„Sidló Ferenc” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
45. sor: 45. sor:
 
[[Kép:sidlo7.jpg|thumb|right|250px|I. világháborús hősi emlékművek Nagyszokoly]]
 
[[Kép:sidlo7.jpg|thumb|right|250px|I. világháborús hősi emlékművek Nagyszokoly]]
 
[[Kép:sidlo8.jpg|thumb|right|250px|Danaidák kútja Budapest]]
 
[[Kép:sidlo8.jpg|thumb|right|250px|Danaidák kútja Budapest]]
 +
Fájl:Sidló Ferenc I. világháborús emlékmű Nagyszokoly 1923.jpg
 
</gallery>
 
</gallery>
  

A lap 2012. október 1., 13:09-kori változata

Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára.


Életpályája

Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. Bécsben Hans Bitterlich, Münchenben Wilhelm von Ruemann műhelyeiben alkotott. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte.

Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Itt kapcsolatban állt Körösfői-Kriesch Aladárral, a marosvásárhelyi kultúrpalota számára együtt készítették a Ferenc József koronázását ábrázoló domborművet, s még számos épületdíszt. 1910-ben egy évet Münchenben, 1913-ban néhány hónapot Firenzében töltött. 1924-től 1948-ig tanított a Képzőművészeti Főiskolán, közben dolgozott a Százados úti művésztelepen is.

Művészete

1909-ben felfedezte, később cikket is írt róla (Magyar Művészet, 1936). 1909-től kiállító művész, ekkor a gödöllői művészekkel együtt a Nemzeti Szalonban állított ki. Képmás szobrokkal, aktokkal állandó szereplője volt a budapesti időszakos kiállításoknak. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki, a Horthy-korszakban a sokat foglalkoztatott emlékmű- és portrészobrászok közé tartozott. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. A Danaidák kútja egyszerre mutatja a görög művészet és a szecesszió hatását.

Alkotói munkájára a görög művészet mellett a szecesszió gyakorolt mély hatást és Ivan Meštrović szobrászművészete. Korai szobrain a naturális formákat az extatikus lelkiállapot kifejezésével egyesítette (Ébredés, 1911, Gödöllő), és ezt szinte a végletekig túlhajtotta moralizáló fejtanulmányain (az Ember-ciklus, 1926–27). Irreális mozdulatú, kemény formálású női aktokat, portrékat és számos emlékművet készített. A nemzet, a hősök, a vallás foglalkoztatta alkotásaiban, s mindazok a karaktervonások, amelyeket az emberek átélnek, elgondolnak múltjukra, kultúrájukra nézve. A magyar emlékműszobrászat egyik nagy mestere.


Művei (válogatás)

Több művét (Primavera, Genius, Szt. István) a [Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Ismertebb szobrai:

  • Ébredés (Gödöllő, Városi Múzeum 1911)
  • Római katolikus templom angyalfigurái (Rárósmúlyad/Muľa 1909-11)
  • Görgey Artúr (Miskolc 1916?)
  • Ember-ciklus (fejtanulmányok 1926-27)
  • Nemzeti áldozatkészség szobra (Budapest 1915), elbontva 1946
  • I. világháborús hősi emlékművek (Nagyszokoly, Pécs, Kalocsa)
  • Hősök szobra (Rákoscsaba, 1925)
  • Zichy Mihály emléktábla (Zala 1927)
  • Nagy Lajos király dombormű (Szeged, Dóm téren van, a nemzeti panteonban, 1930)
  • Danaidák kútja (Budapest 1933)
  • Madách Imre (Balassagyarmat 1937)
  • Szent István király szobra (Székesfehérvár 1938)


Díja

  • Corvin-koszorú (1930)


Köztéri szobraiból


Irodalom

  • Harsányi K.: Sidló Ferenc, Magyar Művészet, 1927 (III.), 251–266.


Források