkészítse a talapzatot. | A gödöllői [[Csiba József]], aki 1950-től tanácstag lett, felkarolta a szoborállítás ügyét és annak megvalósításába nagy energiát fektetett. 1954-ben megalapította a Petőfi-szobor Társadalmi Bizottságát és gyűjtésbe kezdett. A közadakozás során felajánlott pénzösszeg azonban csupán arra volt elegendő, hogy Csontos Pál gödöllői kőfaragó elkészítse a talapzatot. | ||
Ekkor Erdey-Grúz Tibor, mint a körzet országgyűlési képviselője és Magyarország oktatási minisztere kiharcolta az állami támogatást a szobor felállításához. | Ekkor Erdey-Grúz Tibor, mint a körzet országgyűlési képviselője és Magyarország oktatási minisztere kiharcolta az állami támogatást a szobor felállításához. | ||
Az alkotás elkészítésével Turáni Kovács Imrét bízták meg. Az avatóünnepségre 1955. augusztus 21-én került sor. | Az alkotás elkészítésével Turáni Kovács Imrét bízták meg. Az avatóünnepségre 1955. augusztus 21-én került sor. | ||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== A szobrászról == | == A szobrászról == | ||
Turáni Kovács Imre 1901-ben látta meg a napvilágot Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Sidló Ferenc volt. Szobrok, hősi emlékművek és talapzatok elkészítése is köthető nevéhez. 1975-ben hunyt el, Budapesten. | Turáni Kovács Imre 1901-ben látta meg a napvilágot Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere [[Sidló Ferenc]] volt. Szobrok, hősi emlékművek és talapzatok elkészítése is köthető nevéhez. 1975-ben hunyt el, Budapesten. | ||
== Petőfi és Gödöllő == | == [[Petőfi Sándor]] és Gödöllő == | ||
Petőfi először 1843-ban tartózkodott | [[Petőfi Sándor]] először 1843-ban tartózkodott [[Gödöllő]]n, ekkor fordította le a Robin Hoodot. 1845-ben rövidebb időre többször is visszatért. Erdélyi Ferenc református lelkész ekkor mutatta be Mednyánszky Bertának. A költő hiába kérte meg a lány kezét, annak apja ezt elutasította. Az előbb említett szerelem hatására íródott a „Szerelem gyöngyei” ciklus. Ennek egyik közismert eleme a „Fa leszek ha…”. | ||
A lap jelenlegi, 2022. október 4., 12:36-kori változata
A Petőfi Sándor szobor egy egészalakos alkotás köztéri alkotás Gödöllőn, amely Turáni Kovács Imre szobrászművész munkája és Petőfi Sándor magyar költőnek, nemzeti hősnek és forradalmárnak állít emléket.
Elhelyezkedés
A szobor a Petőfi Sándor téren áll, az Evangélikus templom bejáratának háttal.
Története
Házi Árpád, aki 1945. április és 1949 szeptembere között volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a szabadságharc centenáriumának alkalmából, 1948-ban állt elő először azzal az ötlettel, hogy Petőfi Sándor emlékére Gödöllőn is állítsanak egy szobrot. A terv anyagi okok miatt végül nem valósult meg. A gödöllői Csiba József, aki 1950-től tanácstag lett, felkarolta a szoborállítás ügyét és annak megvalósításába nagy energiát fektetett. 1954-ben megalapította a Petőfi-szobor Társadalmi Bizottságát és gyűjtésbe kezdett. A közadakozás során felajánlott pénzösszeg azonban csupán arra volt elegendő, hogy Csontos Pál gödöllői kőfaragó elkészítse a talapzatot. Ekkor Erdey-Grúz Tibor, mint a körzet országgyűlési képviselője és Magyarország oktatási minisztere kiharcolta az állami támogatást a szobor felállításához. Az alkotás elkészítésével Turáni Kovács Imrét bízták meg. Az avatóünnepségre 1955. augusztus 21-én került sor.
A szoborról
Turáni Kovács Imre alkotása bronzból készült és 2,5 méter magas. Az alak jobb kezében egy kardhüvelyben nyugvó szablyát tart. A talapzaton egy Kossuth-címer látható felülről és alulról közrefogva az „1848” és az „1948” feliratokkal. Az „1848” felirat felett Petőfi neve olvasható.
A szobrászról
Turáni Kovács Imre 1901-ben látta meg a napvilágot Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Sidló Ferenc volt. Szobrok, hősi emlékművek és talapzatok elkészítése is köthető nevéhez. 1975-ben hunyt el, Budapesten.
Petőfi Sándor és Gödöllő
Petőfi Sándor először 1843-ban tartózkodott Gödöllőn, ekkor fordította le a Robin Hoodot. 1845-ben rövidebb időre többször is visszatért. Erdélyi Ferenc református lelkész ekkor mutatta be Mednyánszky Bertának. A költő hiába kérte meg a lány kezét, annak apja ezt elutasította. Az előbb említett szerelem hatására íródott a „Szerelem gyöngyei” ciklus. Ennek egyik közismert eleme a „Fa leszek ha…”.
Források
- Gödöllői Szolgálat 2012. március 21. XXI. évf. 10. szám
- tapioklultura.hu honlapja, Basa László: A Nagy Háború hőseinek emlékezete Kókán
Képek
A wiki szócikket Kréz Gellért készítette.
