„Sidló Ferenc” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
 
'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
 
'''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.
 
   
 
   
1929-ben az Ernst Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkásságára a gödöllői művészek spiritualizmusa és Ivan Meštrović hatott, akinek műveit már 1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő, Városi Múzeum), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is.
+
Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is.
 
Irodalom
 
Irodalom
 
Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.
 
Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.
16. sor: 16. sor:
 
== Művészete ==
 
== Művészete ==
  
1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári [[:Fájl:Szekesfehervar Szent Istvan kiraly lovasszobra.JPG|Szent István lovasszobor]], valamint a budapesti Danaidák kútja.[[:Fájl:Sidló Ferenc Danaidák kútja részlet 1933.jpg|Danaidák kútja]]. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.
+
1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). 1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.
 +
 
 +
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, [[Gödöllő]]), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.
  
Alkotói munkájára a görög művészet mellett a [[szecesszió]] gyakorolt mély hatást és [[Ivan Meštrović]] szobrászművészete. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.
 
  
 
== Művei (válogatás) ==
 
== Művei (válogatás) ==
  
Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [[Magyar Nemzeti Galéria]] őrzi. Ismertebb szobrai:
+
Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:
 +
 
 
* Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
 
* Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
* Római katolikus templom angyalfigurái ([[Rárósmúlyad]]/Muľa 1909-11)
+
* Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11)
* [[Görgey Artúr]] (Miskolc 1916?)
+
* Görgey Artúr (Miskolc 1916?)
 
* Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
 
* Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
 
* Nemzeti áldozatkészség szobra<ref>[http://www.szoborlap.hu/3622_nemzeti_aldozatkeszseg_szobra_budapest_sidlo_ferenc_1915.html?l&nr=1 A szobor története]</ref> (Budapest 1915), elbontva 1946
 
* Nemzeti áldozatkészség szobra<ref>[http://www.szoborlap.hu/3622_nemzeti_aldozatkeszseg_szobra_budapest_sidlo_ferenc_1915.html?l&nr=1 A szobor története]</ref> (Budapest 1915), elbontva 1946
 
* I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
 
* I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
* [[Hősök szobra (Rákoscsaba)|Hősök szobra]] (Rákoscsaba, 1925)
+
* Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925)
* [[Zichy Mihály]] emléktábla (Zala 1927)
+
* Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927)
* [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] dombormű (Szeged<ref>A [[Dóm tér (Szeged)|Dóm téren]] van, a nemzeti panteonban.</ref> 1930)
+
* Nagy Lajos király dombormű (Szeged<ref>A [[Dóm tér (Szeged)|Dóm téren]] van, a nemzeti panteonban.</ref> 1930)
 
* Danaidák kútja (Budapest 1933)
 
* Danaidák kútja (Budapest 1933)
* [[Madách Imre]] (Balassagyarmat 1937)
+
* Madách Imre (Balassagyarmat 1937)
* [[I. István magyar király|Szent István király]] szobra (Székesfehérvár 1938)
+
* Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938)
  
 
== Díja ==
 
== Díja ==

A lap 2012. október 1., 13:02-kori változata

Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.

Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. Legismertebb művei: a rárosmulyadi (Muľa) római katolikus templom angyalfigurái (1909–11), a marosvásárhelyi kultúrpalota domborműve (Ferenc József koronázása, 1913), a budapesti Danaidák kútja (1933), a székesfehérvári Szent István-szobor (1938). Készített grafikákat, kerámiákat és gobelinterveket is.

Irodalom Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.



Életpályája

Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte.

Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.

Művészete

1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). 1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.

Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.


Művei (válogatás)

Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:

  • Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
  • Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11)
  • Görgey Artúr (Miskolc 1916?)
  • Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
  • Nemzeti áldozatkészség szobra<ref>A szobor története</ref> (Budapest 1915), elbontva 1946
  • I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
  • Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925)
  • Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927)
  • Nagy Lajos király dombormű (Szeged<ref>A Dóm téren van, a nemzeti panteonban.</ref> 1930)
  • Danaidák kútja (Budapest 1933)
  • Madách Imre (Balassagyarmat 1937)
  • Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938)

Díja

Köztéri szobraiból

Források