„Sidló Ferenc” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrász.
+
'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
 
+
Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos, a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos, Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann növendéke volt. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával három évig Rómában élt, de a nyarakat a » gödöllői művésztelepen töltötte. 1908-ban telepedett le Gödöllőn, ahol 1912-ig élt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1929-ben az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkásságára a gödöllői művészek spiritualizmusa és Ivan Meštrović hatott, akinek műveit már 1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő, Városi Múzeum), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is.
+
1929-ben az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkásságára a gödöllői művészek spiritualizmusa és Ivan Meštrović hatott, akinek műveit már 1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő, Városi Múzeum), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is.
 
Irodalom
 
Irodalom
 
Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.
 
Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.
  
  
szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
+
 
  
 
== Életpályája ==
 
== Életpályája ==
  
Az [[Moholy-Nagy Művészeti Egyetem|Iparművészeti iskolában]] [[Mátrai Lajos György|Mátrai Lajos]]nál, majd a [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]] [[Stróbl Alajos]] mesteriskolájában tanult. [[Bécs]]ben [[Hans Bitterlich]], [[München]]ben [[Wilhelm von Ruemann]] műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával [[Róma|Rómában]] élt, de a nyarakat a [[gödöllői művésztelep]]en töltötte.
+
Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a [[Gödöllői Művésztelep]]en töltötte.
  
Hazatérése után, 1908-ban [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral, a [[marosvásárhely]]i kultúrpalota számára együtt készítették a [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1924-től 1948-ig tanított a [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]], közben dolgozott a [[Százados úti művésztelep]]en is.
+
Hazatérése után, 1908-ban [[Gödöllő]]n telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.
[[Fájl:Sidló Ferenc sírja.jpg|bélyegkép|Sidló Ferenc sírja [[Budapest]]en. [[Új köztemető]]: 16/4-1-5.]]
 
  
 
== Művészete ==
 
== Művészete ==
  
1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a [[Nemzeti Szalon]]ban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az [[Ernst Múzeum]]ban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a [[Horthy-korszak]]ban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a [[székesfehérvár]]i [[:Fájl:Szekesfehervar Szent Istvan kiraly lovasszobra.JPG|Szent István lovasszobor]], valamint a budapesti [[:Fájl:Sidló Ferenc Danaidák kútja részlet 1933.jpg|Danaidák kútja]]. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a [[ókori görög művészet|görög művészet]] és a [[szecesszió]] hatását.
+
1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári [[:Fájl:Szekesfehervar Szent Istvan kiraly lovasszobra.JPG|Szent István lovasszobor]], valamint a budapesti Danaidák kútja.[[:Fájl:Sidló Ferenc Danaidák kútja részlet 1933.jpg|Danaidák kútja]]. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.
  
 
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a [[szecesszió]] gyakorolt mély hatást és [[Ivan Meštrović]] szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.
 
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a [[szecesszió]] gyakorolt mély hatást és [[Ivan Meštrović]] szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.

A lap 2012. október 1., 12:57-kori változata

Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.

1929-ben az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkásságára a gödöllői művészek spiritualizmusa és Ivan Meštrović hatott, akinek műveit már 1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő, Városi Múzeum), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is. Irodalom Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.



Életpályája

Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte.

Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.

Művészete

1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja.Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.

Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.

Művei (válogatás)

Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:

Díja

Köztéri szobraiból

Források